Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2005-07-01 / 7. szám
2005. július ATOMERŐMŰ 11. oldal Atomerőműves tudós a pécsi akadémiai bizottságban A Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) a Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) régiójában dolgozó köztestületi tagjai megválasztották megyei delegáltjaikat. Dr. Horváth Béla, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar (Szekszárd) főigazgatója és dr. Katona Tamás, a Paksi Atomerőmű Rt. tudományos tanácsadója lett a 2005-2008 közötti akadémiai ciklusra Tolna megye küldötte. Az alábbiakban igyekszünk bemutatni e szervezet tevékenységét és céljait atomerőműves kollégánk segítségével.- Mikor és milyen célokkal létesült a PAB? - kérdeztem dr. Katona Tamást. — A Magyar Tudományos Akadémia a tudomány hatékonysága és regionális súlyának növelése érdekében 1961-től kezdte meg a területi bizottságok országos hálózatának kialakítását. Az MTA Elnöksége 1969-ben másodikként létesítette a Pécsi Akadémiai Bizottságot a dél-dunántúli régió tudományos életének összefogására, koordinálására. A PAB mint a régió szellemi közéletének fóruma fontos szerepet vállal a térség tudományos bázisainak megerősítésében, a tudomány iránt érdeklődők, annak művelésével foglalkozó szakemberek aktivizálásában. E célkitűzésének megfelelően Baranyában, Somogybán, Tolnában és Zala megyében együttesen mintegy 1500 tudós, kutató vállal aktív tudományos közéleti szerepet a PAB működési területén, szakbizottságaiban és munkabizottságaiban. Az Akadémiai Bizottság fontosnak tartja, hogy ezek a szakemberek fórumot kapjanak a régióban. Saját tudományos közéleti tevékenységük kibontakoztatására kapcsolatot találjanak a Magyar Tudományos Akadémiához, és így a lehetőségekhez mérten minél hatékonyabban működjenek közre a Dél- Dunántúl fejlesztésében. Ezzel a szellemi potenciállal igyekszik a PAB betölteni a katalizátor szerepét a Dél-Dunántúlon. Az Akadémiai Bizottság kiterjedt pályázati rendszerével is igyekszik élénkíteni működési területének szellemi életét.- Milyen eredményekről tudtok beszámolni?- Átfogó értékelésre nem vagyok hivatott, néhány dolgot azonban megemlítenék. A PAB mindenekelőtt a tudományos közélet fóruma, s mint ilyen, konferenciák, szemináriumok, különféle szakmai eszmecserék szervezője és házigazdája. Ezek száma és a szakmai kommunikációban betöltött szerepe egyaránt jelentős. Ahelyett, hogy statisztikai adatokat mondanék, évente hány konferenciát szerveznek a PAB szakbizottságai, munkabizottságai - elég csak annyit jelezni, hogy a PAB Székház szinte folyamatosan foglalt az ilyen rendezvények miatt - inkább a paksi atomerőműhöz kötődő konkrét terveinket említem példaként. Idén ősszel, a tudomány napjához kapcsolódó rendezvények után a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításának műszaki és környezetvédelmi aspektusait fogjuk bemutatni, elemezni egy kétnapos konferencia keretében. Jellegében hasonló rendezvények már voltak a régiót érdeklő hulladékelhelyezési kérdésekről, illetve a hulladéktároló telephelyének kutatásáról. Korábban a cégünknél dolgozó sugárvédelmi szakemberek, illetve radiokémikusok voltak igen aktívak, és tartottak rendszeresen szemináriumokat Pécsett. Ezek a rendezvények nagyban segítették a régió értelmiségének tájékoztatását, a tudományos közvélemény szakmai alapokon és érvekkel történő formálását. A PAB székháza, az 1884-ben épült Vasváry-villa, Pécs Jurisics Miklós út 44. A PAB megszervezte és rendszeressé tette a régió országhatáron túli kapcsolatait is. A másik fontos missziója a PAB- nak a fiatal kutatók támogatása, felkarolása. Ennek egyik módja a tudományos pályamunkák díjazása. A PAB pályázatára évente 10-15 igen értékes dolgozatot küldenek be, amelyek szakértői elbírálása, s persze a díjazása, inspirálja a régió fiatal kutatóit. Sajnos, ez a pályázat nem különösen vonzó a PA Rt. fiatal szakemberei számára, jóllehet számos területen folyik olyan igényes műszaki munka cégünknél, amely joggal és jó eséllyel indulhatna egy ilyen megmérettetésen.-Milyen személyes tervekkel indultál a következő négyéves ciklusba?- A közéleti értelmiségi szerepe, szemben a „hivatásos” politikusok, szakpolitikusok szerepével mostanában igen vitatott. Talán joggal. Az én személyes véleményem az, hogy a relatíve kis közösségekben, mint akár Szekszárd, Paks városa is, az értelmiségnek a napi munkán túl, szerepet kell vállalnia a közösség életének formálásában, a fejlesztési irányok meghatározásában. Ez érvényes a régió szintjén és a PAB vonatkozásában. Ennek létezni kellene a megye és a város szintjén is. Ehhez kell egy helyi értelmiségi élet, közösség, amely fórumot ad az eszmecserére, amely inkább az ügyekre összpontosít ahelyett, hogy az ügyekhez fűződő politikai érdekeket artikulálná. Szekszárdon megszerveztük ennek a közéletiségnek a fórumát, és a város oktatói, kutatói itt lehetőséget kaphatnak a szakmai és közéleti megnyilvánulásra. Ezt a folyamatot kívánjuk erősíteni dr. Horváth Béla főigazgató úrral, aki a megye másik küldötte a PAB-ban. A másik cél, amit magam elé kitűztem az, hogy a PAB-ban való munkámmal, illetve a PAB eszközeivel elősegítsem a nukleáris energetika szakszerű, tárgyilagos bemutatását a régió tudósközösségének. Ezt a feladatot lehet még általánosabban is megfogalmazni: szorgalmazni szeretném az olyan diszkussziót, ami elősegíti, hogy pontos képe legyen a régió érdeklődő tudósközösségének a fenntartható fejlődést szolgáló energetikáról és a perspektívákról. Ennek egyik akciója lesz az idei őszi rendezvény az üzemidő-hosszabbításról. A PA Rt. ma alulreprezentált a régió tudományos életében. Ennek több oka van. Az egyik talán az, hogy a cégnél ma már kevesen vannak, akik közvetlen kutatóintézeti múlttal rendelkeznek, és szinte a saját beidegződéseiket, értékrendjüket követve folytatják a tudományos közéleti tevékenységet. A cégnél felnőtt szakemberek - akkor is, ha számos hivatali és szakmai kapcsolatuk van kutatóintézetekkel - nem tudományos kutatóként szocializálódtak, jóllehet munkájuk során számos értékelhető, publikálható eredményre jutottak. Ez érthető, de nem elfogadható. A módját még nem tudom, de szeretném, ha tehetséges és figyelemreméltó műszaki-tudományos munkát végző kollégáim megtennék azt a lépést, ami egyfelől az eredményeik tudományos bemutatását, elismerését meghozza, másfelől őket személyesen a tudományos közéletbe integrálja. A PA Rt. és a PAB által megkötött együttműködési megállapodás erre biztosítja a kereteket. A harmadik terület, ahol szükség volna lényeges változásra az a PA Rt. részvétele a PAB tudományos pályázatain, hiszen számos területen folyik olyan igényes műszaki munka cégünknél, amellyel a fiatal szerzők jó eséllyel pályázhatnának. Amit tehetek, felkeltem a potenciális pályázók figyelmét, és ezt személyessé kell tenni, mert a felhívás közzététele láthatóan nem hatásos. Bővebb információ beszerezhető a www.pte.hu/pab internetes honlapon.-Sípos László-Dr. Katona Tamás IMR - A tervezéstől a megvalósításig A részletes tervek elkészítését követően 2005. június 13-án az IMR- (Integrált Műszaki Rendszer) téma megkezdte a PassPort rendszer megvalósítási szakaszát. 2005. július 5-én a PA Rt. cégvezetése jóváhagyta az IMR PassPort folyamatok részletes terveit. Az elfogadást megelőzően, június 30- án az Informatikai Fejlesztések Irányító Bizottsága (IFIB) is jóváhagyta a részletes terveket cégvezetői előterjesztésre. A 2005. január és június közt eltelt 5 hónapos időszakban az IMR-téma funkcionális munkatársai tanácsadói közreműködéssel elkészítették a PassPort folyamatok részletes terveit. Az utóbbi hónapok, hetek legfontosabb feladatai közé tartozott az elkészült tervdokumentációk egyeztetése a PA Rt. szervezeteivel. Az egyeztetés fórumaként szolgáló bemutatókon és az azt követő munka során közel 300 szakértő kolléga számára biztosított lehetőséget az IMR-csapat a folyamatokkal kapcsolatos kérdések megvitatására és javaslataik beépítésére. A tervezési fázis lezárásának első jelentős állomásaként 2005. június 30-án az IMR-t koordináló és felügyelő IFIB jóváhagyta a részletes terveket, és azokat július elején a cégvezetés elé teijesztette. 2005. június 13-án az újonnan delegált IMR-tagok részvételével elkezdődött a megvalósítás szakasza. Az év végéig tartó szakasz során az IMR-csapattagok létrehozzák és letesztelik a konfigurált, a PA Rt. - elsősorban műszaki - szervezeti egységei által használatba vehető PassPort rendszert. A megvalósítási szakasz további feladatai közé tartozik a jelentős, több százas felhasználói létszám képzéséhez szükséges oktatási anyagok elkészítése is. Az erre dedikált csapat feladata az oktatások októberi megkezdéséig az oktatási anyagok elkészítése, továbbá az oktatást végző PA Rt.-os kollégák felkészítése a 2-3 hónapon át az év végéig tartó oktatási feladatra. A megvalósítási szakasz legfontosabb feladatcsoportjai a rendszerkonfigurációval és teszteléssel, oktatással, továbbá a rendszer működtetéséhez szükséges adatok betöltésével és informatikai integrációjához szükséges megoldások kidolgozásával kapcsolatosak. Az IMR munkájának elősegítéséhez a fenti három feladatcsoportot új felállásban négy csapat végzi (Teszt, Oktatás, Adat és Integráció, Folyamatfejlesztés) PA Rt.-os és Accentureös kollégák közös részvételével. További csapatként jött létre június 13-án az elektronikus dokumentációkezelési rendszer (EDMS) megvalósításán dolgozó EDMS-csapat, valamint a továbbiakban is a kommunikációs tevékenységért felelve működik a Változáskezelés csapat. A Teszt csapat a rendszerbeállítási, fejlesztési és integrációs feladatok előrehaladtával teszteli a rendszer egyes komponenseit és azok integrált működésének teljes funkcionalitását. A csapattagok előre meghatározott módon tesztelik le az elkövetkezendő hónapokban az öszszes, a részletes tervekben meghatározott funkcionalitást. Az Oktatás csapat feladata a felhasználóként jelölt kollégák azonosítása, továbbá az oktatási anyagok elkészítése. Az IMR-kapcsolattartók és az Oktatás csapat közös munkájával az elmúlt hetekben a szervezetek azonosították azokat a kollégákat, akik a 2006. január 1-én induló PassPort rendszer felhasználói lesznek. A szervezeti jelölések alapján az Oktatás csapat feladata lesz a következő hónapok során az oktatási kurzusok összeállítása és az egyes szervezetek igényeit is tükröző ütemezés meghatározása. Az összes érintett kolléga az igények véglegesítését követően, a képzést időben megelőzően megfelelő tájékoztatást kap az őt érintő fejleményekről, a várható események jellegéről és időpontjáról. Az Adat és Integráció csapatban dolgozók feladata lesz a meglevő alkalmazásokban elérhető történeti és törzsadatok kijelölt részeinek betöltése a PassPort rendszerbe, szem előtt tartva a PA Rt. műszaki adatvagyonának egységesítésével és megőrzésével kapcsolatos követelményeket. A Folyamatfejlesztés csapat tagjai, az egyes PassPort folyamatokban szakértői ismeretekkel rendelkező PA Rt.-os kollégák a jövőben is rögzítik, feldolgozzák és beépítik a folyamatokkal kapcsolatban beérkező szervezeti visszajelzéseket és igényeket az IMR dokumentumaiba. Az IMR az előtte álló feladatokat 20 új kolléga bevonásával kezdte meg június 13-án. Az elmúlt hetek legfontosabb feladatai közé tartozott az újonnan csatlakozott kollégák PassPorttal kapcsolatos ismereteinek fejlesztése és a munkához szükséges infrastruktúra bővítése. A nyári hónapok során - egy rövid leállás miatt megszakítva - folytatódnak a tesztelési és oktatással kapcsolatos feladatok, és fokozódik az együttműködés az IMR és a PA Rt. érintett szervezeti egységei között. Kitekintés a jövőbe Franciaországban épülhet a kísérleti fúziós reaktor Június végén fontos megállapodást írtak alá, mely szerint a franciaországi Cadarache-ban megépülhet a világ legnagyobb fúziós berendezése, az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor). Az építésben az Európai Unió, Japán, Kína, USA, Oroszország és Dél-Korea szakemberei vesznek részt. A megépülő kísérleti reaktor közelebb visz bennünket a Nap energiatermelését utánzó berendezéshez, az atommagok egyesítése útján energiát termelő fúziós erőmű megvalósításához. Június 28-án Moszkvában bejelentették: a kísérleti fúziós reaktor, az ITER helyszíne a Marseille-től 60 km-re található Cadarache, a francia atomkutatás központja lesz. Korábban mind az EU, mind Japán vezetői, tudósai mereven ragaszkodtak ahhoz, hogy az általuk választott helyszínen épüljön meg a fúziós reaktor. A megegyezéshez olyan kompromisszum vezetett, mely alapján az EU „privilegizált pozíciót” biztosít Japán számára a projektben. Ennek értelmében japán személy töltheti be az ITER irányítására megalakított szervezet főigazgatói tisztét, valamint Japánban valósul meg számos fúziós kutatással kapcsolatos beruházás is. Ezenkívül a japán cégek országuk befizetésénél nagyobb arányban szállíthatnak alkatrészeket az ITER-hez. Az ITER közel ötmilliárd euróba kerül, és tíz év alatt épül fel. Az ezt követő mintegy 20 éves működésre hasonló összeget szánnak. Az építési költségek 80%-át ipari megrendelések teszik ki. A költségek 50%-át az EU fedezi, míg a másik öt partner 10-10%-kal száll be a projektbe. A tagok hozzájárulása főként természetbeni lesz, vagyis a partnerek legyártják és leszállítják a megfelelő szerkezeti elemeket. Az alkatrészek 20%-át Japán állítja elő, de ezek felét az EU finanszírozza japán partnerek bevonásával. Japán adja a kutatócsoport 20%-át is. Röviden a technológiáról: a fúzió eltérően az atommaghasadástól, az a fizikai folyamat, melynek során könnyű atommagok nehezebbekké egyesülnek. Ennek eredményeképpen hatalmas mennyiségű energia szabadul fel, egyébiránt ez biztosítja a Nap és más csillagok energiatermelését. Ez az energiatermelési forma, a szabályozott termonukleáris fúzió elvileg a Földön is megvalósítható. A szükséges üzemanyag a Föld vizeiben és a földkéregben található anyagokból gyakorlatilag korlátlan mennyiségben előállítható. A fúziós erőművek biztonságos és környezetbarát energiatermelésre adnak lehetőséget. A nemzetközi fúziós program célja, hogy a következő évtizedekben megvalósítsa a fúziós energiatermelést oly módon, hogy Az óriás tokamak metszeti terve. A méretek érzékeltetéséhez: alul egy személy. az versenyképes legyen a mai energiaforrásokkal. Az ITER kísérleti berendezés lesz, melynek tapasztalatai alapján előreláthatóan a 2030-as években megépülhet az első kísérleti energiatermelő fúziós erőmű. Ha ez a kísérlet sikerül, a fúziós energiatermelés a század második felének egyik meghatározó energiatermelési módjává válhat. Bővebb információ a www.iter.org internetes honlapon. Az új kutatási téma magyarországi gazdája a Magyar Euratom Fúziós Szövetség, amely a KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézetben működik. (1121 Budapest, Konkoly Thege u. 29-33.) Témavezető: dr. Zoletnik Sándor fizikus (zoletnik@rmki.kfki.hu és a www.magfúzio.hu). -Sípos László-
