Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-03-01 / 3. szám

I i 2005. március ATOMERŐMŰ 11. oldal 10 éves a VIT Nyugdíjpénztár Ünnepeltek a szakújságírók A Villamosipari Társaságok Nyug­díjpénztára 1994 decemberében alakult. A 10 éves jubileum alkal­mából február 2-án a Tájékoztató és Látogatóközpontban került sor az első paksi VIT-fórumra. A fórumon a nagyszámban megje­lent érdeklődőket Vokony János igaz­gatósági elnök és Soproni Gábor ügy­vezető tájékoztatta a nyugdíjpénztár jelenéről és jövőjéről, majd válaszol­tak a feltett kérdésekre. A gazdálkodással összefüggésben elhangzott, hogy a pénztár 2004. év­ben jelentős hozamot ért el, ami a sa­ját sikerein túl a kedvező pénzpiaci feltételeknek is köszönhető. Az ön­kéntes nyugdíjpénztári ágban várha­tóan 20,18%, míg a magán-nyugdíj­pénztári ágban 17,61% lesz a bruttó hozam. Az egyéni fedezeti számlán az ennél valamivel kisebb nettó ho­zam kerül jóváírásra. Az elért hozam­szint várhatóan a nyugdíjpénztárak közötti összehasonlításban is kiemel­kedőnek számít majd, és a VIT meg­erősíti előkelő helyezését a pénztárak közötti versenyben. Ez különösen kedvező eredmény annak ismereté­ben, hogy a pénztár a befektetési dön­téseivel elsősorban a biztonságra tö­rekszik, és a nagyobb profit reményé­ben indokolatlanul nem kockáztat. Ugyanakkor cél egy olyan kiegyensú­lyozott befektetési politika alkalma­zása, amely hosszú távon is tisztes re­álhozamot - infláció mértékét meg­haladó hozamot - biztosít. A 10 éves várakozási idő leteltével kapcsolatban az előadók a következő­ket hangsúlyozták: a 10 éves évfordu­ló az elsők között belépő pénztárta­gok számára új lehetőséget biztosít. A jogszabályok értelmében azoknak, akik legalább tízéves tagsággal ren­delkeznek, lehetőségük nyílik a fede­zeti számlájukon rendelkezésre álló összeg - a befizetett tagdíj és a jóvá­írt hozam - felvételére. Az érvényben lévő adójogszabályok értelmében - az egyéni számlákon jóváírt hozam adómentesen felvehető, a befizetett tagdíj felvétele után azonban 38% személyi jövedelemadót (SZJA) és 11% egészségügyi hozzájárulást (EHO) kell fizetni. Ezért fontos, hogy mindenki gondos mérlegelés után döntsön a pénz felvételéről. Megje­gyezték még, hogy a várakozási idő leteltét követően is csak háromévente lehet az egyéni számláról pénzt fel­venni. Természetesen, ha valaki idő­közben eléri a nyugdíjkorhatárt, vagy elmegy nyugdíjba, és az erről szóló határozat rendelkezésére áll, korláto­zás nélkül és adómentesen juthat hoz­zá a pénzéhez. A pénztár jövőbeni helyzete stabil. A 10 éves várakozási idő elteltével összefüggő kifizetések a stabilitást a legkisebb mértékben sem veszélyez­tetik. A kifizetések teljesíthetők a kel­lő számban rendelkezésre álló likvid - azonnal, illetve gyorsan pénzzé tehető - eszközökből (befektetési jegyek, rö­vid futamidejű állampapírok stb.). A 2005. évi várható hozamot ezek a ki­fizetések nem, csak az ez évi pénzpia­ci kilátások (melyek az elemzők vára­kozásai szerint az előző évinél némi­képp kedvezőtlenebbek) befolyásol­ják majd. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a taglétszám növeléséért éles harc folyik, különösen a bank- és biz­tosítóintézeti hátterű pénztárak részé­ről. A VIT Nyugdíjpénztárhoz azon­ban érdemes hűségesnek maradni, s hogy miért, azt Vokony úr a követke­zőkkel indokolta:- Ez a mi pénztárunk, és bár a pénztár nyitott, oda bárki beléphet, de vezetőtestületének tagjait, és a kül­dötteket a tagok saját maguk közül választják, így közvetlenül is bele­szólhatnak a pénztár működésébe.- A pénztárban elért hozamok ver­senyképesek az úgynevezett „nagy” pénztárak hozamaival.- A működési költségek alacso­nyak, az önkéntes pénztárban a befi­zetett tagdíj 96%-a, a magánpénztár­ban 94%-a kerül az egyéni számlákra.- A pénztár ügyfélbarát, bármilyen problémát egyedi szinten is képes ke­zelni, szemben a sokszor személyte­len multipénztárakkal. A fórum végén a jelenlévők kérdé­seket tehettek fel, melyeket az elő­adók a helyszínen megválaszoltak. A VIT Nyugdíjpénztárral kapcsola­tos információk elérhetők az intrane­tén, a Főcím > Közérdekű > VIT Nyug­díjpénztár útvonalon, vagy az Internet se­gítségével a www.vitnyp.hu weblapon. Összeállította: Rácz Vilmosáé, a VIT Nyugdíjpénztár Igazgatóságának tagja VIT nyugdíjpénztár főbb adatai 2004. december 31. (várható) Megnevezés ÖNKÉNTES MAGÁN 1. Taglétszám 34.500 fö 8.110 fő ebből: PA Rt.-os 2.586 fö 430 fö 2. A pénztár vagyona (tartalékalapok záróállománya) 39.916 M Ft 5.725 M Ft ebből: Fedezeti (a tagok egyéni számláján lévő) alap 39.172 M Ft 5.610 M Ft Működési alap 377 M Ft 54 M Ft Likviditási (és egyéb*) alapok 367 M Ft 61 M Ft 3. Befizetett tagdíj 6.045 M Ft 1.185 M Ft ebből: Egyéni befizetés 1.145 M Ft 1.183 M Ft Munkáltatói befizetés 4.900 M Ft 2 M Ft 4. A tagdíjbevételek felosztása az egyes alapok között- Fedezeti alap 96,0% 93%- Működési alap 3,5 % 6%- Likviditási (és egyéb*) alap 0,5 % 1 % 5. Várható bruttó hozam 20,18% 17,61 % Citerák kiállítása Pakson, a Városi Művelődési Köz­pont könyvtárgalériájában január 6-án citerakiállítás nyílt, ahol Ko­vács Lajos és Pásztor János paksi ci­­terakészítők mutatkoztak be. A ki­állítást Gutái István nyitotta meg. Közreműködtek Németkérről Szá­méi Péter (duda), Cseke Attila és kö­­lesdi barátai, Juhász Kitti és a PRO ARTIS alapfokú Művészeti Okta­tási Intézet növendékei. Kovács Lajos technológus (PARC KÁIG)- A megnyitón elhangzott, hogy gyermekkorodban hallottál először citeraszót. Hogyan jutottál el idáig?- Az édesapám postás volt, sokat segítettem neki, róttam a paksi utcákat. Az Akác utcában volt egy barkácsoló szobrász ember, aki saját maga is készített citerákat. Mikor bementünk hoz­zá, én mindig megkértem Lőrinc bácsit, játsszon nekem valamit. Ez volt a kezdet, és tudat alatt ez elült bennem. Tíz évvel ezelőtt, mikor felköl­töztünk Dunaújvárosba, az iskolá­ban a második osztályos gyerekem elkezdett népzenét tanulni. Személy szerint azonban Gutái István volt, aki által én is gyakorlatilag elkezdtem citerázni. O volt az indíttatás, ő volt az, aki felébresztette bennem a ci­­terával való foglalkozás kedvét Amit a gyerekem megtanult az iskolában, azt hazahozta, és akkor elkezdtem én is ját­szani, megtanultam én is azt, amit ő az iskolában. Ez akkor így ment egy évig, majd nyári táborba Kunszentmiklósra mentek. Mikor elmentünk értük, megle­pődve tapasztaltam, hogy milyen élet van egy ilyen táborban. Bárkinek aján­lom, akinek lehetősége van ilyen helyre elmenni; nagyon pozitív él­ménnyel térhet haza. A következő évben ki­vettem egy hét szabad­ságot, és én is beáll­tam a táborban a gyerekek közé ci­terázni, tanulni. Azóta is egy hetet a szabadságomból ilyen táborokban töltök el.- Elhangzott, hogy a népzene teljesen betölti az életedet. Mit értsünk ezen?- Gyakorlatilag, mikor nekem sza­badidőm van, akkor biztos, hogy le­akasztom a falról a citerát. Olyan nap nem is telik el, hogy ne vegyem le. Ilyenkor játszom magamnak és a csa­ládom kedvére is. Nekem ez nagyon nagy élmény. Kicsit bele is merültem olyan mértékben, hogy elkezdtem hanganyagokat gyűjteni. Eljártam olyan rendezvényekre, ahol népzene volt, főleg citerások. Elég mélyen beleástam magam a népzenébe. Ezáltal teljesen megválto­zott az én életem is. Gyakorlatilag van a család, van a munkahely, és van a népzene. Pásztor János, a PA Rt. nyugdíjasa.- Nyugdíjas éveidben kaptál ked­vet ehhez az egészhez, de hogyan is volt, hogy a citera felé fordultál?- A népzenét világéletemben sze­rettem. Gyerekkoromban sok népdalt énekeltem, énekkarban szerepeltem. Később a tanulmányaim során mesz­­sze kerültem ettől a területtől, vi­szont a népzene szeretete megmaradt. Arra gondolva, hogy nyugdíjas éveimben mit fogok csinálni, az az ötletem támadt, hogy megtanulok ci­terázni. Mivel nem volt hangszerem, Kovács Lajos barátom segítségével elkészítettem első citerámat kb. négy­öt évvel ezelőtt. Ez olyan jól sikerült, hogy újabbakkal kísérleteztem, és az ismerősök mind biztattak. Megmutat­tam hozzáértő embereknek is, akik azt mondták, hogy nagyon szép hangja van a citeráimnak. Többféle típust gyártottam ma­gamnak, illetve a készítettekből elajándékoztam néhányat az is­merőseimnek, barátoknak.- Mi ezeknek az elkészült cite­­ráknak a sorsa?- Ha valakit érdekel, nagyon szívesen készítek igény szerint különféle citerákat.- Van egyáltalán szakiroda­­lom? Honnan lehet hozzá anya­gokat szerezni?- Egyrészt irodalmat is találtam hozzá. Egy híres citerakészítőnek, Molnár Imrének megjelent egy köny­ve, és abban találtam útmutatásokat, hogy milyen anyagot célszerű hasz­nálni, illetve melyek a jellemző mére­tei az egyes citeráknak. Ezt használ­tam fel a készítés során, másrészt is­merősök citeráit tanulmányoztam. Két éve már nyugdíjas vagyok, így több időm van a citerakészítésre.- Köszönöm a beszélgetéseket, és gratulálunk a szép kiállításhoz! A Magyar Szakújságírók Egyesüle­te 1990. január 9-én alakult meg néhány szaklap és üzemi újság szerkesztőinek összefogásával. A ti­zenöt évvel ezelőtti megalakulásra emlékeztünk február 17-én a Gaz­dasági és Közlekedési Minisztéri­um könyvtárában. Komomik Ferenc ügyvezető elnök ünnepi megemlékezésében méltatta azokat a szaklapi és üzemi újság szerkesztőket, akik összefogtak, és az új­ságírók első hazai szakmai szervezetét megalakították. Emlékeztetett azokra a szak­­újságírókra, akik a szakmai kommunikáció hazai klasszi­kusai voltak, úgymint alapító elnökünk, Vámos György vagy Gál Ödön, Valkó End­re, Vándorffy József és Tófal­vi Gyula. Komomik Ferenc méltatta azokat a támogatókat, akiknek a segítségével programjainkat szervez­zük, és az egyesületi díjainkat évről év­re kiadhatjuk. „Bronz Toll” díjunkat Dóka Péter (Observer Budapest Mé­diafigyelő) igazgató, míg a Szerkesztői Nívódíjainkat Mag Mihály (MagICS Rt.) vezérigazgató szponzorálja kez­dettől fogva. Az ünnepségen Vámos György­­dijjal tüntették ki az egyesületet meg­alapító újságokat és folyóiratokat. Vámos György-díjat kapott: 1. Az egykor alapító elnökünk által szerkesztett Papíripar című lap (át­vette Polyánszki Éva főszerkesztő). 2. Az egykor Gál Ödön által szer­kesztett Műanyag és Gumi című lap (át­vette Macskássy Levente főszerkesztő). 3. Alapító tagunk, Tóth Endre által szerkesztett Elektronikai Technoló­gia, Mikrotechnika című lap. 4. Az Elektronika című lap (átvette Bencze János). 5. A Gépipar című lap (átvette Lehoffer Koméi főszerkesztő). 6. A Rába című üzemi lap (átvette Dusza András főszerkesztő). Bakancsos Atom Kupa Az Atomerőmű Természetjáró Szak­osztálya az idén nyolcadszor rendezi meg a Bakancsos Atom Kupa Gya­logos Természetjáró Tájékozódási Túraversenyt. A verseny lebonyolításának hely­színe a Keleti-Mecsek, Váralja, idő­pontja: 2005. március 20., vasárnap. A találkozó helyszíne megközelít­hető gépkocsival a Bonyhád- Dombóvár útvonalon (a váraljai le­ágazásnál a falu felé kell befordul­ni), a falu főutcáján végighaladva, majd a falu déli végénél a betonúton továbbhaladva érhető el a gyermek­­tábor (a Mecsek turistatérkép jelöli). Paksról, a VMK parkolóból külön autóbusz indul 7.30-kor, mely meg­áll a szekszárdi autóbusz-pályaudva­ron, és onnan kb. 8.10-kor indul to­vább. A busz az eredményhirdetést követően a visszaútra is igénybe vehető. Kérjük, hogy akik szállítást igényelnek, azt előre jelezzék! Az első rajt 8 órakor, az utolsó 10 óra 30 perckor lesz. Nevezés: Jakab Albert, 7030 Paks, Újtemplom u. 20. E- mail: jakab77@axelero.hu. Sok szeretettel várjuk ez évben is a túraversenyzést kedvelőket, az or­szágos bajnokságban indulókat, csa­ládokat, iskolai csoportokat és baráti társaságokat. A verseny helyszínén túrázási lehe­tőséget is biztosítunk. Wollner Pál Daróczy-virtusúszás Noha meg tel van, és hideg, ha a Duna sekély vizét nézem, megbor­zongok a gondolatra, hogy7 úszás, mégis várjuk azt az időt, azt az al­kalmat, amikor újra kockázat nél­kül virtuskodhatunk. Egy nagyon kedves e-mailt kaptam: Kedves Sporttársam! Ha visszatekintek a lassan elmúló esztendőre, erős fénnyel ragyog emlé­kezetemben a Daróczy-virtusúszás napja. Gyönyörű idő, ragyogó rende­zés és három csodálatos óra a fo­lyamistennő karjaiban. Szolnokon lakom, az Interneten ol­vastam a paksi úszásról, rátaláltam a címedre, s Te voltál kedves küldeni részletes tájékoztatót e-mailben, amit elolvasván autóba kellett ülnöm, és elutaznom Paksra. Köszönet érte! Én ugyan végigúsztam a távot, de rendkívül szimpatikusnak találtam azt a rendezői hozzáállást, hogy az elején megmondták, aki fázik vagy görcsöl a lába, nyugodtan ússzon ki a partra pihenni, melegedni, nem fognak sen­kit kizárni, s szintidőt sem várnak el. Ezzel a rokonszenves, mélységesen emberi gesztussal tettétek igazi öröm­úszássá ezt az egyébként embert pró­báló feladatot. A mai, tizedmásodper­­cekkel és célfotókkal operáló világ­ban ez egészen ritkaság. Emlékszem, szemben a tűző nap­pal, szelve a jólesően hűvös Dunát, fi­gyelve a gyorsan változó partot, többször is intenzíven megéltem azt a nagyszerű érzést, hogy milyen gyö­nyörű az élet. Hálás vagyok, hogy ott lehettem, s jövőre ismét ott akarok vá­rakozásteljesen állni a paksi kikötő betonján... Ez a ragyogó emlék, örömteli visz­­szaemlékezés késztetett most arra, hogy írjak, egyben örömteli esemé­nyekben gazdag, boldog új esztendőt kívánva Neked, s kedves Családodnak. Nagy tisztelettel: Drinóczi Gábor Bármilyen szép ez a levél, egy tár­gyi tévedésre fel kell hívni a figyel­met. Mivel konvojban úszunk, aki a partra megy pihenni, azt elhagyhat­juk, és biztosítás nélkül marad, ké­sőbb keresni kell. A ladikok pont arra szolgálnak, hogy első lépcsőben a pi­henést és a haladást egyaránt biztosít­sák. A part csak akkor menedék, ha közben zivatar törne ki. Tavaly már harmadízben úsztunk le Kalocsáig. Meghirdettük a „folyó, tó, tenger” hármasúszást, mivel mind­egyik közegben egy kicsit másként kell úszni. Nincs ugyan még külön díj kitalálva, de a folyó a sebesség, a tó az együvé tartozás, a tenger a tisztaság és a rendkívül változatos életformák él­ményét nyújtja. Csatlakozva a jelentő­sebb tömegsportesemények sorozatá­hoz (teljessé téve azt), igazodnunk kell a társrendezvények időpontjaihoz is. Az idei Daróczy-virtusúszás terve­zett időpontja - egy héttel a Balaton­­átúszás előtt - július 30-a, szombat 1030-14°°óra. Eredményes felkészülést a résztve­vőknek, és jó egészséget mindenkinek!

Next

/
Thumbnails
Contents