Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2005-07-01 / 7. szám
10. oldal ATOMERŐMŰ 2005. július Biztonságos, gazdaságos és megkerülhetetlen az atomerőmű üzemidő-hosszabbítása Félidejéhez érkezett a magyar villamosenergia-piac a 2003 januárjától megindult liberalizációs folyamatot tekintve, ugyanis 2007 júliusától valamennyi fogyasztó számára megnyílik majd a piac. Addig azonban már EU-tagállamként továbbra is finomítani kell a meglévő jogszabályokat az új uniós irányelveknek megfelelően. Melyek a korlátozó keretek a valódi verseny kibontakozását tekintve? Hogyan növelhető a versenyképes kapacitás a szabad piacon? Hol tart ma a hazai villamosenergia-piac európai összehasonlításban? Többek között ezekre a kérdésekre is próbált választ adni az Institute for International Research június közepén Budapesten megrendezett négynapos villamosenergia-piaci konferenciája. A rendezvényen a paksi atomerőmű hosszú távú stratégiáját Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettes ismertette kiemelve, hogy alapvető cél az erőmű legbiztonságosabb, leggazdaságosabb és legtovább történő működtetése. Mint mondta: a társadalmi elvárások meghatározó kérdése a villamosenergia-ellátás biztonságának és az atomerőmű elfogadottságának együttes garantálása. A Paksi Atomerőmű Rt. (PA Rt.) napirenden lévő üzemidőhosszabbítása - melynek segítségével a blokkok eredetileg 30 évre tervezett üzemideje további 20 évvel megnövelhető - mai áron számolva 172,5 milliárd forint. Megvalósításához minden szakértői vélemény szerint adottak a szükséges műszaki és biztonsági feltételek, sőt messze a leggazdaságosabb megoldás, hiszen az üzemidő-hosszabbítás az erőmű saját forrásából megoldható. A jelenlegi számítások szerint ez a beruházás a további működés húsz éve alatt összességében plusz 554,5 milliárd forint osztalékot biztosít a tulajdonos Magyar Villamos Művek Rt.nek (MVM Rt.). Az erőmű jövőképe szempontjából alapvető az is, hogy a legolcsóbban és minden környezeti káros anyag kibocsátása nélkül, a legolcsóbban biztosítja a hazai villamosenergia-igény közel 40%-át. Az üzemidő-hosszabbítás mellett tervezett 8%-os teljesítménynövelés a négy blokk esetében további 150 MW pluszteljesítményt jelent. A teljesitménynövelés megvalósítása fele annyiba kerül, mint egy hasonló méretű korszerű gázüzemű erőmű esetében. Ez a beruházás 3,5 év alatt térül meg, valamint lényeges kérdés az is, hogy segítségével 5%-os fajlagos költségcsökkenés érhető el. Mindezek ismeretében kijelenthető, hogy a paksi atomerőmű ma megkerülhetetlen eleme a magyar villamosenergia-rendszemek, működésének előnyei össztársadalmi szinten is vitathatatlanok. Kovács József, a PA Rt. vezérigazgatója a rendezvény fórumán jelezte: amennyiben a következő 10-15 évben olyan döntés születik, hogy a magyarországi energiaellátás zavartalan hosszú távú biztositásához szükség lesz egy új, nagy alaperőmű építésére, akkor mindenképpen számba kell venni a nukleáris energiatermelést. Viszont azzal számolni kell, hogy egy ilyen erőmű létesítése legalább 5-6 év a szükséges engedélyek megszerzésével együtt, vagyis időben el kell gondolkodniuk a döntéshozóknak. A magyarországi villamosenergiapiacon az elmúlt több mint két év alatt kialakult verseny mértéke uniós összehasonlításban is jónak mondható, a tíz új tagország között pedig messze a legjobb. A most napirenden lévő törvénymódosítást elsősorban az uniós csatlakozásunk miatti jogharmonizáció, valamint a piacnyitás eddigi tapasztalatai indokolják - mondta a konferencián Hatvani György, a szaktárca helyettes államtitkára. Szerinte az eddigi tapasztalatok egyértelműen a piac további bővülését jelzik, ám ehhez a kínálat növelésére van szükség, ezt viszont akadályozzák a hosszú távú áramvásárlási szerződések. A villamosenergia-törvény (VET) módosításával nem új piaci modell bevezetéséről van szó, arra majd a 2007. júliusi teljes piacnyitás kapcsán kerül sor. A VET jelenleg parlament előtt lévő tervezetében erősödnek a Magyar Energia Hivatal (MÉH) jogosítványai, és bővül feladatköre is. A törvénytervezet többek között szabályozza és pontosítja a piaci szereplők adatközlési és adatkezelési kötelezettségeit, valamint szigorodnak a fogyasztóvédelmi előírások. A szabályozás kitér az árampiac hatékony működésének elősegítésére. Lényeges kérdés a rendszerirányító (Mavir) helyzetének újraszabályozása. Ez alapvetően eldőlt a privatizációs törvény elmúlt hetekben történt módosításával, mert a Mavir az MVM tulajdonába került, így létrehozható a hálózati rendszerirányító, vagyis a TSO-modell, bár a részletek kidolgozása még ezután fog megtörténni. A szabályozás lényeges kérdése, hogy a Mavir esetében egy aranyrészvény a gazdasági tárca tulajdonában marad, ezzel a miniszternek lehetősége lesz beavatkozni, ha a rendszerirányító függetlenségében problémát lát. A konferencia kerekasztal-beszélgetésén - melyen a villamos energia árának alakulását vitatták meg a piaci szereplők képviselői - a nagyfogyasztók legfőbb kifogása az volt, hogy Magyarországon mintegy kétszeres áron juthatnak energiához az érintett vállalatok, mint a környező országokban, vagy akár Németországban, ezért rendkívüli versenyhátrányba kerülnek. Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának (IEF) elnöke szerint komoly problémát jelent az is, hogy az energia magas ára mellett a rendszerhasználati díjak is kiemelkedően magasak, például az idén közel 20%-kal növekedtek, miközben Ausztriában majdnem ugyanilyen mértékben csökkentek. A MÉH képviselője a magas árak magyarázataként hozzátette: nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az árban egy forint/kWh pluszköltséget okoz az átállási költségek (0,30 Ft/kWh), valamint a megújuló és a kapcsolt energiatermelés (0,70 Ft/kWh) támogatása. Ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy miközben a nagyfogyasztók állandóan a kínálat szűkösségére hivatkoznak, az MVM legutóbbi kapacitásaukcióján alig volt jelentkező a felkínált mennyiségre. Szintén felmerült az IEF képviselőjének válaszában, hogy az árképzést mielőbb rendezni kell, mert miközben a nagyfogyasztók részére európai versenytársaikhoz képest rendkívül drága az energia, addig a lakossági áram ára nálunk fele annyi, mint az EU-ban. Vagyis a nagyfogyasztókkal fizettetik meg a kisfogyasztók ártámogatását. Bacskó Mihály, az MVM stratégiai osztályvezetője szerint a privatizáció nagy érvágás volt a cég részére, hiszen nagyrészt széthullott a korábbi vállalatcsoport. Tulajdonképpen most jött el a lehetőség, hogy olyan gondolkodásmód alapján tevékenykedjenek, amely egy versenypiacon működő energetikai vállalatcsoportra jellemző. Az MVM arra törekszik, hogy Magyarországon és a régióban is erősitse tevékenységét, és meghatározó szerepet töltsön be a villamosenergia-piacon. A liberalizációval párhuzamosan a végfelhasználói piacon is jelentős részesedésre törekszik. Alapvető szempontnak tarják a Paksi Atomerőmű Rt. üzemidő-hosszabbítását és a teljesítménynövelési program megvalósítását, valamint új nagyerőművek létesítésén is gondolkoznak. Az MVM saját működési modellje születőben van, amely már a 2007-es teljes piacnyitásra készül. A rendszerirányítás problémáiról szólva kiemelte, hogy a villamosenergia-piac megnyitását követően az import, valamint a kötelező átvétel együtt a hazai villamosenergiarendszer szabályozhatóságát nagymértékben csökkentette. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, akkor a villamosenergia-ellátás biztonsága is veszélybe kerülhet. A Mavir lehetőségei beszűkültek, ezért például a paksi atomerőmű rendszeres visszaterhelésére van szükség, ez pedig az atomerőmű élettartama szempontjából jelenthet gondokat, valamint az MVM és a gazdaság számára is kárt okoz.-Mayer György-Nemzetközi Karbantartási Konferencia Veszprém, 2005. június 6-8. Fiatal orosz fizikusok Magyarországon Az Egyesült Államok energiaügyi minisztériuma (DOE) támogatásával a Moszkvai Mérnök-fizikai Egyetem (MIFI) hallgatói és tanárai tanulmányozták az atomerőművek biztonságával és üzemeltetésével kapcsolatos hazai tapasztalatokat a június 12-ével kezdődő héten. A DOE által finanszírozott programra az amerikai Brookhaven Nemzeti Laboratórium (BNL) és a Villamosenergia-ipari Kutatóintézet (VEIKI) szervezésében került sor. A négy végzett hallgatót, egy doktoranduszt és tanárukat a DOE képviseletében Péter Kohut kísérte el. A vendégek programját Horváth L. Gábor (VEIKI) állította össze. Az öt napban a fiatal fizikusok Budapesten és Pakson jártak, a VEIKI, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), a Paksi Atomerőmű Rt. és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. munkatársaitól hallgattak előadásokat. A témák között - az intézmények bemutatásán túl - szerepelt a nukleáris anyagok ellenőrzése, a nemzetközi kapcsolatok helyzete, a determinisztikus és valószínűségi biztonsági elemzések, a paksi hermetikus épület vizsgálata, a biztonságimutató-rendszer, a működés és a biztonsági kultúra fejlesztése, a radioaktív hulladékok kezelése és a kiégett üzemanyag tárolása. Az ifjú orosz fizikusok a paksi atomerőművet és a kiégett üzemanyagok tárolóját is meglátogatták. Rövid fővárosi pihenést követően élményekkel telve tértek vissza Moszkvába. -ti-NAU-előadások az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatban Dr. Gaál Zoltán egyetemi tanár, a Veszprémi Egyetem rektora már évek óta katalizátora a karbantartást érintő szakmáknak, motorja a legrangosabb hazai karbantartási konferenciának, melyen több mint harminc előadás hangzott el a három nap alatt. Az előadások egy része a karbantartás egyik rendkívül fontos elemével, a kenéselmélettel (tribológia) foglalkozott a fő szponzor, a MÓL Rt. és leányvállalatai jóvoltából. Másik része különböző mélységű módszereket ismertetett, melyek az állapotfiiggő karbantartást teszik lehetővé a berendezések alkalmas csoportjain - tudtam meg Hauszmann Jánostól, aki előadóként vett részt a rendezvényen.- Az üzemidő-hosszabbítás előtérbe állítja az élettartam-gazdálkodás kérdéskörét. Minden módszerben rejlő lehetőséget meg kell vizsgálni, majd alkalmasság esetén szorgalmazni kell bevezetését - fűzte tovább a szót. - A kíméletlen gazdasági versenyben a termelő berendezések állásidejét minden lehetséges határon túl csökkenteni igyekeznek, a karbantarthatóság, a szükséges állapotfelmérések már nemcsak műszaki feladatok, problémák, hanem a kockázatos döntések kategóriájába tartozó fogalmak. Ezzel a kérdéskörrel foglalkozott az én előadásom is, melyet az egyetemi doktori disszertációmból állítottam össze. Nagyon érdekes előadás szólt a versenyképesség és nemzeti kultúra összefüggéseiről. Kultúrájára büszke nemzetként bizakodva nézhettünk a megmérettetés elé, sajnos a versenyképességet nem a mi erényeinkre hegyezték ki. (Hatalmi távolság 45, individualizmus 55, férfiasság 79, bizonytalanságkerülés 83, hosszú távú orientáció 50, a max. érték 100 lehet.) Összesítésben a táblázat alsó harmadában helyezkedünk el. Amerikai kutatók kimutatták a karbantartással kapcsolatban:-már bárki a legjobb szakembereket alkalmazhatja a berendezései állapotmegóvásához (nincs versenyelőny) -a legjobb módszerek (best practices) egyre inkább elterjednek (nincs versenyelőny)- a karbantartási menedzsment vezetési módszerei jelentősen befolyásolhatják az eredményességet ±30% (ez a versenyelőnyt jelentősen befolyásoló tényező). Az angolszász gazdaság nagyon agresszíven terjeszkedik. Felismerve a jelenséget, az EU-ban vezetési módszereket, ezen belül karbantartásvezetési módszereket tanulmányozó kutatócsoportot állítottak fel, melybe engem is meghívtak - újságolta szerényen riportalanyom.- További jó munkát, sok sikert a projektben is! Köszönöm a beszélgetést. -gyulai-A paksi atomerőmű üzemidő-hoszszabbítását támogató Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) műszaki együttműködési projektjének keretében újabb esemény történt Társaságunknál 2005. június 27-29. között. Cégünk dolgozói, az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának képviselői, az üzemidő-hosszabbítás műszaki-tudományos hátterének képviselői - mintegy hatvanan - előadásokat hallgathattak meg, főként az atomerőművek öregedéskezelése és az élettartam-gazdálkodás egyik fő eleme, a karbantartás újszerű irányításának és értékelésének tárgyában. Az előadók japán, spanyol, koreai, USA és svájci tapasztalatokat osztottak meg a hallgatósággal. Megismerhettük a NAÜ üzemidő-hosszabbítást támogató tevékenységét, a szakmai és a szabályozási területen elért eredményeket, valamint az EU üzemidő-hosszabbítással és öregedéskezeléssel összefüggő kutatási programjait is. Látható, hogy világszerte az üzemidő-hosszabbítás, az élettartam-gazdálkodás és ezen belül az öregedéskezelés az iparág központi feladata Japántól az USA-ig. Különféle rendszereket, szervezési és végrehajtási megközelítéseket ismerhettünk meg, amelyek azonban mind egy célt szolgálnak, a biztonsági és termelési funkciók fenntartását a műszaki avulás és az öregedési folyamatok ellenére. A gondolkodás mindenütt - a biztonság vitathatatlan prioritása mellett- költségorientált is. Az előadások a hatósági és üzemi aspektusokat is érintették. Kiemelt érdeklődéssel fogadta a hallgatóság az USA karbantartási gyakorlatáról szóló előadást. Az oktatást követően a NAÜ által meghívott szakemberek június 29. és július 1. között egy munkacsoportülést tartottak, amelyen a NAÜ élettartamgazdálkodásról szóló műszaki dokumentumának kiadás előtti végső szerkesztését, csiszolását végezték el. Ez a dokumentum, timely áttekinti a nemzetközi gyakorlatot, a legfontosabb műszaki kérdéseket és irányt mutat a nemzeti alkalmazások kidolgozásához, fontos segédlet lesz a PA Rt.-nál folyó munkában is.
