Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-02-01 / 2. szám
6. oldal 2006. február Gerjeni hírek Olasz módi: Piaggo Geije község a falun belüli teherszállításra már 15 éve egy ZUK kis teherautót használt. Ez a jármű kiszolgálta idejét, és már a mai környezetvédelmi követelményeknek sem felel meg. Az öreg jármű feladatait a januártól egy olasz gyátmányú Piaggo vette át. A modem és környezetbarát motor üzemben tartása sokkal gazdaságosabb lesz, mint az öreg ZUK-é. Az új háromkerekű jármű, motorkerékpár kategóriájú. „A régi járművünk egyhavi fenntartási költsége most egy évig fedezi az új jármű benzinköltségét” - mondta Molnár József polgármester. Pályázaton nyert mintegy 1,5 millió forint segítette a lecserélést, melyhez az önkormányzatnak 500 ezer forint önrészt kellett biztosítani. „Mondhatjuk úgy is, hogy nem volt elég pénzünk négy kerékre, csak háromra. De ez a kis gép minden modem eszközzel fel van szerelve, a platója is billenthető” - tudtuk meg a polgármestertől. Egy Ladikban a Népújsággal Versenyre hívta Tolna megye általános iskoláinak diákjait a Tolnai Népújság. A médiavetélkedőre 7. és 8. osztályosokból álló, öttagú csapatok jelentkezhettek. A getjeni iskola is nevezett egy öttagú - Bemekei Petra, Dohai Nándor, Kovács Nóra, Máté Fanni, Molnár Eszter - 7. osztályos csapattal, mely jelenleg a 4. helyen áll. A program neve: Ladik, azaz Lapot a diákoknak!A vetélkedő célja a média világának megismertetése és az olvasásra nevelés. A játék többfordulós, elméleti és gyakorlati feladatokból áll, a téma pedig a Tolnai Népújság és a megye múltja, jelene. A tesztek és totók kitöltése mellett gyakorlati feladatok is lesznek: rövid interjú érdekes személyekkel, tudósítás egy képzelt eseményről, címadás és képaláírás készítése. A három forduló alatt kiderül, hogy mely csapatok kerülnek a megyei döntőbe. Aki ott a legjobb lesz, a budapesti országos döntőbe kerül. A legjobb csapatokat jutalmul osztálykirándulások és értékes nyeremények váiják. Az első fordulót november 21. és december 12. között, a másodikat február hónapban rendezik meg. A három legjobb csapat mérkőzhet meg a döntőben, a végső győzelemért. Mennyi az annyi? Ez a kérdés a műszaki gyakorlatban mindig aktuális. Különösen fontos ez akkor, amikor a közlésre szánt információ a lakosság tájékoztatására szolgál. Talán ismert az olvasók körében, hogy nemcsak Pakson, hanem Kalocsán és Úszódon is üzemeltet az erőmű lakossági tájékoztató monitorokat. Helyben a Városi Könyvtár, Kalocsán az ottani Tájékoztatási Iroda, Úszódon a gyógyszertár ablakában helyeztük el ezeket a berendezéseket. A paksi állomás adatait a PA Rt. Tájékoztató és Látogatóközpontba (TLK) telefonvonalon hozzuk be, így az erőművet felkereső vendégek is informálódhatnak. De mit is mutatnak a monitorok? Megtudhatjuk, hogy mennyi a pontos idő, a levegő hőmérséklete a szonda környezetében, valamint adatokat láthatunk a háttérsugárzás alakulásáról. A mért adatokból a rendszer aktuális, napi és heti megjelenítést végez. Az aktuális értéket egy villogó pont szimbolizálja, ami normál helyzetben a Magyarországra jellemző értékek között helyezkedik el (60-105 nGy/óra). A grafikon tetején a beavatkozási szint látható (550 nGy/óra), jól mutatva a lakosságnak, hogy a - nagyrészt a természet nyújtotta - háttérsugárzás és az esetleges baleseti helyzetek értékei milyen távol vannak egymástól. A göngyölt értékek vonalas diagramban láthatók. Számos detektormeghibásodás, számítógép-leállás terhelte az elmúlt tíz évet, igy sokszor kellett üzemen kívül helyeznünk a berendezéseket. Már a gyártómű sem vállalta a detektorok javítását és hitelesítését, ráadásul a három szonda' mind különböző típusú volt, így más-más illesztőszoftver kellett a jelek feldolgozásához. Kihasználva az erőmű környezetében zajló sugárvédelmi fejlesztési tevékenységet, valamint megfelelő pénzügyi forrást is szerezve, a teljes rendszer cseréje mellett döntöttünk. A beszerzett új szondák RS03/X típusúak, Bitt Technology gyártmányúak, megegyeznek a projektben használt egységekkel. Méréstartományuk, karakterisztikájuk céljainknak megfelelő, szervizigényük minimális. Kicserélték a számítógépeket és a monitorokat is, új illesztőszoftverekkel látták el a szakemberek a feldolgozás folyamatát. Ebből a szemlélő keveset vett észre, január óta mindhárom helyen zavartalanul működik a rendszer. Egy változás van csupán: Pakson a könyvtár oldalsó, Villany utcai részére helyeztük át az egységet. A felszabadult tévékészüléket a TLK a könyvtárnak ajándékozta. -Varga József 3Q 1976-2006 „Négy Évszak és az ötödik” A magyar kultúra napja alkalmából nyűt meg az a fotókiállítás, melyben Kőszegi Gábor „Négy évszak és az ötödik” címet viselő képsorozatát tekintheti meg a közönség. Mint ismeretes Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját. Talán ezen a napon sikerül a leginkább felhívni a figyelmet azokra az értékekre, amelyeket az évszázadok alatt a magyar művészek megalkottak, és az utókor pedig megőrzött számunkra. Kalocsán ezekben a napokban - neves művészek közreműködésével - pódiumelőadásra várták az érdeklődőket: a Kisgalériában a Kalocsai Képzőművészeti Alkotótábor két tagjának alkotásaiból nyílt kiállítás, a Városi Galériában pedig Kőszegi Gábor budapesti fotós mutathatta be munkáit. Az alkotó, a Kalocsai Fotóklub tagjaihoz hasonlóan amatőrként kezdte pályafutását, de művészi igényessége lehetővé tette számára, hogy képei immár több kiállításon is megjelenjenek. A tárlat címéből is kitűnik, hogy az itt látható anyag a természet szeretetéből fakad. A képeken az alkotni szándékozó ember keze által a természetnek mindig új arcait ismerhetjük meg. A különböző tájak, szűkén és tágan vett környezetünk részleteinek hangulatát csak az a fotós tudja igazán visszaadni, aki eggyé válik vele, aki annak részeként közeledik hozzá, ahhoz a természethez, mely ma már egyre inkább elveszti érintetlenségét és szépségét. De talán éppen ezért érdemes újból és újból megmutatni változó hangulatait, annak érdekében, hogy ne felejtsük el, mi is a részei vagyunk. A bemutatásra kerülő képek nagy része ebben játszik fontos szerepet, mivel többségében a magyar táj részleteit, a magyar természetet tálja a közönség elé oly módon, hogy abban a legtöbb esetben mindig fellelhető legyen az ember jelenléte. Kőszegi Gábor, mintegy nyolcvan fotót felvonultató tárlata tematikus elrendezésben mutatja be a különböző évszakokat, néha meglepő gondolatiság köré font képsorozatokkal, melyekben érezhető a játékosság és a téma sajátos kifejezésmódjára való törekvés. Sokszor a formákkal játszik; cím és kép, szöveg és kompozíció összhangját teremtve meg ezzel. Az alkotó, így vall fotózás iránti elkötelezettségének kialakulásáról; „Természethez való kötődésemet szüleimtől kaptam, akikkel az Országos Kék Túra útjait jártuk. Hazai is külföldi gyűjtőútjaim dokumentálására mindig volt nálam fényképezőgép. Később egyre jobban figyeltem az exponálásra, arra a pillanatra, amelyben megszerkesztődik a kompozíció. A természettől ellesett képek mellett, foglalkozni kezdtem gondolataim képi kifejezésével, megjelenítésével is.” A „Négy évszak és az ötödik” című tárlat is ilyen. Kőszegi Gábor kacérkodik az írással is, melyek a falakon is kiegészítik a fotókon látható gondolatiságot. A most Kalocsán látható tárlatot - az elmúlt évben - elsőként a budapesti Jókai klubban láthatta a közönség, de ugyancsak az elmúlt évben indult útjára az „Erdő-mező virágai” címet viselő képsorozat is. Kőszegi Gábor egy éve tagja a budapesti Hegyvidék Fotókörnek, és huszonöt éve dolgozik a Színház és Filmművészeti Egyetemen mint világosító, bár saját bevallása szerint ez nem játszott szerepet a fotózás iránti érdeklődésének kialakulásában. Letisztult gondolatiság, tiszta érzelmek és tiszta szándékok tükröződnek képein, amelyek mindig igyekeznek hordozni valamely mögöttes tartalmat, jelen esetben az elmúlás és az újjászületés évszakok váltakozása mögé rejtett örök érzéseit. Köszönet illeti a művelődési központ dolgozóit, akik az utóbbi egy-két évben egyre több teret engednek a fotósok, fotóművészek bemutatkozásának, mely így Kalocsán és térségében felsorakozhat az elismertebb művészeti ágak közé. -Pé/ó Zoltán-Természeti értékek bemutatása régiós összefogással A kilencvenes években beállt fordulat következtében az Európai Unió gazdasági és társadalmi politikájában egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a vidéki, a helyi közösségi kezdeményezésekre, aminek következtében 2005. május végén Magyarországon is elindult a LEADER+ program. A program keretében a helyi közösségek szereplői, így az önkormányzati, a civil- és a vállalkozói szféra aktívan bekapcsolódhatnak a helyi fejlesztési elképzelések kialakításába és a források elosztási folyamatába. Az első fordulóban benyújtott előpályázat során a kiskőrösi, a kalocsai és a bajai kistérséghez tartozó nyolc település: Kecel, Újtelek, Öregcsertő, Császártöltés, Hajós, Homokmégy, Szakmár, Érsekhalma alkotta „helyi akciócsoport” sikeresen továbbjutott. A második fordulóban, a fejlesztési elképzeléseikhez 76,5 millió forint támogatást igényeltek. Ha figyelembe vesszük a fejlesztésre fordítandó saját forrást is, akkor ez közel 95 millió forint összértékű beruházást jelent. A második fordulóban elkészített Helyi Vidékfejlesztési Terv alapján az akciócsoport területére négy nagy átfogó célt, prioritást fogalmaztak meg, amiknek keretében négy fő intézkedésre adhatóak be helyi szintű pályázatok: Természeti értékek rekultivációja, bemutatása; Egységes ökológiai és falusi tájkép térnyerése; Ökoturizmus fejlesztése; Helyi természeti sajátosságokra épülő turisztikai attrakciók és szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, összehangolása. A programban résztvevő települések kiemelt turisztikai és környezetvédelmi szerepet szeremének szánni az Öregcsertő, Kecel, Homokmégy határában található, nagy kiterjedésű Vörös mocsárnak (Ötjeg), mindemellett nagy hangsúlyt fektemének a térség borászati hírnevének visszaállítására és egyéb, a turizmushoz kapcsolódó fejlesztésekre is. -Péjó Zoltán-A télen is folvtatódott a munka Elkészültek a gipszkarton válaszfalak a tetőtérben, jelenleg pedig a festők dolgoznak az épületben, nem zavartatva a kinti mínuszoktól. Előreláthatólag a tavasz folyamán költözhet vissza a hivatal a régi, ám átalakított helyére. Geijen Község Ónkormányzata 2004 őszén kezdte meg a polgármesteri hivatal átépítését. Egy év elteltével az épületszerkezet kész lett, így csak a belső munkálatok vannak hátra. Mivel a fűtés ősszel elkészült, a téli hónapokban is tudnak dolgozni a belső felújításon.
