Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2005-02-01 / 2. szám
2. oldal ATOMERŐMŰ 2005. február Vezetőváltás a műszaki igazgatóságon Közös bölcsességgel és akarattal A január 12-i vezérigazgatói váltást követően új vezetőt neveztek ki a PA Rt. Műszaki Igazgatóság (MÍG) vezetésére is. Pekárik Géza személyében ezzel újabb, az atomerőmhöz ezer szállal kötődő, fiatal szakember került a felsővezetésbe. Alábbi írásunk a hivatalba lépett műszaki igazgatót mutatja be. — Primerköri gépészként, 1987. szeptember 21-én kezdtem az akkori Paksi Atomerőmű Vállalatnál. Közvetlenül az iskolapadból, friss diplomával érkeztem, ez az első munkahelyem. Az üzemvitel területén a szokásos lépcsőfokokat megjárva 1994-ben blokkügyeletesi vizsgát tettem, és három évet dolgoztam ebben a beosztásban. Amikor 1997-ben megalakult a gépésztechnológiai osztály, odakerültem mint technológiavezető. Egy évre rá csatlakoztam a Westinghousetípusú állapotorientált üzemzavar-elhárítási utasítások kidolgozásáért felelős csoporthoz. Ez a munka rendszeres belgiumi tevékenységgel járt, és jó iskola volt számomra testközelből tapasztalni az ottani gondolkodásmódot és munkastílust. Az utasítások elkészültét követően - ekkor már a technológiai oktatási osztály színeiben - részt vettem a teljes üzemviteli személyzet oktatásában. Közben megpályáztam az akkor megüresedő rendszertechnikai osztály vezetői helyét, sikerrel, így 2002 januárjától lényegében visszakerültem az 1997- es munkámhoz. Jó egy évet dolgoztam ebben a pozícióban - közben reaktortechnika szakmérnöki diplomát szereztem -, amikor a 2. blokkon 2003 áprilisában történt súlyos üzemzavart követően kaptam megbízást a műszaki főosztály vezetésére. A következő nevezetes dátum életemben 2005. január, amikor felkértek a műszaki igazgatói poszt betöltésére.- Melyik évben születtél?- 1965-ben.- Eszerint az idén „már" 40 éves leszel. Ha jól számolom, három éve lettél osztályvezető, ma pedig már az igazgatói cím dukál.- Valóban nem szokványos út, ám ennek lehetnek előnyei és hátrányai egyaránt. Ez utóbbi kategóriába sorolható, hogy mennyi vezetői tapasztalatot lehet megszerezni e viszonylag rövid idő alatt. Előny ugyanakkor - és remélem ez a hangsúlyosabb -, hogy a „szamárlétra” minden fokát bejárva, még elevenen élnek bennem azok a problémák, amelyek osztály-, illetve főosztályvezetői munkámat nehezítették, és ezeken reményeim szerint igazgatóként már módom van változtatni is.- Akkor lássuk, milyen elképzelésekkel vágtál bele, mennyiben lesz más a műszaki igazgatóság attól, hogy Pekárik Gézának hívják első számú vezetőjét?-Aműszaki igazgatóság alapfeladata a társaság fejlesztési és beruházási programjának kidolgozása és megvalósítása. Ahhoz, hogy meg tudjunk felelni e feladatunknak és a műszaki szinten tartásnak, a jelenleginél sokkal „golyóállóbb” előkészítés szükséges. Véleményem szerint jelenleg hiányzik belőlünk az igazi gazdaszemlélet, amely biztosítaná, hogy a blokkok valós műszaki állapota szerint minden probléma felszínre kerüljön és súlyának megfelelő kezelést is kaphasson. E szemlélet kialakítása elsődleges fontosságú feladat, és hiszem, hogy az alakuló rendszer- és berendezésfelelősi hálózat létrehozása jelenti a megoldást. A karbantartási igazgatósággal közösen osztjuk meg a teendőket, a kiválasztott szakemberek a kompetenciájukba tartozó technológiai rendszerekkel szemben támasztott követelményeket megfogalmazzák, a kijelölt paramétereket folyamatosan figyelik, és az üzemelés alatt kialakuló trendek alapján prognosztizálják majd, hogy mikor, mi módon kell beavatkoznunk a rendszerek életébe a kívánt műszakibiztonsági szint fenntartása érdekében. Ugyancsak kulcskérdés az átalakítások kezelése. A jelenlegi megosztottságnak a műszaki- és létesítési főosztály között komoly hátránya, hogy a létesítést végző szakember nem feltétlenül ismeri meg teljes körűen azokat a műszaki körülményeket, amelyek az előkészítés során felmerültek, aki viszont ezeknek birtokában van, az már kevéssé követi nyomon a megvalósulást. Célszerűbbnek tűnik, hogy „tokkal-vonóval” egy témafelelős vigye végig az egész átalakítási folyamatot. Szintén neuralgikus pont a tervezés, terveztetés, mert az elkészült tervek minőségében igen nagy szórás mutatkozik. A tervminőség javítására a szakterületek a közelmúltban is hoztak javító intézkedéseket, melyek eredményeztek ugyan javulást, de ezt még nem érzem igazán átütőnek. A tervezéssel, terveztetéssel szorosan összefüggő tevékenység a dokumentációkezelés. Történtek már erőfeszítések e területen is, ám további intézkedéseket látok szükségesnek, melyeknek meg kell felelniük az Integrált Műszaki Rendszer (IMR) szabta követelményeknek is. Van még egy terület, amelyre szeretnék kitérni. A MÍG irdatlan menynyiségű feladatot görget maga előtt, messze többet, mint a társigazgatóságok. Nagyon fontosnak tartom, hogy hajtsuk végre e feladattömeg racionalizálást. Ésszerű összevonási lehetőségeket kell keresni, fontossági sorrendet megállapítani, a cég stratégiai célkitűzéseihez szorosan nem kapcsolódó feladatokat át kell gondolnunk, hogy szükség van-e rájuk.- Terveid szerint mikor lesznek az elképzelésekből tettek, mikor mondható el, ez már a Te munkád eredménye?- Úgy gondolom, pusztán az én munkámmal nem megyünk sokra. Soha nem is szeretnék semmit úgy aposztrofálni, hogy ez az én munkám eredménye. Azt vallom, hogy a sikerek, a kudarcok egyaránt a közös munka termékei. Ahhoz, hogy eredményt éljünk el, szükség van a műszaki igazgatóságon dolgozó minden kolléga együttgondolkodására és a közös célok elérésébe vetett hitére. Bízom abban, hogy ezt mindenki megérti, és azonosulni is tud ezzel a szemlélettel, akkor pedig közös bölcsességgel és akarattal sikeresek leszünk. Medgyesy Katasztrófavédelmi emlékérem A szekszárdi önkormányzati hivatal épületében február 3-án rendezett ünnepségen katasztrófavédelmi tevékenység elismerésére került sort. Frankné dr. Kovács Szilvia, a Tolna Megyei Védelmi Bizottság elnöke és dr. Tatár Attila tű. vezérőrnagy, főigazgató, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője dicsérettel szólt a katasztrófavédelem terén elért eredményekről. 1 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Volent Gábor föosztályvezető úrnak A NEMZETI NUKLEÁRISBALESET-ELHÁRÍTÁSI TÖRZSVEZETÉSI GYAKORLAT MEGSZERVEZÉSÉBEN ÉS LEVEZETÉSÉBEN VÉGZETT, KIEMELKEDŐ MUNKÁJA ELISMERÉSEKÉNT Az ünnepség keretében az OKF főigazgatója „Katasztrófavédelmi emlékérem”-kitüntetést adományozott Volent Gábornak, a paksi atomerőmű ipari biztonsági főosztályvezetőjének az elmúlt évben megtartott nemzeti nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlat megszervezésében és levezetésében végzett kiemelkedő munkája elismeréséül. „Katasztrófavédelmi emlékérem”-ki tüntetésben részesült továbbá a paksi atomerőmű baleset-elhárítási tevékenységével kapcsolatban álló Nagy Zoltán, a KATASZTRÓFAVÉDELMI EMLÉKÉRMET ADOMÁNYOZOK Dr. Talár Attila ***** tú/olto v«frőrnagy főigazgató Tolna Megyei Védelmi Iroda vezetője és Macsuga Géza, az Országos Atomenergia Hivatal főosztályvezetője, aki Budapesten vette át kitüntetését. Gratulálunk a kitüntetetteknek! LA Brüsszeli képviselői szemle az atomerőműben Folytatás az 1. oldalról. Biztonság alatt értjük a dolgozókat közvetlenül érintő biztonsági rendszabályok meglétét, folyamatos betartását, gondolatszerű jelenlétét a vállalat dolgozóinak a fejében. Értjük az ország lakosságának biztonsági tudatát, biztonságérzetét, és szeptember 11. óta értjük a terrorizmus fenyegetettsége miatt megjelenő kockázatot egy ilyen erőmű esetében. Hadd mondjam el, hogy bár nem energetikus, de mérnök létemre rengeteg gyárban és üzemben volt módom látogatást tenni. Kivételesen jónak tartom a paksi atomerőműben tapasztalt biztonsági rendszabályokat és azoknak a betartatását. Avideokonferencia lehetőséget adott a fővárosi újságíróknak is, akik így több kérdést is feltettek a paksi vendégeknek. Elhangzott, hogy Magyarországon vannak ellenzői az üzemidő-hosszabbításnak, amelyre Herczog asszony azt válaszolta, hogy nem az ő képviselőik ülnek a parlamentben. A képviselőaszszony kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy a megújuló energia nem lehet vetélytársa az atomenergiának, szükségünk van mindkettőre. -béri-Felavatták az Eszter és Mária lejtősaknákat Folytatás az 1. oldalról. A kutatás infrastrukturális feltételeinek biztosításához megépítésre került a felszíni vizeket és a szivárgó vizeket befogadó 1,4 m átmérőjű zárt csatorna a hozzákapcsolódó hordalékfogóval és egyéb műtárgyakkal együtt. A völgyet 1-1,5 m magasan töltötték fel, majd kialakították a telephely felületét. Elkészültek a szociális és kiszolgáló objektumok, a szükséges közműrendszerek. ANagy-mórágyi völgyben, egymástól 110 m távolságban kerültek kialakításra a lejtősaknaportálok (kapuk). A most megindult munkák során két, egymással párhuzamosan haladó, 1700 m hosszú, 21 m2 szelvényméretű lejtősaknát mélyítenek a szakemberek a vizsgálandó terület eléréséhez. A két aknát 250 méterenként összekötik majd. Ez a műszaki megoldás garantálja a megfelelő áthúzó szellőztetést és a szigorú hatósági előírásnak megfelelő, biztonsági célt szolgáló két - egymástól független - kijárat meglétét. A PA Rt. 2004. évi villamosenergia-termeléséhez kapcsolódó jellemző adatok A Paksi Atomerőmű Rt. 11914,8 GWh villamos energiát termelt 2004- ben. Ebből a termelési értékből az 1. blokk 3587,6; a 2. blokk 1203,7; a 3. blokk 3577,7; a 4. blokk 3545,8 GWh-val vette ki a részét. A 2. blokk nem teljes értékű rendelkezésreállása miatt a termelési értéket tekintve 2004 nem tartozik a jobb évek közé, így a korábbi évekkel nem hasonlítható össze. Az 1. blokk első párhuzamos kapcsolása óta az erőmű által termelt összes villamos energia mennyisége 2004 végére elérte a 263,14 TWh-t. TKT-k alakulása: 1. blokk 87,45 %; 2. blokk 29,27 %; 3. blokk 88,55 %; 4. blokk 85,70 %. Erőműátlag: 72,74 % Az éves főbb adatok alakulása: Termelt villamos energia: 11914,8 GWh; kiadott villamos energia: 11164,2 GWh; önfogyasztás: 6,3 %; igénybe vehető teljesítőképesség: 1278,2 MW; főjavítások időtartama: 169,2 nap (2. blokki üzemszünet 192 nap) Termeléskiesések: A 2. blokkal öszszefüggésben 592,3 GWh termeléskiesés keletkezett. A rendszerérdekű leterhelések miatti termeléskiesés 20,4 GWh volt. A főjavítások csúszása miatt 196,8 GWh termeléskiesés volt. A kényszerkiesés 82 GWh volt. Egyéb, nem tervezett termeléskiesés: 140,7 GWh. ÜV-1 működés nem volt 2004-ben. INES-l-nél nagyobb minősítésű esemény nem volt, INES-1 minősítésű esemény 2, INES-0 minősítésű esemény 52 volt az elmúlt évben. A Duna-viz felhasználása 2172692 emJ volt, ami 0,182 m3/kWh-s fajlagos hűtővíz-felhasználást jelent. Országos adatok: A VER csúcsterhelése: 6357 MW (+3,5 %); bruttó hazai felhasználás: 40,6 TWh (-1,04 %); az import mennyisége: 7,47 TWh (+7,8 %); bruttó hazai termelés: 33,13 TWh (-1,6 %) A PA Rt. részaránya a bruttó hazai termelésből: 36 % (+3,3 %) Forrás: ÜVIG Paksi Atomerőmű Rt. I agyarorszt villamosenergia-termelés <X> 0© o© <x> <x> o© <x> o© on ON *-< vHi— A Paksi Atomerőmű villamosenergia-termelése 1000 GWh
