Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-08-01 / 8. szám

2. oldal

ATOMERŐMŰ

2005. augusztus

Szemléletváltás - versenyképesség

Bátaapátiban sikeres volt a július 10-ei népszavazás, a lakosság támogatja a kis és közepes aktivitású radioaktívhulladék-tároló építését. Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettest ennek vonzatúról és az atomerőmű kilátásairól kérdeztem.- A közel negyedszázada vajúdó hulladéktároló ügye remélhetőleg fordulóponthoz érkezett a népszavazással.

Neked mi a véleményed erről a fontos ügyről?- Azzal, hogy Pakson atomerőmű létesült, az ország e létesítmény előnyeiért felvállalta a radioaktív hulladékok elhelyezésének megoldását, mint ahogyan ez a világban általában gyakorlat. Ez Magyarországon az atomtörvény szerint is állami feladat. Ezen állami feladat, amennyiben teljesül Bátaapátiban - amely a népszavazás alapján jó irányban halad azt jelenti, hogy egy nagyon szigorú feltétel mint akadály megszűnik az üzemidő-hosszabbítás előtt.

Amennyiben a Bátaapátiban kijelölt telephelyen nem kerülne sor időben a kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladéktároló megépítésére, abban az esetben az atomerőmű kénytelen lenne átmeneti tárolási kapacitását megnövelni. Ez műszakilag megoldható, de sokba kerül, és ezzel a különkiadással - mely többmilliárd forint - az atomerőmű pozíciói romlanának az árversenyben.- Az árverseny milyen összefüggésben van az üzemidő-hosszabbítással?- Ismert tény: 2007-közepén a villamosenergia-piac teljes nyitására kerül sor, és mindenki maga döntheti el, honnan vásárolja majd a villamos energiát. Ez számunkra azt jelenti, hogy az üzemidő-hosszabbításnak csak akkor van értelme, ha az általunk termelt villamos energia ára versenyképes, és azt el is tudjuk adni. De nemcsak most, hanem hosszú távon, azaz a meghosszabbított 20 éves üzemidő során is.

Több mint húsz éven át abban a tudatban éltünk - és ez így is volt -, hogy a hazai termelők között mi vagyunk a legolcsóbbak, és biztos piacunk volt a termelt villamos energia eladására. Közben már megtörtént a részleges piacnyitás, és rá kellett jönnünk: az európai piacon vannak, akik nálunk olcsóbban termelnek. Ha a tranzitköltséget is beszámítjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy a zsinórimport-villany ára már a miénkével vetekszik, időszakonként jobb is. Ebben a helyzetben a paksi atomerőmű vezetése akkor kövemé el a legnagyobb hibát, ha a meglévő minimális előnyünk megnyugtatná, és figyelmen kívül hagyná, hogy az olcsó villamosenergia-importunk 17%-ra nőtt az elmúlt évben.

Egy másik figyelmeztető jel: mivel a fogyasztók egy köre kilépett a szabadpiacra, ezáltal a jelenlegi közüzemi fogyasztói körben - amelyben a paksi atomerőműnek az ellátást kell biztosítani - csökkenő tendenciát mutat a villamosenergia-igény. Ez viszont azt eredményezi, hogy az atomerőműben megtermelt villamos energia előbbutóbb több lesz, mint amit a közüzemi fogyasztók igényelnek. A hajnali órákban, az ún. völgyidőszakban néha már ez a helyzet, aminek következtében az erőmű teljesítményének időszakos kényszerű lecsökkentése a következménye. így elkerülhetetlenné válik az, hogy az általunk megtermelt villamos energia egy hányada mégis a szabadpiacra kerüljön, és ott el kell tudnunk adni. Tehát versenyszereplőkké kell, hogy váljunk, és erre a hatékonyságunk javításával fel kell készülnünk.

— A következő kérdésem az előző megállapításból automatikusan következik: hogyan készülhetünk fel?- A felkészülés legfontosabb feladata az, hogy az önköltségünket csökkentsük. Ha ezt nem tesszük - ezt kell mindenkinek megérteni -, és emiatt egy picit is hátrányba kerülünk a piacon, akkor már nehézséget jelenthet minden megtermelt energia értékesítése. A paksi atomerőműben megtermelt villanynak az önköltségrésze ugyanis viszonylag nagy, szemben a hagyományos erőművekével. Emiatt, ha nem tudjuk eladni a megtermelt villamosenergia-mennyiséget, akkor hirtelen megemelkedik az önköltségünk, és gyorsan romlik a piaci pozíciónk, amelynek következtében még jobban csökkenhet az áramunk iránti igény.

Tehát a felkészülést az önköltség csökkentése jelenti, viszont az ehhez vezető út szemléletváltást igényel. Már említettem, hogy közel 25 éven keresztül mondtuk: mi vagyunk a legolcsóbbak. Nos, ezt a szemléletet kell kitörölni a tudatunkból, tudomásul kell vennünk a gazdasági környezet megváltozását, és az ebből következtethető feladatok végrehajtására kell felkészülnünk.- Milyen konkrét feladatok vannak?- Gondolok itt a karbantartás hatékonyságának a javítására. Át kell állnunk az ötéves üzemanyagciklusra. Be kell indítanunk a berendezési rendszergazda szerepkört. Ha nem tudjuk megnövelni a teljesítményünket, és a kapacitásunk növelésével nem tudunk elérni fajlagos költségcsökkentést, akkor nem tudjuk igazán elfogadtatni az országgal azt, hogy az üzemidő-hoszszabbításra szükség van. A felsorolt szempontok alapján, ha be tudjuk bizonyítani az üzemidő-hosszabbítás szükségességét, akkor ebből további pozícióelőnyök is származnak.- Mire gondolsz?- Az üzemidő-hosszabbítás azt jelenti, hogy 20 évvel tovább üzemeltetjük azokat a blokkokat, amelynek a

leszereléséről és a megtermelt hulladék elhelyezéséről a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba (KNPA) befizetett pénzből kell gondoskodni. Ha tovább üzemelünk, a KNPA-ba történő befizetésre több idő áll rendelkezésre, így az évente befizetendő összeg is csökkenhet. Ez pedig az ár szempontjából fontos, hiszen versenyképességünk ezáltal még jobb lesz.- Mi az egyén feladata ebben az éleződő piaci helyzetben?-Egy sor intézkedést természetesen felülről kell elindítani, de ez kevés a hatékonyság növeléséhez, annak tudatosulnia kell minden dolgozó gondolkodásában. Mert akik ezt megértették, azok a szakemberek jól átgondoltan csak olyan és annyi változtatást javasolnak munkájuk során, amennyit a nukleáris biztonság és a termelésbiztonság megkövetel, illetve a gazdaságosságot javítja. Ha ez a szemlélet nem alakul ki, akkor felülről irányítva csak úgy lehetnénk sikeresek, ha a bölcsek kövét birtokló emberek ülnének a menedzsmentben. Ma nem ilyen világban élünk, hanem olyanban, amelyben csak a csapatmunka érvényesül. Együtt akarunk valamit elérni, együtt vállaljuk a nehézségeket, és a gondolkodásunkban benne van ez az együttakarás.- Mondanál konkrét példát is?- Az említettek megvalósulásához fontos az, hogy legyen végre egy olyan eszközünk, amivel a műszaki adatainkat kezelni tudjuk, mindenki számára hozzáférhetővé tegyük. Aki megértette a hatékonysági javítás szükségességét, az megérti azt is, hogy el kell készíteni egy Integrált Műszaki Rendszert (IMR), lenni kell egy ilyen eszközünknek. Ezért folyik az IMR-projekt, párhuzamosan más informatikai projektekkel.

Ebben a konkrét esetben ezt azért hangsúlyozom, és a pozitív hozzáállást azért várom mindenkitől, mert egy új dolognak a bevezetése alaphelyzetben idegenkedést vált ki. Ha valakiben nem tudatosodik, hogy a hatékonysági javítás nem megy egy ilyen eszköz nélkül, akkor az illető nem is akaija felvállalni azokat a nehézségeket, amelyek természetesen együtt járnak egy új rendszer bevezetésével. Nagyon fontos, hogy az IMR-t időben vezessük be, és ez mindannyiunk akaratán is múlik. Nagyon fontos, hogy ezzel az üzemidőhosszabbítást és teljesítménynövelést kellően elő tudjuk készíteni.

Mindezek nem rutinjellegű feladatok, hanem olyan intellektuális jellegűek, amelyekre nem mondható, hogy már korábban is megoldottunk ilyet. Ezek mindegyike csak akkor vihető sikerre, ha a pozitív akarat és a fiatalos lendület, valamint a megoldani akarás készsége is megvan.

— Mennyire tudatosult) ma ez a szemlélet bennünk?- Kevés kivételtől eltekintve alapvetően megvan, beindult ez a szemléletváltás. Hozzá kell tennem, hogy szokatlanul sokat felvállaltunk, mert az üzemidő-hosszabbítás és az IMR bevezetése igen sok szakterületet - és majdnem ugyanazokat - érintő munka. Ezeken a szakterületeken már biztosan mondható, hogy beindult ez a szemléletváltás.

Nagyon örülök annak például, hogy az élettartam-gazdálkodási tevékenységre való felkészülésként a Karbantartási Igazgatóságon sikerült három új osztályt létrehozni. Ez a csapat kész a már említett feladatokban való aktív részvételre. Felkészülésük már elkezdődött. Erezni lehet a csapaton a tenni akarást. Hasonlóan lendületesen halad az IMR létrehozása is, a felmerülő problémák megoldására erős a törekvés, de azért itt még érezhető a régi rendszer megtartásához való görcsös ragaszkodás is. De nem ez a jellemző. Szerintem sikerrel fogjuk megoldani ezt a feladatot.-Beregnyei Miklós-Sopron vagy a horvát tengerpart?

A folyamatfejlesztés alapjai

Az a hír járja az erőműben, hogy eladjuk a Sopronban lévő üdülőnket, és a befolyt összeg megy a közös kalapba, ezzel szűkítve a szociális juttatások körét.

Kovács József vezérigazgató urat arra kértem, erősítse meg vagy cáfolja ezt a hírt.

Kovács József: - Természetesen cáfolom, és egy kicsit szomorú is lennék, ha bárki ilyet feltételezne a menedzsmentről.

Nekünk is az az érdekünk, hogy a munkavállalóinknak járó szociális juttatások szintje ne csökkenjen. Egyébként

évek óta figyeljük az üdülési igények irányát, és egyre kevesebben veszik igénybe a soproni üdülőnket, viszont egyre többen töltik szabadságukat a horvát tengerparton. Ráadásul Sopron nagyon alacsony szintű szolgáltatást képes csak biztosítani, igen drágán. Ezért gondoltunk arra, hogy a soproni üdülőt értékesítjük, és a befolyt összegből a horvát tengerparton veszünk egy ingatlant. Ez még csak terv, megindultak a döntést előkészítő tárgyalások, amelynek eredményéről tér-Szem előtt tartjuk a város érdekeit

(Folytatás az 1. oldalról.)

Számunkra azért fontos ez a kérdés, mert ez a 2,5 milliárd forint komoly tétel a mi költségvetésünkben. Ez az összeg az önköltségünket kilowattóránként 20-30 fillérrel csökkentené, ez versenyképességünket tovább javítaná, amennyiben ilyen irányú döntés születne.- Mi a helyzet az Erzsébet Szállóval?- Az Erzsébet Szállóval két probléma van. Az egyik, hogy már hosszú idő óta kihasználatlanul áll, és állapota folyamatosan romlik; az önkormányzatnak nincs pénze a felújításra. Úgy gondolom, a paksi polgárok igencsak örülnének annak, ha a szállót a régi fényében láthatnák.

A másik probléma, hogy az atomerőmű olyan gondokkal küszködik, amelyet az Erzsébet Szállóban meg tudna oldani. Nevezetesen, lehetne ott oktatásokat, konferenciákat szervezni, ki lehetne alakítani vendéglakásokat,

éttermet lehetne működtetni. Tehát olyan funkciói lennének, amelyeket most drága pénzen vidéken kell megvásárolnunk. Úgy gondolom, egy ilyen terv megvalósítása az atomerőmű részéről gazdaságos döntés lenne.

Az önkormányzat megtárgyalta ezt az ügyet, és felvette a szállót az értékesítendő ingatlanok listájára, vagyis van lehetőségünk arra, hogy erről tárgyaljunk a polgármester úrral.

A mi elképzelésünk az, hogy az Ipari Parkban lévő 50%-os tulajdonrészünket értékesíteni szeretnénk, és itt a vételi szándék és a tulajdonrész értékesítése összekapcsolható, gazdaságilag mindkét fél nyerhet egy ilyen üzleten.

Terveink szerint - nyilván itt a Műemlékvédelem is beleszól -, ha a szükséges engedélyek meglesznek, akkor ősszel szeretnénk megvásárolni az ingatlant.- Köszönöm a tájékoztatást! -berimészetesen tájékoztatni fogjuk a kollégákat. Azt szeretnénk, ha az atomerőműnek két nívós üdülője lenne, az egyik természetesen a balatonfüredi, a másik pedig a horvát tengerparton. Azokat pedig, akik ragaszkodnak a soproni üdüléshez, megnyugtathatom, hogy a jövő évi lehetőségek között színvonalas soproni ajánlat is szerepel majd.

Köszönöm a tájékoztatást! -béri -Új autóbusz

A PA Rt. új autóbuszt szerzett be a megnövekedett igények kielégítésére. Az autóbusz adatai:

Gyártmánya: SCANIA IRIZAR.

A svéd gyártmányú járóképes SCANIA alvázra a spanyol gyártmányú IRIZAR felépítmény került. A motor adatai: 420 LE, injektoros, interpulleres turbódízel.

A sebességváltója 8 sebességes, automataváltós. Beszerelt GPS navigációs rendszerrel.

Elhelyezhető személyek száma: 48+2 fő. Rádióval, CD-lejátszóval, videóval és DVD-rendszerrel felszerelt, mind sztereó kivitelben.

A szervizelését a Biatorbágyi SCANIA szerviz látja el.

Sok jó kirándulást, szerencsés utat kívánunk! -Wollner Pál-A fenti címmel módszertani munkaértekezletre, tájékoztatóra került sor ez év júliusában néhány alkalommal a Szervezeti Működésfejlesztési Program (SZMFP) keretében. A meghívott vezetők, szakemberek a vállalati folyamatok felülvizsgálatáról, továbbfejlesztéséről kaptak hasznos, gyakorlati információkat.

Az azonos tematikával megrendezett megbeszéléseket Kovács József a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója nyitotta meg. Szavakban is aláhúzta a tárgyban folyó munka jelentőségét. Mint elmondta, elkészült és elfogadásra került a társaság Jövőkép és Értékek dokumentuma, valamint a PA Rt.

Stratégiája. Folyamatban van a funkcionális stratégiák véglegesítése, azaz a stratégiai célok funkcionális szintre történő lebontása, valamint ezen célok és feladatok összehangolása a vállalati folyamatokkal. A Jövőképben küldetésszerűen megfogalmazásra került a biztonságos, gazdaságos, hosszú távú villamosenergia-termelés célja mint alapelv.

Kovács József felhívta a figyelmet arra, hogy változóban van a makrogazdasági, a politikai környezet és légkör. 2007. július 1-jétől már teljesen felszabadul a villamosenergia-piac, mely követelményeinek meg kell feleim. Ezen a téren a biztonság növelése mellett új eszközök szükségesek és állnak rendelkezésre a működés javítására.

Mint a vezérigazgató úr hangsúlyozta, az előbbiek miatt a felelős vezetők és a kapcsolódó munkákban résztvevő szakemberek szerepe rendkívül nagy, nekik együttműködve kell

dolgozniuk. Ezért elvárt, hogy az SZMFP Működésoptimalizálás alprogramja minden szükséges támogatást megkapjon. A sikeres munka itt tiszta folyamatokat és szabályozást, egyértelmű felelősségeket eredményez.

Kovács úr megnyitója végén hozzátette, hogy fontos szem előtt tartani: minden eszköz és támogatás mellett is csak magunk, a PA Rt. dolgozói tudjuk, hogy mit és hogyan lehet jobban csinálni.

Az egész napos workshop programja a továbbiakban a folyamatok feldolgozásának helyzetéről, a folyamatról, a szabályozásról és a szervezeti hierarchia kapcsolatáról, a minőségirányításról, integrációs kérdésekről tartalmazott tájékoztatót. Ezt követően a folyamatfejlesztés módszertanának ismertetése következett a konkrét gyakorlati példák feldolgozásához. Ez alapján a résztvevők a területükhöz tartozó folyamatok, szabályozások vizsgálatát, értékelését végezték el, és javaslatokat tettek az érintett folyamatok, előírások javítására.

A nap zárásaként Pásztory Zoltán SZMFP-progamkoordinátor a folyamatfejlesztés jövőbeli lépéseit, teendőit foglalta össze. -hadnagy-