Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-11-01 / 11. szám

2006. november 1976-2006 9. oldal A hűtővízfontossága - ne legyünk eltömődve! A keringő víz olyan az atomerőmű­vek számára, mint az éltető vér. A víz számos forrásból érkezhet (ten­ger, folyó, tó, hűtőtorony), és a nor­mál üzemeltetés során hűti a tech­nológiai berendezéseket és a kon­denzátorokat. Még fontosabb meg­említeni, hogy üzemzavari helyze­tekben ezekre a forrásokra bízzák a reaktor hűtését is. A fentiek mi­att minden atomerőmű érzékeny azokra a problémákra, melyek veszélyeztetik a normál üzemet és a biztonsági hűtővízhez való hozzájutást. Minden erőműben fel kell készíteni a személyzetet, illetve alkalmassá kell tenni a be­rendezéseket, hogy megelőzhes­sék az eltömődéseket. Torontóban, a WANO (Atomerő­műveket Üzemeltetők Világszövet­sége) szervezésében tartottak talál­kozót a világ minden részéből érke­zett szakértők a kérdés kapcsán. A cél a bekövetkezett események meg­beszélése és a lehetséges enyhítő in­tézkedések megvitatása volt. Kurt Poling, a WANO Atlantai Központjá­nak műszaki igazgatója így összegez­te a találkozó mondanivalóját: - A biztonsági hűtővízrendszerek folya­matosan ki vannak téve a hirtelen vagy váratlanul bekövetkező viz­­vesztési jelenségeknek. Sok erőmű még nem értette meg, hogy hajlamo­sak az ilyen problémákra. A természet nem veszi figyelembe az erőművek elhelyezkedését vagy modem technológiáit, és számos módszert vonultat fel a hűtővíz belé­pési pontjának eltorlaszolására. Ha egy erőmű meleg klímájú területen helyezkedik el, és nem kell tartania a téli jegesedéstől, akkor is meg kell küzdenie a medúzák és az algák okozta jelenségekkel. Egy folyó mel­letti erőműnek nem kell aggódni a vi­har által szállított törmelék miatt, de gondot okozhat a halak mennyisége vagy az alacsony víz­szint. Az eltömődé­­sek az erőmű leállítá­sát, teljesítményének kényszerű csökkenté­sét okozhatják, és - sajnos több esetben — a biztonsági hűtővíz­­ellátás degradációját eredményezhetik. Ahogy a bemutatott események jelzik majd, a probléma egyre rosszabbá vá­lik. Habár a jelenség nem új, állandóan változik. Különösen igaz ez a megállapítás azokra a belé­pőoldali eltömődésekre, ahol a víz külső forrásból származik (tengerek, óceánok, folyók). Az események ilyen kedvezőtlen irányú változása összefüggésbe hozható a környezeti egyensúly megbomlásával, amelyet a globális klímaváltozás indukált. Az így okozott, növekvő kockázattal járó eltömődések még nem teljesen értelmezettek. Ugyancsak probléma, hogy sok erőmű nincs tu­datában sebezhetőségé­nek, nincs megfelelően felkészítve az események­re. Megérteni azokat a té­nyezőket, amelyek hatás­sal vannak az erőművek, az állatvilág és a környe­zet közötti egyensúlyra, gyakran nem tartoznak az erőművi személyzet szakterületei közé. Néhány esemény: • Cemavoda, 2003. augusztus: leállás a Duna történelmien alacsony víz­szintje miatt. • Salem, 2004. december: kettős blokkleállás a Delaware-folyón ér­kező olajszennyezés miatt. • Fitzpatrick, 2004. február és Volgodonszk, 2005. január: jegese­­dés okozta problémák. • EDF erőművek Franciaországban: visszatérő eltömődési problémák mi­att a szivattyúk sorozatos kiesése. A Paluel telephelyen automatikus ÜV- működés, kényszerleállás a berende­zések javítása miatt, kedvezőtlen ha­tások a biztonsági rendszerekben. • Cook, 2003: két blokk leállítása ha­lak okozta eltömődés miatt. • Pickering B, 2005. augusztus: há­rom blokk leállítása váratlan algá­­sodás miatt. • Oyster Creek, 2005. augusztus: nagy mennyiségben került tengeri fű a be­lépőoldalra, és félig eltorlaszolta azt, ezáltal nem voltak működtethetők a biztonsági hűtővizet adó szivattyúk. Négy kategóriába sorolhatók azok az intézkedések, amelyekkel meggátol­hatok a jelenségek: • proaktív eljárások alkalmazása (pl. előjelző eszközök, a vízszint trend­jének figyelése) • az erőművi rendszerek megerősíté­se és jobb tervezés a berendezések esetében (pl. multirácsos/lemezes nyílások alkalmazása, a berendezé­sek robosztussá tétele) • megerősíteni azt a szemléletet, hogy a jó karbantartási stratégiák fenntartják és javítják a berendezé­sek teljesítményét • új üzemeltetési kritériumok, eljárá­sok bevezetése, a személyzet kép­zése, az iparági üzemeltetési tapasz­talatok megosztása A Diablo Canyon erőmű a Csendes­óceán partján található. Az itt jellem­ző erős hullámok nagyméretű tengeri hínárt hoznak magukkal, gyorsan nö­vekvő barna algát és egyéb törmeléket sodornak a hűtővíz­belépés felé. Az ál­landóan jelentkező probléma miatt az erőműben hat évvel ezelőtt megelőző in­tézkedéseket léptet­tek életbe, amelyek eredményeként az­óta nem volt ilyen okra visszavezethe­tő reaktorleállás. Fi­gyelembe veszik a hullámverés erejét és irányát, a törmelék mennyiségét, a vízkivételi mű berendezéseinek álla­potát, a történeti adatokat - mindezek alapján hathatós intézkedéseket tud­nak életbe léptetni a problémák je­lentkezése előtt. A mozaikjáték utolsó eleme az ipa­ri üzemeltetési tapasztalat használata. Ez számos tanulságot és eredményt tartalmaz, továbbá ve­zérfonalat ad a személy­zet képzésé­hez is. Forrás: WANO Inside 2006/2 (a cikk rövidí­tett változat)-Varga József-Tízéves a TVEL - jelen és jövő (I. rész) A TVEL cég most ünnepeli fennállá­sának tizedik évfordulóját. Mottójuk -A jövő eleme - utal az elért eredmé­nyekre, és megrajzolja a jövőbeni fej­lesztések horizontját. A vállalat törté­netét nem választhatjuk el a múlt szá­zad nyolcvanas és kilencvenes évei­nek közigazgatási reformjaitól, vala­mint az azokat követő gazdasági vál­tozásoktól. A nukleáris ipar - a bá­nyászattal, a jól kialakított vállalko­zásokkal, az egyedülálló szakember­­bázissal és a létrehozott együttműkö­déssel - mindig biztosította a legfon­tosabb nemzeti célok megvalósítását. A gazdasági reformok és a piacgaz­daságba való átmenet időszakában jelentős átalakításokon kellett átmen­nie a szakmának, hogy alkalmazkod­ni tudjon a változó körülményekhez. Ezek a folyamatok főleg 1992 és 1994 között mentek végbe, és legin­kább a külkereskedelmi szervezete­ket és az üzemanyaggyártó részlege­ket érintették. Mindamellett, a külön­álló részvénytársaságok megjelenése versenyt hozott az üzletágon belül, és gyengitette a szövetségi befolyást az ipar fölött. A korábban jól koordinált együttműködés a tudományos, kuta­tó, fejlesztő és termelő szervezetek között meggyengült, és minden cég egyedül próbálta meg túlélni a hely­zetet. A szovjet tervezésű, de más or­szágokban üzemelő atomerőművek üzemanyagát biztosító piac egyszerre nyitottá vált más versenytársak előtt is. Végül az integráció általános szükségszerűsége egyre nőtt az ipar­ágon belül. Amikor 1996-ban a TVEL mint holding típusú részvény­­társaság - 100%-os állami érdekelt­ségként - megalakult, az első olyan szervezet lett az iparban, amely egyetlen vezetés alá egyesítette a nukleáris üzemanyagciklus különbö­ző vállalkozásait. Ami még fonto­sabb, ez az egyesítés kijelölte az utat az új gazdasági viszonyok és az új külkereskedelmi tevékenység feltéte­leinek adaptálásához. A vezetés által tett első lépések egyértelműen demonstrálták azokat az előnyöket, amelyeket az új szerve­zet ajánlott a résztvevőknek. A me­nedzsment a felhalmozódott adóssá­gok átrendezéséhez fogott hozzá elő­ször. Más, fontos tevékenységek vol­tak még: egyvonalas rendszer létre­hozása a nukleáris anyagok kezelésé­re (szétosztás, nyilvántartás és ellen­őrzés), valamint az együttműködés visszaállítása a tudományos, kutató és tervező intézetekkel. A nukleáris üzemanyag exportjogának TVEL ál­tali megszerzése konszolidálta a vál­lalatot, és segítette a cégimázs növe­lését. Az export lehetővé tette a tőke növelését és a pénz felhalmozását. Jelentős erőfeszítések történtek an­nak érdekében, hogy a külföldi part­nerek számára teljes üzemanyag­szolgáltatási csomagot nyújtsanak a főtermékkel együtt. Ösz­­szességében a TVEL sike­res rajtot vett egy nagy gyártó és kereskedő cég megalapításában, ráadásul tette ezt a fájdalmas gazda­sági átmenet időszakában. Visszatekintve a múltbéli nehézségekre és a jelentős eredményekre, jól láthatók a nem könnyű döntések fő folyományai: - ezek segí­tettek megőrizni a komplex termelőrendszer kapacitá­sát, - nem vesztek el a ko­rábbi nukleáris generáció tapasztalatai, - felhaszná­lásra kerültek, sőt jelentő­ségükben nőttek a korábbi tudományos és gyártási eredmények. A külföldön épült szovjet tervezé­sű blokkok nagy száma és a jól mű­ködő kereskedelmi kapcsolatok a ke­let-európai és az ex-szovjet orszá­gokkal gyümölcsöző örökséget jelen­tenek a cégnek, így a külkereskede­lem lett a TVEL bevételeinek fő for­rása. Emellett a világpiaci helyzet egyre komplikáltabb lett, mivel Oroszország politikai befolyása gyengült bizonyos régiókban. Az új kereskedelmi szerződések csak úgy köttethetnek meg, ha a vállalat teljes mérnöki és kereskedelmi opciókkal jelenik meg, amelyek tökéletesített üzemanyagtípusokat, versenyképe­sebb árakat és átfogó üzemeltetési szolgáltatásokat tartalmaznak (pl. urán-gadolínium és urán-erbium üzemanyag, új szerkezeti anyagok ki­­fejlesztése, kiégetési szint és rezgés­állóság növelése). Az új napirendi kérdés tehát az üzemanyag fejleszté­se a nyugati tervezésű blokkokhoz. Erre jó alapot teremt az AREVA cég­gel folytatott többéves együttműkö­dés. A célországok: Németország, Svájc, Svédország és Hollandia. Ter­mészetesen a cégvezetés állandóan a biztonsági kérdésekre is fókuszál, amelyek között ott találjuk az általá­nos szakmai biztonságot és a környe­zet védelmét is. Ezáltal kömyezet­­barátabb gyártási folyamatokat alkal­maznak, új tisztító létesítményeket helyeznek üzembe. A TVEL tízéves működése alatt egyetlen INES- besorolású esemény sem történt a cégnél, bizonyítva a biztonság priori­tását. A vállalat szerepet kíván vállal­ni az erőművek üzemanyaggal való önellátásának terén is, amikor részt vesz az urán-plutónium üzemanyag kifejlesztésében a gyorsreaktorok számára. Ezen fejlesztések bázisa az atomfegyverek plutóniumának visszanyeréséből származó tapasz­talat. Egy másik ígéretes fejlesztési vonal a szupravezetők gyártása az ITER-program (fúziós reaktor) szá­mára. Elmondható, hogy a cég jó fej­lesztési potenciállal rendelkezik. Az elmúlt tíz év alatt gazdag ta­pasztalatokat szerzett egy agresszív versenykörnyezetben, jártasságra tett szert a leányvállalatok irányítá­sában, és tudást szerzett a jogi ügyek területén is. Ezek a tapaszta­latok erős alapot teremtenek az iparágon belüli átalakítási folyama­tokhoz. Emellett a vállalat tekinté­lyes pénzügyi eredményeket is fel­mutat. A kilátások derűlátóak, és nagyon fontos az iram megtartása és az előremozdulás folytatása. Forrás: Rosenergoatom Special Issue, szeptember 2006. (a cikk erősen rövidített változat) -Varga József-

Next

/
Thumbnails
Contents