Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2005-10-01 / 10. szám
6. oldal ATOMERŐMŰ 2005. október A világot csak annyira érthetjük, amennyire ismerjük azt Mindennapjaink része: a nukleáris energia (10.) Sorozatunk nem szakembereknek, hanem „átlagembereknek” szól, megkíséreljük közelebb hozni őket az atom világához, annak békés célú felhasználásának „iskolapéldájához”, az atomerőműhöz és működéséhez, főbb folyamataihoz. Remélve azt, hogy a tisztelt olvasó ezáltal véleményt formálhat arról is, „áldás” vagy „sorscsapás” számunkra a nukleáris energia. Véleményt mindenkinek magának kell alkotnia, az alábbiak legfeljebb csak segítséget jelenthetnek a véleményalkotáshoz. Előző számunkban már „megérkeztünk” az atomerőművekhez. Megismerkedtünk a paksi atomerőmű főbb részeivel, az aktív zónával, ahol az igazán nagy dolgok történnek, valamint a primer és szekunder körrel. Ezt követően tekintsük át a biztonsági rendszereket. Biztonságvédelmi rendszerek Üzemzavar esetén - annak kiváltó okától függetlenül - a szabályozó- és biztonságvédelmi rudak automatikusan beesnek az aktív zónába, és 12-13 másodperc alatt leállítják a láncreakciót, „leállítják a reaktort”. A reaktorban maradt radioaktiv hasadványok bomlása miatt azonban továbbra is jelentős mértékű hő fejlődik - ez az ún. remanens hő vagy más néven maradványhő -, amely az első pillanatokban a névleges teljesítmény 7,5%-át teszi ki, tehát az aktív zóna hűtésére a reaktor leállítása után is szükség van. Az esetlegesen hosszabb távon hűtés nélkül maradt üzemanyagkazetták ugyanis inhermetikussá válhatnak - korábban beszéltünk a „mélységben tagolt védelemről”, melynek alapján ez az első fizikai gát - ez pedig a fűtőelemben lévő radioaktív hasadási termékek kikerülését eredményezhetné. Ennek a helyzetnek a kialakulását el kell kerülni a reaktor mélyen szubkritikus állapotban tartásával, a csőtörés következtében elvesztett primer köri hőhordozó pótlásával, illetve a zóna rövid és hosszú távú hűtésének biztosításával. Ezen feladatokat látják el az üzemzavari hűtőrendszerek. A zóna üzemzavari hűtése A fenti funkciók biztosítására három önálló, egymástól független nagy- és kisnyomású rendszer van kiépítve, amelyek szivattyúik segítségével a törés méretétől, illetve a primer köri nyomás aktuális értékétől függően 40g/kg vagy pedig 12g/kg koncentrációjú boros vizet juttatnak a reaktorba. A nagy- és kisnyomású zónahűtő rendszereken túl még egy villamos energiát nem igénylő, passzív zónahűtő rendszer is rendelkezésre áll. Ez az ún. hidroakkumulátorok rendszere, amelynek működéséhez segédenergi-Az aktív zóna üzemzavari hűtőrendszerei ára nincs szükség, üzembe lépését a primer kör nyomásának adott érték alá történő csökkenése váltja ki. Ekkor a rendelkezésre álló négy tartály 12 g/kg-os bórsavoldata a kapcsolódó csővezetékeken keresztül közvetlenül a reaktorba zúdul. A rendszer így biztosítja az aktív zóna azonnali hűtését, a hőhordozó veszteségpótlását, valamint a hűtőközeg hűlése miatt felszabaduló reaktivitás lekötését (a szubkritikus állapot biztosítását). A hermetikus tér nyomáscsökkentése Az atomerőmű maximális tervezési üzemzavara a primer köri fővezeték, a hurok törése. (Ennek a balesetnek az előfordulása azonban igen kis valószínűségű, a számítások szerint 100.000 évente egyszer fordulhat elő.) Ilyenkor a zóna hűtésének kiesését még csak tetézi az, hogy a törésnél kiáramló víz magas hőmérséklete és a kisebb nyomás miatt azonnal elforr, erősen radioaktív gőz keletkezik. Az így képződő radioaktív gőz környezetbe való kijutását hivatott megakadályozni az ún. hermetikus tér - a harmadik, végső fizikai gátat képezi - és annak passzív nyomáscsökkentő része, a lokalizációs rendszer. Ez a passzív rendszer biztosítja az aktív zóna azonnali hűtését külső segédenergia nélkül, működése csak a fizikai törvények alapján történik, és megakadályozza a gőz környezetbe jutását. A főkeringtető vezeték törésekor keletkezett gőz a hermetikus tér levegőjével együtt átáramlik a lokalizációs toronyba, ahol boros vízzel töltött tálcákon halad keresztül. Eközben a gőz lekondenzálódik, így a hermetikus tér nyomása a biztonságos határérték alá csökken. Az imént tárgyalt lokalizációs torony mellett a hermetikus tér nyomáscsökkentését aktív, vagyis villamos betáplálást igénylő rendszerek is végzik. Ezek a tartós nyomáscsökkentést, illetve alacsony nyomáson tartást biztosítják az ún. sprinklerszivattyúk által, a hermetikus tér légterébe történő hideg hűtővíz befecskendezésével. A funkció ellátására három, egymástól független sprinklerrendszer lett kiépítve, melyek 12 g/kg-os A hermetikus tér a lokalizációs toronnyal bórsavas hűtőközeget befecskendező füvókákon keresztül juttatnak a légterébe, ahol a kiáramló gőzt lekondenzáltatják. A fővízköri berendezések felületén és a hermetikus tér belső saválló burkolatán szintén jelentős mértékű kondenzáció történik. Mindezek következtében ugyancsak csökken a hermetikus tér hőmérséklete, valamint nyomása. Üzemzavari villamos betáplálás Mivel a tervezett maximális üzemzavar esetében a teljes feszültségkimaradás is feltételezhető esemény, ezért a villamos betáplálásé szivattyúkat is tartalmazó zóna üzemzavari hűtőrendszerek (aktív elemeket tartalmazók) mellett villamos betáplálás nélkül működő üzemzavari hűtőrendszerek (passzív elemeket tartalmazók) is biztosítják a zóna üzemzavari hűtését. Ugyanakkor a hosszú távú zónahűtés biztosítása megköveteli, hogy teljes feszültségkimaradás esetén is biztosítsuk a szükséges berendezések üzemét. Nos, természetesen egy atomerőműben az ilyen esetek bekövetkezésére is fel kellett készülni. Éppen ezért minden reaktorblokkhoz - Pakson ugye négy blokk üzemel - 3 darab dízelgenerátort építettek, melyek súlyos üzemzavarok esetén automatikusan indulnak, és hosszabb távon is biztosítják a fontos, a blokk biztonságos állapotba viteléhez és ott-tartásához szükséges fogyasztók, valamint mérések áramellátását. Az ipar minden tevékenysége kockázattal jár, nem kivétel ez alól a villamos energia termelése sem, a „villany” előállításának minden formája hordoz magában bizonyos szintű kockázatot. Minden fejlett technikai vívmánnyal a repülőgéptől az atomerőműig történt már baleset, melyből tanulni kell. A nukleáris ipar is így tesz, folyamatos biztonságnövelő beruházásokat folytat, a biztonsági előírások magasabbak, mint bármely más energiatermelő ágazatban. Amint azt a közvélemény-kutatások is alátámasztják, a lakosság hajlandó és képes elfogadni az ésszerű kockázatokat, ha abból előnye származik. Az atomerőművek biztonsága szempontjából fő szempont, hogy a potenciális veszély bekövetkezésének valószínűségét a lehető legkisebb mértékre szorítsák le, és ha mégis bekövetkezne egy súlyos esemény, akkor annak környezeti hatása minél szűkebb területre, lehetőleg csak az atomerőmű épületeinek belsejére korlátozódjék. E követelményeket egyrészt megfelelő típusválasztással, a biztonsági követelményeket maximálisan kielégítő konstrukcióval és biztonságos üzemeltetéssel lehet elérni. (Folytatás a következő számban.)-Medgyesy-Hagyományteremtő kezdeményezés v r The World's Nuclear News Agency NucNet hírek a nagyvilágból Az együvé tartozás, a törődés jegyében hagyományteremtőnek szánja az Üzemviteli Igazgatóság a nyugdíjba vonult munkatársakkal a további kapcsolattartást. Az üzemlátogatásra meghívott - három évvel ezelőtt nyugdíjba vonult - Sztrida Ferencet, a turbina osztály volt osztályvezetőjét elkísérte Süli János igazgató, Kertai Pál üzemeltetésvezető és Simon Gyula főtechnológus. Az ÜVIG nyitottságát jelzi, hogy időről időre meghívja a volt munkatársakat különböző rendezvényekre, vagy akár üzemlátogatásra, megmutatva azt, milyen fejlődés történt azon a területen, ahol a nyugdíjas kolléga azelőtt dolgozott. Az újbóli találkozások alkalmat adnak arra, hogy az itt eltöltött évek során szerzett tudást, tapasztalatot hajdani munkatársunk egy közös beszélgetésen tovább adja az ifjabb generációnak. A kapcsolattartásnak ez a formája ébren tartja a hovatartozás érzését. Sztrida Ferenc elmondta, az erőművel meglazult a „kapcsolata”, mert igen nehézkes az üzemi területre való beléptetés, a korábban jól ismert és irányított munkaterületére is kísérő szükséges. így, három év után örömmel vette a meghívást. Előéletéhez hűen, most is leginkább a műszaki terület érdekli. Elsőként a 9,6 m szinten a nagynyomású előmelegitők rekonstrukciós munkáit tekintette meg. Az üzemidőhosszabbítás és a teljesítménynövelés eredményességének fontos része a nagynyomású előmelegitők korszerűbb berendezésre történő cseréje, melynek elvi döntését még aktív munkája időszakából ismeri. Szembeötlő változásként értékelte - a főjavítás ellenére - az üzemi területen a rendet. Apróságnak tűnik, mégis lényeges a menekülési útvonal világító jelzésvonala, a munkautasítások forgalmazását lebonyolító helyiség kialakítása, a blokkvezénylő rendezett állapota, továbbá elismeréssel szólt a szekunder köri térfigyelő kamerás ellenőrző rendszerről, melyet működés közben alkalma volt megfigyelni. A látogatás további útvonalán megtekintette a szekunder körben a 0 méteren a 3. blokki turbinák álló-forgó részén folyó munkákat, majd a gépházban a kondenzátorok állapotfelmérését nézte meg. Sztrida Ferenc találkozott olyan fiatal kollégával, akinek a betanulás első lépéseit segítette, s aki szorgalmas tanulással, képzéssel turbinagépészből négy év alatt turbinaoperátorrá képezte magát. Az erőmű hosszú távú üzemeltetése szempontjából fontosnak és örvendetesnek tartotta, hogy az utánpótlásról időben gondoskodnak. Az éremnek mindig két oldala van. A baráti beszélgetések után negatívumként Sztrida Ferenc úgy érzékelte, hogy a felesleges bürokrácia tovább burjánzik. A régi mondás ma is érvényes, egymást dolgoztatják az emberek, így sok az üresjárat. Talán jó lenne ezen változtatni. Végezetül, Sztrida úr megköszönte Süli János igazgató úrnak a lehetőséget, melyet jó ötletnek, követendő kezdeményezésnek tart. Az üzemviteli kollégáknak, az erőmű minden dolgozójának további munkasikereket, jó erőt és egészséget kívánt a hosszú távú működési célok megvalósításához. -Topor Magdolna-2012-től jelentős atomerőműépítések kezdődhetnek az USA-ban Valószínűleg új atomerőmű-építési ciklus veszi kezdetét 2012 és 2015 között az USA-ban, jelentette be az amerikai Nukleáris Energia Intézet (Nuclear Energy Institute - NEI) alelnöke, Scott Petersen. A NucNet és a cseh CEZ energiatermelő által szervezett prágai szimpóziumon elhangzott beszédében Petersen szerint legkorábban 2008-ban kezdődhetnek meg az új atomerőmű-építések. Ha azok költség- és időigénye a várakozásoknak megfelelő lesz, akkor 2012-től várhatóan több építkezés is következhet. Elmondta, hogy jelentős előrelépéseket tapasztalhattunk, különösen az elmúlt egy évben az új atomerőműépítések megkezdésében. Rámutatott a nukleáris energia új törvényi szabályozására, amely serkenti a projektek finanszírozását és a befektetéseket. Számos cég, illetve cégcsoport gondolkodik már jelenleg új engedélykérelmek összeállításáról, amihez a kapcsolódó engedélyezési eljárás 2-3 évesre rövidült. Szintén beszélt a hatalmas energiaigényről, amely a következő években várható az USA-ban, amelyhez a közvélemény levegőminőséggel, illetve klímaváltozással kapcsolatos aggodalma egyre erőteljesebben kapcsolódik. A NEI felmérései szerint a lakosság elsősorban a levegőminőséget sorolja az első helyre, amikor az energiatermelési módszerek összehasonlításáról van szó. Elmondta, hogy az USA ugyan nem csatlakozott a kiotói egyezményhez, de mint ország, rengeteg regionális lépést tesz az üvegházgázok kibocsátásának mérséklésére. Petersen válaszolva a nap-, a szél- és az árapály-energiával kapcsolatos kérdésre, elmondta, hogy a nukleáris energia nem csökkenti a megújuló energiák iránti igényt, ahol van értelme azokat alkalmazni. Hozzátette, hogy ezek az energiaformák hátrányokkal is rendelkeznek, mivel nem tudják a folyamatos energiaellátást biztosítani. Döntő fontosságú kérdés az energiaellátás-biztonság megértetése a közvéleménnyel Alapvető fontosságú kérdés, hogy a közvélemény megértse az energiaellátás biztonságának igényét, és hogy az emberek figyelembe vegyék ezt a tényezőt, amikor a különböző típusú villamosenergia-forrásokról alkotnak véleményt, hangzott el a nukleáris kommunikációról szóló szimpóziumon. Az energiapolitikának nagyon kevés olyan része van, amit az emberek számára egyszerűen el lehet magyarázni - mondta el Brooke Rogers, a londoni King’s Centre munkatársa. A közvéleménynek megvan a lehetősége az energiapolitika formálására, különösen, ha a nukleáris energiáról van szó. A Prágában megtartott szimpózium végén Rogers kijelentette, hogy „úgy tűnik, hogy a közvélemény inkább össze van zavarva, nem pedig alulinformált”. Ugyanakkor egyetértett abban, hogy az energiaellátás biztonsága komplex és nehezen magyarázható kérdéskör. Rogers elmondta, hogy az energiaiparnak és a politikusoknak növelniük kell a közvéleménynek a lehetséges energiaforrásokkal - minden forrástípust beleértve - kapcsolatos ismereteit. Az európai helyzetről elmondható, hogy az emberek ugyan aktívan nem igénylik az atomenergia alkalmazását, de megértik, hogy szükségük van rá. Ugyanakkor az ellátásbiztonság nem központi kérdés a közvélemény számára. Scott Peterson, az amerikai Nukleáris Energia Intézet alelnöke szerint az USA-ban az atomenergia támogatottsága nő, egy 2005. májusi kutatás szerint 70%, ami rekordnak számít. Emellett fontos változás az is, hogy az emberek túlnyomó része, mintegy 66%-a az amerikai atomerőművek biztonságát magasnak gondolja. Az elmúlt években készített több mint 100 felmérés alapján egyetértett Rogers-szel abban, hogy olyan szinten kell kommunikálni, amit a közvélemény megért. A szimpózium végén a NucNet elnöke, Bertrand Vieillard-Baron öszszefoglalta a nukleáris kommunikáció kulcselemeit: „bizalom, hitelesség és átláthatóság”. Forrás: NucNet
