Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-10-01 / 10. szám

6. oldal ATOMERŐMŰ 2005. október A világot csak annyira érthetjük, amennyire ismerjük azt Mindennapjaink része: a nukleáris energia (10.) Sorozatunk nem szakembereknek, hanem „átlagembereknek” szól, megkíséreljük közelebb hozni őket az atom világához, annak békés cé­lú felhasználásának „iskolapéldájá­hoz”, az atomerőműhöz és működé­séhez, főbb folyamataihoz. Remélve azt, hogy a tisztelt olvasó ezáltal vé­leményt formálhat arról is, „áldás” vagy „sorscsapás” számunkra a nukleáris energia. Véleményt min­denkinek magának kell alkotnia, az alábbiak legfeljebb csak segítséget jelenthetnek a véleményalkotáshoz. Előző számunkban már „megér­keztünk” az atomerőművekhez. Meg­ismerkedtünk a paksi atomerőmű főbb részeivel, az aktív zónával, ahol az igazán nagy dolgok történnek, va­lamint a primer és szekunder körrel. Ezt követően tekintsük át a biztonsá­gi rendszereket. Biztonságvédelmi rendszerek Üzemzavar esetén - annak kiváltó okától függetlenül - a szabá­lyozó- és biztonságvédelmi rudak automatikusan bees­nek az aktív zónába, és 12-13 másodperc alatt leál­lítják a láncreakciót, „leállít­ják a reaktort”. A reaktorban maradt radioaktiv hasadvá­nyok bomlása miatt azonban továbbra is jelentős mértékű hő fejlődik - ez az ún. rema­nens hő vagy más néven maradványhő -, amely az el­ső pillanatokban a névleges teljesítmény 7,5%-át teszi ki, tehát az aktív zóna hűté­sére a reaktor leállítása után is szükség van. Az esetlege­sen hosszabb távon hűtés nélkül maradt üzemanyag­kazetták ugyanis inhermeti­­kussá válhatnak - korábban beszél­tünk a „mélységben tagolt védelem­ről”, melynek alapján ez az első fizi­kai gát - ez pedig a fűtőelemben lévő radioaktív hasadási termékek kikerü­lését eredményezhetné. Ennek a hely­zetnek a kialakulását el kell kerülni a reaktor mélyen szubkritikus állapot­ban tartásával, a csőtörés következté­ben elvesztett primer köri hőhordozó pótlásával, illetve a zóna rövid és hosszú távú hűtésének biztosításával. Ezen feladatokat látják el az üzemza­vari hűtőrendszerek. A zóna üzemzavari hűtése A fenti funkciók biztosítására három önálló, egymástól független nagy- és kisnyomású rendszer van kiépítve, amelyek szivattyúik segítségével a tö­rés méretétől, illetve a primer köri nyomás aktuális értékétől függően 40g/kg vagy pedig 12g/kg koncentrá­ciójú boros vizet juttatnak a reaktorba. A nagy- és kisnyomású zónahűtő rendszereken túl még egy villamos energiát nem igénylő, passzív zóna­hűtő rendszer is rendelkezésre áll. Ez az ún. hidroakkumulátorok rendszere, amelynek működéséhez segédenergi-Az aktív zóna üzemzavari hűtőrendszerei ára nincs szükség, üzembe lépését a primer kör nyomásának adott érték alá történő csökkenése váltja ki. Ek­kor a rendelkezésre álló négy tartály 12 g/kg-os bórsavoldata a kapcsolódó csővezetékeken keresztül közvetlenül a reaktorba zúdul. A rendszer így biz­tosítja az aktív zóna azonnali hűtését, a hőhordozó veszteségpótlását, vala­mint a hűtőközeg hűlése miatt felsza­baduló reaktivitás lekötését (a szub­kritikus állapot biztosítását). A hermetikus tér nyomáscsökkentése Az atomerőmű maximális tervezési üzemzavara a primer köri fővezeték, a hurok törése. (Ennek a balesetnek az előfordulása azonban igen kis va­lószínűségű, a számítások szerint 100.000 évente egyszer fordulhat elő.) Ilyenkor a zóna hűtésének ki­esését még csak tetézi az, hogy a tö­résnél kiáramló víz magas hőmér­séklete és a kisebb nyomás miatt azonnal elforr, erősen radioaktív gőz keletkezik. Az így képződő radio­aktív gőz környezetbe való kijutását hi­vatott megakadályozni az ún. hermeti­kus tér - a harmadik, végső fizikai gátat képezi - és annak passzív nyomáscsökkentő része, a lokalizációs rendszer. Ez a passzív rendszer biztosítja az aktív zóna azonnali hűtését külső segédenergia nélkül, mű­ködése csak a fizikai tör­vények alapján történik, és megakadályozza a gőz környezetbe jutását. A főkeringtető vezeték törésekor keletkezett gőz a hermetikus tér levegő­jével együtt átáramlik a lokalizációs toronyba, ahol boros vízzel töltött tálcákon halad keresztül. Eközben a gőz lekonden­­zálódik, így a hermetikus tér nyomása a biztonsá­gos határérték alá csökken. Az imént tárgyalt lokalizációs to­rony mellett a hermetikus tér nyomás­csökkentését aktív, vagyis villamos betáplálást igénylő rendszerek is vég­zik. Ezek a tartós nyomáscsökkentést, illetve alacsony nyomáson tartást biztosítják az ún. sprinklerszi­­vattyúk által, a hermetikus tér légterébe történő hideg hűtővíz befecskendezésével. A funkció ellátására három, egymástól független sprinklerrendszer lett kiépítve, melyek 12 g/kg-os A hermetikus tér a lokalizációs toronnyal bórsavas hűtőközeget befecskendező füvókákon keresztül juttatnak a légte­rébe, ahol a kiáramló gőzt lekonden­­záltatják. A fővízköri berendezések felületén és a hermetikus tér belső saválló burkolatán szintén jelentős mértékű kondenzáció történik. Mind­ezek következtében ugyancsak csök­ken a hermetikus tér hőmérséklete, valamint nyomása. Üzemzavari villamos betáplálás Mivel a tervezett maximális üzemza­var esetében a teljes feszültségki­maradás is feltételezhető esemény, ezért a villamos betáplálásé szivattyú­kat is tartalmazó zóna üzemzavari hű­tőrendszerek (aktív elemeket tartalma­zók) mellett villamos betáplálás nélkül működő üzemzavari hűtőrendszerek (passzív elemeket tartalmazók) is biz­tosítják a zóna üzemzavari hűtését. Ugyanakkor a hosszú távú zónahűtés biztosítása megköveteli, hogy teljes feszültségkimaradás esetén is biztosít­suk a szükséges berendezések üzemét. Nos, természetesen egy atomerőmű­ben az ilyen esetek bekövetkezésére is fel kellett készülni. Éppen ezért min­den reaktorblokkhoz - Pakson ugye négy blokk üzemel - 3 darab dízelgenerá­tort építettek, melyek súlyos üzemzavarok esetén automatiku­san indulnak, és hosszabb távon is biztosítják a fontos, a blokk biztonságos ál­lapotba viteléhez és ott-tartásához szük­séges fogyasztók, valamint mérések áramellátását. Az ipar minden te­vékenysége kocká­zattal jár, nem kivétel ez alól a villamos energia termelése sem, a „villany” elő­állításának minden formája hordoz magában bizonyos szintű kockázatot. Minden fejlett tech­nikai vívmánnyal a repülőgéptől az atomerőműig történt már baleset, melyből tanulni kell. A nukleáris ipar is így tesz, folyamatos biztonságnöve­lő beruházásokat folytat, a biztonsági előírások magasabbak, mint bármely más energiatermelő ágazatban. Amint azt a közvélemény-kutatás­ok is alátámasztják, a lakosság haj­landó és képes elfogadni az ésszerű kockázatokat, ha abból előnye szár­mazik. Az atomerőművek biztonsága szempontjából fő szempont, hogy a potenciális veszély bekövetkezésének valószínűségét a lehető legkisebb mértékre szorítsák le, és ha mégis be­következne egy súlyos esemény, ak­kor annak környezeti hatása minél szűkebb területre, lehetőleg csak az atomerőmű épületeinek belsejére kor­látozódjék. E követelményeket egy­részt megfelelő típusválasztással, a biztonsági követelményeket maximá­lisan kielégítő konstrukcióval és biz­tonságos üzemeltetéssel lehet elérni. (Folytatás a következő számban.)-Medgyesy-Hagyományteremtő kezdeményezés v r The World's Nuclear News Agency NucNet hírek a nagyvilágból Az együvé tartozás, a törődés jegyé­ben hagyományteremtőnek szánja az Üzemviteli Igazgatóság a nyugdíj­ba vonult munkatársakkal a további kapcsolattartást. Az üzemlátogatás­ra meghívott - három évvel ezelőtt nyugdíjba vonult - Sztrida Ferencet, a turbina osztály volt osztályveze­tőjét elkísérte Süli János igazgató, Kertai Pál üzemeltetésvezető és Si­mon Gyula főtechnológus. Az ÜVIG nyitottságát jelzi, hogy időről időre meghívja a volt munkatár­sakat különböző rendezvényekre, vagy akár üzemlátogatásra, megmutatva azt, milyen fejlődés történt azon a területen, ahol a nyugdíjas kolléga azelőtt dolgo­zott. Az újbóli találkozások alkalmat adnak arra, hogy az itt eltöltött évek so­rán szerzett tudást, tapasztalatot hajdani munkatársunk egy közös beszélgetésen tovább adja az ifjabb generációnak. A kapcsolattartásnak ez a formája ébren tartja a hovatartozás érzését. Sztrida Ferenc elmondta, az erőmű­vel meglazult a „kapcsolata”, mert igen nehézkes az üzemi területre való beléptetés, a korábban jól ismert és irá­nyított munkaterületére is kísérő szük­séges. így, három év után örömmel vette a meghívást. Előéletéhez hűen, most is leginkább a műszaki terület ér­dekli. Elsőként a 9,6 m szinten a nagy­nyomású előmelegitők rekonstrukciós munkáit tekintette meg. Az üzemidő­hosszabbítás és a teljesítménynövelés eredményességének fontos része a nagynyomású előmelegitők korsze­rűbb berendezésre történő cseréje, melynek elvi döntését még aktív mun­kája időszakából ismeri. Szembeötlő változásként értékelte - a főjavítás el­lenére - az üzemi területen a rendet. Apróságnak tűnik, mégis lényeges a menekülési útvonal világító jelzésvo­nala, a munkautasítások forgalmazását lebonyolító helyiség kialakítása, a blokkvezénylő rendezett állapota, to­vábbá elismeréssel szólt a szekunder köri térfigyelő kamerás ellenőrző rend­szerről, melyet működés közben alkal­ma volt megfigyelni. A látogatás to­vábbi útvonalán megtekintette a sze­kunder körben a 0 méteren a 3. blokki turbinák álló-forgó részén folyó mun­kákat, majd a gépházban a kondenzá­torok állapotfelmérését nézte meg. Sztrida Ferenc találkozott olyan fi­atal kollégával, akinek a betanulás el­ső lépéseit segítette, s aki szorgalmas tanulással, képzéssel turbinagépész­ből négy év alatt turbinaoperátorrá ké­pezte magát. Az erőmű hosszú távú üzemeltetése szempontjából fontos­nak és örvendetesnek tartotta, hogy az utánpótlásról időben gondoskodnak. Az éremnek mindig két oldala van. A baráti beszélgetések után negatívum­ként Sztrida Ferenc úgy érzékelte, hogy a felesleges bürokrácia tovább burjánzik. A régi mondás ma is érvényes, egymást dolgoztatják az emberek, így sok az üres­járat. Talán jó lenne ezen változtatni. Végezetül, Sztrida úr megköszönte Süli János igazgató úrnak a lehetőséget, melyet jó ötletnek, követendő kezdemé­nyezésnek tart. Az üzemviteli kollégák­nak, az erőmű minden dolgozójának to­vábbi munkasikereket, jó erőt és egész­séget kívánt a hosszú távú működési cé­lok megvalósításához. -Topor Magdolna-2012-től jelentős atomerőmű­építések kezdődhetnek az USA-ban Valószínűleg új atomerőmű-építési ciklus veszi kezdetét 2012 és 2015 kö­zött az USA-ban, jelentette be az ame­rikai Nukleáris Energia Intézet (Nuclear Energy Institute - NEI) alel­­nöke, Scott Petersen. A NucNet és a cseh CEZ energiatermelő által szerve­zett prágai szimpóziumon elhangzott beszédében Petersen szerint legkoráb­ban 2008-ban kezdődhetnek meg az új atomerőmű-építések. Ha azok költ­ség- és időigénye a várakozásoknak megfelelő lesz, akkor 2012-től várha­tóan több építkezés is következhet. Elmondta, hogy jelentős előrelépé­seket tapasztalhattunk, különösen az elmúlt egy évben az új atomerőmű­építések megkezdésében. Rámutatott a nukleáris energia új törvényi szabá­lyozására, amely serkenti a projektek finanszírozását és a befektetéseket. Számos cég, illetve cégcsoport gon­dolkodik már jelenleg új engedélyké­relmek összeállításáról, amihez a kap­csolódó engedélyezési eljárás 2-3 évesre rövidült. Szintén beszélt a ha­talmas energiaigényről, amely a kö­vetkező években várható az USA-ban, amelyhez a közvélemény levegőmi­nőséggel, illetve klímaváltozással kapcsolatos aggodalma egyre erőtel­jesebben kapcsolódik. A NEI felméré­sei szerint a lakosság elsősorban a le­vegőminőséget sorolja az első helyre, amikor az energiatermelési módsze­rek összehasonlításáról van szó. Elmondta, hogy az USA ugyan nem csatlakozott a kiotói egyezmény­hez, de mint ország, rengeteg regio­nális lépést tesz az üvegházgázok ki­bocsátásának mérséklésére. Petersen válaszolva a nap-, a szél- és az ár­apály-energiával kapcsolatos kérdés­re, elmondta, hogy a nukleáris ener­gia nem csökkenti a megújuló energi­ák iránti igényt, ahol van értelme azo­kat alkalmazni. Hozzátette, hogy ezek az energiaformák hátrányokkal is rendelkeznek, mivel nem tudják a folyamatos energiaellátást biztosítani. Döntő fontosságú kérdés az energia­ellátás-biztonság megértetése a közvéleménnyel Alapvető fontosságú kérdés, hogy a közvélemény megértse az energiaellá­tás biztonságának igényét, és hogy az emberek figyelembe vegyék ezt a té­nyezőt, amikor a különböző típusú vil­­lamosenergia-forrásokról alkotnak vé­leményt, hangzott el a nukleáris kom­munikációról szóló szimpóziumon. Az energiapolitikának nagyon kevés olyan része van, amit az emberek szá­mára egyszerűen el lehet magyarázni - mondta el Brooke Rogers, a londoni King’s Centre munkatársa. A közvéle­ménynek megvan a lehetősége az ener­giapolitika formálására, különösen, ha a nukleáris energiáról van szó. A Prágában megtartott szimpózium végén Rogers kijelentette, hogy „úgy tűnik, hogy a közvélemény inkább össze van zavarva, nem pedig alulin­formált”. Ugyanakkor egyetértett ab­ban, hogy az energiaellátás biztonsá­ga komplex és nehezen magyarázható kérdéskör. Rogers elmondta, hogy az energiaiparnak és a politikusoknak növelniük kell a közvéleménynek a lehetséges energiaforrásokkal - min­den forrástípust beleértve - kapcsola­tos ismereteit. Az európai helyzetről elmondható, hogy az emberek ugyan aktívan nem igénylik az atomenergia alkalmazá­sát, de megértik, hogy szükségük van rá. Ugyanakkor az ellátásbiztonság nem központi kérdés a közvélemény számára. Scott Peterson, az amerikai Nukleá­ris Energia Intézet alelnöke szerint az USA-ban az atomenergia támogatott­sága nő, egy 2005. májusi kutatás sze­rint 70%, ami rekordnak számít. Emel­lett fontos változás az is, hogy az em­berek túlnyomó része, mintegy 66%-a az amerikai atomerőművek biztonsá­gát magasnak gondolja. Az elmúlt években készített több mint 100 felmé­rés alapján egyetértett Rogers-szel ab­ban, hogy olyan szinten kell kommuni­kálni, amit a közvélemény megért. A szimpózium végén a NucNet el­nöke, Bertrand Vieillard-Baron ösz­­szefoglalta a nukleáris kommunikáció kulcselemeit: „bizalom, hitelesség és átláthatóság”. Forrás: NucNet

Next

/
Thumbnails
Contents