Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-10-01 / 10. szám

Kezdődik a kárelhárítás a paksi atomerőműben Október elején megkezdődik, a paksi atomerőmű 2. blokkjának le­állítása, majd néhány napon belül elkezdik a sérült fűtőelemek eltá­volítását a 2. blokk melletti 1. szá­mú aknában lévő tisztítótartályból, ahol még 2003-ban történt súlyos üzemzavar a fűtőelemek tisztítása közben - jelentette be Kovács Jó­zsef vezérigazgató, az atomerőmű reaktorcsarnokában tartott sajtó­­tájékoztatón. A 2003. április 11-én bekövetkezett üzemzavar után, már április 30-án lét­rehozta a Helyreállítási Projektet az atomerőmű vezetése. A kárelhárításra az orosz TVEL és a francia Framatome ANP adott be ajánlatot, amelyből a többlépcsős elbírálási eljárás után a fű­tőelemek gyártását is végző orosz céget választották ki - ismertette dr. Kocsis István, a tulajdonos Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. vezérigazgatója. (Folytatás a 2. oldalon.) OTVEN EVE Rajk László 1956. október 6-i újra­temetésén, a Kerepesi úti temetőben százezer ember jelenik meg, hogy el­búcsúzzon a koncepciós perben ha­lálra ítélttől. Az emberek többsége már nem a párt mártírját gyászolja, hanem az embertelen rendszer ellen tüntet. Egy olyan rendszer ellen, amelyben egy vicc elmondásáért is börtönbe lehetett kerülni... Október 22-én, az egyetemisták ál­tal megfogalmazott 16 pontos követe­lés utolsó pontja másnap 3 órára fel­vonulást hirdetett a Bem-szobor elé. Október 23-án Piros Lciszló belügymi­niszter előbb betiltja, majd újra enge­délyezi a fiatalok felvonulását. Az egyetemekről kart karba öltve indul a menet, a Petöfi-szobomál már tízezren vannak. Felolvassák a 16 pontos köve­telésüket, és elszavalják a Nemzeti dalt. A Bem-szoborhoz érve már százezres a tömeg, elhangzik a Szózat, s újra meg újra a követelések: szabadságot, de­mokráciát, nemzeti függetlenséget... A Rákosi-Gerö-Révai-Farkas fém­jelezte korszak a diktatúra legsöté­tebb változatát zúdította az ország népére. Kitelepítések, munkatábor­ok, erőszakos kollektivizálás, be­­szolgáltatási rendszer, kegyetlen AVH, koncepciós perek és ártatlan áldozatok ezrei. Iszonyú múlt! Rájuk emlékezünk, és azokra, akik fegyvert fogtak, akik fegyverrel próbáltak a szabadságnak, a de­mokráciának és a nemzeti függet­lenségnek teret biztosítani. Nem si­került, ráadásul közel 3000 ember halálát követelte... Most is, mint 1849-ben, az Orosz Birodalom hadserege győzött. Elő­zőleg a Habsburgok, 56-ban a kom­munisták hívták a cár, majd Sztálin és Hruscsov katonáit. (Meg kell je­gyezni, 56-ban hívás nélkül is jöttek volna.) A nyugati demokráciák pe­dig tétlenül szemlélték mindkét eset­ben egy kis nemzet leigázását. Fáj­dalmas emlékezet... A 4. blokk elérte a 108%-os teljesítményt! A 4. blokk a 2006. évi főjavítás befe­jeztével már a teljesítménynövelésre vonatkozó engedély birtokában in­dult vissza. 2006. július 31-én, a dél­előtti órákban 1 MW/perees felter­helési sebességgel a 4. blokk problé­ma nélkül elérte a 104%-os teljesít­ményt, ezzel teljesítve egy nagy mérföldkövet a teljesítménynövelési projekt és a társaság életében. Ezt követően a majd kéthónapos próbaüzem alatt elvégzésre kerültek a 104%-os teljesítményszintre vonat­kozó mérések, ellenőrzések. A blokk állapotának kiértékelései egyértelmű­en bizonyították, hogy a blokk üzeme stabil, a paraméterek a normál üzemi határokon belül vannak és semmi­lyen negatív hatás nem tapasztalható. Az eredmények alapján szeptember 25-én megkezdődött a 4. blokk telje­sítményének további növelése. Min­den nap a személyzet 1%-kal emelte a teljesítményt, és a felterhelések után minden egyes nap megtörtént a blokk állapotának értékelése és a ha­tósági jóváhagyás a további felterhe­lés folytathatóságáról. Az utolsó százaléknyi teljesítmény növelésére szeptember 28-án reggel 8-órakor adta ki az ügyeletes mérnök a 4. blokki személyzetnek az enge­délyt. A felterhelés után a 4. blokki reaktor hőteljesítménye elérte az en­gedélyezett 1485 MW-ot, melynek eredményeképpen a blokk több, mint 500 MW teljesítménnyel vesz részt a villamosenergia-szolgáltatásban. Közmeghallgatás Eszéken biztosítottakon túl is a folyamatos in­formáció kérésre és a tájékoztatók megadására. A horvát félnek bármi­kor lehetősége van kérdések feltevé­sére, fejezte be felszólalását a Horvát Atombiztonsági Hivatal szakembere. A levezető elnök megköszönte a két magyar és a horvát szakember előadásait, majd szót adott a kérdése­ket feltevőknek. A kérdezők valóban kérdeztek, és nem kinyilatkozásokat tettek, mint azt az előző meghallgatásokon tapasztal­hattuk. Az első kérdező egy független újság riportere volt, aki a következő kérdése­ket tette fel: van-e az atomerőműnek terrortámadás elleni terve, a további 20 éves üzemelés lehet-e káros a Dunára, illetve az üzemidő-hosszabbítás igé­nyel-e újabb hulladéktároló-építést. (Folytatás a 2. oldalon.) koztatást adott a szeptember 12-i bu­dapesti szakértői tárgyalás eredmé­nyéről. Felsorolta milyen kérdéseket tettek fel Budapesten a magyar szak­hatóságoknak és az atomerőmű jelen lévő szakértőinek. A felsorolt kérdé­sek után a hivatal szakembere mindig bejelentette, hogy a magyar féltől ki­elégítő választ kaptak kérdésükre. Végül szólt arról, hogy a Horvát Atombiztonsági Hivatal már régóta együttműködik magyar partnerével, az Országos Atomenergia Hivatallal. A meglévő kétoldalú kapcsolat lehe­tőséget biztosít az espoo-i eljárásban Ausztria és Románia után Horvát­ország is igényt tartott az atomerő­mű üzemidejének meghosszabbítá­sával kapcsolatos közmeghallgatás megtartására. A rendezvényre ok­tóber 5-én került sor Eszéken, ám ezt megelőzően a horvát és magyar szakemberek szeptember 12-én Budapesten tartottak egy szakértői megbeszélést. Az eszéki közmeghallgatásra az eszéki Zöld Szervezet kérésére került sor. A délután kezdődött rendezvény forgatókönyve kezdetben megegyezett az elő­ző közmeghallgatások forgató­­könyvével. Először Hamvas István műszaki vezérigazgató­helyettes adott egy általános tá­jékoztatót a paksi atomerőmű­ről. Szólt az atomerőmű biz­tonsági kérdéseiről, a hazai és nemzetközi normáknak való megfelelőségéről. Hangsúlyozta a la­kossági elfogadottság fontosságát, amelyet nyílt és őszinte tájékoztatási politikával és biztonságos üzemeléssel tart magas szinten az erőmű. Hamvas István után Bérezi Károly, a környezeti hatásvizsgálatot készítő cég képviseletében összefoglalta a hatástanulmány 13 fejezetének leg­fontosabb megállapításait. Ezt követően tért el a közmeghall­gatás forgatókönyve az előző rendez­vények forgatókönyvétől, ugyanis a Horvát Atombiztonsági Hivatal kép­viselője kért szót, és részletes tájé-

Next

/
Thumbnails
Contents