Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-12-01 / 12. szám

8. oldal ATOMERŐMŰ 2005. december A céltól a megvalósulásig Konferencia az üzemidő-hosszabbításról A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó konferenciára került sor 2005. november 9-11. között Pé­csett, a Magyar Tudományos Aka­démia pécsi székházában. Az össze­jövetel központi témája a paksi atomerőmű üzem­idő-hosszabbítása (üh) volt. Ezen témakör kö­rüljárásakor a Duna hőterhelésétől kezdve a PA Rt. stratégiai céljain át a humánpolitikai és műszaki feladatokig, minden részlet terítékre került. Csőm Gyula professzor előadásá­nak köszönhetően bepillanthattunk az EU, illetve hazánk energiapolitikájá­ba, melynek lényege, hogy a közösség energiát érintő importfüggősége jelen­tős. Mindez még akkor is igaz lesz, ha sikerül a meghirdetett takarékossági elveknek érvényt szerezni és a meg­újuló energiaforrások részesedését a mainál jóval nagyobb szintre emelni. Ezekkel együtt is előre jelezhető, hogy az energiaigény folyamatosan nőni fog. A megnövekedett igények kielé­gítésének óhatatlan velejárója a szén­dioxid kibocsátásának emelkedése. Ennek mérséklése és a fenntartható fejlődés érdekében pedig egyértelmű, hogy a következő évtizedekben szük­ség lesz a nukleáris energiára. Ezt követően dr. Lux Iván beszélt az atomerőmű és a hatóság együttmű­ködéséről. Ebben egyebek mellett ki­tért az üh-val kapcsolatos különféle határidőkre. Ezek közül talán a két legjelentősebb a környezetvédelmi engedélyeztetésé (2010. december 31.) és az üh-engedélykérelemé (2011 decembere). Az Országos Atomener­gia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának vezetője kiemelte a folyamatos egyeztetések fontosságát, melyek keretében kitérnek az üteme­zésre, az irányelvekre és a jogsza­bályok értelmezésére, elvárásaira is. Hamvas István műszaki vezérigaz­gató-helyettes előadásában hangsú­lyozta: az Országos Atomenergia Hi­vatallal valóban jó kapcsolat alakult ki. A hatóság - segítőkészségével — kiemelkedik a hivatalok közül. A cég stratégiai céljairól szólva a műszaki vezérigazgató-helyettes három ele­met emelt ki. A biztonságot, mely lé­tünk feltétele, a versenyké­pességet, mely az üh előfel­tétele és magát az üh-t. Be­szélt erősségeinkről és arról, mely területeken kell előre­lépni (példaként a még vég­rehajtás előtt álló elhárítást nevezte meg). Elmondta, hogy a PA Rt. az elmúlt öt év alatt 60 Mrd Ft-ot fordí­tott biztonsági-műszaki fej­lesztésre, a tanulságok levo­nása után pedig fejlesztette a bizton­sági kultúrát is. Célként nevezte meg a 8%-os teljesítménynövelést és az üzemanyagciklus terén tervezett fej­lesztést. Zárszóként kiemelte: a paksi atomerőmű céljai mind biztonságilag, mind gazdaságilag világosak, az üzemidő-hosszabbítás pedig rövid és hosszú távon egyaránt minden szem­pontból megéri. Búza Katalin előadása is igen fontos területet részletezett, a részvénytársa­ság előtt álló humánpolitikai feladato­kat. A főosztályvezető kiemelte, a cél az, hogy megfelelően felkészült mun­kaerő dolgozzon a cégnél. Fontos ugyanakkor megteremteni az utánpót­lás karrierlehetőségének rendszerét, hogy az atomerőmű versenyképes perspektívát tudjon kínálni a fiatalok számára. Elhangzott, hogy 2013-ig közel 1.100 kollégánk vonul nyugdíj­ba, közülük közel nyolcszáz ráadásul a kiemelt célcsoportból (vezető-, kulcs- és speciális szaktudást igénylő munka­körök) lép ki a cégtől. Ezt a tendenci­át látva a társaság már 2001-ben létre­hozott egy ún. tehetségbankot, amely ma már 125 főt számlál. Búza Katalin részletesen beszélt a szakmai karrier­fejlesztési, valamint a beilleszkedési és mentori programról is, melynek alapvető céljai: a nem vezető beosztá­sú munkatársak számára továbbképzé­si lehetőség biztosítása, illetve a tudás megőrzése és átadása. (Erről novem­beri számunkban már részletesen ír­tunk — a Szerző.) -Vöröss Endre-Hamvas István Emléktáblát avattak Lévai András lakóházán A Magyar Tudományos Akadémia, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtu­dományi Egyetem és az MTA Lévai András Energetikai Alapítvány kö­zösen emléktáblát állított Lévai And­rás akadémikusnak (1908-2003) Bu­dapesten, a II. kerület, Fillér u. 56. alatt, ahol a professzor úr lakott. Lé­vai András Kossuth- és Széchenyi­­díjas gépészmérnök, a hazai erőművi energetikai oktatás megalapítója, mérnökgenerációkat nevelt elkötele­zett emberséggel és hittel. Gyulai József aka­démikus, az MTA Műszaki Tudomá­nyok Osztályának el­nöke, november 23- án, az emléktábla avatásán kiemelte, hogy Lévai András az energetika tudós pro­fesszora, munkássá­gának köszönhetően mérnökgenerációk nőttek fel Magyarországon. 1931-ben szerzett gépészmérnöki diplomát, és többek között közreműködött a hazai erőműpark háború utáni helyreállításá­ban. Ő hozta létre az Erőműtervező Iro­dát 1950-ben, irányításával építették a hazai szénerőműveket. Nevéhez kap­csolódik a magyarországi atomenergia megteremtése, ő készítette el a paksi atomerőmű építését lehetővé tevő szov­jet-magyar államközi szerződést. A kapcsolt energiatermelést szintén ő in­dította el, valamint megalapította a Mű­egyetem hőenergetikai tanszékét, melynek közel 25 éven át a vezetője is volt. Több mint 150 szakmai publikáci­ója jelzi tudományos munkásságát. Dr. Molnár Károly, a BMGE rekto­ra, a Paksi Atomerőmű Rt. Igazgató­ság elnöke avatóbeszédében a korsze­rű energetika megteremtőjének ne­vezte Lévai Andrást. Életútja a Te­mesvári Piarista Gimnázium után a grazi és a bécsi egyetemre vezetett, majd jelentős ipari gyakorlat után ke­rült az oktatásba. Kez­deményezésére indult el a hazai atomenergiai képzés, jelentős szerepe volt a paksi atomerőmű létrehozásában. Fárado­zásának köszönhető, hogy 1971-ben felépült a Műegyetem tanreak­tora. Petz Ernő, az alapít­vány kuratóriumának elnöke szerint a profes­szor munkássága mindig igazodási pont volt munkatársai és tanítványai számára. Mindig a közösség érdekét helyezte előtérbe. Meghatározó sze­repe volt a paksi atomerőmű létreho­zásában, mindig harcosan küzdött a hazai energetika fejlesztésért. Petz Ernő jelezte azt is, hogy terveik sze­rint 2008-ban - Lévai András születé­sének századik évfordulóján - szob­rot helyeznek el a Műegyetem kutató­reaktora mellett. -Mayer György-EBBEN A HÁZBAN ÉLT Dr. lévai andrás iSOS - £003 AKADÉMIKUS EGYETEMI TANÁR KOSSUTH ÉS SZÉCHENYI DÍJAS CÉPÉSZMÉRNÖK A HAZAI ERÖMÜV1 ENERGETIKAI OKTATÁS MEGALAPÍTÓJA MÉRNÖKÖK GENERÁCIÓIT NEVELTE ELKÖTELEZETT EMBERSÉGGEL ÉS HITTEL ÁLLÍTOTTÁK MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA BUDAPESTI MŰSZÁK! ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI v fecYETEM MTA LÉVAI ANDRÁS ENERGETIKAI ALApÜJ^CL, 2005--s r/ti Holló Előd Eötvös Lóránd-díjat kapott Kóka János gazdasági és közlekedé­si miniszter október 19-én Eötvös Lóránd-díjat adott át Holló Előd­nek, a Villamosenergia-ipari Kuta­tóintézet (VEIKI) Rt. szakigazgató­jának, az Atomerőmű Divízió veze­tőjének. Az elismerés a hazai atom­­erőművi kockázatértékelési és való­színűségi biztonsági elemzési kultú­ra kialakítása, a hazai atom­­erőművi biztonsági színvonal nem­zetközi közösség számára történő bemutatása és népszerűsítése terén végzett kiemelkedő szakmai mun­káért szólt.- Kedves Előd, gratulálok a magas szintű állami elismeréshez! Légy szí­ves mondd el, mi a díjátadás háttere?- A díjat jogszabály alapján a gaz­dasági és közlekedési miniszter ado­mányozza általában az ipar, az ener­getika és egyebek mellett az atom­energia biztonsága érdekében végzett kimagasló tevékenység vagy életmű elismerésére. Ez évben a díjat ne­­gyedmagammal kaptam meg, amire engem dr. Krómer István, a VEIKI Rt. vezérigazgatója javasolt. A bíráló bizottság felterjesztése alapján a mi­niszter úr úgy ítélte meg, hogy idő­szerű az atomenergetika biztonsága terén végzett hazai tevékenység elis­merése. Úgy gondolom, hogy a díj nem egyedül nekem szól, hanem az atomerőművi biztonsági elemzések terén a munkatársaimmal végzett te­vékenységünknek és általában a nuk­leáris biztonsággal foglalkozó hazai szakmai közösségnek is.- Hogyan alakult a szakmai mun­kásságod a díjátadásig? — 1969-ben végeztem a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán, erősáramú szakon. Munkámat a VEIKI-ben kezdtem, és azóta is ott dolgozom. 1976-ban atomerőművi szakmérnöki képesítést szereztem. Bár úgy tűnt, hogy tudományos területen nagy lehetőségek várnak, a gyakorlati­asabb feladatok vonzottak inkább. Ezért egyéves dániai ENSZ-ösztöndí­­jam során a bonyolult rendszerek meg­hibásodásainak modellezésével kezd­tem foglalkozni. Hazatérve a rendszer megbízhatósági és valószínűségi biz­tonsági elemzési módszerek (PSA) ha­zai meghonosítása volt a feladatom. Több rövidebb külföldi ösztöndíjas ta­nulmányút után a VEIKI üzembizton­sági osztályának vezetőjeként a PSA-elemzésekkel és a zajdiagnosztikával foglalkozó csoportok irányítását bíz­ták rám. 1995-től az Atomerőművi Di­vízió vezetőjeként a kockázatelemzési és a biztonsági elemzési projektek irá­nyítása a feladatom.- Mennyire vagy elégedett eredmé­nyeiddel?- Immár 26 éve azt csinálom, amit szeretek. Sikerült Magyarországon meghonosítani a PSA módszerét a nuk­leáris iparban, sikerült egy rendkívül te­hetséges és összetartó csapatot magam köré szerveznem, és úgy érzem, hogy munkánkkal sikerült a paksi atomerő­mű magas szintű biztonságához is hoz­zájárulni. Mindezt nemzetközi szinten is elismerik, hiszen több külföldi szak­mai szervezet tagja vagyok. Itthon töb­bek között a Magyar Nukleáris Társa­ság elnökségében, a Magyar Mérnöki Kamarában és a PA Rt. Üzemidő-hosz­­szabbítási Projekt egyik szakértői testü­letében tevékenykedem.- Hogyan sikerül összeegyeztetni a magánéletedet a munkáddal?- Magánéletemben is hűséges típus vagyok, akárcsak a munkahelyen, ahol a kezdetektől dolgozom. 1974 óta vagyok nős, 22 éves fiunk a Mű­szaki Egyetemen energetikai mérnök­nek tanul. Fiatalabb koromban aktí­van sportoltam - többek között kosár­labdáztam -, és lehetőség szerint ma is igyekszem mozgással, főleg úszás­sal és síeléssel regenerálódni. Családi házban lakunk, ahol a kerti munka, a barkácsolás is remek kikapcsolódás számomra. Úgy érzem, elégedett le­hetek az eddigi szakmai lehetősége­immel és magánéletemmel egyaránt.-Hadnagy Lajos-Betegszállítás helyett üzemi mentőszolgálat A PA Rt. üzemi területén bekövetke­zett rosszullétek, balesetek orvosi el­látása az elmúlt hosszú évek alatt fo­kozatosan fejlődött. Először egy or­vosi rendelő volt, később lett kettő. Elsősegélynyújtó helyeket alakítot­tak ki, a létesítményi tűzoltóság sze­mélyzete magas szintű elsősegély­­nyújtó kiképzést kapott, ők üzemel­tették a korábbi betegszállító gépko­csit. Volt együttműködési megálla­podásunk az Országos Mentőszol­gálattal, annak Tolna Megyei Mentőszervezetével, több kórház­zal. A továbbfejlesztés igénye vezetett arra, hogy a cég menedzsmentje az év közepén üzemi mentőszolgálat kialakí­tása mellett döntött. A döntésben tá­maszkodtak az érintett szakmai szerve­zetek egyeztetett javaslatára, melyben a MÓL Százhalombattai Kőolaj finom­ítójánál szerzett tapasztalatokat is fel­használták. Az új rendszer november 15-e óta működik hivatalosan. A rendszer főbb jellemzői:- 24 órás mentőtiszti ügyelet van az üzemi területen.- A legújabb jogszabályi követel­ményeknek megfelelő, „esetkocsi” minősítésű mentőautót állítottak rend­szerbe, megfelelő képzettségű gépko­csivezetővel és mentőápolóval.- Balesetről, rosszullétről szóló ri­asztás után a mentőgépkocsi teljes sze­mélyzettel és felszereléssel 120 má­sodpercen belül megkezdi a vonulást.- Minden tűzriasztásnál együtt vo­nulnak a tűzoltókkal, így az esetleges sérült(ek) ellátása haladéktalanul, a korábbi lehetőségeknél magasabb szinten megkezdhető. — A mentőtiszt jogosult dönteni a további ellátás formájáról, ebbe bele­értve a megfelelő kórházba szállítást is. (Korábban a betegszállító autó a rászorultat nem szállíthatta közvetle­nül kórházba, az OMSZ mentőautóját kellett megvárni, az vette át még az üzemi területen a pácienst.) — Az üzemi mentőszolgálat a PA Rt., az ATOMIX Kft., a NUKLEO­­MED Kft. és az Országos Mentőszol­gálat Dél-dunántúli Regionális Szer­vezete között létrejött négyoldalú megállapodásban rögzítettek alapján látja el feladatait. — A mentőszolgálat a balesetek, rosszullétek, sürgősségi és heveny esetek ellátásán túl közreműködik az ellenőrzött zónán belüli segélyhelyek szakmai ellenőrzésében, a munkálta­tó által kijelölt elsősegélynyújtók képzésében, továbbképzésében.- Az elsősegélynyújtás körülmé­nyeit és az elsősegélynyújtó felszere­lést a helyszíni szemlék során rend­szeresen ellenőrzi. A sürgősségi ellátás rendszerének fejlesztésére vonatkozó további elképzelés az, hogy tervek sze­rint 2006-ban kialakítanak a meglévő elsősegélynyújtó he­lyek mellé egy központi ügyeleti elsősegélynyújtó helyet a létesít­ményi tűzoltóság laktanyájában. Balesetek és rosszullét esetén, a 75-55-ös telefonszámon kell a szolgálatot értesíteni, mely a tűz­oltósághoz van bekapcsolva. Amennyiben a fenti telefon­szám nem hívható, az ATOMIX Kft. Tűzoltó és Kárelhárító Egy­sége közvetlenül is értesíthető a 77-77-es telefonszámon. Bejelentéskor közölni kell:- az esemény helyszínét- mi történt (baleset, rosszullét, an­nak megítélt súlyossága)- az érintett nevét- a bejelentő nevét, telefonszámát. Változatlanul igaz, hogy a legjobb baleseti ellátásnál is jobb a balesete­ket megelőzni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents