Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-02-01 / 2. szám
4. oldal 1976-2006 2006. február Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: Dióssy Gábor a kamara ülésén Három könyv egy bemutatón- Üzenet a fiataloknak -a tanácsadó cégeknek és maguknak a pályázatíróknak. Azt is tudni kell, hogy sajnos az EU pályázati hálózata nagyon bürokratikus, és több tízezer sikeres pályázat feldolgozása nem megy egyik napról a másikra. Ezen általános gondolatok mellett azért is jött Paksra az államtitkár, hogy arról beszéljen helyi vállalkozókkal, miként lehetne előmozdítani újabb tőkeerős cégek dél-dunántúli régióba csábítását. Ehhez kell megfelelő beszállítói kör, autópálya, internet-hozzáférés stb. Ezt jól támogatja a Paksi Atomerőmű Rt. által finanszírozott képzés, melyen a jelentkezők megtanulják az üzletüket menedzselni. (Erről Id. Gazdaságfejlesztő képzés című írásunkat - a Szerző.) Ha már az oktatás szóba került: fontos, hogy a középfokú, szakmát adó képzés rendszerét is átalakítsák, hiszen sokszor azért választanak más országot, térséget a befektetni kívánt tőkével rendelkezők, mert ott van kellő számú szakmunkás. A változás lényege, hogy a vállalatok visszajelzései alapján képzik a leendő munkaerőt. Az állam feladata, hogy pluszjuttatásokkal ösztönözze a képzőintézményeket az igények kielégítésére. Persze ezeket az információkat az érintetteknek meg kell osztani különféle szervezeti keretek - pl. kamarák - által. Kérdésre válaszolva az államtitkár végül kiemelte: a paksi atomerőmű egyértelműen vonzza a tőkét. Egy, már önmagában is nagyon komoly vállalat — mely egyre inkább vállalkozóként és vállalkozóbarátként gondolkozik - azért is segíti a vállalatok idetelepülését, mert azok vezetői azt mondják: nem leszünk egyedül. Az adott területen már jelenlévő cég ugyanis olyan kapcsolati tőkével rendelkezik, amelyet mások is felhasználhatnak.-Vöröss Endreerőmű blokkjai közötti különbségekről. A szerzők szándéka, hogy a közelgő 20. évforduló kapcsán várható felfokozott érdeklődéshez szolgáltassanak tényeket. A kötet egyik fejezete annak a tudományos expedíciónak az útját dolgozza fel, amely 2005. nyár elején járt Csemobilban. A bemutató harmadik kötete Pataki Béla: A technológia menedzselése című könyv volt, amelyet Szakály Dezső mutatott be. A tudásalapú társadalomban és gazdaságban a technológiamenedzsmentnek kulcsszerepe van a vállalatok és szervezetek sikeres működésében, mert elsősorban a tudományos eredményeken alapuló technológiát hasznosítja. A könyv e szerteágazó témakör legfontosabb alapkoncepcióit, fejlődéstörténetét vázolja fel. Hogyan lehetne a vállalkozók versenyképességét növelni? Ez volt az apropója a gazdasági minisztérium politikai államtitkára paksi látogatásának. „A kormánynak nemcsak a források üzleti életbe való eljuttatása a feladata, hanem a vállalkozások működéséhez szükséges infrastruktúra megteremtése is” - mondta Dióssy Gábor. Az autópálya április végére eléri a megye határait, de nem áll ott meg, viszik tovább az M6-ost. Az államtitkár szerint ez a fejlesztés az itteni vállalkozókat is pozitívan fogja érinteni. Emellett az informatikai modernizálás is elengedhetetlenül fontos. Ezen a területen is segítséget nyújt a minisztérium. Ma már több mint 2.400 e-Magyarország pont működik hazánkban. A kormány a vállalkozások segítése érdekében módosítja, fejleszti az adórendszert is. Öt éven belül érdemben csökkentik a terheket, egyúttal átláthatóbb rendszerre törekszenek. Ennek része például, hogy akinek a társasági adóalapja 5 millió alatti, csak 10%-ot fizet. Módosítják a tb-járulék fizetését is (29-ről 24%-ra), 2007-től pedig eltörlik az egészségügyi hozzájárulást és az iparűzési adót. Ami a pályázatokat illeti: az EU-s források nagyon lassan jutnak el a címzettekhez. Az államigazgatási szerveknek éppúgy tanulási időre van szükségük ebben a rendszerben, mint Wigner Jenő jogi díszdoktorrá avatása alkalmával írta a fenti alcímű levelet, amely Wigner Jenő válogatott írásai címen az elmúlt év végén megjelent kötetben olvasható. A könyv bemutatójára január 31-én Budapesten került sor, a Millenniumi Center Olvasók boltjában. Az első reaktormérnök válogatott Írásait a Typotex Kiadó jelentette meg, az MTA fizikai tudományok osztálya és az atomerőmű támogatásával. A rendezvényen egy másik kiadványt is kézbe vehettünk, mégpedig Szatmári Zoltán - Aszódi Attila: Csernobil című kötetét. A könyv alcímében van a lényeg, hiszen a tények és okok mellett a hiedelmekkel is foglalkozik a kötet. Laikusok számára is érthető magyarázatot találunk a csernobili és a paksi atom-Térségben érdemes gondolkodni Az elmúlt év decemberében a parlament egyhangú döntéssel módosította az atomtörvény azon részét, amely a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból (KNPA) a különböző társulások önkormányzatainak juttatható pénz csak tájékoztatásra történő felhasználását biztosította. A módosító javaslatot dr. Wekler Ferenc országgyűlési képviselő, Mecseknádasd polgármestere a közelmúltban létrejött Bátaapáti Térségfejlesztési Társulás elnöke szorgalmazta és készítette elő. Dr. Wekler Ferenc január 20-án Mecseknádasdra hívta a négy társulást vezető polgármestert a törvényi végrehajtást szabályozó kormányrendelet kidolgozását előkészítendő munkálatok megbeszélésére. A négy társulás: a TETT (központja Bátaapáti), a TEIT (Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás Kalocsa központtal), a Püspökszilágy és Térsége Izotóp Információs Társulás, valamint a Nyugat-mecseki Társadalmi Információs Társulás (Boda központtal). Jelen volt a tanácskozáson Katonáné dr. Borka Katalin, az Igazságügyi Minisztérium főcsoportfőnöke, dr. Rónaky József, az Órszágos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója, dr. Hegyháti József, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság (RHK Kht.) igazgatója és dr. Varga-Sabján László, az atomerőmű törzskari és humán igazgatója. A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón Wekler Ferenc elmondta: az atomtörvény módosítását azért tartotta fontosnak, mert az Állami Számvevőszék (ÁSZ) több vizsgálata törvénytelennek, illetve jogszabályellenesnek minősítette a KNPA-ból fizetett pénzek társulási felhasználását. Kiemelte, hogy ez nem korrekt eljárás az érintettekkel szemben, hiszen ők a társadalmi feladatok megoldása érdekében használták fel a támogatást. A módosítás azt jelenti, hogy a KNPA-ból származó pénzügyi forrásokat nemcsak tájékoztatási célokra, hanem települési vagy térségi fejlesztésre is felhasználhatják a települések vagy a települések társulásai. Megtudhattuk, a módosításnak van egy másik passzusa is, amely lehetővé teszi az atomerőmű számára, hogy közvetlenül is támogasson településeket és térségeket. Azt azért tudni kell, hogy a KNPA-ba szinte egyetlen befizető a Paksi Atomerőmű Rt., és az alapba befizetett pénzéből kell majd az erőmű majdani lebontását és a jelenlegi üzemelése során keletkező radioaktív hulladékok elhelyezését biztositani, mondotta Wekler Ferenc. Az országgyűlési képviselő pozitív hangvételű, problémafeltáró beszélgetésnek minősítette a megbeszélést, ami azért is fontos, mert nem érdemes egy olyan jogszabályt megalkotni, amely az érintettek ellenére, vagy nem a teljes beleegyezésükkel jön létre, mert különben megnehezíti a jogszabálykövető magatartást, és esetleg újabb konfliktust eredményezhet. Dr. Rónaky József elmondta: az OAH - mint a KNPA kezelésével megbízott szervezet - felelős azért, hogy a Wekler úr által említett jogszabályt, a kormányrendeletet előkészítse. Mindenki abban érdekelt, hogy kiszámítható, stabil és normatív legyen a támogatás, ugyanakkor rugalmas is, abban az értelemben, hogy az önkormányzatok határozzák meg, milyen aktuális feladatuk finanszírozására szánják ezt a támogatást. A főigazgató sok vitára számít, de bizonyos abban, hogy meg tud majd egyezni a négy, eléggé különböző adottságú társulás, illetve a jogalkotó. Közös érdek a mielőbbi megegyezés, amely hosszú távra rendezi, illetve felszámolja az organikus fejlődés során kialakult problémákat. Dr. Varga-Sabján László, a PA Rt. törzskari és humán igazgatója elmondta: az atomerőmű örül az atomtörvény módosításának, mert a parlament ezzel a döntésével egyértelművé tette: elismeri az érintett társulások és települések tevékenységét a nukleáris ipar társadalmi elfogadtatásában. A világon mindenütt, Magyarországon pedig különösen érthető ez a támogatási forma, hiszen nálunk egyedülállóan magas az atomerőmű elfogadottsági mutatója. Azok a közösségek vagy társulások, amelyek támogatják a nukleáris iparnak az ország érdekében kifejtett erőfeszítéseit, megérdemlik azt, hogy a nukleáris ipar minél nagyobb figyelmet fordítson a környezetében élő lakosság, társadalmi és gazdasági pozíciójának helyzetére. Az atomerőmű által termelt villamos energia 8,60 Ft-os kW/h árában közel 2,0 Ft-ot jelent a KNPA-ba befizetett összeg. Viszont nem mindegy számunkra, hogy a társadalmi környezet, amelyben dolgozunk, hogyan éli meg ezt a kapcsolatot. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy konszenzusos, a térségek önkormányzatai által is támogatható megoldás szülessen. Dr. Hegyháti József, az RHK Kht. részéről úgy fogalmazott, hogy a törvényi változás lehetővé teszi a magyarázkodás nélküli forrásbiztosítást a térségi társulások számára. Megjegyezte, hogy az ÁSZ nem törvénytelennek minősítette az eddigi támogatást, hanem úgy fogalmazott, hogy a törvény nem deklarálta pontosan, hogy ez nemcsak közvetlen tájékoztatásra fordítható, hanem fejlesztésre is. Teljesen nyilvánvaló volt a térségi polgármesterek reakciója annak idején, miszerint számukra a leghatékonyabb tájékoztatás az, ha a lakosság tudja azt, hogy az ilyen értelemben kapott pénz az életminőség javulását jelenti, mondta Hegyháti József. Ajövőbeni támogatások célja is az, hogy a térségekben segítsék az RHK Kht. munkáját. Ez a támogatás eredményezte, hogy a nyáron Bátaapátiban megtartott népszavazáson ilyen egyöntetű támogatást kaptunk a bátaapáti projekt megvalósításához. Az általános tájékoztató után az alábbi kérdések hangzottak el: mikorra várható a kormányrendelet megszületése, mennyi pénzt kaptak eddig az önkormányzatok, és mire költötték, valamint mire akarják majd költeni? A válaszokból megtudhattuk: a jövő évi költségvetés előkészítésének megkezdéséig, vagyis május hónapra el kellene készíteni a rendeletet, hogy a 2007-es költségvetésbe már szerepeljen a felhasználható — elosztható összeg. Megtudhattuk, hogy az eddig nyújtott támogatások összege megközelítően egymilliárd forint volt, amely 33 településre oszlott meg, természetesen nem egyenlő mértékben. Ez azt jelenti, hogy az évenként felosztható összeg a mindenkori alap 5%-a volt, ez évenként megközelítően 600 millió forint szétosztását jelentette. Az önkormányzatok a kapott összeg 20%-át tájékoztatásra, 80%-át pedig fejlesztésre fordították. A jövőbeni támogatásokból Püspökszilágy és térségében (hét településen) a szennyvízelvezetést kívánják megoldani, Bátaapáti és térségében mintegy 30 km-es kerékpárutat terveznek Bonyhád és Bátaszék között, az érintett települések rákötésével. Wekler Ferenc elmondta, hogy Bátaapáti térségében létrehoztak egy Területfejlesztési Társulást 26 tolnai és baranyai település részvételével, amelyet az atomerőmű támogat. Wekler úr büszkén említette - joggal -, hogy már van olyan megnyert pályázat, amelyhez az atomerőmű biztosította az önerő egy részét. Ez egy informatikai pályázat, amely 102 települést fog össze. Ebbe az érintett Bátaapáti térség 26 települése is benne van. Ez a program az önkormányzatok informatikai szoftverfejlesztését szolgálja, és már kiépítés alatt van. Megnyertek egy másik pályázatot is, amely egy szélessávú intemetkiépítést biztosít 76 településen. A Területfejlesztési Társulásnál közös fejlesztési célokat tűznek ki, mondotta Wekler Ferenc. Szerinte térségben érdemes gondolkozni, nemcsak településben. A tárgyaló felek azzal zárták a tanácskozást, hogy hamarosan a konkrét elképzelések birtokában ülnek ismét asztalhoz. -Beregnyei Miklós-
