Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2005-05-01 / 5. szám
2005. május ATOMERŐMŰ 5. oldal GMF elnökségi ülés Reusban A Nukleáris Létesítmények Körüli Európai Önkormányzatok Csoportja (GMF) a szervezet székhelyén, a spanyolországi Reusban tartotta legutóbbi elnökségi ülését. A megbeszélések első szakaszában „országjelentéseket” hallgatott meg az elnökség, melynek során az egyes önkormányzati társulások beszámoltak az elmúlt fél évben végzett tevékenységükről. Roland Palmqvist, a GMF elnöke és egyben a svédországi Barseback atomerőmű körüli önkormányzati társulás (KSO) vezetője elmondta: a KSO jogi lépést tett annak érdekében, hogy a svéd kormány a barsebacki atomerőmű 2. blokkjának leállítására vonatkozó döntését módosítsa. Palmqvist úr elmondta, hogy a KSO- társulás azt szeretné, ha az atomerőmű tovább üzemelne. Nem értenek egyet a kormány azon terveivel, hogy Svédország villamosenergia-igényének a kielégítését külföldről való behozatallal oldják meg, főleg akkor nem, ha azt fosszilis alapú erőművekben állítják elő. A megújuló energiahordozók felhasználásának tekintetében megjegyezte, az országban üzemelő 700 szélerőmű 2004. évben mindössze 0,75 TWh villamos energiát termelt meg. „Morzsák” - jegyezte meg Palmqvist úr a svéd, világviszonylatban is kiemelkedő villamosenergiafogyasztás fedezésére. (Összehasonlításként: az atomerőművekben 2004- ben megtermelt villamos energia mennyisége elérte a 75 TWh-t!) A KSO elnöke elmondta, azért fordultak bírósághoz, mert a kormány nem készített semmiféle Előzetes Környezeti Hatástanulmányt az erőmű 2. blokkjának bezárását illetően. Kérdésre válaszolva Palmqvist úr kijelentette: nem támogatja a kormány azon elképzeléseit, hogy a leállított reaktorblokk helyett más típusú erőművet építsenek fel térségükben. Ugyanakkor hozzájárulnának ahhoz, hogy új atomerőmű épülhessen a régióban, és így továbbra is környezetkímélő és biztonságos módon lehetne biztosítani az egyre növekvő svéd villamosenergia-felhasználási igényeket. mi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT) múlt félévi tevékenységét foglalta össze. Elmondta, hogy a TEIT- szervezet havonként-két havonként ülésezik. 2005 elején a TEIT és a Paksi Atomerőmű Rt. (PA Rt.) vezetőinek immár hagyományos találkozóján a PA Rt. beszámolt az atomerőmű elmúlt évi tevékenységéről, illetve a cég előtt álló honlappal is rendelkezni fog. A számítógépes portál elkészítése folyamatban van. Mariano Vila d’Abadal GMF-fötitkár Spanyolország esetében arra tért ki, hogy a radioaktív hulladékok jelentős részét az atomerőművekben tárolják. Létezik egy központi tároló, ami azonban kis befogadóképességű, ezért az ország egy nagy kapacitású tároló megépítését tervezi. Döntés született az 1969-ben beüzemelt 150 MW teljesítményű Jósé Cabréra (Zorita) atomerőmű bezárásáról. A spanyol „nukleáris” önkormányzatokat tömörítő AMAC most azt vizsgálja, hogy miként tud segíteni a munkanélkülivé váló emberek elhelyezkedésében. A következő napirendi pontban a GMF-szervezet bővítéséről esett szó. Elhangzott, hogy német, finn és angol nukleáris létesítmények körüli önkormányzati társulásokkal folytatott megbeszélések azt sejtetik, hogy ezekből az országokból is több társulás érdeklődik a GMF szervezetéhez történő csatlakozás lehetőségéről. Franz Bogovic alelnök a szlovén radioaktív hulladék elhelyezésének aktuális eseményeiről számolt be. A krskói polgármester elmondta, települése jelezte: alkalmasság esetén hajlandóak lennének befogadni a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges tárolóját. Szlovéniában nyolc önkormányzati társulás mutat érdeklődést a tároló befogadására. Bogovic úr emlékeztetett arra, hogy Szlovéniában törvényt fogadtak el arra vonatkozóan, hogy 2008-ig ki kell jelölni, 2013-ig pedig meg kell építeni a tárolólétesítményt. Megemlítette, a tároló helyszínének kijelölését érintően több környező országban viták zajlottak, mint például Ausztriában és Olaszországban is. Dohóczki Csaba alelnök a Társadalkiemelt fontosságú feladatokról, különös tekintettel az üzemidőhosszabbításra és a 2. blokki elhárításra. Az üzemidő-hosszabbítást érintően a két fél képviselői folyamatosan egyeztetnek, hiszen a TEIT-nek meghatározó szerepe lesz a régió tájékoztatásában. A magyar önkormányzati társulás hasonlóan jó kapcsolatokat tart fenn a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társasággal is (RHK Kht.). Aktuális téma a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója bővítésének kérdése. A TEIT a kor követelményeinek megfelelően hamarosan internetes Az elnökség örömmel vette tudomásul, hogy a magyar társulások közül a Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulás (TETT) és a Nyugat- Mecseki Társadalmi és Információs Társulás (NYTIT) megismerve a GMF céljait és tevékenységét, szándéknyilatkozatot tett, hogy a jövőben szívesen lenne az európai uniós szervezet tagja. Elnökségi döntés született arról, hogy az év végi GMF- szemináriumon napirendre tűzik a két magyar társulás felvételét. Az ülés második részében a GMF 2006. évi stratégiájáról esett szó. Vila d’Abadal úr elmondta, hogy az Európai Unió támogatásával lehetőség lesz a GMF-szervezet kiszélesített programjának végrehajtására. Ezek szerint a GMF a jövő évben egy olyan országban fog találkozót szervezni, ahol az atomerőmű és az önkormányzatok kapcsolata javításra szorul. A GMF tagönkormányzatainak tapasztalatát bemutatva segít az atomerőművek és az önkormányzatok közötti együttműködések javításában. A tervek között szerepel egy olyan tanulmányút szervezése, amelyen a GMF-tagok vesznek részt, és olyan országokat látogatnak meg, ahol a nukleáris területen kiemelkedő eredményeket értek el. A tervek szerint 2006-ban Franciaország nukleáris iparának és az önkormányzati kapcsolatainak megismerésére kerül sor. Szó esett a 2005. október 5-6. között Brüsszelben megrendezendő GMF Közgyűlésről, amelyre több európai uniós vezető is elfogadta a meghívást. Néhányan előadás megtartását is vállalták. A konferenciára meghívót kapott Török Gusztáv TEIT-elnök, amelyben felkérték, tartson előadást a nukleáris energia alkalmazásának gazdasági és társadalmi hatásáról a helyi szinteken. Az elnökségi ülés befejező részében a GMF költségvetését egyeztették a vezetőség tagjai. Roland Palmqvist elnök azzal a gondolattal zárta az elnökségi ülést, hogy a GMF egyértelmű fejlődését mutatja az, hogy egyre több „nukleáris” önkormányzati társulás kíván csatlakozni a szervezethez. Mi több, az Európai Unió néhány programjába bevonta a GMF-et, s felkérte, dolgozzon ki stratégiákat a lakosság jobb tájékoztatása érdekében. -D.Cs.A világot csak annyira érthetjük, amennyire ismerjük azt Mindennapjaink része: a nukleáris energia (5.) Sorozatunk nem szakembereknek, hanem „átlagembereknek” szól, megkíséreljük közelebb hozni őket az atom világához, annak békés célú felhasználásának „iskolapéldájához”, az atomerőműhöz és működéséhez, főbb folyamataihoz. Remélve azt, hogy a tisztelt olvasó ezáltal véleményt formálhat arról is, „áldás” vagy „sorscsapás” számunkra a nukleáris energia. Véleményt mindenkinek magának kell alkotnia, az alábbiak legfeljebb csak segítséget jelenthetnek a véleményalkotáshoz. Az elmúlt hónapban megismerkedtünk a maghasadás jelenségével, megvizsgáltuk, mit is takar az a mindennapi kifejezés, hogy energia, és ha már itt tartottunk, megnéztük, miben különbözik a nukleáris energia a többi energiafajtától. Szóval innen haladunk tovább. Melyek a hasadó magok? Tulajdonképpen, ha valaki elegendően nagy energiát hajlandó belefektetni, akkor bármelyik atom hajlandó széthasadni részeire az egyes tömegszámú hidrogén kivételével, mivel nála kisebb atom már nincs, amire szét tudna hasadni. Természetesen számunkra azok az igazán érdekes atomok, amelyek bomlása nem túl nagy nehézségek árán következik be. Maghasadás történhet spontán módon is, akkor beszélünk erről, ha a mag hasadása külső részecske befogadása (abszorbeálása) nélkül következik be. Ez csak nagyon nehéz magok esetén lehetséges, mivel ezeknél az egy nukleonra jutó kötési energia kisebb, mint a keletkező közepesen nehéz magokban, és a spontán maghasadás ebben az esetben energiatermelő (exoterm) reakció. Ilyen például az urán egyik izotópja, az urán-236 bomlása, amely gyakorlatilag létrejötte után azonnal elbomlik jód-139 és ittrium-96 atomokra, valamint egy neutronra. Gerjesztett maghasadás történik akkor, ha egy külső energiaforrás vagy egy kívülről jövő részecske hatására bomlik fel az áldozatnak kiszemelt atommag. Példa erre, ha az urán- 235 befog egy neutront, akkor átalakul egy ideiglenes részecskévé, egy urán-236-tá, majd azonnal tovább bomlik jód-139 és ittrium-96 atomokra, valamint egy neutronra. Mivel a nehéz atommagokban általában nagyobb a neutron/proton arány, mint a könnyűekben, ezért a hasadáskor több neutron is kilép. Ezeket a részecskéket nevezzük azonnali vagy prompt-neutronoknak. Az ily módon hasadt kisebb atomok csak ritkán stabilak, igy szinte azonnal tovább bomlanak. Ezen bomlások közben szétszóródott neutronokat nevezzük prompt hasadási neutronoknak. A neutronok átlagos élettartamát jellemzi a generációs idő A bomlási sorozatokban - az előbb említett prompt-neutronok mellett - előfordulnak késve kilépő neutronok, ezeket késleltetett hasadási neutronoknak nevezzük. A késő neutronok száma a teljes neutronok számának alig 2,5%-a. A fentiek alapján tehát a spontán és a geijesztett maghasadást összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a spontán maghasadás igen nehezen jön csak létre, mivel igen nagy energiát kell ahhoz összegyűjteni egy nehéz atommagban, hogy a nukleonok egy maghasadáshoz éppen kedvezőképpen helyezkedjenek el. A leggyakoribb természetben is bomló anyagok: az urán-238, a tórium-232, az urán- 235, illetve a plutónium-241. Tudta-e, hogy a kórházak is használják? Egy jól felszerelt megyei szintű kórházban évente több ezer betegségfeltáró vizsgálat során radioaktív anyagot juttatnak a szervezetbe, elsősorban a szív, a máj és a csontok állapotának felmérésére. A vizsgálatok nagy részénél egyegy alkalommal akkora aktivitást használnak fel, mint amennyi 5 radioaktív hulladékot tartalmazó hordóban van összesen. Egy ilyen kórház évente ötvenszer nagyobb aktivitást használ, mint amennyi a paksi atomerőmű egy év alatt keletkező kis és közepes aktivitású hulladékában van. Miért „éri meg” atommagot hasítani? Nyilván van valami oka annak, hogy az ember ilyen - hétköznapi ésszel nehezen megfogható - ügyletekbe bonyolódik, és elhatározza, ha törik, ha szakad, már pedig ő atommagot fog hasítani. Az ok egyetlen szóval kifejezhető: energia! Ugyanis minden atommag hasadásakor jelentős mennyiségű energia jön létre, ami a környezetben szétszóródik. Egyetlen uránmag hasadásakor például 210 MeV (ejtsd megaelektronvolt, amely egyenlő egymillió elektronvolttal) energia szabadul fel. Talán emlékszik még a kedves olvasó az előző rész végén említett példára, amelyben arra utaltunk, hogy 1 kg urán-235 hasadásakor 18,7 miihó kilowattóra energia szabadul fel hő alakjában. Ha a hagyományos energiaforrásokat vesszük alapul, az összehasonlítás szinte ijesztő, és belátható, hogy nem rossz projekt egy kis maghasadás. Az előbbi példánál talán többet mond, ha megvizsgáljuk, hogy adott energiamennyiséghez mennyi urán elhasadása szükséges. Magyarország éves elektromosenergia-fogyasztása kb. 40.000 GWh. Ennyi energia felszabadulásához 19 tonna tiszta urán-235 elhasadása kell. Ugyanennyi energiát kapunk kb. 2,5 milliószor annyi feketekőszén eltüzelésekor! Látható tehát, milyen hatalmas energia rejlik az atommagokban. A neutronok csoportosítása Korábban már beszéltünk arról, hogy a bomlási sorozatokban neutronok keletkeznek, említettük, miszerint a prompt-neutronok mellett előfordulnak késve kilépő neutronok is, vagyis máris valamilyen elv alapján csoportosítottuk a keletkező neutronokat. Nos, ezen besorolásuk a keletkezés ideje szerint történt. A prompt-neutronok gyakorlatilag a hasadás bekövetkeztekor (10'14 sec-on belül) keletkeznek, míg a késő neutronok átlagosan a hasadást követő 12,7 s múlva szabadulnak fel, és a teljes neutronok számának alig 2,5%-át teszik ki. Osztályozhatjuk energiájuk szerint is a neutronokat, eszerint megkülönböztetünk gyors és lassú neutront. Az előbbi energiája nagyobb, mint 0,1 MeV, a lassú neutron energiája pedig 1 eV (elektronvolt) alatt van. A két energiaszint között találhatók az ún. közbenső energiájú neutronok. Mivel hosszabb távon céljaink vannak a keletkező neutronokkal, hiszen további atommaghasításokat várunk tőlük, ezért nézzük, melyiket „szeressük”. Könnyű belátni, egy lassú neutron hosszabb ideig tartózkodik a hasításra kiszemelt atommag környezetében, mint szélvészgyors társa, tehát célszerű a hasadásból keletkező gyors neutronok termikus energiatartományba történő lassítása, mivel a hasadóanyagoknál a lassú neutronok nagyobb valószínűséggel okoznak hasadást. Igen ám, de hogyan bíijuk lassabb közlekedésre ezeket a száguldozó neutronokat? Nos, vigyünk egy kis izgalmat is a dologba, ezért hát, ha nem is a reklám után, de a következő számunkba megtudhatják. (Folytatás a következő számban.)
