Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2005-02-01 / 2. szám
XXVIII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 2005. február „A paksi atomerőmű köszönti a NAU OSART-csoportját! Sikeres munkát kívánunk! Paks NPP welcomes the IAEA OSART team. We wish for the team successful work.” r Évértékelő sajtótájékoztató Rendhagyónak is nevezhető a január 28-ai budapesti sajtótájékoztató, mert még nem fordult elő, hogy a leköszönő és az új vezérigazgató együtt tájékoztatta a média képviselőit. A Magyar Tudományos Akadémia székházában viszont ez történt, mert dr. Kocsis István korábbi és Kovács József jelenlegi vezérigazgató együtt értékelték az elmúlt évet, és szóltak az előttünk álló feladatokról. Dr. Kocsis István, az MVM Rt. vezérigazgatója az elmúlt év eredményei között említette az atomerőmű üzleti tervében megfogalmazottak teljesülését A PA Rt. elmúlt évi költségvetési befizetései elérték a 49 milliárd forintot, ebből 24 milliárd forint közvetlenül a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba került. A hazai villamosenergia-termelés 36%-át adta Paks. Kovács József, a PA Rt. vezérigazgatója kiemelt feladatként említette a nukleáris biztonság fenntartását, a blokkok biztonságos üzemeltetését, a 2. blokki 1. akna helyreállítását célzó munkák végrehajtását, és a tervezett j üzemidő-hosszabbítás előkészítését. | Az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatban Kovács József kiemelte, hogy a további 20 éves működés gazdaságos, műszakilag megoldható és biztonságossága megalapozott, a magyar villamos energetikában ésszerű alternatívája nincs. Az ehhez szükséges beruházások saját forrásokból finanszírozhatók, | az üzemidő-hoszszabbítás sem tulajdonosi tőkejuttatást, sem állami garanciavállalást nem igényel. Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága 2004. novemberi ülésén egyhangúlag szükségesnek ítélte és támogatta az üzemidőhoszszabbítási és teljesítménynövelési program megvalósítását. Felavatták az Eszter és Mária lejtősaknákat Ünnepélyes keretek között február fián kezdődött meg a Tolna megyei Bátaapátiban az atomerőművi kis- és közepes aktivitású radioaktívhulladék-tároló létesítését szolgáló felszín alatti kutatási program. A település melletti Nagy-mórágyi völgyben az elkövetkezendő 32 hónapos munka során öszszesen két darab, egyenként 1.700 m hosszú lejtősaknát alakítanak ki. A lejtősaknák a felszíntől számítva 250 m mélységben érik el legmélyebb pontjukat. A több évszázados bányászhagyományok szellemében a két lejtősaknát azok keresztanvjairól Eszter és Mária aknáknak nevezték el. A lejtősaknák nevüket Bátaapáti és Mórágy két közintézményének vezetőinek feleségeiről kapták, ők vállalták a bányászhagyományokat ápolva a kialakítandó két akna keresztanyaságát. Szintén a hagyományokat tisztelve a két lejtősakna bejáratában helyezték el a bányászok védőszentjének, Szent Borbálának kisméretű szobrát. A fúrási munkákat jelképesen a két lejtősakna névadója indította el a helyszínen. A kutatásokért felelős állami szervezet, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság (RHK Kht.), a helyszíni munkákat koordináló Bátatom Kft., a lejtősaknákkal kapcsolatos építési munkákat végző Mecsekére Környezetvédelmi Rt., valamint a térség önkormányzatainak tájékoztatására és a munkák társadalmi ellenőrzésére alakult Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás (TETT) közösen szervezte meg az J ünnepélyes avatási ünnepséget. Az avatást megelőzően többhónapos részletes előkészítő munka eredményeként igen magas színvonalon alakították ki a Bátaapáti melletti Nagy-mórágyi völgyben a felszín alatti kutatási program ideiglenes felszíni telephelyét. Folyt.2.old. A fejléc Vincze Bálint munkája. Brüsszeli képviselői szemle az atomerőműben Herczog Edit, az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának tagja, valamint dr. Józsa István, a magyar Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának alelnöke tett látogatást az atomerőműben február 7-én. A vendégeket Kovács József vezérigazgató és Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettes fogadta, majd tájékoztatást adtak az erőmű előtt álló feladatokról és hosszú távú terveinkről. A közel egy órás tájékoztató után üzemlátogatáson ismerkedtek meg vendégeink a technológiai folyamatokkal és biztonsági követelményeinkkel. Az üzemlátogatást sajtóbeszélgetés követte, amelyen Kovács József vezérigazgató elmondta, nagyon fontos, hogy ismerjük egymást és nagyon fontos az is, hogy Brüsszelben, az Európai Parlamentben (EP) milyen kép alakul ki hazánkról, a magyar energetikáról és ezen belül a paksi atomerőműről. „Nagyon fontos, hogy az EP képviselői ismerjék meg a hosszú távú célkitűzéseinket, mit jelent az üzemidő-hosszabbítás, mit kell annak érdekében tennünk, hogy az üzemidő-hosszabbítási programunk sikeres legyen. Nagyon fontos, hogy itt volt Józsa úr, a Környezetvédelmi Bizottság alelnöke, fontos, hogy értsük egymást, hogy ugyanazt a nyelvet beszéljük, amikor az atomerőmű környezeti hatásáról és üzemidejének meghosszabbításáról beszélünk. Ezt a célt szolgálta a találkozó, és bízom benne, hogy mindenki számára hasznos információkkal szolgált” - jelentette ki a vezérigazgató úr. Ezt követően Herczog Edit képviselőasszony a következőket mondta: „A belső piaci bizottság tagjaként döntéseket hozok az energiával kapcsolatos belső piaci szabályokról. Az ipari bizottságban az energiaipar technológiai kutatás-fejlesztés kapcsán döntéseket hozunk az iparág és a tudásalapú társadalommal kapcsolatos kérdésekről. Egyetlen magyar tagja vagyok annak az úgynevezett Lisszabon-bizottságnak, amely az európai versenyképességgel hivatott foglalkozni. Az európai versenyképesség egyik legfontosabb feltétele a mindenkori energia ára, biztonságos elérhetősége és nem utolsó sorban az európai energiaszektor függőségének csökkentése más kontinensektől, amelynek a nukleáris energia az egyik nagyon nagy tartalékát jelenti. Amikor az Európai Parlamentben a nukleáris kérdés szóba jön - azt hiszem így van ez máshol is -, akkor a biztonság, a biztonság és még egyszer a biztonság az a kérdés, amellyel foglalkoznak. Folytatás a 2. oldalon. Újévköszöntő a Nemzeti Színházban Az atomerőmű évek óta színvonalas rendezvényen köszönti év elején a részvénytársaság partnereit. Január 28-án a Nemzeti Színházban - második alkalommal — került sor a hangulatos újévköszöntő estre. Jordán Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója és Kovács József vezérigazgató üdvözölte a népes vendégsereget, majd a Tüzvirág táncegyüttes műsora kápráztatta el a publikumot. A műsor után ünnepi díszvacsorára került sor. Az ünnepségen jelentették be, hogy 2005. január 1-től a Paksi Atomerőmű Rt. biztosítja a Nemzeti Színház villamosenergiaszükségletét. Jordán Tamás köszöntője: „Az egyiknek sikerül, a másiknak nem...” - ugye jól ismerik a szállóigévé vált slágerszöveget. Akinek sikerült, és mindig sikerül az a paksi atomerőmű, vagyis Önök, hölgyeim és uraim, akiket nagy szeretettel köszöntök. És akinek nem sikerül, az a házigazda Nemzeti Színház és jómagam, Jordán Tamás, a színház igazgatója. Bizonyára hallatlanul kíváncsiak arra, hogy mi az, ami Önöknek sikerül, és nekünk nem. Nem feszítem tovább a húrt, megmondom: maghasadással hőenergiát létrehozni, majd azt villamos energiává alakítani. A Nemzeti Színház művészeiből alakult „szabadidőklub” 34 tagja 2004- ben atomerőművet szeretett volna létrehozni és működtetni. Szívünkben mély keserűséggel be kell vallanunk: ez egyáltalán nem sikerült. Ma már látjuk, számtalan hibát követtünk el a kezdeményezés során. Már az első lépésnél jóvátehetetlenül nagyot vétett a színház kollektívája. Az általunk bányászott urántartalmú kőzetet ugyan feloldottuk kénsavban, és az oldatból urán-oxid formájában kicsapattuk az uránt, de hogy ezt a sárgás színű port pogácsákká sajtoltuk (amint azt a szakkönyvek is előírják), az végzetes hibának bizonyult. A próbaszünetben a pogácsák jórészét felfalták a kollégák. így aztán jóval kevesebb uránium-hexafluoridhoz (vagy ahogy általában mondják: hexhez) jutottunk, mint kellett volna. Aztán az izotópdúsítás során nem figyeltünk eléggé a termikus neutronok százalékos arányára, így érthető volt, hogy a kaszkádrendszerben csak kevés egységet tudtunk összekapcsolni. A nyári szünet alatt kiégett néhány fűtőelemünk, ezért a magreakciók során sajnos felszaporodtak a transzurán magok. Legnagyobb szégyen a reprocesszálás során ért bennünket: vezető színészeink közül senki se tudta, hogy a tributilfoszfát molekula magához köti az urán és a plutóniumatomokat, így elmulasztottuk az extrahálószer belekeverését a kerozinoldatba. A szomorú következményről nyilván nem kell Önöknek beszámolni. Mindezek figyelembevételével most már örökre letettünk arról, hogy hasadóanyagok segítségével elektromos áramot hozzunk létre. Maradunk a kaptafánál: ha nem is hasadó tudattal, de eltervezett módon és sugárzó arccal hozunk létre előadásokat, vagy mint most, szeretettel látunk vendégül számunkra oly kedves partnereket.
