Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-05-01 / 5. szám

8. oldal ATOMERŐMŰ 2005. május WANO-látogatás Az OSART-vizsgálatot követően, a 2. blokk egyedi főjavítása után sem lehet lazítani az atomerőműben: idén további három blokk karban­tartásán kívül novemberben még egy vizsgálat vár a PA Rt. dolgozói­ra. A WANO-vizsgálat előkészítése céljából látogattak a Moszkvai Központ munkatársai és a vizsgálat vezetője április 6-8-a között Paksra. A háromfős delegáció tájékozódott a 2. blokk állapotáról, megbeszélése­ket folytatott Kovács József vezér­­igazgatóval, Radnóti István biztonsá­gi igazgatóval, a WANO-vizsgálatot lebonyolító Üzemviteli Biztonsági Osztály felelőseivel, valamint 7-én, csütörtökön délután a paksi szakmai partnereknek tájékoztatót tartott a vizsgálat részleteiről. A tájékoztatót Varjú Attila ÜBO- vezető nyitotta meg. Először Jaroslav Holubec, a Mohi Atomerőmű igazga­tója, az októberi paksi WANO-vizs­­gálat leendő vezetője foglalta össze a legfontosabb információkat. Bemu­tatkozásában elmondta, kezdetben blokkvezénylői operátorként dolgo­zott, majd a biztonságnövelési prog­ram végrehajtásáért volt felelős. Két éve igazgató Mohiban. Eddig négy hasonló vizsgálatban vett részt. Az Atomerőmű Üzemeltetők Világ­­szervezete (WANO) a csernobili bal­eset után, 1989-ben jött létre azzal a céllal, hogy a tapasztalatok cseréje ré­vén az atomerőművek biztonsága és megbízhatósága növekedjen. Holubec úr jelezte, a WANO partneri vizsgála­tai lehetőséget nyújtanak a további biztonságnövelés módjának megtalá­lására. A vizsgálók valóban kollégák, barátok, akikkel mód lesz a tapasztala­tok megosztására. Őszinte, nyílt pár­beszédet szeretnének a kemény munka alatt. Kifejezte, biztos benne, hogy a vendéglátók majd mindent megtesz­nek azért, hogy a felek sikeresen, elé­gedetten fejezzék be a vizsgálatot. Ezt követően Alekszandr Savlakov, a WANO Moszkvai Központ (MC) ta­nácsosa foglalta össze a partneri vizs­gálat mibenlétét. Bár a paksi partnerek közül már többen vettek részt hasonló programban, az előadó több hasznos és érdekes részletre hívta fel a figyel­met. Mint elhangzott, az első partneri vizsgálatot Pakson végezték, azóta a MC valamennyi atomerőművét ellen­őrizték. A vizsgálatok eredménye a megnövekedett biztonság és megbíz­hatóság. A következő körben másod­szor kerül sor a paksi vizsgálatra az ör­ményországi és a novovoronyezsi atomerőmű után, melynek célja a mű­ködtetés kritikai értékelése 8-10 terü­leten nemzetközi csapat részvételével Mint Savlakov úr elmondta, a ható­ság által meghívott, nyílt NAÜ­­OSART-ellenőrzéstől a WANO part­neri vizsgálat alapvetően az önkéntes­ségében és az eredmények bizalmas jellegében különbözik. A WANO- vizsgálat kétnapos oktatással kezdő­dik a helyi biztonsági előírások elsajá­títására. Majd a 8-10 fős csoport együtt erőművi bejárást végez, mely­nek során úgynevezett „fehér kártyá­kon” gyűjtik össze az észrevételeket, a nem megfelelő munkavégzést jelző „tényeket”. Ezt követően majd’ két hétig a paksi partnerekkel egyeztetet­ten, de önállóan végeznek megfigye­léseket, inteijúkat a vizsgálók. Rögzí­tik a jó gyakorlatra utaló példákat is, amelyek később más erőművek szá­mára terjeszthetők lesznek. A „fehér kártyákat” és az azokon megállapított tények elemzésével meghatározott fejlesztendő területeket, valamint a jó gyakorlatokat tartalmazó jelentést - a WANO MC vezetői látogatása után - az erőmű vezetése kapja meg. A WANO-rendszer szerint a vizs­gálat után három hónapon belül meg kell határozni a javító intézkedéseket, amelyek végrehajtásáról utóvizsgálat keretében 2-3 év múlva tájékozódik egy szűkebb csoport. A tájékoztató információit a leendő paksi partnerek kérdéseire adott vála­szok tették még egyértelműbbé. Re­méljük, sikeres WANO-vizsgálatra kerül sor 2005. november 13-a és 25- e között Pakson. -hadnagy-Az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer (ONER) működéséről Az ONER működésének legátfogóbb szabályozása a többször módosított 248/1997. (XII. 20.) számú kormány­­rendeletben található. A rendszert az esetleg bekövetkező - a lakosságot és a környezetet veszélyeztető - nukleáris veszélyhelyzet esetén annak elhárításá­ra, következményeinek csökkentésére, illetőleg megszüntetésére hozták létre. Fontos eleme a szabályozásnak, hogy az ONER működése nem csök­kenti a nukleáris létesítmény üzemel­tetőjének baleset-elhárítással kapcso­latos felelősségét. A bonyolult rendszer irányítását a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) látja el. A KKB a nukleáris léte­sítményen kívüli intézkedések megtéte­lére jogosult, de amennyiben a nukleáris balesetet szenvedett létesítmény vezető­je kéri, vagy a kialakult helyzet indokol­ja, a létesitmény vezetőjével egyetértés­ben elrendelheti a kijelölt szervezetek alkalmazását a létesítményen belül is. A KKB munkáját nukleáris ve­szélyhelyzetben védekezési munkabi­zottság is segíti, ennek egy szakértői részlege az OAH-ban dolgozik, maga a munkabizottság az Országos Ka­tasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) épületében ülésezik. Ebben a munka­­bizottságban az érintett ágazatok képviselői mellett a hazai nukleáris létesítmények képviselői is helyet kaptak. A PA Rt. képvise­lője kezdettől fogva Rósa Géza. A nukleáris veszély­­helyzetre való felkészü­lésre és következményei­nek elhárítására Nukleá­risbaleset-elhárítási Mű­szaki Tudományos Tanács alakult. Ebben a testület­ben az OAH főigazgatójá­nak felkérésére a PA Rt. delegáltjaként Rósa Géza és Volent Gábor dolgozik paksi szakértőként. Az ONER-ben számos ágazati és területi szerv is rendelkezik feladattal, ezek felsorolásától eltekin­tek. Ilyen területi irányító szervek pl. a megyei védelmi bizottságok. A me­gyei védelmi bizottságok vezetői hi­vataluknál fogva a megyei közgyűlé­sek elnökei. Az ONER felkészültségének megíté­lését, illetve gyakoroltatását szolgálják a nemzeti és nemzetközi nukleárisbal­eset-elhárítási gyakorlatok. Legutóbb tavaly novemberben volt nemzeti gya­korlat. A gyakorlat előkészítő bizottsá­gában a PA Rt.-ot - mint a feltételezet­ten balesetet szenvedő léte­sítményt üzemeltető szer­vezetet - Volent Gábor kép­viselte. A sikeres gyakorlat előkészítésében nyújtott munkájáért az OKF főigaz­gatója idén február 3-án „Katasztrófavédelmi em­­lékérem”-mel tüntette ki (erről lapunk 2005. februári száma tudósított). A Tolna Megyei Védelmi Bizottság 2005. április 21-i ülésén elemezte a tavaly novemberi nemzeti gya­korlat során szerzett tapasztalatokat, egyben meghatározta az idei feladato­kat is. A védelmi bizottság elnöke, Frankné dr. Kovács Szilvia az ülésen „Tolna megye Védelméért” emlékér­met és oklevelet adományozott Pék István kollégánknak, aki a gyakorlat során szakértőként segítette a védelmi bizottság munkáját. A kitüntetéshez ezúton is gratulálunk! -Rósa Géza-Pék István Kárelhárítási gyakorlat az erőműben Kárelhárítási gyakorlatot rendeztek 2005. április 21-én dél­előtt a Környezetvédelmi Csoport és az Atomerőmű Tűzoltó­ság szakemberei, melynek célja a veszélyes anyag jelenlé­tében történő beavatkozás és együttműködés gyakorlása az üzemi személyzettel. A gyakorlat helyszínén, a V-l út men­tén egy feltételezett esemény hatására mérgező anyag kijutá­sát szimulálták, ami környezetveszélyeztetést okozott. A gyakorlaton megfigyelőként részt vett a Veszélyes Áru Szál­lítási Biztonsági Tanácsadók Szakmai Egyesülete, az országos és megyei rendvédelmi, katasztrófavédelmi hatóságok, és a Gazda­sági és Közlekedési Minisztérium részéről delegált képviselők. A gyakorlatot követően a résztvevők közösen kiértékelték a gyakorlat tapasztalatait, majd a meghívottak erőműlátogatáson vettek részt. Reaktorfizikai konferencia A 2003. április 11-i súlyos üzemza­var következtében harminc darab nukleáris fűtőelem sérült úgy, hogy a tisztítótartályon belül rendezetlen, nehezen meghatározható geometriai elrendeződést vett fel. Ilyen rend­szer reaktorfizikai kezelésére a vilá­gon nem létezik kialakult gyakorlat, hasonló esetre sem volt példa. Szinte napra pontosan két évvel a bekövetkezett esemény után reaktorfi­zikai szeminárium színhelye volt Paks. —Mi motiválta a konferencia össze­hívását, mi volt a konferencia célja, tematikája? Szécsényi Zsolt fizikus csoportveze­tő: -Az április 11-12. között megtartott konferencia alapvető célja volt, össze­hozni azokat az intézeteket, szakembe­reket, akik valamilyen módon kapcso­latba kerültek a sérült üzemanyag eltá­volításának kérdéseivel. Több mint hat intézet végzett elemzéseket, vagy mon­dott szakértői véleményt a sérült üzem­anyag neutronfizikáját és nukleáris biz­tonságát érintő kérdésekben. Munká­juk során a szakemberek egymással nem konzultáltak; az erőmű szakembe­rei szervezték és irányították a munká­kat. Az erőmű volt a kapocs közöttük. Hasznossá vált, hogy a különböző in­tézmények szakemberei személyesen is találkoztak, a találkozó során megis­merték egymás véleményét, álláspont­ját, és új ötleteket, elképzeléseket ala­kítottak ki a további munkákhoz. A konferencia meghatározó témája volt a sérült fűtőelemek reaktorfizikai modelljének és a szubkritikusság­­mérés technikai megvalósításának is­mertetése, valamint a mérési eredmé­nyek kiértékelésének megvitatása. Ezenkívül megbeszéltek egyéb, a nukleáris biztonságot érintő számos kérdést. A szakemberek ismertették elemzéseik eredményeit, melyek nagy része az elvi engedélykérelem alapjá­ul szolgál. A konferencia utolsó nap­ján élénk beszélgetés alakult ki az el­távolítás alatti ellenőrzés kérdéseiről. A konferenciának huszonkilenc résztvevője volt hét intézményből, a TVEL (Kurcsatov Intézet,) a BME NTI, az ERŐTERV, a KFKI AEKI, az OAH-NBI, a VUJE és a PA Rt. képvi­seltette magát. Dr. Fehér Sándor egyetemi docens (BME NTI) a reaktor­­fizikai modellről, a tartályban lévő üzemanyag szubkri­­tikusságának méréséről szólt. — Professzor úr, mi a jelen­tősége a háromdimenziós re­aktorfizikai modellnek?-A nemzetközileg jól ismert MCNP-program segítségével erre a tisztítótartályra vonatko­zóan egy kisebb csoporttal - a Műegyetemen, a Nukleáris Technikai Intézetnél — részle­tességében kidolgoztunk egy háromdimenziós reaktorfizikai modellt, amely lehetővé teszi, hogy részletes elemzéseket végezzünk a tartály üzemanyagát illetően. Olyan eredményre jutottunk, hogy a tartály üzemanyagának szubkritikussá­­ga igen jelentős, a mi számításaink sze­rint 0,6 Keff. Ez összhangban van az utólag elkészült orosz elemzések szá­mításaival, így méréseink visszaigazo­lást nyertek. Ez a modell alkalmas lehet a pulzált forrásos mérések részletesebb kiértékelésére, illetve háromdimenziós modellen nyugvó kiértékelésre. Sőt, minden olyan, a továbbiakban sorra ke­rülő szituáció elemzésére is, amely a sé­rült fűtőelemek kiszedésének egyes mozzanatait jelentik. Meg tudjuk nézni, hogy mi van akkor, ha a jelenlegi sérült fíítőelemhalomnál esetleg nagyobb ha­lom alakul ki, és ez esetben a nagyobb halom mennyire jelenthet veszélyt a ne­­utronsokszorozás szempontjából.- Nukleáris biztonsági vagy reak­torfizikai szempontból milyen védelmi stratégiákat fognak alkalmazni a sé­rült fűtőelemek eltávolítására? Vladimir Sikalov a Kurcsatov Intézet vezető fizikusa: - A tartály másfél éves folyamatos megfigyelése, valamint a szubkritikusság mérésének célja az volt, hogy ellenőrzési módszereket dol­gozzunk ki a sérült fűtőelem eltávolítá­sakor egy üzemzavarhelyzet kizárására. Méréseket végeztünk, és a kísérletek eredményei alapján már ismeijük a szubkritikusságra és a legrosszabb álla­pot biztonságára vonatkozó számszerű értékeket. Szubkritikusság szempontjá­ból a nukleáris biztonság garantált. A következő fő feladatunk a biz­tonság területén az, hogy a kirakás idejére minden műveletre kidolgoz­zuk az ellenőrzési technikát. Javasla­tot, ajánlást tettünk, munkatervet dol­goztunk ki a tartály szétszedésére.- Professzor úr, milyen jelentőség­gel bír a sérült tartályra vonatkozó szubkritikusság-mérés hazai és világ­­viszonylatban? Dr. Szatmáry Zoltán egyetemi tanár (BME NTI): - A szubkritikusságra vonatkozóan, egy sor számítás tör­tént, ezek zömét a Műegyetemen vé­geztük. Végső következtetésként el­mondhatjuk, hogy az alkalmazott bórkoncentrációnál a sokszorozási té­nyező mérése 0,6-0,7 ér­ték alatt van. A sokszoro­zási tényező megengedett felső határa esetünkben 0,92, tehát a rendszer mé­lyen szubkritikus. A tar­tályra vonatkozóan eddig nem volt kísérleti infor­máció, csupán ezek a szá­mítások. Egy-egy ilyen műveletnél, és egy olyan rendszerben, ahol csak azt tudjuk, hogy mi van a tartályban, de nem tudjuk pontosan, hogy milyen az anyag belső struktúrája, csupán hozzávetőleges becslések vannak arról, hogy ez a tör­melék valójában milyen állapotban van. Ilyen esetben, egy kísérleti infor­máció nélkülözhetetlen. Ez a mérésnek a jelentősége. Ilyen mélyen szubkritikus állapotra vonatko­zóan mérést még a világon sehol nem végeztek. Tehát, ez mint tudományos­műszaki feladat, igen érdekes munka. Álláspontom az volt, hogy vagy meg tudjuk mérni, és akkor tudjuk, hogy mennyi a sokszorozási tényező, vagy nem tudjuk mérni, akkor viszont az az információ, hogy mélyen szubkritikus. Ez a mérés mindenképpen olyan infor­mációt adott, hogy meg tudtuk mérni, és a mérések értékelhetőek. Most, itt a konferencián előzetes ki­értékeléseket mutattak be az orosz kollégák, és természetesen mi is. Hoz­závetőlegesen ugyanolyan érték jött ki, mint amennyit a számítások jósol­tak. Véleményem szerint mindezt el­méletileg még elemezni kell. Azt vi­szont hiszem, hogy szubkritikusság szempontjából a biztonság igazolt. A kérdésére válaszolva, a szubkri­tikus mérésnek nem annyira világvi­szonylati szempontból, mint inkább a paksi atomerőmű biztonsági szempont­jából van jelentősége. Világviszonylat­ban pedig azért fontos, mert ezt a kér­dést mi vizsgáltuk először. Mondhatom úgy, a mérésnek inkább praktikus, mint tudományos jelentősége van.- A konferencián a kritikussággal kapcsolatban többfajta értelmezés látott napvilágot. Van-e ennekjelentősége?- A kritikussággal kapcsolatban azt merem mondani, hogy itt a konferen­cián felvetődött a kritikusság, illetve a sokszorozási tényező és a szubkri­tikus rendszerek neutronsokszorozá­­sának problémája. Valóban többfajta értelmezés is napvilágra került. Én azt mondom, hogy ebben a mélyen szubkritikus állapotban nem biztos, hogy van különösebb jelentősége, hogy kisebb-nagyobb eltérés adódik a többfajta értelmezés között. Ennek nincs jelentősége. A kritikusság szempontjából biztosnak mondható a sérült fűtőelem eltávolítása. Innentől kezdve a hatóság van döntési helyzet­ben. Az elvi engedélyezési terv elké­szült, a PA Rt. a kérelmet beadta, re­ményünk az, hogy ez év őszére az en­gedély meglesz, és akkor hozzá lehet kezdeni a sérült fűtőelemek eltávolí­tásához. -ToporM.-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents