Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-01-01 / 1. szám

8. oldal ATOMERŐMŰ 2005. január Baleset-elhárítási oktatófilm Napi munkánk során az atomerő­műben több baleset-elhárításhoz kapcsolódó tevékenységre figye­lünk fel, vagy van részünk benne. Hétfőnként halljuk a szirénapró­bát, és időszakonként részt ve­szünk baleset-elhárítási gyakorla­ton, oktatáson. A múlt évben egy oktatófilm is készült az atomerőmű baleset-elhárítási tevékenységével kapcsolatban, melyről a film szer­kesztőjétől, Romhányi Károly okta­tó mérnöktől kaptam tájékoztatást.- Milyen kezdeményezés alapján készült a film?- Kl évek óta folyó különböző szinten tartó képzések kapcsán fo­galmazódott meg a gondolat, hogy ne csak beszéljünk róla, hanem fil­men is mutassuk be. Rendszeresen részt veszek a munkavállalók oktatá­sában, és meggyőződésem, hogy jobban rögzül az ismeret, ha nem­csak hallják, hanem látják is. Amennyiben bekövetkezne egy ve­szélyhelyzet, és megszólalna a riasz­tójelzés, akkor kevésnek bizonyulna a „hallottam róla” hozzáállás. A film a munkavállalókért készült, a terüle­ten tartózkodók védelme érdekében hozott intézkedések folyamatát fog­lalja magában. Nagyon fontos, hogy a dolgozók folyamatában is lássák a tényleges eseménysort. Ez a tízper­ces film, melyet a 2004. év végén a központi szinten tartó oktatáson kezdtük vetíteni, minden lényeges információt tartalmaz, és időben il­leszkedik az előadáshoz. Felhasználtuk a filmmel járó lehe­tőséget arra, hogy ráirányítsuk a fi­gyelmet a kevésbé ismert területek­re. A filmben bemutatjuk például a Védett Vezetési Pontot (VVP), ami­ről sokan hallottak, de kevesen is­merik. Ezen keresztül megtudható, hogy a Balesetelhárítási Szervezet (BESZ) vezetése a VVP-n miként végzi munkáját, és miként történik onnan az irányítás. Eddig csak be­széltünk róla, de most látni is lehet, és így már más.- Kik vettek részt a film készítésében?-A filmet teljes egészében magunk készítettük. Minden egyes munkafá­zis erőművön belül történt. Egy sze­mélyben voltam forgatókönyvíró, szerkesztő, rendező és vágó. Munka­társaim közül Herman Attila a kép és hang összeillesztésénél működött közre, Simonné Gold Csilla pedig a narrátor szerepét látta el. A felvéte­leknél nagyon sokat segített az Álta­lános Oktatási Osztály két stúdiósa, Szelp Csaba és Pach Ferenc.- Hol, hogyan történt a forgatás?- A felvételeket a baleset-elhárítá­si gyakorlatok alkalmával készítet­tük. A film befejezéséhez egy évre volt szükség, hiszen egy-egy gyakor­laton különböző jeleneteket, esemé­nyeket rögzítettünk, és csak ekkor volt lehetőségünk arra, hogy több személy, nagyobb csoport jelenjen meg. Egyik alkalommal a kimenekí­tést, a másiknál a WP-n zajló törzs­vezetési gyakorlatot vettük filmre.- A felvételek során milyen volt az emberek mint szereplők hozzáállása?- Teljes mértékben partnerek vol­tak. Nekem az a tapasztalatom, hogy minden gyakorlaton nagyon fegyel­mezettek az emberek. Komolyan ve­szik feladatukat, felelősségteljesen hajtják végre az utasításokat.- Lesz a filmnek folytatása?- A Balesetelhárítási Szervezet szakalegységeire vonatkozóan ter­vezzük további filmek készítését. A szervezet igen heterogén összetételű, ezért igen komoly feladatnak tűnik, de mindenképpen szeretnénk a lénye­gesebb területeket bemutatni. Például a mentesítésről szóló oktatófilm tar­talmazná a korszerű színvonalú men­tesítő állomásunk alkalmazását, ké­szenlétbe helyezését. A sugárfelderítő járőrök is olyan felszereléssel rendel­keznek, amiről szintén érdemes lenne oktatófilmet készíteni. A BESZ okta­tását is még színesebbé lehet tenni egy ilyen oktatási segédanyaggal.-Milyen visszajelzéseket kaptatok?- A filmet két helyen párhuzamo­san vetítjük, az egyiket az éves köz­ponti szinten tartó képzésen, a mási­kat a KÁIG főosztályszintű szinten tartó oktatásán. A visszajelzések alapján elmondhatom, hogy sikeres­nek bizonyult a film. A munkaválla­lók és a szakemberek is egyaránt na­gyon hasznosnak ítélik, szakmai szempontból tartalmasnak látják.- Köszönöm a tájékoztatást! Lovásziné Anna SYSTEMS 2004 Hat csarnokot töltött meg a mün­cheni vásárvárosban az Információ­technika, Telekommunikáció és Di­gitális Médiák szakkiállítás és vásár. A tematikusán rendezett kiállítás felét a szoftver termékek foglalták el. A másik felén a biztonságtechnika, a telekommunikáció, az Internet, és a digitális média osztozott. A kiállítás éppen elég nagy (66.000 m2), mert ha a teljes nyitva tartás ide­je alatt (9-18 óra) öt na­pon keresztül a stan­dok között járunk, 2.4 másodperc jut 1 m2-en elhelyezett termékek felmérésére. A stando­kon valóságos környe­zetű bemutatók, ismerte­tők hangzanak el órán­ként. Szaktekintélyek bevonásával fórumokat szerveznek (16). Az egyik a szoftverek minőségbiztosítási le­hetőségeit járta körül. A kiállítás egyik színfoltja volt az elektronikus oktatás (eLearning) Számtalan multimédiás tananyag, már az óvodában is. Olyan iskolapad volt kiállítva, melyből a monitor ki­forgatható volt. Mindig nagy kihívás, és sportérté­ke is van, hogy ebben az időben ren­dezett fizetős kongresszusokról anya­got szerezzen az ember. Addig sorol­ja érveit, addig udvaroljon, míg kap egyet, vagy legalább egy ígéretet. (Tudásmenedzsment, Internet világ, kommunikációs világ, valamint a tar­talomfejlesztők fóruma.) „Már a háztartásokért folyik a harc” tudatták a digitális hálózatok konferen­ciáján. (TV, rádió, Internet szolgálta­tás) Interaktív TV kísérleti adásai foly­nak. Láttam a műsorfüzetet, ahol több film közül választhat a néző, és azt nézhette, amelyiket akarta, nem azt, amelyikre a többség szavazott. Nálunk fűt egy reklám, amikor a telefonon meccset néznek. Kint már két éve tehetik ezt a Bundesliga drukkerei. A magyar kiállítók szá­ma örvendetesen meg­duplázódott (21) az el­múlt évhez képest. Egy közös standon állíthattak ki, melyet az Informatikai Minisztérium finanszírozott. A megjelenésnek ez csak az első lépcsője, mert szomszé­daink már a fórumok szereplői. Voltam az SAP partnerfómmán (3 szekció, 98 előadás). Komplett eLear­ning moduljuk van keretrendszerestől, tartalom-szerkesztőstől. A Siemens már be is vezette, és nagyon meg van­nak vele elégedve. Egy másik előadás­ban a Master Data Management hatá­sát elemezték. Lerövidülnek a válasz­idők, a rendszeren belüli redundanciát kiejti, és más alkalmazások eltérő rend­szerű adatbázisaihoz is hozzáfér írásra, olvasásra egyaránt. gyulai 16. MŰSZAKI ALKOTÓI PÁLYÁZAT (folyt.) Generátor-tekercshűtó'k tisztítása Nagy Jenő művezető - Bunkóczi András technológus, Reaktor és Ké­szülék Karbantartási Osztály - Il.díj Mivel nyers Duna-vizet keringtet­nek a hűtőkben, a kémiailag agresszív közegtől és a biológiai szennyeződé­sektől erős lerakódás keletkezik a hőá­tadó csövekben, mely rontja a hűtőha­tásfokát, sőt néha még dugulásokat is okozott. Egyes időszakokban már he­tente kellett tisztítani a hőcserélőket (alacsony Duna-vízszint, magas kör­nyezeti hőmérséklet). A probléma ke­zelését egy zárt rendszerben áramolta­tott, citromsavas közeggel végzett tisz­títási eljárás kidolgozásával, kipróbálá­sával és alkalmazásával oldották meg. Az alapötlet az NX-es mintavétele­zési hűtők tisztításánál már bevált cit­romsavas módszerből származik. A tekercshűtők hőátadó csöveit hagyo­mányosan magasnyomású vízsugaras tisztítással végezték el (350 bar), de nem volt hatékony a módszer. A zárt rendszerben keringtetett közeg már 4- 6 órányi kezelés után teljesen tiszta felületet eredményezett. A tisztítással a hőcserélő rendelkezésre állása meg­nőtt, csökkentek a szét-, összeszere­lésből adódó költségek, hatékonyabb lett a hűtés és a hőleadás. Még fokozni lehet a tisztítóközeg hatékonyságát, ha 40-60 C°-ra felme­legítik a citromsavas közeget, de fi­gyelembe kell venni a melegítés hatá­sára fokozottan jelentkező gázképző­dést. Bonyolítja a helyzetet a melegí­tő párnák elhelyezése is. Az alábbiakban alkotók mutatkoznak be, noha mindketten régi szakemberek. Nagy Jenő: Alapképzettségem vegyipari gépésztechnikus. 1980-ban jöttem át a Dunamenti Erőműtől. Mindig a reaktor-karbantartó osztá­lyon dolgoztam, a készülékes vona­lon. Először még szinte minden hoz­zám tartozott, ami nem a reaktor volt, de ahogy jöttek a fiatalok, úgy adtam át szakterületeket, de még maradt így is elég munkám a szekunder köri ké­szülékekkel - mondta nevetve. Tizen­öt állandó beosztottja van, átrakáskor kiegészülnek 20-22 főre. — Hobbim a vitorlázás, a versenyvi­torlázás. Megalakítottuk a vitorlásklu­bot. Mivel a Balatont már töviről-hegyi­­re ismerem, a szabadságomat a tengeren töltöm. Feleségemmel sokat túrázunk. Bunkóczi András: 1986-ban let­tem PA Rt-os. Reaktor és Készülék Karbantartó Osztályon dolgozom a belépésem óta, különböző szakterüle­teken csiszolódva. 1993-tól folyama­tosan, minden évben adok be dolgo­zatot a pályázatokra, vagy egyénileg vagy valakivel közösen, több-keve­sebb sikerrel. Frissen tartja az ismere­teimet, és sok újat tanulok az „alkotó­társak” dolgozataiból. Két felnőtt gyermekem van, akik még főiskolások, feleségem az önkor­mányzati tűzoltóságon gazdasági ve­zető. Hobbim a komolyzene hallgatás, fafaragás, kő- és kavicsfaragás. Diák­ként atletizáltam, birkóztam, most is rendszeresen futok, vagy sétálok a Duna-parton. Az elmúlt években már érzékelhető volt, hogy az alkotói pályázatok meg­ítélése, díjazása a kellő rangra emeli az alkotók szellemi munkáját. Min­denkinek ajánlom, hogy a fejekben elraktározott ötleteket osszák meg a közösségünkkel. További sikereket és jó egészséget kívánok! Reaktor belső berendezéseinek tisztítása ultrahanggal Mercz Zsolt művezető, Reaktor és Ké­szülék Karbantartó Osztály - H. díj A szekszárdi Rózsa Ferenc Szak­­középiskolában tanultam. Először a NEUTRON Kft.-n keresztül kezdtem az erőműben dolgozni, de már tíz éve PA Rt.-os vagyok. Dunaújvárosban nappalin végeztem karbantartó üzem­mérnökként. Öt éve foglalkozom a lerakódások eltávolítási lehetőségeivel. Egy érte­kezleten kaptam meg a feladatot Jégh Lajostól. A lerakódások megnehezítet­ték az anyagvizsgálatok elvégzését, a szemrevételezéses vizsgálatokat pedig lehetetlenné tették. Sokféle módszert megvizsgáltunk, kipróbáltunk. Dör­zsöléssel, keféléssel csak nagy, tago­latlan felületek tisztíthatok. ígérete­sebbnek ez az ultrahangos módszer mutatkozott. Egy próbatesten bizonyí­tottuk hatásosságát a hatóságnak, aki azt elfogadta. Ezután beszereztük a be­rendezést, a szükséges fejeket. Először a kosárkazetta furatait tisztítottuk ha­tásosan. Tovább kell fejleszteni a mód­szert, vagy kiegészíteni, mert 20 %-ot ott hagy a felületen. Nagyon érdekes, hogy őrölt kávé-szerű anyag formában választja le a lerakódásokat. Kb. 14 kg-ot választottunk le az 1. blokkon. Amerikában használják kazettatisz­tításra is, mert van olyan üzemanyag, melynek nincs kazettaburkolata. Családi házban lakunk Harcon, egy pár éve építettük. Nős vagyok. Két gyerekünk van: Krisztián 7, Nikolett 3 éves. Szeretünk kempingezni. Gratulálok munkasikereidhez, és továbbiakat kívánok! Kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok átmeneti tárolási lehetőségének vizsgálata a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában (KKÁT) Elter Enikő műszaki szakértő, Üzemidő Hosszabbítási Projekt — Haaz József létesítményfelelős, Ra­dioaktív Hulladékok Kezelése Pro­jekt - II. díj Jelenleg folyamatban van a paksi atomerőmű új hulladékkezelési kon­cepciójának kialakítása. A koncepció kiemelt részét képezi a kis- és köze­pes aktivitású szilárd hordós radioak­tív hulladékok átmeneti tárolásárása vonatkozó megoldások vizsgálata. Ehhez kapcsolódóan kezdték el ke­resni az illetékes szakemberek a le­hetséges megoldásokat. Ajogszabályi környezetet, az eljárá­sokat, a vonatkozó rendeleteket, a fo­lyamatban lévő ügyeket ismerve költ­ségkímélő módon úgy látszik, hogy a pályamunkában szereplő műszaki megoldás szóba jöhetne az átmeneti hulladéktárolásra a végleges tároló ter­vezett üzembe helyezéséig. A javasolt megoldás az elvégzett gazdasági becs­lések alapján, figyelembe véve egy új átmeneti tároló megvalósítási költsé­geit, mintehy egymilliárd forint meg­takarítást jelentene a PA Rt. számára. Kértem a pályázat nyerteseit, hogy mutatkozzanak be. Haaz József: tősgyökeres paksi va­gyok. A KKÁT tervezésétől az üzem­be helyezéséig minden fázisában részt vettem, így mondhatom, alaposan is­merem az objektumot. Egy tematikus értekezleten vetődött fel az elhelyezés általunk ismertetett lehetősége. Mi utána is tovább foglalkoztunk a prob­lémával, és a dolgozatban megfogal­mazott eredményre jutottunk. A felve­tés óta tudtommal nem történtek lépé­sek. Lehet, hogy van még ennél is kedvezőbb megoldás? Nős vagyok, egy lányunk van. Hobbim a hajóépítés. Már évek óta építek egy 9x3 m-es kishajót. Na­gyon erős szálakkal kötődöm a Duná­hoz. Úszómester voltam a dunai strandon. Mindig volt csónakom vagy valamilyen vízi járművem. Elter Enikő: Szekszárdi vagyok, az egyetem elvégzése után az MMG AM szekszárdi gyáregységében dol­goztam. Tizenegy éve vagyok az erő­műnél, ahol jelenlegi munkámat meg­előzően több évig a foglalkoztam a radioaktív hulladékkezeléssel. Öröm­mel vettem részt a közös munkában. A magam területéről kerestem hozzá meg az adatokat. Két fiam van. A nagyobbik Budapes­ten, a Corvinus Egyetemen készül köz­gazdásznak, most elsőéves. A kisebbik a Garay Gimnáziumba jár, és 3. osztályos. További sikereket, jó egészséget kí­vánok! A NucNet hírei Középpontban az EPR Egy, a közelmúltban Párizsban meg­tartott konferencián „a világpiacon rendelkezésre álló legfejlettebb mo­dellként” jellemezték az erópai nyomott­vizes reaktortípust (EPR). A rendezvényen a nukleáris ipar képviselői között ott volt Mauno Paavola, a finn TVO-cég elnöke. Ez az a villamos ipari cég, mely 2003 decem­berében a világon elsőként rendelte meg az EPR-típust. Paavola úr kifej­tette, hogy milyen szempontok alapján esett a választás a francia-német Areva-Siemens konzorciumra. A kon­zorcium amerikai és orosz pályázókat megelőzve nyerte el a 3 milliárd eurós (~ 750 milliárd forint) megrendelést. A döntéshozatalnál húsz kritériumot vet­tek figyelembe, amelyek magukban foglalták többek között a biztonságot érintő kérdéseket és a későbbi villa­­mosenergia-előállítási költséget is. A Francia Nukleáris Társaság (SFEN) elmondta, hogy az elemzések a finn és a francia esetben is azt mutatják, hogy a nukleáris úton előállított villa­mos energia költsége az EPR esetében versenyképes mind a gázzal, mind pedig a szénnel való villamosenergia­­előállítás költségével szemben. Ez a fajta versenyképesség csak növekedni fog, mikor figyelembe veszik a külső költségeket, mint például a COz-kibo­­csátás a fosszilis alapú erőműveknél. A Francia Villamos Művek (EDF) döntésének értelmében Franciaor­szágban építik fel az EPR demonstrá­ciós blokkját. A teljes költséget, 2,8 mil­liárd euró (-700 milliárd Ft), az EDF állja, de a projekt nyitott az érdeklődő európai partnerek előtt. Dohóczki Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents