Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-11-01 / 11. szám

8. oldal 1976-2006 2006. november Célegyenesben: a PassPort új moduljainak bevezetése János Zoltán (Folytatás a 7. oldalról.) Természetesen nemcsak erőműves munkavállalókkal találkozunk, ha­nem látogatókkal és magas rangú vendégekkel, államtitkárral vagy miniszterelnökkel is.- Hogyan telik a családdal a munka után töltött idő?- Családommal kertes családi házban élünk Mözsön. Négy leány­­gyermek édesapja vagyok, legidő­sebb lányom jövőre fog érettségiz­ni. Szabadidőmet szívesen töltöm a szabadban, szeretek horgászni. Gyakran járunk ki a hétvégi há­zunkhoz Domboriba, és örömmel megyünk kirándulni is.- A törzsgárdaünnepség miként zajlott, Ön hogy fogadta a megem­lékezést?- Hangulatos kis ünnepség kere­tében jutalmazta a szakágvezetés a 10 éves törzsgárdát. Egy szép gra­vírozott tollat és pénzjutalmat kap­tunk. Emellett minden törzsgárdata­­got megajándékoztak egy tablóval, aminek nagyon örültem. Nagyon jól érzem magam ebben a műszak­ban, és nagyon szeretem a munkám. Továbbra is itt szeretnék dolgozni. Én elmondhatom, hogy azt kaptam a szakágazattól, amire számítottam.- További jó munkát kívánok! Az Integrált Műszaki Rendszer (IMR) bevezetésének első fázisá­ban elindult a PassPort csomag­­szoftver több modulja. Cégünk In­formatikai Stratégiai Tervének idei kiemelt témája a Tevékenység Nyo­mon Követés és a Dozimetria mo­dulok bevezetése. Cégvezetői dön­tés alapján az indítási dátum: 2007. január 15. A főbb feladatainak is­mertetésére most Straubinger Jó­zsef, Kiss Mihály, Gerzsei Zoltán és Aradi János vállalkozott. A PassPort kiválasztott moduljai­nak bevezetését két fázisban végez­zük. Az első fázis végén - 2005. de­cember közepén - elindult a Munka­irányítás, a Berendezéskizárás, a Mű­szaki Változások, a Dokumentumke­zelés, valamint a Készlet és Kataló­gus modul. A második fázis végén, 2007. január közepén belép a Dozi­metria és a Tevékenység Nyomon Követés modul is. A Tevékenység Nyomon Követés modul bevezetésével - Straubinger József munkacsoport-vezető irányítá­sával - lehetőséget biztosítunk folya­mataink PassPortban történő, integ­rált követésére.- Néhány kiválasztott folyamatunk (engedélyezés, eseménykivizsgálás, eltérések kezelése stb.) integrálásá­nak feltételeit készítjük elő. Előny­ként jelentkezik, a folyamatok fel­adatainak hatékony informatikai nyo­mon követése, így azok nem vesznek el a szervezetek „pókhálójában”, sőt a feladatok és tevékenységek össze­tartozása is láthatóvá válik. A folya­matokhoz tartozó feladatok végrehaj­tását bármely munkavállaló fel­adatul kaphatja. A feladat gördülékeny végrehaj­tásának feltétele a szükséges oktatási anyagok elsajátí­tása. Az új mo­dul a munka­­vállalók teljes­ségét érinti, le­gyen az beosz­tott vagy veze­tő - hívta fel a figyelmet Strau­binger József. Kiss Mihály mun­kacsoport-vezető irá­nyításával adaptálandó Dozimetria modul lehetővé te­szi a munkavállalók dózisainak és a helyiségek dózisviszonyainak nyo­mon követését.- Történeti információkat kapunk a dozimetriai engedélyekről, a kapcsoló­dó dózistervekről. Az új modul segít­séget nyújt a karbantartási munka ter­vezéséhez és végrehajtásához. A Dozi­metriai modul az eddig bevezetett mo­dulokhoz hasonlóan, körültekintő, pontos munkavégzést követel meg, mivel a modulban különböző szerep­körrel elvégzett feladatok kapcsolat­ban (összefüggésben) vannak egymás­sal - közölte Kiss Mihály. Az új modulok bevezetése során ki­emelt figyelmet kap az oktatási tevé­kenység.- A képzések során je­lentős szerepet kap - az erőmű életében jelenleg még nem elterjedt módszer­tan - az e-leam­­ing, azaz a szá­mítógép alapú oktatás. Az új felhasználók szá­mára a PassPort­­alapismeretek, a Tevékenység Nyo­mon Követés modul oktatásainak és vizsgái­nak bizonyos részét számí­tógép alapú oktatással és elektro­nikus teszteléssel tervezzük végrehaj­tani. Miért az e-leaming? - A felhasz­náló saját tempójában, a tantermi ok­tatástól eltérően, akár az átlagostól több vagy kevesebb időt is eltölthet az adott oktatási anyag elsajátításával; csak a munkájához kapcsolódó tranz­akciókat és riportokat tanulja meg (testreszabott képzés); állandó színvo­nalú oktatás: minden felhasználó azo­nos szintű oktatásban részesül; a fel­használó a képzést időkorlátozás nél­kül, illetve saját időbeosztás alapján kapja meg; valamint a felhasználó tu­dásszintje könnyen ellenőrizhető és mérhető az oktatási anyag végén talál­ható szintfelmérőben megszerzett pontszámai alapján. A számítógép ala­pú oktatások mellett tantermi oktatá­sokkal is támogatjuk, hogy az éles in­duláskor a felhasználók rendelkezze­nek a rendszer működtetéséhez szük­séges szaktudással. Az oktatásokra történő jelentkezés is rendhagyó mó­don, az oktatási főosztály oktatási ke­retrendszerének - Oracle OLM - se­gítségével történik. A hivatalos óra­rend szerint minden felhasználó a szá­mára előírt képzésekről e-mailben kap tájékoztatót, majd a számára megfele­lő képzési eseményre már önállóan je­lentkezhet az oktatási keretrendszer­ben - tájékoztatott Gerzsei Zoltán.- Az IMR-bevezetés második fázi­sában dolgozók teljes odaadással, legjobb tudásuk szerint végzik fel­adataikat a szoros határidők betartá­sával. Ebben továbbra sem nélkülöz­hetjük az erőművi szakemberek együttműködő hozzáállását, így szá­mítunk kollégáinkra a még hátralévő közös feladataink megvalósításában - összegezte Aradi János témavezető.-Sipos László-Technológiai megfelelőség és biztonság Az erőművek létesítménytechni­kai berendezéseinek tervezésénél, illetve a termékek gyártását köve­tő tanúsításnál hazánkban is az Európai Unió szabályozását kell alkalmazni. A szigorodó szabályok az élet-, vagyon-, környezetvéde­lem terén dolgozó szakemberek számára nagyon sok új ismeret­ben való jártasságot követelnek meg, amelyekben évek óta csak az őszi TÜV-ös konferencia segít el­igazodni. A TÜV Rheinland InterCert október 3-4. között Ti­hanyban rendezte a 12. Létesít­ménytechnikai Konferenciát. Dr. Czitán Gábor, a TÜV Rhein­land InterCert vezetője, több mint tíz éve felismerte az idő szavát, és a gaz­daság versenyképességét elősegítő szervezetként működteti a kölni székhelyű TÜV magyarországi le­ányvállalatát. A biztonságtudomány­ban és- technikában járatos TÜV-ös mérnökök az EU-ban szerzett évtize­des tapasztalataik alapján segítik a magyar gyártókat az EU-direktívák követelményrendszerében eligazod­ni, termékeiket bevizsgálni és tanúsí­tani. A budapesti központú új Közép- és Kelet-Európai Műszaki Megfele­lőségértékelési Központ (a Techno­logy Assessment Center tagjai: TÜV Rheinland InterCert, TÜV Akadé­mia, NS1, MEEI és MBVTI) immár több mint húsz magyar hatósági ki­jelöléssel rendelkezik, többek között a nyomástartó berendezések tanúsí­tásától a felvonók hatósági enge­délyeztetéséig. A tihanyi konfe­rencián több kiváló előadás hangzott el magyar és külföldi egyetemek, kutatóintézetek, cégek képviselői részéről, amelyekből most kettőre irányítjuk a figyelmet. Rose-Linde Dellie hausen, a TÜV Industrie Service ügyvezetője meggyőző prezen­tációt tartott a glo bális stratégiá­jukról. Részle­gük mémö-Természet Ember kei Németországban több mint 150 helyen, a világ több mint 50 országá­ban 300 telephelyen dolgoznak. Több évtizedes gyakorlattal rendel­keznek a létesítmények állapotfüggő ellenőrzése, a maradék hasznos élet­tartam, a gyenge pontok megállapítá­sa és a vizsgálati határidők hosszab­bítása terén is. A létesítmények tulaj­donosainak, az általuk megbízott ve­zetőknek a szolgáltatási biztonság és a költségek csökkentése között kell egyensúlyt teremteniük, amelyhez az új eljárásaik kidolgozásával tudnak segítséget nyújtani. Bizakodnak a német szakemberek, hogy a politiku­sok felülvizsgálják a korábbi dönté­süket, és az állapotfüggő karbantar­tások objektív eredményeire támasz­kodva a jól és biztonságosan műkö­dő atomerőműveik üzemidő-hosz­­szabbításairól fognak dönteni. Dr. Ladányi Péter, a TÜV Rhein­land Group létesítménytechnikai üz­letágának igazgatója, európai uniós kutatási eredményekre támaszkodva a berendezések, létesítmények élettar­tamának komplex megközelítésére hívta fel a figyelmet. Jelezte, hogy a TÜV Akadémia „Kockázatalapú vizs­gálati és karbantartási eljárások” cím­mel egynapos képzést szervez a kar­bantartással foglalkozó szakemberek számára. A kockázatalapú karbantar­tási eljárás (Risk Based Inspection and Maintenance Procedures = RIMAP) szabványosításán az Euró­pai Szabványosítási Szervezet is dol­gozik, így jelentősége felértékelődött! Az olajfinomítók, az erőművek, a vegyi üzemek a biztonságot nem veszélyeztethetik, a környe­zetet nem károsíthatják, ugyan­akkor a lehető legoptimálisab­ban kell rendelkezésre állni­uk, és hasznot termelniük. A bővebb információt igény­lők számára ajánlom a www.tuv.hu honlapot, amelyen valamennyi előadás anyaga ta­nulmányozható.-Sipos László-Technika Irányítási rendszerünk integrált fejlesztése 1. Cégünk jövője érdekében meghatáro­zó feladat a Szervezeti Működésfej­lesztési Program keretén belül folyó, a működésünk alapjait képező folya­matok felülvizsgálata, szükség szerin­ti egyszerűsítése, az egyértelmű fele­lősségek rögzítése. Igyekszünk a fo­lyamatokat leíró dokumentációs hát­tért egyszerűsíteni, ami vonatkozik a terjedelemre, az áttekinthetőségre és a kezelhetőségre is. Reméljük, sikerül javítani a működésünk alkalmazko­dóképességét az előttünk álló kihívá­sok megoldásában. A kihívások közül élen szerepel az üzemidő-hosszabbí­tásra és a teljes körű piacnyitásra tör­ténő felkészülésünk. Kihívást jelent az új nukleáris biztonsági szabályza­tok leglényegesebb változásának tel­jesítése, ugyanis a korábbi minőség­­biztosítási rendszerrel szemben haté­kony minőségirányítási rendszer mű­ködtetését és fejlesztését írta elő szá­munkra a jogalkotó. Ez utóbbit, csak egy, a fokozatosság elvére épülő, szisztematikusan építkező tevékeny­ségsorozattal tudjuk teljesíteni. 2006. január 1-jével a minőségbiz­tosítási osztály szakemberei a korábbi minőségbiztosítási szabály­zatot átdolgozták, és a Társa­sági Minőségirányítási Sza­bályzatban (Tmirsz) rögzítet­ték a követelményeket. Ez­zel nem fejeződött be a munka, ugyanis a Tmirsz­­ben rögzített szabályozást le kell bontani a hétköznapi végrehajtási folyamatok szintjére is. Ezenkívül fi­gyelemmel kell lennünk a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretén belül Vincze Pál által vezetett munkacso­port legújabb eredményeire is. A szer­vezetek teljesítőképességének növelé­se érdekében immár irányítási rend­szer működtetése a nemzetközi elvá­rás, olvasható a NAÜ Nukleáris Ener­gia Hírlevél szeptember 10-i számá­ban, így az internetről letölthető a jó­váhagyott GS-R-3 és GS-G-3.1 doku­mentum, valamint a DS349 jelű útmu­tató tervezete. A NAÜ 1996-ban kiadott minőség­­biztosítási ajánlásait összefogó 50- C/SG-Q jelű kiadvány egy szabályza­tot (50-C-Q) és 14 útmutatót (50-SG­­Q1... Q14) tartalmazott. Az ábrán lát­ható, a NAÜ Biztonsági Szabványso­rozat 3 új dokumentuma épp ezt a vas­kos dokumentumkötetet váltotta ki: 1. GS-R-3 Létesítmények és tevé­kenységek irányítási rendszere (Követelmények): Itt rögzítették az összes nukleáris létesítmény és te­vékenység irányítási rendszerének követelményét, amelyek az 50-C­­Q szabályzat maradandó értékein, használatának elmúlt tízévi tapasz­talatain és más ide vonatkozó nem­zetközi szabványokon alapulnak. 2. GS-G-3.1 Létesítmények és tevé­kenységek irányítási rendszerei­nek alkalmazása (Útmutató): Ja­vaslatokat rögzít a GS-R-3-ban szereplő követelményekhez, és minden nukleáris létesítményre és tevékenységre vonatkozik. Tartal­mazza az 50-SG-Q1 ...Q7 útmuta­tók és új ajánlások sorát. 3. DS349 Nukleáris létesítmények irányítási rendszerének alkalma­zása (Útmutatótervezet): A nukleá­ris létesítmények irányítási rend­szereinek nyújt útmutatást. Tartal­mazza az 50-SG-Q8...Q14 útmu­tatók és új ajánlások sorát. 2007- ben fog megjelenni. A minőségbiztosítási program he­lyett az „irányítási rendszer” kifejezést fogadták el. Ez egyesíti egy nukleáris létesítmény irányításának minden terü­letét, a biztonsági, egészségügyi, kör­nyezeti, minőségi és gazdasági köve­telményeket egy egységes rendszerbe integrálva. A jelzett dokumentumok­ban rögzített követelmények, irányel­vek segítségével a cégek hatékony irá­nyítási rendszert tudnak építeni. Rög­zítették azokat a tervezett és rendszere­zett tevékenységeket, amelyek szüksé­gesek annak eléréséhez, hogy e köve­telményeknek megfeleljenek, valamint támogatja a szervezeti és biztonsági kultúra növekedését és fejlődését. Irányítási rendszerek és a kultúra kapcsolata Az új integrált megközelítéséhez nél­külözhetetlenek a kulturális összete­vők. Azon összetevőket, amelyek fo­lyamatokat határoznak meg, egyesí­teni kell az emberek értékeivel, hoz­záállásával és viselkedésével. Az irá­nyítási rendszer hatással van a szer­vezet általános kultúrájára, és ez for­dítva is igaz. A kívánt eredmények el­érése érdekében figyelembe kell ven­ni a szervezet formális eljárásait és stratégiáit, és ugyanakkor fel kell is­merni, hogy ezek a szervezeti kultú­rán belüli gondolkodás eredménye­képpen jöttek létre. Az új követelmé­nyek szerinti integrált irányítási rend­szer hatással kell, hogy legyen a szer­vezet tagjainak értékeire, hozzáállá­sára és viselkedésére, azaz a szerve­zet kultúrájára. Egy nukleáris létesít­mény számára a szervezet céljainak eléréséhez az integrált megközelítést oly módon kell megvalósítani, mely biztosítja, hogy a biztonság nem szenved csorbát, ezért az irányítási rendszernek a szervezet számára olyan struktúrát és iránymuta­tást kell nyújtania, mely elő­segíti, és lehetővé teszi az erős biztonsági kultúra kiala­kulását. A kultúrát - különö­sen a változások idején - nagymértékben befolyásolja a szervezet vezetőinek viselke­dése és tettei, valamint az ő általuk kommunikált értékek. A vezető szerepe: 1. Meghatá­rozni a valóságot: hol tartunk ma? 2. Meghatározni a jövőt: hol akarunk tartani a jövőben? 3. Meghatározni: hogyan éljük ezt el? A vezetőnek tudnia kell, milyen jellemvonásokat és tulajdonságokat szeretne látni a munkahelyen, és mit szeretne elérni a kultúrával. A GS-G- 3.1 útmutatóban számos jellemvo­nást és az azoknak megfelelő tulaj­donságokat határoztak meg a bizton­sági kultúrával kapcsolatosan. Az a szervezet, amely területeket keres a biztonsági kultúrája fejlődéshez, elin­dulhat oly módon, hogy áttekinti a jellemvonásokat és tulajdonságokat erősségei és gyengeségei meghatáro­zása érdekében. (Folytatás a következő számban.)-Sípos László-

Next

/
Thumbnails
Contents