Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2005-05-01 / 5. szám
2005. május 7. oldal ATOMERŐMŰ Tisztaszerelés - megfelelő minőségben A főjavítások időszakában rendszeresen Haag József (Dodi) főkoordinátor és területfelügyelő mellé szegődöm, és így járom végig a tisztaszerelési munkák helyszíneit. Az 1. blokk főjavítási munkálatainak a finisében szegődtem Dodi mellé, aki egyre elégedettebb a munkaterületi fegyelemmel és renddel. Ráadásul már vannak olyan karbantartói csoportok, akiket példaként is emlegethetünk. Ilyen csoport az armatúra-karbantartók, akik a Rockwell gyorszáró armatúrák karbantartását végzik. Ottjártunkkor az utolsó simításokat végezték az armatúrákon. Szabadi Vilmos művezetővel és László Benő karbantartó lakatossal váltottam néhány szót. — Vili! Nehéz megkövetelni a tisztaszerelési előírások betartását?- Ma már nem nehéz betartatni az előírt követelményeket. Kezdetben voltak nehézségeink, helyesebben nem nekünk, hanem az ellenőrző szervezeteknek. Annak az volt az oka, hogy egyszerre nagyon sokan dolgoztunk egy munkaterületen, és a munkavégzés feltétele is különbözött a mostanitól. Ma már a leállást követően először a munkaterület kijelölése, a szigetelések külön elhelyezése és fóliával történő letakarása történik meg. Ezt követően takarítás, és csak ezután kezdünk a tisztaszerelési zóna kialakításához, majd a tisztaszereléshez.- A szigorú előírások akadályozzák-e a feladat időbeni és minőségi elvégzését?- Azt kár lenne tagadni, hogy mennyiségileg bizonyos többletmunkát jelent, viszont garantálja a minőséget. Az az elvünk, hogy kapkodva nem szabad dolgozni, mert egykét kis hiba hozza a következő nagy hibát. Azt nem tudom, hogy mi hogyan állunk a sorban, csak azt tudom, hogy az ellenőrzéseken egyre kevesebb hibapontot kapunk. Eleinte sokkal sűrűbben jelentkeztek ezek a hibapontok.- Említetted, több mint húsz éve dolgozol ezen a területen, van összehasonlítási alapod. Tíz évvel ezelőtt hogyan nézett ki egy főjavítási időszak?- Akkor, a kampány indulásakor rengeteg ember ugrott neki a munkának. Most jobb és tervszerűbb az előkészítés. Nem egymás mellett dolgozik húsz ember, mint régen, amikor nem fértek el egymástól. Ebből az is következett, hogy rendet is nehezebb volt tartani.- Most a karbantartásnál használt fólia színének is jelentősége van?- Igen, hiszen jelzik az elvégzendő munka tartalmát. A piros színű fólia azt jelenti, hogy. Sárgát használunk az ellenőrzés alatt lévő berendezések esetében, míg a fekete fóliával letakart anyagok a hulladékok. Azt mondhatom, hogy talán egy kicsit nehéz megszokni a fegyelmet és a rendet, viszont ha benne élünk, akkor már az a természetes.- László Benő megfontolt mozdulatokkal végezte munkáját, nem hagyta kizökkenteni magát, látszott a szemén, hogy ránk néz ugyan, de agyában a „Feladat" van beprogramozva. Benő! Nehéz volt ezt a rendet megszokni?- Egyáltalán nem volt nehéz, sőt, szerintem még mindig lehetne javítani rajta. Úgy érzem, nem sok hiányzik ahhoz, hogy azt mondhassuk: tökéletesek a körülmények a munkavégzéshez.- Min kellene még javítani?- Főleg a helyszínre szállítandó alkatrészek gyorsasága és szakszerűsége tekintetében lenne még javítani való.- Te mióta dolgozol ezen a területen?- Már az 1. blokk üzembe helyezésénél is itt voltam, ugyanis 1980-ban kerültem a PAV-hoz. Ezen a területen dolgozom az első perctől kezdve. Kezdetben francia és amerikai szakemberek segítségével tanultuk be ezt a munkát. Aztán az évek alatt tovább is fejlesztettük, még magasabb színvonalon műveljük, mint a 80-as évek elején.- Lassan készülsz nyugdíjba, van-e már utódod?- Még másfél évem van, ha így maradnak a feltételek. Vannak fiatal szakemberek az osztályon, de ahhoz nagyon sok mindent kell még tenni, hogy meg is maradjanak ezen a területen. Minden téren kötni kellene őket ide, mert voltak már az elmúlt években fiatal szakembereink, de jónéhány már nincs az armatúrás területen. Nem lenne szabad elengedni a fiatalokat erről a területről. Jelenleg hatan vagyunk, és valószínű, hogy pár év múlva már csak 4-5 főre lesz szükség a változó körülmények miatt.- Mint fotós is örülök annak, nem kell perceket eltöltenem egy felvétel előtt azzal, hogy csináljanak rendet a fotózandó területen. Dodi! Nehéz volt elérni ezt a szintet?- Az az igazság, hogy többszöri ellenőrzésen keresztül, az emberekkel történő beszélgetések során sikerült meggyőzni őket arról, hogy az ő érdekük, és a munkájukat segíti elő az a tisztaszerelési követelmény, ami elő van írva. A legnagyobb gondot mindig a szigetelőanyagoknak a széthagyása, szétszórása, a későbbi időben történő takarítása jelentette. Elég hamar belátták az emberek, hogy a nyitott berendezések környékén történő munkálatok során óhatatlanul bekerülhet valamilyen nem oda való anyag a nyitott berendezésbe. Ezt megértve, ma már szigorú követelmény, hogy először a szemét eltávolításával, a takarítással kezdünk, és csak ez után jöhet a tisztaszerelés, mint ahogyan az a nevében is benne van.- Amint tapasztalom, az észlelt hiányosságokat rögtön kijavíttatod.- Nálam bevált, hogy az emberi kapcsolataimra alapozva, arra kéijem az illetőt, hogy azonnal szüntesse meg a szabálytalanságot. Amire kérem őket, azt azonnal teljesítik. Sok esetben elég, ha csak egymásra nézünk, és a nemkívánatos formában végrehajtott feladat a helyes irányba kerül. A napi kapcsolataim alapján gyümölcsözőek az ellenőrzéseim.- Köszönöm a helyszíni kalauzolást, további eredményes munkát kívánok!-beri-Haag József Szabadi Vilmos László Benő Multiprojekt-menedzsment (MPM) bevezetése a Paksi Atomerőmű Rt.-nél A célegyeneshez közeledik az a téma, melynek során az erőmű projektjeinek megvalósítását segítő MPM- működési modellt és a folyamatot támogató testreszabott informatikai rendszert vezetünk be. A téma megvalósítása szerves része a szervezeti működésfejlesztési koncepcióban, illetve a Szervezeti és Működésfejlesztési Programban megfogalmazott akciócsomagnak. A bevezetés során három szempont kapott kiemelt prioritást: a témák pénzügyi nyomon követése magasabb szinten történhessen, az esetleges csúszásokat és azok következményeit előre lehessen jelezni, valamint az érintett szervezeti egységek/szakértők terhelését hosszú távon is jobban lehessen tervezni. Az MPM-modell és támogató rendszere az SZMFP Információs Technológia Fejlesztése alprogram keretében a Synergon Informatika Rt. által kerül megvalósításra. A téma 2005 januátjában pilot-projekttel indult. Az MPM-pilot célja az, hogy a kiválasztott területekre - az üzemidő-hosszabbítás (ÜH), a beruházás, az informatika, valamint az SZMFP - kidolgozásra kerüljön egy olyan MPM-modell, melynek segitségével a témák menedzselése és adminisztrálása egyszerűbbé, reprodukálhatóvá és transzparenssé válik. A kialakításra került főbb folyamatok informatikai támogatását a Synergon az MS Project Server 2003 alkalmazás és a Plumtree portálrendszer integrációjának segítségével valósította meg. A MPM- pilot során szerzett működési tapasztalatok kiértékelése és a vezetői döntés után kezdődhet meg majd a modell és a rendszer lépcsőzetes kitetjesztése a többi, kijelölt szervezeti egységre. Ahogy arról Müller József (PA Rt.) MPM-pilot témavezető tájékoztatott, a projekt terv szerint halad. Jelenleg az 1 hónapos, bevezető szakértőkkel támogatott éles üzem zajlik, melynek végén az MPM-rendszer a kiválasztott területeken éles üzembe kerül. A modell gyakorlati használhatósága már most is megmutatkozott abban, hogy ez az 5 hónap hosszúságú, több száz embemapnyi ráfordítású projekt az eredeti tervhez képest mindössze 3 munkanapcsúszással zárul. Természetesen a csúszás és kiváltó oka, valamint a csúszás hatása már két hónappal ezelőtt ismert volt. Amennyiben maga a pilot nem az MPM- alapelveknek megfelelően lett volna tervezve és vezetve, akkor a projekt keretében lezajlott közel 40 napnyi oktatás, mely megközelítőleg 60 PA Rt.-os kollégát érintett, jóval nagyobb csúszást eredményezhetett volna! A projekt szponzora, Pekárik Géza műszaki igazgató véleménye szerint az új MPM-rendszer átláthatóbbá teszi az erőmű stratégiai feladatainak, programjainak tervezését és megvalósítását, elősegitve ezzel a hatékonyabb működést. A rendszer vezetőket támogató funkciói lehetővé teszik, hogy kimutassuk a különböző témák egymásra hatását, a köztük felmerülő erőforrás-konfliktusokat és ezek esetleges hatását a megvalósításukra. Természetesen az egyes témák előrehaladását és pénzügyi helyzetét nemcsak önmagukban, hanem különböző csoportok/programok (portfolió) szintjén is lehet vizsgálni. A beruházási portfolió nyomon követhetőségét tartja a projekt egyik legnagyobb eredményének Százuj István létesítési főosztályvezető. Meggyőződése szerint az MPM-modell és -rendszer segítségével valamennyi projektről egységes jelentési rendszer alapján tud képet alkotni a vezetés. A jelentések összeállitása ráadásul nem jelent pluszmunkát, hiszen a rendszer automatikusan előállítja a projekttervek felhasználásával azokat a riportokat, melyekre a vezetőknek szükségük van. Ezenfelül véleménye szerint, a kialakításra került MPM-rendszer a vezetők számára rendkívül sok lehetőséget nyújt abban, hogy a különböző témákon dolgozó szakértői csoportok leterheltségét magasabb szinten koordinálhassa és tervezhesse. Az ÜH-programban érdekelt Wiszthaller Zoltán szerint az új rendszer elősegítheti a feladatok, projektek pontosabb ütemezését. A projektek végrehajtásának követése során a rendszerből előre láthatóak a várható csúszások és azok hatása a kapcsolódó feladatokra. Ezzel támogatja az ütemezésben felmerülő kockázatok kezelését. Szentgyörgyi Zsolt főosztályvezető kiemelte, hogy az MPM keretében bevezetésre került informatikai rendszerek fontos újdonsága, hogy az információk webes felületen keresztül kérdezhetőek le, és az egyes jelentések a különböző vezetők számára történő egyedi testreszabását is támogatják. Stratégailag is fontosnak tartja, hogy a projektdokumentumok egységes kezelésének és tárolásának támogatását a jelenleg bevezetés alatt álló Társasági Portál Rendszer, azaz a Plumtree szoftver integrációja valósítja meg az MPM-rendszeren belül. Pásztory Zoltán SZMFP-programmenedzser szerint a projekt legfontosabb eredménye az, hogy megindult az erőmű szervezetében az a paradigmaváltás, melynek során a társaság stratégiai feladatainak megvalósítása a projektszerű működés keretében valósulhat meg, eseményvezérelt projektvezetés helyett előrelátó és tervező módon. Ehhez a bevezetésre kerülő MPM-modell meghatározta a feladatkezelési folyamatokat, és az MPM-rendszer biztositja azokat az IT-eszközöket és technikákat, melyek elérhetővé teszik a szükséges információkat. Az MPM-pilot támogatott éles üzemének befejeződése után a rendszer felhasználóinak konkrét munkatapasztalatairól egy következő cikk keretében kívánunk beszámolni. 1. blokki főjavítási munkák képekben Lézeres egytengelyűség-állítás (Horváth István és Csaknyai László, PA Rt.) GSZO-szűkltő cseréje (DC Gépszer Kft.) A víztisztító gyantabeöntő szabályozása FKSZ-villanymotor lecsövezésének utolsó mozzanata (Sörös István és Haza János, PA Rt.) Hőcserélő cseréje (THG Kft.) Heller Csaba (Dunamenti Tűzvédelem) a kábelvédőcsövek lezárását végzi FKSZ-szivattyú beemelés utáni rögzítése
