Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-12-01 / 12. szám

10. oldal 2005. december Az IMR bevezetése Az IMR bevezetése kap­csán beszélgettünk egy le­endő PassPort felhaszná­lóval, Botka Ritával, a PA Rt. Technológia Létesítési Osztály szekunder köri te­rületén dolgozó létesít­ményfelelőssel.- Kedves Rita! Mi a fel­adatod PA Rt.-nál?- A különböző gazdasági, biztonsági, műszaki, illetve egyéb okokból elrendelt műszaki változtatá­sok megvalósításáért vagyok felelős. Munkám során koordinálnom és tá­mogatnom kell a tevékenységben érintett társosztályok munkáját is. Ilyen például a beszerzési osztály, akikkel a megrendeléseket és szerző­déseket készítem elő. Felügyelnem kell a kivitelezést, teljesítéskor a mi­nőségellenőrzést, végül pedig pénz­ügyileg is le kell zárnom a teljes fo­lyamatot, azaz az aktiváláshoz szük­séges dokumentációkat át kell adnom az erre illetékes szervezetnek.- Nagyon komplex munkakör, mi­lyen informatikai támogatottságod volt hozzá? Hogyan fog ez megváltoz­ni december 12-e után?- Az egyes részfeladatokhoz kü­lönböző rendszerek álltak rendelke­zésre. Leginkább az SAP-, PMIR-, ÁNYR-, ENGEDÉLY-rendszereket használtam. A jövőben a PMIR- és ANYR-rendszereket a PassPort fogja kiváltani, illetve további változás, hogy a PassPort integráltan fog együttműködni az SAP-val.- Milyen változásokat hoz ez a munkádban?- Feladatköreim átalakulnak, egy részük megszűnik, illetve újakkal bő­vül. Számomra jelentős változás az, hogy a jövőben a MUT-tervezéshez szükséges adatokat nem nekem kell biztosítani a MUT-tervezők részére, hanem a berendezések gazdái végzik ezt, és egyben meg is tervezik a MUT-okat, hiszen ők azok, akik átfo­góbb információkkal rendelkeznek a berendezésekre vonatkozóan. Meg fogja nehezíteni a munkám, hogy részletesebben dokumentálnom kell majd a műszaki átalakításokat a PassPortban. A SAP-val való integ­ráltságnak köszönhetően ugyanakkor nem kell kétszer rögzíte­nem bizonyos adatokat.- Mit gondolsz, milyen hatása van a rendszer be­vezetésének a PA Rt. szá­mára?- Egyértelműen a bizton­ság. A dokumentáltság ré­vén nyomon követhetővé válnak az események. A részletes információk, konkrét felelősök és érintet­tek bármikor lekérdezhetővé válnak. Erre korábban is lehetőség volt, a rendszer segítségével azonban növek­szik az információk pontossága és ter­jedelme, a hozzáférés ideje is csökken. Ez utóbbi, bár nehezen számszerűsít­hető, de munkaidő-megtakarítást is je­lent a biztonság növekedése mellett.- Egy új rendszer bevezetésekor a változások miatt mindig van egyfajta ellenállás és bizonytalanság az embe­rekben. Te mit tapasztaltál ebből, hi­szen PassPort-oktatóként találkoztál a későbbi felhasználókkal.- Amikor először találkoztam a rendszerrel, engem is aggodalom töl­tött el. Az általam korábban használt alkalmazások inkább menüből voltak vezérelhetőek, itt pedig „gombokat” kell nyomogatni. A bevezető, úgyne­vezett navigációs oktatás ellenére je­lentős energiámat vitte el, amíg meg­barátkoztam vele. Azonban úgy talál­tam, ha ezt az ember már megszokta, akkor nagyon informatívnak, átlátha­tónak és könnyen használhatónak ta­lálja a működtetését. Ezt láttam az oktatások során a résztvevők esetén is. A tanfolyamok végére még azok is könnyen boldogultak, akik korábban nem dolgoztak ilyen mélységben szá­mítógéppel, nekik sem okozott gon­dot a program kezelése. A rendszer súgója mellett nagy se­gítséget nyújtottak számomra a rend­kívül jól megírt oktatási jegyzetek, amelyeket az önálló gyakorlás során használhattam. A későbbiek során a hallgatókat is azzal nyugtattam, ha valamit nem tudnak, ne aggódjanak, mert majd azokból önállóan is át tud­ják ismételni a hallottakat.- Köszönöm szépen, hogy időt sza­kítottál kérdéseimre! Sok sikert kívá­nok munkád során a jövőben!-Zs.Cs.­Botka Rita ATOMERŐMŰ Nemzetközi minősítést szereztek Egy igen komoly követelményszintet támasztó, komplex városi kutató­mentő gyakorlaton szerzett nemzet­közi minősítést az Atomerőmű Tűzol­tóság két tűzoltója, Lesták Zsolt és Pesztericz Rajmund. A november 7-től 10-ig tartó gya­korlaton a nemzetközi katasztrófavé­delmi elvárásoknak (ENSZ INSA­­RAG) megfelelő mentőcsoportok olyan kiképzésről, felkészültségről és felszereltségről tettek bizonyságot, mellyel alkalmassá váltak nemzetkö­zi segítségkérés alapján a világ katasztrófasújtotta területein életet menteni, segítséget nyújtani. Ezek a mentőegységek a nemzetközi minősí­téssel a birtokukban, a kormány felhatal­mazása alapján hite­lesen és rendkívül hatékonyan képvi­selhetik hazánkat bármely idegen or­szágban. Lesták Zsolt és Pesztericz Rajmund a Fővárosi Központi Rendelte­tésű Mentőszervezet tagjaként a nehéz felszereltségű USAR team tanúsít­ványt szerezte meg. A gyakorlat egy távoli ország föld­rengés utáni kataszt­rofális állapotát feltételezte. Helyszí­nül a Zala megyei Lenti-Zaj da egyko­ri honvédségi laktanyája szolgált. Már az előkészületek is teljesen való­sághűen zajlottak. Budapestről szigo­rú ellenőrzés (okmányok, járművek és felszerelések állapota stb.) és rep­téri vámvizsgálat után indult útnak a konvoj. A helyszínre megérkezve rendkívül nehéz feladatokkal és ve­szélyes helyzetekkel kellett szembe nézniük.- Mindannyian azt hittük, hogy egy kicsit játékosabb lesz - mondta Pesztericz Rajmund, visszaemlékez­ve a gyakorlatra —, de meglepően életszernek voltak az események. Há­rom napon keresztül igazi tábori kö­rülmények között éltünk. Néha alig aludtunk valamit, mert éjjel-nappal folyamatosan kaptuk a riasztást. A mentőkutyák szagminta alapján ku­tattak. A romok alatt halottakat he­lyettesítő szalmabábukat helyeztek el, a katasztrófát túlélt személyek sze­repét pedig középiskolás diákok ját­szották. A sérültek ellátását gyakor­lottan tudtuk elvégezni, hisz ezt már több szakmai és elsősegélynyújtó versenyen bemutattuk. Viszont, hogy valódi balesetveszélyben kutattunk személyek után, már jobban próbára tett bennünket. Épületeket kellett alá­támasztanunk, mert ránk szakadhatott volna a tető. Minden mentőszervezet vitt magával mentéshez szükséges felszerelést. Mi a tűzoltóságunktól speciális hordágyat, légzőkészüléket és alpintechnikai felszerelést, a bal­eset-elhárítási szervezettől rádiót, sát­rat, hordágyat vittünk. Szükség volt a kisebb egységek közötti együttműkö­désre, az összmunkára, mert olyan feltételnek is meg kellett felelni, amit csak közösen lehetett megoldani. Egymás mellett, egymást kiegészítve végeztük feladatunkat. Volt, aki falat bontott, vagy a mentőkutyát juttatta fel az emeletre, míg mások sérültet szállítottak. A gyakorlat befejeztével hallottuk, hogy ehhez hasonló, ennyi­re életszerűen kivitelezett és ilyen jel­legű katasztrófát feltételező gyakorlat még nem volt Magyarországon. — Erre nem lehetett igazán felké­szülni - közölte Lesták Zsolt, amikor a gyakorlatra való felkészülésről ér­deklődtem. - Voltak elképzeléseink, de ez mindent felülmúlt. Teljesen úgy tűnt, mintha éles bevetés lenne. Az ENSZ megfigyelői mellett hazai fel­ügyelők is ellenőriztek bennünket, így jelen volt Tolna megyéből a Kataszt­rófavédelmi Igazgatóság munkatársa is. 15 fős csoportokban dolgoztunk. Több olyan ismerősre akadtunk, akik­kel már más képzéseken, versenyeken is találkoztunk. Embert próbáló napo­kat éltünk át. Sárban, vízben kutattunk személyek után, és szinte vaksötétben állítottuk össze a mentőfelszerelést, láttuk el szakszerűen a sérülteket. A szervezők komplex feladatokat, egy időben történő, különböző eseménye­ket megjelenítő gya­korlatokat állítottak össze. Jellemző volt, hogy több egység dolgozott egy hely­színen. Rendkívül nagy hasznát vettük az alpintechnikának, amit Gyurkó Gábor oktató már 1997 óta tanít tűzoltóságun­kon. Volt olyan men­tési szituáció, amikor helikoptert is beve­tettek, és volt, ami­kor kötélen enged­tünk le 12 főt a má­sodik emeletről. Ez utóbbinál én biztosí­tottam kötélen lógva a kimenekítést. Min­dent megtettünk, hogy újabb balese­tek ne történjenek, itt például elsöpör­tük az ablakszilánkokat. Én szívesen alkalmazom az alpintechnikát, amit hobbimban, a hegymászásban is gya­koriok. Ez a katasztrófaelhárítási gya­korlat nekem rengeteget nyújtott. Megköszöntem, hogy ott lehettem. Úgy érzem, szakmailag is sokat fej­lődtünk, és olyan élményekkel gazda­godtunk, amit csak ilyen valósághű gyakorlat adhat meg. Az ellenőrző szervek összegzése szerint elismerten jól dolgoztunk. — Megint visszaigazoltátok, ami ma már egyre több emberben tudatosul, hogy a ma tűzoltója nagyon sokrétű­en képzett, sok helyzetben képes helytállni, és nagyon nagy szükség van rá. Gratulálunk fiúk!-Lovásziné Anna-Szemléletváltás a minőségirányításban (2.) A novemberi számban felhívtuk a figyelmet a szemléletváltás szüksé­gességére, jeleztük a fejlesztési cél­jainkat és a tervezett komplex fel­adatokat. Folytatva a gondolatsort, most a Társasági Minőségirányítási Rendszer megújuló elemeit mutat­juk be. A minőségügy három fő pillére: a személyi, a tárgyi és a szervezési fel­tételek, amelyek egyenszilárdságú biztosítását - akárcsak egy stabilan álló háromlábú széknél - mindenkor meg kell oldani. A Paksi Atomerőmű Rt. legfelső vezetése az első két elem fejlettségi szintjére szeretné emelni a harmadik, a korábban minőségellen­őrzési, majd minőségbiztosítási rend­szerből kifejlődő Társasági Minőség­­irányítási Rendszert (TMIR). Amíg az operatív szinten működő minőség­­ellenőrzés a hibák kiszűrésére, a mi­nőségbiztosítás a minőségkövetel­mények teljesítésére és a hibák meg­előzésére koncentrál, addig a stratégi­ai, a legfelső vezető szinten is kezelt minőségirányítás a minőségkultúra javítására, az integrált irányítási rend­szer fejlesztésére és a szervezet haté­kony irányítására helyezi a hangsúlyt. Cégünk minőségügyi rendszerének dokumentációi közül kiemelkedik a minőségpolitika. A megújított, október 17-én jóváhagyott minőségpolitika a társasági intranet hálózaton is olvasha­tó. (Elérhető: Alkalmazások/ PA­­SZIR/PA Rt. rendelkezések/Politikák.)- A minőségnek a mindennapi munkafolyamatok részeként kell ér­vényesülnie úgy, hogy a minőséget minden egyes szervezeti egység és minden egyes munkatárs a saját terü­letén, a saját munkájában valósítja meg - fogalmaz Kovács József, a PA Rt. vezérigazgatója. Az ember, a technológia és a kör­nyezet kapcsolatát rendszerként kell szemlélnünk. Egy haté­kony irányítási rendszer minden egyes alkotóelem­ében megvalósuló minő­ség tudja csak biztosítani a követelmények teljes körű megvalósulását. Adódik a kérdés: - Mi a vezetők és az alkalmazottak dolga az irányítási rendszer fejlesz­tésében?- „A minőségpolitika megvalósítója a részvény­­társaság valamennyi szer­vezete és munkatársa a Minőségfelügyeleti Főosz­tály keretébe tartozó Mi­nőségbiztosítási Osztály funkcionális irányítása és felügyelete mellett” - ol­vashatjuk a választ a mi­nőségpolitikában. Egyér­telmű, hogy senki sem vonhatja ki magát a rend­szerépítésből. Mivel tud többet a mi­nőségirányítás a minőség­­biztosításnál? - Az opera­tív, végrehajtói szintről a stratégiai és irányítási szintre kerül egy jelentős funkcionális feladatsor, ugyanis a mi­nőségirányítás összehangolt és in­tegrált irányítási tevékenységeket fel­tételez, amely az elfogadott minőség­­politika végrehajtását, az elvárt minő­ségre vonatkozó célkitűzéseket támo­gatja. Egy jól működő minőségirányí­tási rendszerben alapvető követel­mény, hogy biztosítja azt a keretet, amely mentén a stratégiai dokumen­tumokban rögzített célkitűzések a végrehajtói szintekig lebonthatók. A korábbi követelményeinket - de­cember 31-ig - a Minőségbiztosítási Szabályzat (MBSZ) foglalta össze. Az új követelményeket a nyáron ki­adott NBSZ 2. kötet, az Atomerőmű­vek Minőségirányítási Szabályzata részletezi. A korábbi Atomerőművek Minőségbiztosítási Szabályzatához képest legfőbb újdonság: a cégünkkel szemben egy jól működő Társasági Minőségirányítási Rendszer működ­tetése immár az elvárás. Terveink szerint, január 1-től lép érvénybe az új Társasági Minőség­­irányítási Szabályzat (TMIRSZ), amely mind a minőségpolitikában rögzített célok, mind az új NBSZ 2. kötetben előírt követelményeket is kielé­gíti. A novemberi számban már jeleztük, cégünknél együttesen és egyszerre kell az alrendszereinket fejleszteni, és törekedni kell az integráció legmaga­sabb fokára. Ez előrevetíti, hogy 2006-ban több me­netben, az iterációt sem nélkülözve kell a szerveze­ti egységeinknek együtt­működniük. Legfőbb tö­rekvésünk az átlátható mű­ködés az összehangolt fo­lyamatok, az egyszerűsített szabályozás biztosítására, az egyértelmű felelősség és hatáskör meghatározása és a hatékonyság folyama­tos mérése. A TMIRSZ jó­váhagyását követően a kö­vetkező számban a részle­tek ismertetésével folytat­juk a sorozatot.-Sipos László-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents