Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2005-05-01 / 5. szám
4. oldal ATOMERŐMŰ 2005. május Atomenergiáról - mindenkinek A fizika nemzetközi éve a nagyközönség figyelmét is a természettudományokra irányította. A Mindentudás Egyetemén az elmúlt időszakban több előadó is beszélt az atomenergia alkalmazásáról, amelyek nagy érdeklődést váltottak ki. Ez adta az ötletet, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), az idén 35 éves TIT Stúdió Egyesület és a Magyar Természettudományi Társulat közreműködésével tematikus konferencián gyűjtsük össze a legfontosabb ismereteket, ezzel segítsünk eligazodni a leggyakrabban felmerülő kérdésekben - mondta Rónaky József, az OAH főigazgatója április 28-án, a Magyar Tudományos Akadémián megrendezett Atomenergiáról - mindenkinek című országos konferencián. Mint Rónaky József jelezte: az OAH további rendezvényeket szervez az idei évben abból a célból, hogy az atomenergia alkalmazásának aktuális kérdéseit közelebb vigye a nagyközönséghez. Szeptember 17-én a Kulturális Örökség Napjai keretében nyílt napot szerveznek, melyen bemutatják az OAH tevékenységét és a magyar nukleárisbaleset-elhárítási rendszert is. Ennek folytatásaként októberben a TIT Stúdió Egyesülettel közösen egy hatrészes előadássorozatot szerveznek, amelyen a mostani konferenciánál bővebb terjedelemben mutatják be a legaktuálisabb kérdéseket. Ennek részeként lehetőség lesz többek között ellátogatni a BME oktatóreaktorába, a csillebérci kutatóreaktorba és a paksi atomerőműbe is. Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára köszöntőjében kitért a nukleárisenergia-termelés fontosságára, jelezve, hogy elképzelhetetlennek tarja a civilizáció vívmányainak fenntartását az atomenergia alkalmazása nélkül. Köteles György, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet nyugalmazott főigazgatója számításokkal igazolta, hogy a normál háttérsugárzás Magyarországon mintegy 3,2 mSv/év, ezzel szemben az atomerőművek miatti sugárzási szint (és ez a paksi atomerőműre is igaz) 0,001- 0,0003 mSv/év, vagyis össze sem hasonlítható plusznövekedést eredményez. A csernobili katasztrófa hazai hatása pedig 0,1-0,3 mSv/év sugárzásiszint-növekedést jelentett. Ehhez képest az átlagos orvosi alkalmazások 0,6-1 mSv/év sugárterhelést eredményeznek. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója bemutatta, hogy a hagyományos hőerőművek és az atomerőművek alapvetően csak a hő hasznosításában különböznek, az elektromos energiát termelő egységeik megegyeznek. Mint mondta: a nukleárisenergia-termelés 1954-ben kezdődött, a világon ma már 441 atomerőművi blokk üzemel, s ezekben termelik meg a felhasznált villamos energia 16%-át. Az EU-ban ez az arány 35%, az USA-ban 20%, míg hazánkban közel 40%. Összehasonlításként Aszódi Attila elmondta azt is, hogy ha Magyarország teljes villamosenergiaigényét atomerőművekben állítanák elő, ahhoz 19 tonna hasadóanyagot kellene felhasználni, míg ugyanehhez például széntüzelésű erőműben 47 millió tonna szenet kellene elégetni. Végig lehet gondolni, hogy ennyi szén elégetése mekkora környezetkárosító anyagkibocsátást eredményezne. Éppen ezért egyre inkább előtérbe kerül az atomerőművek fejlesztése, hiszen az elkövetkező legalább száz évben nem lehet nélkülük megoldani a növekvő energiaigények kielégítését. Ezt a tendenciát mutatja az is, hogy például Finnországban elkezdték építeni az úgynevezett Európai Nyomottvizes Reaktort (EPR), amely 1600 MW-os lesz, és 2009-ben fog energiát termelni. Franciaországban is bejelentették, hogy 2007-ben belekezdenek egy ilyen típusú reaktor építésébe, valamint az USA-ban elindítják a típus engedélyezési eljárását. Lux Iván, az OAH főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy szükségese, biztonságosan folytatható-e és biztonságosan befejezhető-e a nukleárisenergia-termelés. Mint mondta, mindhárom kérdésre biztonsággal megadható az igenlő válasz, hiszen a nukleárisenergia-termelés a környezetvédelem részének tekinthető, mivel nem bocsát ki üvegházhatást kiváltó káros anyagokat. A világ nem nélkülözheti a nukleárisenergia-termelést, mert például 2020- ig a jelenlegi felmérések szerint legalább 600 GW új erőművi kapacitás építése szükséges, ezt pedig atomerőművek nélkül lehetetlen megoldani. Az OAH mint nukleáris hatóság felügyeli a paksi atomerőművet, a BME oktatóreaktorát, a csillebérci kutatóreaktort és a paksi kiégett fűtőelemek tárolóját. Munkáját segíti egy olyan nemzetközi szinten is kiválóan felszerelt krízisközpont, ahol egy esetleges rendkívüli helyzetben is megszervezhető minden szükséges intézkedés. Rónaky József Kroó Norbert Köteles György Aszódi Attila Lux Iván A konferencián „Van megoldás...” címmel Buday Gábor, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. tudományos igazgatója tartott előadást, melyben bemutatta, hogy megfelelő körülmények biztosításával igenis biztonsággal megoldható még a nagy aktivitású radioaktív hulladékok tárolása is. Ez még akkor is igaz, ha esetenként 100- 150 ezer évig kell teljesen elzártan és elkülönítetten tárolni a sugárzó anyagokat. Rónaky József, az OAH főigazgatója .Atomsorompó a terrorizmusnak is!” című előadásában az 1970-ben aláírt „Atom a békéért” program nemzetközi hatását és vetületeit elemezte, majd kitért a magyarországi helyzetre is. Megállapította: kicsi a valószínűsége annak, hogy nukleáris terrortámadás célpontja lenne hazánk. Ennek biztosítéka a rendezett jogi háttér, az erős nemzetközi kapcsolatunk, a felkészült rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, valamint a PA Rt. jól kiépített védelmi rendszere. Földes Iván, a Nukleáris Medicina Szakmai Kollégiumának elnöke átfogó képet nyújtott az atomenergia és az ionizáló sugárzás egészségügyben betöltött szerepéről, a nukleáris orvostudomány jelenlegi helyzetéről, a korszerű technikai eszközök alkalmazásának lehetőségeiről. Végül Vajda György akadémikus a „Szakmai, társadalmi, környezeti hatások” című előadásában egy keresztmetszeti képet vázolt fel az energia, ezen belül a nukleáris energia helyzetéről. Elemzései alapján azt a következtetést vonta le, hogy nincs lehetőség a nukleáris energia alkalmazásának mellőzésére. -Mayer György-Lesz-e következő lépés? Április elején kelt azon invitáló levél, amelyet Kováts Balázs térségi kapcsolatokért felelős vezetőmérnök küldött a térségünk középiskolai igazgatóinak, arra kérve őket, tegyék lehetővé 3-4 fő diák részvételét az .Atomenergiáról - mindenkinek” című konferencián. A felhívás szép eredménnyel zárult, hiszen a térségünk 14 középiskolájából 94 fő érkezett az MTA székházának dísztermébe. Miért emeltük ki ezt az eseményt? Azért, mert úgy érezzük: a felnőttek kellő odafigyelésével a fiatalok érdeklődve fordulnak a sokak által misztifikált atomenergia felé. Amennyiben komolyan gondoljuk (márpedig komolyan) az atomerőmű szakember-utánpótlásának biztosítását, akkor ezt a megtett első lépést kell, hogy kövesse több is. Ennek a 94 fiatalnak a pályáját figyelemmel kellene kísérni, mindent megtenni annak érdekében, hogy közülük a lehető legtöbben jelentkezzenek műszaki pályára. Reméljük, így is lesz! Szerkesztőség Földes Iván Buday Gábor NucNet hírek a nagyvilágból A Greenpeace egyik alapítója szerint a környezet szempontjából az atomenergetika „biztonságos és megbízható”. A Greenpeace egyik alapítója egy amerikai szenátusi meghallgatáson kijelentette: tudományos bizonyítékok tömkelegé mutatja, hogy a nukleáris energetika a környezet szempontjából megbízható és biztonságos, és nem reális korábbi társai azon követelése, hogy fejezzék be az alkalmazását. Patrick Moore, a Vancouvert székhelyű fenntarthatósági tanácsadó cég, a Greenspirit Strategies vezetője a szenátus Energia és Természeti Erőforrások Bizottsága előtt április 28-án azt mondta, hogy az atomenergia az egyetlen olyan üvegházgázokat nem kibocsátó energiaforrás, amely hatékonyan helyettesítheti a fosszilis üzemanyagokat, és kielégítheti a globális energiaigényt. A bizottság a Bush-adminisztráció által életre hívott Atomenergia 2010 Kezdeményezést vitatta meg, amelynek célja, hogy még az évtized vége előtt új atomerőmű építése kezdődjön az USA-ban. Moore szerint fel kell élénkíteni az alternatív energiaforrások fejlesztését, hogy csökkenteni lehessen az olaj, földgáz és szén részesedését a villamos energia termelésében. A bizottságnak azt is elmondta, nem reális korábbi greenpeace-es társai azon követelése, hogy világszerte mondjanak le mind a szén, mind az atomenergia használatáról. „Egyszerűen nincs elég elérhető formája az alternatív energiának, hogy egyszerre helyettesíthessük mindkettőt. Ha választani kell a nukleáris és a fosszilis energiaforrások közül, a nukleáris messze jobb megoldás, hiszen nem bocsát ki széndioxidot vagy más szennyezőanyagot.” Moore szerint az uránnak nincs más gyakorlati felhasználási módja a villamos energia termelésén kívül, míg a fosszilis üzemanyagok értékes, nem megújuló erőforrások többféle alkalmazási területen, például a tartós árucikkek vagy műanyagok előállítása területén. ,A fosszilis üzemanyagok ilyen nagy mennyiségű, károsanyag-kibocsátással járó felhasználása villamosenergia-termelés céljából azt mutatja, hogy jobban a fókuszba kell helyezni a nukleáris, szél, geotermikus, víz és biomassza energiaforrások fejlesztését.” -M.F-Forrás: NucNet/ Greenspirit Strategies ATOMERŐMŰ lüi Paksi Atomerőmű Rt. Kiadja a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság Felelős kiadó: Kovács József vezérigazgató Nyomdai előállítás: Séd Nyomda Kft., Szekszárd, 2005. május Felelős vezető: Katona Szilvia ügyvezető • Szerződésszám: 4500021612 Főszerkesztő: Beregnyei Miklós Főszerkesztő-helyettes: Lovászi Zoltánná. A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Majoros János, Medgyesy Ferenc, Sipos László, Wollner Pál Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71. 7031, Telefon: 75/507-431, Telefax: 1/355-7280, Internet: www.npp.hu Tördelőszerkesztők: Kertai Edit, Dombi Viktória • Korrektor: Patyi Orsolya Vajda György
