Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-03-01 / 3. szám

12. oldal ATOMERŐMŰ 2005. március Tizenöt éves A rendszerváltást követően a magyar műszaki élet vezető személyiségei közül néhányan — ismerve az ipar technológiai színvonalának a gazda­ság aktuális állapotára gyakorolt hatá­sát - elhatározták, hogy élve az 1989. évi II. törvény egyesülés adta lehető­ségével - a külföldi példák nyomán - idehaza is megalapítják a mérnöktár­sadalom és a műszaki tudóstársada­lom elitjéből szerveződő mérnökaka­démiát. így a közép-kelet európai tér­ségben elsőként, 1990. január 29-én negyvenkét fővel megalakult a Ma­gyar Mérnökakadémia (MMA). Az alakuló mérnökakadémia első repre­zentánsaként olyan mérnököt kellett találni, aki kreativitása révén nemzet­közileg is ismert és elismert szemé­lyiség, aki a megalakuló nemzeti mérnökakadémiát és Magyarországot a nemzetközi szintéren is méltókép­pen jegyzi és képviseli. Ezen követel­ményeknek dr. Rubik Ernő személye felelt meg, akinek neve a világban Magyarország szinonimájaként sze­repelt. A bűvös kocka megalkotója felismerve az ügy fontosságát és je­lentőségét, elvállalta a formálódó Magyar Mérnökakadémia elnöki tisz­tét. A megalakulást dr. Ginsztler Já­nos tanszékvezető egyetemi tanár ve­zetésével dolgozó Előkészítő Bizott­ság alapozta meg. A bizottság a meg­definíciók kibontásával folytatta mon­dandóját. Dr. Ginsztler János elnök úr „15 év néhány emlékezetes pillanata” címmel megtartott diavetítéses előadá­sa nagy sikert aratott, immár az inter­neten is (www.mernokakademia.hu) tanulmányozható. Dr. Bendzsel Mik­lós a Magyar Szabadalmi Hivatal el­nökének „Mérnök és társadalom” cí­mű előadását óriási érdeklődés kísérte. A MMA-tag házigazdánk felvázolta mind azt a nagyon gazdag karaktert, amit a mérnöki hivatásunk takar. Kriti­kus éllel megjegyezte: „A mérnöki erények egy jelentős része hiányzik a társadalom vezető személyiségeinek és testületéinek szemléletéből. A mér­nökakadémia egyik hivatása lehet a jö­a Magyar Mérnökakadémia alakítási cél szem előtt tartásával a magyar műszaki élet lehetőség sze­rinti teljes spektrumát képviselő, szakmai elithez tartozó reprezentán­sokat jelölt a mémökakadémiai tag­ságra. A megkeresett személyek kö­zött akadémikusok, egyetemi taná­zető elnöki feladatot is. Megnyitóbe­széde után dr. Reviczky László: Mér­nök és Akadémia című előadása kö­vetkezett. A ’90-es évek eleje turbu­lens időszak volt, az 1825-ben alakult MTA-t is többen szorongatták, létét is megkérdőjelezve. így érthető, hogy az MTA-n belül jó né­hányan féltek attól, hogy az MMA kon­kurens szervezet lesz. Az előadó kü­lön kiemelte dr. Vaj­da György akadé­mikus nevét, aki so-Dr. Boda Miklós és dr. Ginsztler János rok, az ipar és a tudományos élet meghatározó személyiségei szerepel­tek, akik egyetértve a megalakuló mérnökakadémia céljaival, vállalták az aktív közreműködést. A mérnökakadémia megalakulásá­nak tizenötödik évfordulójára ünnepi ülésszakot szerveztek a Magyar Sza­badalmi Hivatalban február 4-én. Szentgyörgyi Zsuzsa, az öttagú szer­vezőbizottság vezetője vállalta a leve­kat segített az ellenséges nézetek felol­dásában. Reviczky úr, az MTA alelnö­­ke, az MMA tagja igazi mérnökként a vőben, hogy segít meghonosítani eze­ket a következő években.” Dr. Ratkó István, az MMA egyik alapító tagja testvére Ratkó József gyönyörű és tar­talmas verseit elszavalva lenyűgözte a hallgatóságot. Döbbenetesen megható emlékpercek voltak. A szünet előtt dr. Boda Miklós, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke ismertette az új nemzeti innovációs rendszer ele­meit, majd dr. Ginsztler János MMA- elnökkel aláírtak egy Együttműködési Megállapodást, ami tanulmányozható a jelzett internetes honlapon. Szünet után dr. Somlyódy László akadémikus, a Víz Világszövetség elnöke „A víz az úr?” című előadásá­val gondolkoztatta el a hallgatósá­got. Havass Miklós, a MMA tagja - saját bevallása szerint „agitátor” - az éppen most készülő, a 2007-2013 közötti időszakot meghatározó Euró­pa Tervre irányította a figyelmet, ter­mészetesen mindannyiunk érdeké­ben: „Most helyzet van! Hallatni kell hangunkat!” Dr. Barátossy Jenő, az MMA alapító tagja előadásában megosztotta gondolatait a mérnöki etikai kódex fontosságáról. A Nem­zeti Mérnökszervezetek Európai Szövetsége Etikai Kódexét ajánlotta a tagság számára. Legvégül Králik István, az MMA tagja tájékoztatta a hallgatóságot a tehetségtámogatás terén eddig elért eredményekről. A részletes öszszefoglaló, a pályázati lehetőségek, valamint a jelzett etikai kódex a Magyar Mérnökakadémia internetes honlapján elérhetők Sipos László Iparjogvédelmi költségek adóalapból történő leírása 2004. évi Dél-Dunántúli Minőségi Díjasok A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) vezetői február 23-án tar­tották az elmúlt évi tevékenységük értékelését, valamint az idei szelle­mi tulajdonvédelmi feladatokat is tartalmazó tájékoztatójukat. Jó hír az atomerőmű beszállítói köre szá­mára: a kis- és középvállalkozások társaságiadó-alapjukból leírhatják a magyarországi szabadalmi olta­lom, használati és formatervezési mintaoltalom megszerzésére és fenntartására fordított költségeket. Dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a február 23-i sajtótájékoztatón az elmúlt év komoly vívmányaként értékelte, hogy az innováció ösztönzése, a ta­lálmányok hasznosítása terén január 1-jétől megteremtő­dött - a közvetlen Kutatás+F ej lesztés (K+F) költségek le­írási lehetőségének mintájára - az ipar­­jogvédelmi oltalom­szerzési költségek adókedvezmény for­májában történő jó­váírási lehetősége. Ugyanis bizonyított, hogy nem elegendő csupán az alkotási folyamat, a kuta­tási és fejlesztési tevékenység ked­vezményekkel történő ösztönzése. Az alkotási fázisban nyújtott támo­gatás ugyanis hiábavaló, ha az annak segítségével megvalósított innováció piaci védelmének megszerzésére már nem állnak rendelkezésre források. A találmány sikeres gazdasági haszno­sításának előfeltétele ugyanis, az út­törő jellegű termék, újdonságot je­lentő technológiai eljárás iparjogvé­delmi oltalma. Oltalom hiányában a piaci hasznosítás gyümölcsét illeték­telen gazdasági szereplő arathatja le. Ezen összefüggések ismeretében, az elmúlt évben a Magyar Szabadalmi Hivatal több hivatalos fórumon is kezdeményezte, hogy - az alap- és az alkalmazott kutatás, a kísérleti fej­lesztés közvetlen költségeihez ha­sonlóan - az adózás előtti eredmény csökkenthető legyen a kutatás-fej­lesztés eredményeként jelentkező szellemitulajdon-védelmi jogszerzés és fenntartás költségeivel. Az MSZH javaslatát a kormányzat is indokolt­nak találta, aminek eredményeként 2005. január 1-jétől a kis- és közép­­vállalkozások társaságiadó-alapjuk­ból leírhatják a magyarországi szaba­dalmi oltalom, használati és forma­­tervezési mintaoltalom megszerzésé­re és fenntartásá­ra fordított költ­ségeket. Az adókról, járulé­kokról és egyéb költségvetési be­fizetésekről szó­ló törvények mó­dosításáról szóló 2004. évi CL tör­vény 20. §-a sze­rint a társasági adóról és az osz­talékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. §-ának (1) bekezdése (az adózás előtti eredményt csökkenti): „ ...az adóév utolsó napján kis- és kö­zépvállalkozásnak minősülő adózó­nál a szabadalom, a használati és formatervezési mintaoltalom meg­szerzésének és fenntartásának költsé­ge, ha az nem minősül az alapkuta­tás, az alkalmazott kutatás vagy a kí­sérleti fejlesztés közvetlen költségé­nek, figyelemmel a (20) bekezdésben foglaltakra,...” Reményeink szerint az oltalom­szerzési és fenntartási költségek adó­alapból történő leírási lehetősége hoz­zájárulhat ahhoz, hogy a találmánnyal rendelkező vállalkozások a jelenlegi­nél jóval nagyobb számban szerezze­nek ezekre ipatjogvédelmi oltalmat, és ezeket fenntartsák. Ezáltal az állam kis befektetéssel elősegítheti a talál­mányok magyarországi oltalmát, hoz­zájárulhat a sikeres gazdasági haszno­sítás egyik feltételének megteremtésé­hez, egyúttal a jogbiztonság növeke­déséhez is. Sipos László Tűzoltószövetségi tisztségviselők A paksi atomerőmű tűzoltóságának vezetői, szakemberei megyei és or­szágos szervezetekben képviselik a létesítményi tűzoltóságot, és lámák el komoly feladatot, tisztséget. Böhm Péter parancsnok úr a Ma­gyar Tűzoltószövetség és a Tolna Megyei Tűzoltószövetség létesít­ményi tagozatának vezetője. Szendi József parancsnokhelyettes a me­gyei szövetség Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke. Mihálovics Lajos, az erőmű tűzvédelmi főelőadója az or­szágos küldöttgyűlés képviselőinek tartalék tagja. Schreiner István mű­szaki mentési előadó kuratóriumi tag a Szent Flórián Alapítványnál. A Tolna Megyei Tűzoltószövet­ség március 5-én tartotta küldött­­közgyűlését, ahol a paksi szakem­berek is érintve voltak. A közgyűlé­sen beszámoló hangzott el az eltelt időszak eseményeiről és a jövő fel­adatairól, a szövetség költségveté­séről, az Ellenőrző Bizottság mun­kájáról, valamint a Szent Flórián Alapítvány tevékenységéről. A beszámolókat követően tiszt­újításra került sor, melynek ered­ménye a következő: A Tolna Me­gyei Tűzoltószövetség új vezetősé­gének elnöke Gergelics István tű. alezredes, alelnökei Horváth Sán­dor tű. őrnagy és Huszár Tibor, tit­kára Hollósi Tibor tű. alezredes, gazdasági ügyintézője Ellemé Tóth Judit, tagjai Szabó István és Müller Ernő, a létesítményi tagozat képvi­selője Böhm Péter, az önkéntes ta­gozaté Treszner József, a diáktago­zaté pedig Müller János. Az Ellen­őrző Bizottság elnöke Szendi Jó­zsef, tagjai Péter András és Berkes Béla. Az országos küldöttgyűlésbe választott képviselők: Berkes Béla, Böhm Péter, Csőglei István, Gerge­lics István, Sátor Géza és Szabó Ist­ván, tartalék tagok: Horváth Béla és Mihálovics Lajos. A tisztségviselőknek gratulá­lunk, és további munkájukhoz sok sikert kívánunk! Lovásziné Anna A 2004. évi Dél-Dunántúli Minősé­gi D‘j átadására december 15-én Felső-Tengelicen, az Orchidea Ho­telben került sor. A Dél-Dunántúli Minőségi Díj Modell alapgondolata szerint a veze­tés a vevői és dolgozói elégedettséget, a pozitív társadalmi hatást meg­alapozott minőségpoliti­kával és stratégiával a dolgozók, az erőforrások és a folyamatok mene­dzselésével éri el, ami kiváló kulcsfontosságú eredményekhez vezet. A modellben szereplő 9 kritérium két nagy cso­portba tartozik: az adott­ságok és az eredmények kritériumcsoportba. Az adottságok értékelésekor arra keresnek választ az értékelők, hogy a pályá­zó szervezet hogyan éri, érte el ered­ményeit. Az eredmények értékelése­kor azt vizsgálják az értékelők, hogy milyen eredményeket ért el a szerve­zet. Az adottságok és az eredmények közel azonos súllyal szerepelnek az 1000 pontos modellben. A 9 kritéri­um közül a legmagasabb értékű a ve­vői elégedettség, a maximálisan elér­hető 180 ponttal. Az önértékelés segit azonosítani a szervezet erős és gyen­ge pontjait, segít kijelölni a szerveze­ten belüli legfontosabb fejlesztendő területeket, és segít meghatározni a továbbfejlődés irányait más szerveze­tek teljesítményeivel való összeha­sonlítás alapján. A pályázók a függet­len értékelők visszajelzései alapján objektív képet kapnak a szervezet stratégiájának főbb jellemzőiről és a továbbfejlesztés lehetőségeiről. A rendszeres önértékelés motivál a fo­lyamatos fejlesztésre, elősegíti a Tel­jes Körű Minőségirányítás (TQM) alapelvek ismertségét és a módszerek alkalmazását. A szoros határidők elő­segítik a teamekben való együttdol­gozást, és a pályázat elkészítése való­di kihívást, próbatételt jelent a dolgo­zók és a szervezet számára is. Mivel a Dél-Dunántúli Minőségi Díj kritéri­umrendszere a Nemzeti Minőségi Díj kritériumrendszerén alapul, a vissza­jelzés segítségével nemcsak a regio­nális, hanem a magyarországi minő­ségszinttel is összemérhetik magukat a pályázók. Dr. Fischer Sándor a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Dél-Dunántúli Minőségi Díj ünnepé­lyes átadóján elmondta: „Amikor 2002-ben először lehetett pályázni az elismerésre, egyetlen Tol­na megyei cég sem in­dult, feltehetően azért, mert az ilyen megméret­tetéseknek nem voltak hagyományai a térség­ben. Idén azonban nyolc pályázóból három a he­lyi kamara tagja, ráadá­sul ketten díjazottak is lettek. Ez az oklevél és a kis szobor amellett, hogy növeli a vállalkozás elis­mertségét, elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a cégben meghonosod­jon egy folyamatos önér­tékelési rendszer, ami elősegíti a piaci sikereket. A pályázók ugyanis a megadott kilenc fő-, és hu­szonkét alkritérium szerint saját ma­guk mérték fel, milyen a vállalatveze­tésük, a minőségbiztosításuk, a piaci megítélésük, hogyan és milyen ered­ményeket értek el eddig. Az elemzése­ket követően megállapították hiá­nyosságaikat, majd önállóan korri­gálták ezeket. A díjbizottság az önér­tékeléseket egy helyszíni szemlét kö­vetően pontozta. Ennek eredményei alapján a régió bátran felveheti a versenyt más térségekkel. ” A Dél-Dunántúli Minőségi Díjat 2004. évben a nagyvállalati kategóri­ában az EON Dél-dunántúli Áram­­szolgáltató Rt., Pécs; a közepes mére­tű vállalkozások ipari-termelő kate­góriában az Alisca Bau Építő Kft., Szekszárd; a közepes méretű vállal­kozások kereskedelmi-szolgáltató ka­tegóriában a PÉTÁV Pécsi Távfűtő Kft., Pécs nyerte el. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Megyei Minőségi Díját a Baranya-Tégla Kft., Pécs; a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara Megyei Minőségi Diját a KAWETRA Villa­­moscikk-gyártó és Kereskedelmi Kft., Kaposvár; a Tolna Megyei Kereske­delmi és Iparkamara Megyei Minő­ségi Díját az Envihorizont Kft., Szekszárd érdemelte ki az elmúlt év­ben. Sipos László Dr. Bendzsel Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents