Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-11-01 / 11. szám

6. oldal 1976-2006 2006. november / \ Pakson életfát ültettek A helyi ÖKO Munkacsoport Ala­pítvány ötlete és szervezése alap­ján 2006. október 12-én három­éves díszfákat vehettek át azok a szülők, akiknek egyrészt 2006. szeptember 30-ig született babá­juk, másrészt pedig felelősséget tudtak vállalni az átvett cserje el­ültetéséért, gondozásáért. Hagyományteremtő szándékkal indította útjára kezdeményezését az alapítvány, amelyhez a partnerkere­sés elején habozás nélkül csatlako­zott az Egészséges Városok Magyar­­országi Szövetségének (EVMSZ) paksi csoportja is. Fontos kitétel volt a felhívás megszövegezésekor, hogy csak olyanok jelentkezzenek, akik - akárcsak a gyermeknevelés­ben - a fa gondozásában is szerepet tudnak és akarnak is vállalni. Ahogy azt Jantnemé Oláh Ilona, az ÖKO-munkacsoport vezetője el­mondta: az ötlet egy régi, helyi népszokásból pattant ki. — Régebben, mikor újszülött ér­kezett a családba, a komák gyakor­ta valamilyen növénnyel a kezük­ben keresték fel az új jövevényt. Úgy gondoltuk, hogy fel kellene frissíteni ezt a hagyományt. A szlogen - Ültess fát, életfát! - egy dalból származik, amely így foly­tatódik: Őrizd az oxigén forrását! Szerzője pedig egy olyan ember, nevezetesen Lendvay Klára, aki környezetvédelmi dalokat énekelt gyermekeknek. Összesen tízen jelentkeztek a fel­hívásra, ők átvehették a háromméte­res díszcseresznye mellé járó em­léklapot és a gyermek nevét tartal­mazó táblácskát is. Köszönet illeti az akcióban résztvevő DC Dunakom munkatársát is, aki a fák kiválasztásában és Paksra szállítá­sában segédkezett. Az együttműkö­dés a Dunakommal és az EVMSZ- szel is hosszabb távra szól. Előbbi a tervek szerint megteremtené a lehe­tőségét annak, hogy területet kapjon e célra az ÖKO, míg utóbbi képvi­seletében dr. Vöröss Endréné már jelezte is: jövőre a szervezet prog­ramjába is beleteszi az életfaprogra­mot. Az ugyanis 2007-ben sem ma­radhat el. Akkor a 2006. október 1. és 2007. szeptember 30. között szü­letett picik rokonai lesznek érdekel­tek, jelentkeznek-e a remek kezde­ményezéssé váló programra. Távlati cél pedig mi más is lehetne: minden paksi picúmak legyen fája! A múlt emlékei a jövőnek Tájház épül Dunaszentbenedeken Immár két évtizede, hogy a dunaszent­­benedekiekben megfogant egy tájház létrehozásának gondolata. Az elképze­lések megvalósítása azonban csak az idei évben kezdődhetett meg, amikor a múzeumnak kiszemelt ingatlan tulajdo­nosának elhalálozását követően az ön­­kormányzat megvásárolta az épületet. Koday Józsefné, a helyi művelődési ház vezetője kérdésünkre válaszolva el­mondta, hogy azért esett a választásuk a faluközpontban lévő házra, mert abban megtalálhatóak a hagyományos bene­­deki építkezési és belsőépítészeti sajá­tosságok. A tulaj donbavételt követően felvették a kapcsolatot Romsics Imré­vel, a kalocsai Viski Károly Múzeum igazgatójával és Borbás Péterrel, a Szentendrei Szabadtéri Múzeum épí­tész végzettségű munkatársával, akiket a tájház felújítási terveinek elkészítésé­vel bíztak meg. Az elkészült kiviteli ter­vek birtokában kezdődhetnek meg a munkálatok, amelyek részeként a bú­torzatot is restaurálni fogják. A művelő­dési ház vezetője szerint, az épületben szinte mindent abban az állapotában ta­láltak, mint ami a száz évvel ezelőtti he­lyi építési és berendezési stílust jelle­mezte. A házban két kemencével ellá­tott szoba, egy szabadkéményes kony­ha és egy kamra is található. Az épület­hez pedig istálló, és egy pajta is tartozik. Koday Józsefné bízik abban, hogy a paksi atomerőmű által létrehozott Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapít­vány pályázatán elnyert több milliós tá­mogatásnak köszönhetően a jövő év el­ső felében befejeződhetnek a felújítási munkálatok. A szakemberek október 12-én a „Tájház születése” címet viselő néprajzi, építészeti kiállításon a dunaszentbenedeki tájház felújítási ter­vei mellett a kalocsai Sárköz építészeti sajátosságaiba és lakáskultúrájába is be­pillantást engedtek a nagyközönségnek. Az előadásokat követően a jelenlévők maguk is megcsodálhatták a még felújí­tás előtt álló ház - századelőt idéző - berendezési tárgyait és nagyszerű építé­szeti megoldásait. -Péjó Zoltán-Atomerőmű jl Kiadja a Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős kiadó: Kovács József vezérigazgató ^ Atomerémű Zrt Nyomdai előállítás: Séd Nyomda Kft., Szekszárd, 2006. november Felelős vezető: Katona Szilvia ügyvezető • Szerződésszám: 4500021612 Főszerkesztő: Beregnyei Miklós • E-mail: beregnyei@npp.hu Főszerkesztő-helyettes: Lovászi Zoltánné. A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Majoros János, Medgyesy Ferenc, Sipos László, Wollner Pál Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató fa Látogató Központ, Paks, Pf. 71. 7031, Telefon: 75/507-431, Telefax: 1/355-7280, Internet: www.npp.hu,www.atomeromu.hu Tördelőszerkesztők: Kertai Edit, Dombi Viktória • Korrektor: Lukácsiné Patyi Orsolya ELKAPTA A RITMUST A PAKSI FC Két győzelem egymás után A REAC elleni „hullámvasút-mér­­kőzés” (a fővárosiak már 4-0-ra ve­zettek, a paksi focisták azonban három gólt szerezve feljöttek 4-3- ra) óta első osztályú futballcsapa­tunk rálelt a kellő ritmusra. Előbb elvette a Zalaegerszeg veretlensé­gét, majd sokak meglepetésére Sopronban is nyerni tudott. Látnivaló volt már a korábbiakban is: a Paksi FC minden ellenfelével partiban volt (tán a Tatabánya-mecs­­cset lehetne csak ez alól kivenni), ám a lépés számos alkalommal nem úgy jött ki, ahogyan azt Pakson sokan szeretnék. Aztán elérkezett a REAC elleni meccs. Fontos összecsapás volt ez, hiszen a rákospalotaiak addig még nyeretlenek voltak, a mieink pe­dig meg akarták mutatni, jobbak ven­déglátóiknál. Nem sikerült. Nem, mert hatvan percig rosszul játszott a gárda, a Bárányos által irányított ha­zaiak átrohantak rajtuk. A csapat tar­tását azonban mutatja, nem roskadt össze: három gólt szerezve alaposan ráijesztett a biztos győzelmük tudatá­ban már ki-kiengedő pesti játékosok­ra és szurkolóikra. A listavezető és veretlen ZTE elle­ni mérkőzésre készülve aztán alapos fejmosást kaptak a Pesten csalódást okozó játékosok. Az eredmény önma­gáért beszélt! Kiegyenlített első játék­rész után Búzás idénybeli második ta­lálata - és Sebők József óriási, egyen­lítési esélyt eltékozló hibája - nagyon megfogta a zalaiakat. Ezt követően futószalagon jöttek Montvai révén a paksi ziccerek, ám az Egerszegről ér­kezett csatár mindegyiket elrontotta. Nem úgy Kiss, aki a házi góllövőlis­tán átvéve a vezetést (már háromgó­los) kettőre növelte az előnyt. Ez is maradt a vége, egy teljesen megérde­melt siker, amely akár még nagyobb arányú is lehetett volna. Október utolsó hétvégéjén Sopron­ba látogatott a Lengyel-csapat. Érde­kes meccs volt, a bajnokságban botla­dozó hazaiak mindent megtettek - sze­rencsére csak gólt nem lőttek — azért, hogy megnyeijék a mérkőzést. Néha már-már nyomasztó volt a fölényük: a labdabirtoklási arány 80:20 volt a Sop­ron javára, mégis... Kóczián bomba­gólja, majd Belényesi szép mozdulata már kétgólos előnyt jelentett a mieink­nek. A szünet előtt aztán szépítettek a vendéglátók, ami kőkemény folytatást ígért. Az is lett. Buzáséknak minden tudásukra szükségük volt védekezés­ben, kontráik viszont veszélyesek vol­tak. A válogatott Horváth András fe­gyelmezetlensége aztán sokat segített. A soproni kiállítás után Varga, alias „Api” rögvest gólt lőtt egy megugrás végén, ezzel el is dőlt a csata. A Paks tehát egymás után két győ­zelemmel várta a Pécset. Sajnos azonban a mieink nem tudták érvé­nyesíteni a hazai pálya előnyét, ki­kaptak, elszalasztva ezzel a felzárkó­zás esélyét. -Vöröss Endre-Remek formában a paksi ligacsapat labdarúgói Nyolc forduló telt el a 2006-2007. évi ligabajnokságból és meglepe­tésre a Paksi FC újonc ligacsapata már hosszú ideje kibérelte a táblá­zat első-második helyét. Szellák Sándor utánpótlásedző nyár óta dolgozik a paksi gárdával, és a csapat eredményessége fémjelzi az eddig elvégzett munkát. A csapat ge­rincét a volt dunaújvárosi U-19-es korosztály fiatal rutinos labdarúgói alkotják, akik a korábbi években az NB-I kiemelt ifjúsági bajnokságában szerepeltek. A ligacsapathoz igazolt még több paksi nevelésű ifjúsági lab­darúgó is, akik korábban a Paksi SE, illetve az Atomerőmű SE színeiben futballoztak. A paksi gárdához az utolsó pillanatban került a fiatal pak­si labdarúgó, Balogh László, aki ko­rábban 4 évig szerepelt a Fehérvár FC ifjúsági és ligacsapatában, és aki eddigi nyolc találatával a csapat házi gólkirálya is. A csapatot mérkőzésről mérkőzésre erősítik a Paksi FC felnőttkeretében szereplő fiatal, rutinosabb labdarúgók, akik közül eddig legtöbbször Heffler Tibor, Bődé Dániel és Ambrus Sándor lépett pá­lyára. A csapat eddig 6 győzelemmel, 2 vereséggel és 18 ponttal áll szoros küzdelemben az MTK csapatával a táblázat elején. Úgy tűnik, hogy a csapat szerencseszáma az 5-ös, hi­szen az eddigi mérkőzéseken a Deb­recen, a Diósgyőr, a Fehérvár és az újpest csapatainak hálóját is 5-5 gól­lal terhelték meg. Külön érdekesség az is, hogy a csapat hazai pályán még veretlenül szerepel. Továbbra is hét­ről hétre figyelemmel kísérjük Tolna megye első ligacsapatának szereplé­sét, és reméljük, hogy továbbra is si­kerekről tudósíthatunk. B. L (Paks) KÉZJEGY 12. Kultúráról, művészetről A közelmúltban jelent meg a Tolna megyei alkotók antológiája legújabb kiadása, a Kézjegy 12. - Az antológiá­ban ismét találkozhatunk atomerőmű­ben dolgozó kollégáink munkáival. Sípos László Örökségünk és a Magyar Örökség díjas példaképeink c., Gyön­gyösi Ferenc Képzelt beszélgetés „Pi­linszky fájáról”, Pataki András A mo­solyod és az Ilyenek vagyunk című írásában fejtette ki gondolatait. Mindhárom szerző tollából egy­­egy gondolatot ajánlok olvasóink fi­gyelmébe. Gyöngyösi Ferenc: „A misztikum és a mű­vészet édestestvérek. Hol szelíd, hol gorom­ba tanítómesterként segítik átlesni az em­bereket az átlagosság, az értéktelen média­szemét nem is túl ma­gas falán, bevezetni a szépség labirintusának közepébe, egészen a végső válasz helyén kajánul vigyorgó kérdőjelig... ’ Kézjegy 12. Tolna megyei alkotók antológiája Sípos László: „Minden nemzet tagjának, a magukat magyarnak val­lónak is fontos feladata, a saját kultú­ra, a történelem, a hagyomány gon­dozása, átörökítése és továbbadása az új generációk képviselői­nek. Ez az az örökség, mely­nek megismerése nélkülöz­hetetlen ahhoz, hogy meg­értsük a jelent és tervezhes­sük a jövőt. ” Pataki András. „A mo­solyod az, aminek jelentő­ségéről legelőször megfe­ledkezem, ha veled lehetek, és csak akkor jut eszembe újra, mikor már egy ideje elmentél. ” (A mosolyod) Gratulálunk kollégáinknak! -LAnna-Múzeumok Őszi Fesztiválja Sűrű programot bonyolított le ok­tóberben a paksi Városi Múzeum. Az intézményt meghívták a Múze­umok Őszi Fesztiválja-programso­­rozatra, emellett pedig összesen há­rom kiállítást is be kellett rendezni a múzeum falai között. Négyszer várta a közgyűjtemény az érdeklődőket a fesztivál kapcsán. Pintér Gabriella koordinálásában két alkalommal játszóház, egyszer pedig egy érdekes előadás szerepelt a „kí­nálatban”. Váradyné Péterfi Zsuzsanna igazgatónő szervezésében dr. Gaál Attila régész, a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum igazgatója A víz alatti régészetről beszélt szépszá­mú hallgatóságának. A Régészkedj! program negyedik elemeként október végén középisko­lásoknak szerveztek kirándulást. Nem is lehetett volna aktuálisabb úti célt választani: az új M6-os nyomvo­nala mentén lévő ásatások közül ket­tőt tekintettek meg a fiatalok Mözs és Szekszárd határában. Korábban már többször is hirt ad­tunk arról, hogy a Városi Múzeum mi­lyen szakmai elismerésekben része­sült már. Kiváló szakmai munkájáért kaphatott ezúttal díjat K. Németh And­rás is, aki régész-muzeológusként dolgozik az intézménynél. Ezúttal nem fő szakterületén elért eredményeiért, a középkori leletek megmentéséért ré­szesült elismerésben, hanem a Tolna megyei 1848-as honvédsírok felkuta­tásáért, megismertetéséért, védelmük ösztönzéséért kapott Podmaniczky­­dijat. A kitüntetést a híres városvédő, Ráday Mihály adta át Andrásnak, aki elmondta: ez irányú érdeklődése tulaj­donképpen csak hobbi, kirándulás egy másik korban. Persze ezzel együtt muzeológusként akár kiállítást is szervezhet e témában... A Podmaniczky­­díj átvétele után aztán „visszatért” ere­deti témaköréhez, a középkorhoz a fi­atal szakember. Doktori disszertáció­jának címe ugyanis már A középkori Tolna megye templomai volt, amely­hez 326 egyházi intézményről és a ne­kik helyet adó településekről gyűjtött adatokat. S ha már egy esetleges tárlat szóba került, elmondhatjuk, hogy a múze­um októberben összesen három kiál­lítást rendezett be - állandó tárlata mellett. Előző számunkban szóltunk A rendőrség története elnevezésű ki­állításról és a vele egy időben meg­nyílt IPA-tárlatról. Ezúttal az Emlé­kek 1956 című kamarakiállításról számolhatunk be, mely a múzeum kőtárában október 23-tól november 30-ig válj a az érdeklődőket.-Vöröss Endre-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents