Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-10-01 / 10. szám
2. oldal 1976-2006 2006. október Kezdődik a kárelhárítás a paksi atomerőműben (Folytatás az 1. oldalról.) Mint hangsúlyozta: időközben több nemzetközi független szervezet vizsgálatát is (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség /NAÜ/ szakértői vizsgálat, Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége AVANO/ vizsgálat, NAÜOSART /Üzemeltetés Biztonságát Vizsgáló Csoport/ felülvizsgálat, WANO-partnervizsgálat) elvégezték az erőműben, és minden alkalommal megerősítették azt, hogy semmilyen károsodás nem érte a 2. blokkot, így a reaktor működése teljesen biztonságos, és az atomerőmű megfelel minden biztonsági követelménynek és előírásnak. Kocsis István elmondta azt is, hogy a hazai energiapolitikának számolnia érdemes a világszerte tapasztalható nukleáris reneszánsz kedvező hatásaival. Ezzel együtt a rendszerszabályozás problémáinak megoldása érdekében szükséges egy szivattyús tározós erőmű megépítése is, hogy bővíteni lehessen a megújuló energiaforrások felhasználását, majd hozzátette: az MVM középtávú stratégiája értelmében három-négy éven belül szeretnék megduplázni az MVM-csoport értékét, amelynek növelésében jelentős szerepe van a paksi atomerőműnek, ezért is fontos az üzemidő-hosszabbítás mellett a teljesítménynövelés, amelynek első lépéseként a 4. blokk már 108% százalékkal működik. Kovács József ezt követően az üzemzavar felszámolásáról elmondta: az oroszországi Dimitrovgrádban elkészült maketten gyakorolták be a magyar és orosz szakemberek a kiemelés munkafázisait. A tisztítótartályban lévő sérült fűtőelemek kiemeléséhez több mint hetvenféle szerszámot kellett megtervezni és elkészíteni, illetve begyakorolni velük a különböző munkafázisokat. Ezzel együtt elkészült a tisztítótartály teljes méretű makettje is, amelynek segítségével az 1. blokk melletti aknában gyakoroltak a szakemberek inaktív körülmények között. A vezérigazgató bemutatta azt a 24,7 tonnás, 13,9 méter magas munkaplatformot is, melyet a 2. blokk 1. számú aknájába engednek majd be. A sérült fűtőelemeket erről a platformról fogják kiemelni, és átrakni a szintén már elkészült speciális tokokba. Ezeket a tokokat ezt követően átrakják majd a pihentető medencébe. Az előzetes felkészülésen, vagyis a gyakorlati betanuláson 45 orosz szakember és 5 magyar műszakvezető, valamint ugyancsak 5 magyar független felügyelő vett részt. Kovács József külön hangsúlyozta, hogy semmilyen időkorlát nem befolyásolja a sérült fűtőelemek eltávolításának ütemezését, az egyetlen szempont a biztonság. Dr. Molnár Károly, a Paksi Atomerőmű Zrt. igazgatóságának elnöke a sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy a biztonság elsődlegessége miatt olyan technológiát választottak az üzemzavar felszámolására, melyet a független hazai és külföldi szakértők ajánlásai, vizsgálatai is alátámasztottak. Az előkészítésbe és az engedélyezési eljárás folyamatába éppen ezért a hazai szakemberek mellett neves külföldi intézetek munkatársait is bevonták. -Mayer György-Közmeghallgatás Eszéken (Folytatás az 1. oldalról.) Az atomerőmű szakértői elmondták: van terv a terrortámadás esetére, ez nem képezi a hatástanulmány részét, ám az illetékes horvát szakemberek erről is kapnak információt. A Duna élővilágát nem befolyásolta károsan és nem is fogja az atomerőmű, és újabb tároló épitésére sem lesz szükség, mondták az erőműves szakértők. A második kérdező a helyi zöldszervezet tagjaként volt jelen, és szólt arról, hogy a szervezetük már korábban látogatást tett a paksi atomerőmű és Dunapataj környékére. Ezt mint tényt jelentette be, de tapasztalatukról nem szólt. Viszont megkérdezte: miért jutottak informális úton hamarabb információhoz az atomerőmű tervéről, mint hivatalos úton. Megkérdezte azt is, miért nem kaptak információt a Garéban létesítendő atomerőművi hulladéktárolóról? A magyar Környezetvédelmi Minisztérium képviselője, Dobi Bálint válaszában elmondta: csak az országhatáron feltételezhetően átnyúló hatásokról kell értesíteni az érintett országot. A paksi atomerőmű üzemidőhosszabbításának nincs határon átnyúló kockázata. A garéi tárolóról téves a zöldszervezet információja, mert ott a volt Budapesti Vegyi Művek hulladéklerakója volt. A harmadik kérdező munka- és környezetvédelmi szakember, aki a következőket kérdezte: mennyire biztonságos az atomerőmű és a hulladék tárolása, kimutatható-e a dolgozók egészségügyi károsodása, és történt-e gazdaságossági számítás az üzemidőhosszabbításra. A válaszokban elhangzott: sem az atomerőmű dolgozói, sem az atomerőmű környezetében élő lakosság egészségi állapotára nincs kimutathatóan káros hatással az atomerőmű. A gazdasági számításokról is kielégítő információt kapott a kérdező. A negyedik kérdező a horvát megyei környezetvédelmi hivatal munkatársa volt, aki megjegyezte: a magyar fél nyíltan válaszol minden kérdésre, ám ugyanezt kevésbé tapasztalja a horvát fél részéről. A Horvát Atombiztonsági Hivatal képviselőjének válasza szerint a hatóságuk napi kapcsolatban áll a magyar társhatósággal, és honlapjukon minden fontosabb adat megtalálható. Végül ismét a független újság riportere kért szót, és azt kérdezte: figyelembe veszi-e a hatóság a nyilvánosság véleményét? Ugyanis ő ismeri az Energia Klub és az osztrák zöldek véleményét. Erre a kérdésre igennel válaszolt Jeszták Lajos, a Pécsi Környezetvédelmi Hatóság vezetője, viszont megjegyezte: a hatóság szakmai véleményre koncentrál, a zöldszervezetek ennél többre. Nem lévén több kérdés, a levezető elnök - a Horvát Környezetvédelmi Minisztérium tisztviselője - megköszönte a zöld szervezeteknek a konstruktív érdeklődését, a magyar félnek a kimerítő válaszokat, és a harmadik órája tartó tanácskozást bezárta. A krónikás annyi megjegyzést tesz, hogy szerinte ez volt a legkonstruktívabb és hangulatában is a legelfogadhatóbb közmeghallgatás.-Beregnyei Miklós-Jeles vendégek a regionális tanácsülésen Dél-dunántúli régió, 2006. szeptember 7. Baj mii Gordon fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos és Burány Sándor, a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület tagja személyesen mutatta be az Új Magyarország Fejlesztési Tervet a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagjainak és a szeptember 7-i ülés többi résztvevőjének. A délelőtt tíz órakor a Baranya Megyei Önkormányzat dísztermében (Pécs, Papnövelde u. 5) kezdődő programon Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke, Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter és Kötbér István, a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület tagja is részt vett. A rendezvény egy országos programsorozat része, amelynek során a politikusok és szakemberek az Új Magyarország Fejlesztési Tervet a Dél-Dunántúl mellett a többi hazai régióban is bemutatják. Mint azt Bajnai Gordon az ülésen elmondta, 2007 és 2013 között az ország 8 ezer milliárd forintot fordíthat fejlesztésre, amelynek 85 százaléka EU-s forrás, míg a maradék hazai állami pénz. Sőt ezekhez az öszszegekhez hozzájön még a magánerő is, amellyel együtt rég nem látott fejlesztések indulhatnak el hazánkban. Célzottan a régióknak 1512-1640 milliárd forint, ebből a dél-dunántúli régiónak 170-185 milliárd forint jut. Ezek azért nem végleges összegek, hanem sávok, mert a végső tárgyalások, egyeztetések még folynak. A kormánybiztos elmondta azt is, hogy a régiók lakosságszáma mellett sok egyéb, elsősorban fejlettségi szempontot is megvizsgáltak, így a fejletlenebb régióknál, így Dél-Dunántúlnak is, az egy főre jutó támogatás mértéke ebben a keretben (a ROP-okban) picit magasabb. De a régiókra jutó végső összegek az egyes régiók pályázóin múlnak, a keretek jó részére ugyanis a régiókból szabadon pályázhatnak, s az egyes régiós pályázókon múlik, hogy hová mennyi pénz kerül. A vendégelőadók Dr. Kékes Ferenccel, a Regionális Fejlesztési Tanács elnökével fél egykor sajtótájékoztatót is tartottak, amely után a többi napirendi ponttal folytatódott a regionális tanácsülés. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfh.hu), míg a dél-dunántúli tervezési anyagok a Dél-dunántúli Regionális Portál idevonatkozó részén (www.deldunantul.com/rop) találhatók meg. -Deák Gábor-DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Polgármesterek a reaktorcsarnokban Végső fázisához érkeztek a 2. blokki 1. számú aknában lévő sérült fűtőelemek eltávolításának megkezdéséhez szükséges előkészítő munkálatok. Az eddig végzett munkákról és a helyreállítás folyamatáról adott részletes tájékoztatást Kovács József vezérigazgató szeptember 26-án a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT) polgármesterei és Paks város képviselő-testületének tagjai számára. A tájékoztató helyszíne az 1-2. blokki reaktorcsarnok volt, ahol levetítettek egy animációs filmet is az eltávolítás mozzanatairól. A vendégek megtekinthették azokat a célszerszámokat is, amelyeket az elhárítási munkák során fognak használni az orosz szakemberek. A vezérigazgató úr elmondta: az elhárítási munkák biztonságos elvégzéséhez minden feltétel biztosítva van, és a lakosságot folyamatosan tájékoztatják az elhárítási munkák helyzetéről. Ez azért is fontos feladat, mert a munka sikeréhez elengedhetetlen a lakossági támogatottság. A Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány ülése A Paksi Atomerőmű Zrt. által létrehozott Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány 2006. szeptember 27-én tartotta második kuratóriumi ülését a Tájékoztató és Látogatóközponban. Az alapítvány a hazai nukleáris létesítmények környezetében, továbbá hulladéktároló helyek kutatásában érintett településkörben működik: Paks, Kalocsa, Bátaapáti, Boda és Püspökszilágy körzetében. A felsorolt térségekben hatvan település található, melyek összlélekszáma 136 ezer fő. Az érintett önkormányzatok, azok társulásai, továbbá a közigazgatási területükön működő intézmények, közhasznú szerveztek, civil szervezetek, egyesületek és gazdálkodó szerveztek segítséget kaphatnak mindazon tevékenységükhöz, amely az alapítvány céljával egyértelműen összhangban áll. Az alapítvány célja a kijelölt területeken település-, térség- és gazdaságfejlesztés. Az alapító Paksi Atomerőmű Zrt. évente 500.000.000 Ft-ot bocsát az alapítvány rendelkezésére, melyből ez évben már mintegy 280.000.000 Ft-ot ítélt oda a kuratórium a pályázóknak. A 2006. évi pályázati kiírás második fordulójában a kuratóriumhoz ötvenhét pályázat érkezett, az igényelt támogatás összege 681.202.639 Ft volt, amelyből a 2006. szeptember 27-én megtartott ülésen több mint 155.000.000 Ft odaítéléséről döntött a testület. A mostani nyertes pályázatok elsősorban a munkahelyteremtéshez, az infrastruktúra- és turizmusfejlesztéshez kértek és kaptak támogatást.
