Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-11-01 / 11. szám

8. oldal ATOMERŐMŰ 2005. november Húsz új PA Rt.-os munkavállalót kö­szöntöttek 2005. október 5-én az iro­daépület tanácstermében. A jelenlé­vőket először Búza Katalin humán­­politikai főosztályvezető, majd Járfás Tamás, a Karbantartási főosz­tály vezetője üdvözölte. Járfás Tamás két dolgot emelt ki: az egyik, hogy az erőmű számára nehéz­séget jelent, ha a nagy tapasztalattal rendelkező kollégák közül sokan nyug­díjba mennek. Másrészt viszont az atomerőmű változások előtt áll, és eh­hez kell a fiatalabb generáció tudásvá­gya és fogékonysága az új dolgok iránt. Búza Katalin a PA Rt. értékeiről szólt röviden - így a nukleáris biz­tonságról, a kiszámítható működés­ről, a versenyképes gazdálkodásról és a fegyelmezett munkatársakról -, melyek elengedhetetlenek a rész­vénytársaság céljainak eléréséhez. Ezt követően a főosztályvezető asz­­szony szólt a munkavállalók kötele­zettségeiről, az őket megillető jóléti és szociális juttatásokról, valamint fejlődési, tanulási lehetőségeikről. Végezetül a megjelent vezetők jó eredményeket és sok sikert kívántak az ünnepeiteknek. Komplex állapotfüggő vizsgálatok Paradigmaváltás tapasztalható a létesítmény-biztonságtechnikai szakmában. A korszerű vizsgáló­­eszközök új távlatokat nyitottak meg; a megújult filozófia alapja a berendezések állapotfüggő vizsgá­lataiból tervezett karbantartások, felújítások és az üzemidő-hosszab­bítási törekvések mérésekkel alátá­masztott segítése. Az október 4-5. között Balatonaligán tartott TÜV létesítménytechnikai konferencia résztvevői megismerkedhettek a paksi atomerőmű élettartam-hosz­­szabbítási terveivel is. A TÜV Rheinland InterCert Kft. vezetői felismerték az idő szavát. A „német hatóság előretolt helyőrsége” helyett a gazda­ság versenyképességét elő­segítő szervezetként mű­ködtetik a világ 70 or­szágában közel 9.000 munkatársat foglal­koztató kölni Természet székhelyű, több mint 130 éve alapított TÜV Rheinland Group magyarországi le­ányvállalatát. Az EU-ban szerzett ta­pasztalat alapján igyekeznek segíteni a magyar gyártók eligazodását az EU-s direktívák követelményrendszerében, termékeiket bevizsgálni és tanúsítani, valamint a magyar kormány kijelölt szervezeteként a műszaki biztonság kötelező vizsgálatának és tanúsításá­nak területein is aktivan dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy itthoni szervezet­ként kijelölések alapján végzett tanú­sításaikat az EU-tagországokban kö­telező elfogadni. A magyar gyártók, üzemeltetők hazai kollé­gáiktól kapják meg azon tanúsítványaikat, ame­lyekkel az EU valameny­­nyi tagországába akadály nélkül szállíthatják termé­keiket. A TÜV Rheinland InterCert több mint tíz magyar hatósági kijelö­léssel rendelkezik, többek között a nyomástartó be­rendezések tanúsításától a felvonók hatósági enge­délyeztetéséig. Ezenkívül minőségügyi rendszer, személy- és terméktanúsitás területén is rendel­keznek akkreditálással. Az igazán rangos konferencián több kiváló szakmai előadás hangzott el magyar és külföldi egyetemek, kutató­­intézetek és cégek képviselői részéről. A teljesség igényét teijedelmi korlátok akadályozzák, alábbiakban csak az előadások szűkített keresztmetszet­ének ismertetését tudjuk vállalni. Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára ismertette a hazai ipar fejlődési lehetőségeit, így a verseny­­képességünk javítása mellett külön kiemelte a hazai humán erőforrások fejlesztésének szükségességét. Dr. Wolfram Oppermann, a TÜV Rheinland Group Igazgatóság tagja kiváló prezentációt tartott a minőség­ügyi és vizsgálati költségek át nem gondolt megtakarításainak követ­kezményeiről. A közelmúltban egy olajfúró torony projektveze­tői nem vették figyelembe a számukra terhes műszaki előírások, a minőségköve­telmények, a vizsgálatok és a vevői felügyelet tényezőit. Az ered­mény döbbenetes: fetaíb ii halott, 500 millió USD kár és 160 millió USD büntetés. Megtud­tuk, hogy több évtizedes szakmai gyakorlattal rendelkeznek az erőmű­vek élettartam-gazdálkodásának té­makörében is. A létesítmények tulaj­donosainak és az általuk megbízott vezetőknek a biztonság és a költségek között kell kényes egyensúlyt terem­teniük, melyhez új eljárások kidolgo­zásával tudnak a TÜV-ös szakembe­rek segítséget adni. A hazai nagy iparvállalatok bemu­tatkozó előadásai közül kiemelkedett Lenkei Istvánnak, a Paksi Atomerő­mű Rt. műszaki főszakértőjének pre­zentációja. A hallgatóság megismer­hette a paksi atomerőmű üzemidő­hosszabbítási terveit. Lenkei úr elő­adása végén felkérte a közel kétszáz fős hallgatóságot, szakértelmük biz­tosításával segítse a paksi projekt eredményességét. -Sipos László-Ember Szemléletváltás a minőségirányításban A Paksi Atomerőmű Rt. Igazgatósá­ga az elmúlt év közepén jóváhagyta a „Paks - a tiszta és olcsó energiát szolgáltató atomerőmű” c. jövőkép­dokumentumot. Célul tűztük ki, hogy az erőműben a biztonságos és megbízható üzemeltetés mindenkori elsődlegessége mellett optimális költ­ségszinten, műszakilag megalapo­zottan, a lehető leghosszabb ideig termeljük a villamos energiát. En­nek érdekében a nukleáris biztonsá­got az élenjáró nemzetközi gyakor­latnak megfelelő szinten tartjuk, és a szükséges fejlesztéseket megvalósít­juk. A munkavégzést minden terüle­ten az alaposságnak, a precizitásnak és a minőségre való törekvésnek kell jellemeznie annak tudatában, hogy a biztonság és a minőség a munkavég­zés során keletkezik. A minőségtuda­tos gondolkodás, a minőségirányítá­si szemlélet a biztonság iránti elköte­lezettségünket igazolja. Ma a PA Rt. működésével, működte­tésével szemben elvárt minőségügyi követelményeket a Minőségbiztosítási Szabályzat (MBSZ) foglalja össze. A 2005. június 5-én hatályossá vált új Nukleáris Biztonsági Szabályzat (NBSZ) minőségüggyel kapcsolatos követelményeit a 2. kötet részletezi. Az NBSZ 2. kötetének legfőbb újdonsága, hogy az engedélyessel, azaz a PA Rt.­­tal szemben egy jól működő társasági minőségirányítási rendszer (TMIR) ki­építése és működtetése az elvárás. A követelmények teljesüléséhez több, jelenleg folyamatban lévő, nagy jelentőségű fejlesztés összehangolása és végrehajtása szükséges. Minden két­séget kizáróan a legfontosabb feladat a Szervezeti Működésfejlesztési Prog­ram (SZMFP) működésoptimalizálás­­keretén belül zajló jelenlegi PA Rt. fo­lyamatok feldolgozása és fejlesztése. Ehhez a munkához az egységes mód­szertani és technikai hátteret a System Architecht (SA) modellezőeszköz használata biztosítja. A munka célja, hogy tevékenységek, elemi folyamatok, folyamatok logikai egymásra épülésé­ben minden szinten meghatározzuk az egyértelmű végrehajtási felelőssége­ket. A napi munkavégzés során az átlag eljárásrend-felhasználók számára a legnagyobb újdonságot az SA-rend­­szer folyamatmodelljéből előállított új típusú folyamatábrák jelentik majd. A minőségirányítási rendszer szemszö­géből pedig az egyes folyamatok köl­csönhatását és kapcsolatát bemutató, paraméterezhető, integrált folyamat­­modell bír meghatározó jelentőséggel. A folyamatmodell teljes körű feldolgo­zása 2006 nyarára várható. Addig is az új Integrált Műszaki Rendszer (IMR) gerincét jelentő PassPort modulok eljá­rásrendjei már az új folyamatábrákra támaszkodva készülnek el. Egy másik, a TMIR kialakítására nagy hatással bíró folyamatban lévő fejlesztés a PA Rt. Szervezeti és Mű­ködési Szabályzat (SZMSZ) egysze­rűsítésének lehetőségét feltáró vizsgá­lat. A vizsgálat célja az SZMSZ és a minőségirányítási, szabályozási rend­szer összhangjának megteremtése, va­lamint a vezetői irányítási rendszer ru­galmasságának biztosítása. Az össz­hang biztosítása terén fontos ered­mény, hogy a szabályozórendszerben feltárt párhuzamosság megszüntetésé­re már eddig is számos javaslat szüle­tett. A vezetői irányítási rendszer ru­galmasságát nagymértékben növelné, ha a jelenlegi SZMSZ-ből a működési folyamatok leírásai a Minőségirányí­tási Szabályzatba kerülnének át. Ez azt jelenti, hogy a működési folyama­tok változtatási joga a PA Rt. Igazga­tósága helyett vezérigazgatói hatás­körbe kerülhet, így a folyamatok és azok szabályozásának módosítása együtt kezelhető, egy döntési hatás­kört képeznének. Ennek a változtatás­nak az előkészitése és végrehajtása a jelenleg érvényes jóváhagyási eljárá­sok szerint folyamatban van. Az előző rövid ismertetők is ízelítőt adtak arra nézve, hogy a TMIR eleme­inek kialakítása egy körültekintő, sok­féle szempontot figyelembe vevő, szisztematikus munka keretében zajló folyamat. A felkészülésben a követke­ző jelentős állomást a Társasági Minő­ségirányítási Szabályzat (TMIRSZ) kiadása jelenti. A tervezetet az MBO szakemberei elkészítették, a társasági szintű egyeztetésére napokon belül sor kerül. A végeredményről a következő számban számolunk be.-Puskás László, Sípos László-KEGYELETI EMLÉKTÚRA A Szekszárdi-dombság és a Sötétvölgyben található Feke­­te-kút volt a célja annak a nyílt gyalogtúrának, melyet a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség és a „VÖLGYSÉG” Turista Egyesület szervezett 2005. október 23-án, vasár­nap. A nyílt csillagtúrán az ASE Természetjáró Szakosztá­lya is részt vett, közel negyven fővel. A fekete-kúti kopjafánál - mely Tolna megye elhunyt természetjáró tagjainak állít emléket - gyertyagyújtással és koszorúk elhelyezésével emlékeztünk az elhunyt turistatár­sainkra. A megemlékezést Dománszky Zoltán és Hartmann Miklós tartotta. Szakosztályunk 2004-ben elhunyt túratár­sainak (Újhelyi Zoltán és Baksa Tamás) kopjafán található emléktábláira koszorúkat helyeztünk el. A kegyeleti emlék­túrán részt vettek az elhunytak családtagjai is. -WP­Fotó: Wöllner Beilleszkedési és mentori program A Paksi Atomerőmű Rt. dolgozói korfája előrevetíti, hogy a közeljövő­ben jelentős számú - kulcsfontosságú szakmai tapasztalatokkal rendelkező - szakember nyugdíjba vonulásával számolhat a cég. Az ő megfelelő szin­tű pótlásuk komoly feladat elé állítja az atomerőművet. A tervek azonban készen állnak, társaságunk rendelke­zik humánpolitikai stratégiával. A PA Rt. humánpolitikai stratégiá­jának célja az atomerőmű biztonsá­gos, gazdaságos, megbízható üzemel­tetéséhez, karbantartásához és kiszol­gálásához megfelelően kiválasztott munkaerő-állomány biztosítása. A szakemberek képzettségének és a munkaköri követelményekben meg­határozott készségeinek és jártasságá­nak pótolnia kell a nyugdíjba vonuló, magasan kvalifikált, speciális és nagy szakmai tapasztalatokkal bíró szak­embergárda tudását. A munkahelyi beilleszkedési és mentori program bevezetésének célja éppen az, hogy a beilleszkedési folya­mat, a betanulás és a fejlődés zökke­nőmentesen történjen. Ezzel egy idő­ben kell megoldani a felhalmozódott tapasztalati tudás átadását is a követ­kező nemzedék számára tudatos után­pótlás-neveléssel. Ennek első lépéseként a PA Rt. két­napos általános képzést vezetett be, mely alatt a belépők a céget érintő alapismeretekkel találkozhatnak. Íze­lítőt kapnak például az atomerőmű felépítéséből, biztonsági kultúrájából, Etikai Kódexéből, a komplex karrier-és utánpótlás-menedzsment területé­ből. Az elméleti rész után újonnan felvett kollégáink megismerkedhet­nek új munkahelyükkel: ellátogatnak a TLK-ba, majd üzemi bejáráson vesznek részt. Útba ejtik a látogatófo­lyosót, a reaktorcsamokot, a géphá­zat, valamint a KGYK-t is. Ezen általános szakasz mellett dön­tés-előkészítés alatt áll már az egyéni szakaszra vonatkozó elképzelés-cso­mag is. E szerint a mentori program be­vezetésének és folyamatos működteté­sének határideje 2006. június 15. lesz. Célja: az új belépők, vagy a társaságon belül új munkakörbe kerülők számára a szervezeti értékek, elvárások közvetíté­se, a munkaköri feladatok és a munka­környezet megismertetése, emellett a munkavégzési technikák begyakorolta­tása és a felhalmozott tapasztalati tudás hatékony átadása. A program időtarta­ma a munkaköri feladatok és a szüksé­ges betanulási idő függvényében mini­mum három, maximum tizenkét hónap. A betanulás a kijelölt mentor által összeállított mentori terv - az abban szereplő egyéni betanulási program - alapján történik. A betanulási/mentori tervnek az elsajátítandó szakmai elmé­leti-gyakorlati ismeretek rögzítése mellett tartalmaznia kell a program egyes szakaszainak időtartamát, hely­színeit, a program lebonyolítását tá­mogatók körét (betanítók, konzulen­sek), valamint a program végrehajtása során előírt minősítési formákat (be­számoló, vizsga stb.). Biztosítani kell, hogy a mentorált személy tervszerűen, az aktuális körülményekhez képest a legrövidebb idő alatt készülhessen fel munkaköri feladatainak ellátására. A mentor nem a mentorált közvet­len munkahelyi vezetője, mert az gá­tolhatja a nyílt és közvetlen kommu­nikációt. Ő a szervezetben beosztásá­tól függetlenül elismert, tekintélyt ki­vívott személy, aki jól ismeri a szer­vezet működését, kultúráját és a meg­határozó személyeket. A mentort a munkahelyi vezető jelöli ki, és bízza meg a mentori feladatok végrehajtá­sával. Lehetőség van a részvénytársa­ságtól nyugdíjba vonult munkavállaló mentori megbízására is. A program végrehajtása után a munkahelyi veze­tő és a mentor elkészíti a program for­mális értékelését, minősítését, majd a munkahelyi vezető lezárja a progra­mot. -Vöröss Endre-Ui belépők köszöntése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents