Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2005-10-01 / 10. szám
2005. október ATOMERŐMŰ 5. oldal Tudományos konferencia az üzemidő-hosszabbításról Távlatok címmel rendezték meg szeptember 16-án Pécsett a Paksi Atomerőmű Rt. és a Magyar Atomfórum Egyesület közös szervezésében azt a tudományos ülést, melyen a szakma neves előadói, a villamosenergia-iparág elismert szakemberei osztották meg a jelenlévőkkel az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos információkat és az e tárgykörhöz tartozó fontos ismereteket. A rendezvénynek külön hangsúlyt adott a kormány azon döntése, melynek értelmében támogatja Bátaapáti közelében a radioaktív hulladékok tárolójának megvalósítását, valamint a paksi atomerőmű üzemidejének húszéves meghosszabbítását. A rendezvényt Toller László, Pécs polgármestere és Kovács József, a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója nyitotta meg. Kovács József vezérigazgató bevezetőjében felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy a konferencia címe, a „Távlatok” utal arra: miként fogunk hosszú távon is megbízhatóan és elfogadható áron villamos energiát termelni, mégpedig olyan módon, amely a környezetet is megóvja. Mint mondta: Pakson négy reaktort üzemeltetnek, melyeket a legbiztonságosabban, a legolcsóbban és a lehető legtovább szeretnének működtetni. Az üzemidő-hoszszabbításról szólva a vezérigazgató jelezte, hogy elkészült az előzetes környezeti hatástanulmány, amely az első lépése annak, hogy 2008-ban átadhassák az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) az engedélyezéshez szükséges dokumentációt. Herczog Edit Herczog Edit, európai parlamenti képviselő többek között a klímavédelem fontosságáról beszélt jelezve, hogy egy év alatt százmilliárd eurós üzletté nőtte ki magát a szén-dioxid-kereskedelem Európában, ezért ez a terület kiemelten fontos. A következő években a növekvő energiaigények miatt új erőművek építésére lesz szükség Európában is, éppen ezért érdekes figyelni arra a tendenciára, amely több országban ismét előtérbe helyezi az atomerőművek építésének lehetőségét. Tombor Antal, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. elnökvezérigazgatója már bevezetőjében jelezte, hogy nagyon elkötelezett a paksi atomerőművel szemben. Mint mondta: a rendszerirányítónak kétévente kapacitástervet, mérleget kell készítenie, ebben a 2020-ig tetjedő időszakra vetítve évi 2%-os energiaigény-növekedéssel számoltak. Jelenleg Magyarországon 8.500 MW a beépített erőművi kapacitás, ehhez képest 2020-ig mintegy 30%-os növekedéssel lehet számolni. Az időközben megszűnő erőművek figyelembevételével ez azt jeTombor Antal lenti, hogy 6.500 MW új kapacitás építésére lesz szükség. Tombor Antal a számba vehető lehetőségeket ismertetve kijelentette, hogy elkerülhetetlen a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása, mert atomerőmű nélkül egyszerűen nincs ésszerű energiatermelési alternatíva. Mint mondta: a hazai lehetőségeket figyelembe véve a megújuló energiaforrások nem pótolhatják az atomerőművet. A jelenlegi nagyerőműpark felének életkora meghaladja a 26 évet, ezek hatásfoka pedig már nem felel meg a követelményeknek, valamint ezek az erőművek nehezen szabályozhattak. A legtöbbet feszegetett kérdés a szélerőművek ügye, ám a rendszerszabályozás gondjai miatt ez a lehetőség sem növelhető korlátlanul. Mindezek miatt elkerülhetetlen egy szivattyús tározós erőmű létesítése, nélküle ugyanis egyszerűen megoldhatatlan a megújuló energiaforrások elterjedése. Mindezt egy olyan környezetben kell figyelembe venni, amikor az import lecsökkenése miatt a hazai erőművek terhelése is növekszik. Tombor Antal még egy adattal is alátámasztotta érveit jelezve, hogy az idei évben a Magyar Villamos Műveknek (MVM) mintegy 12 milliárd forint befagyott költséggel kell számolnia. Hamvas István Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettes szintén kiemelte, hogy az erőmű jövőre vonatkozó stratégiájának a középpontjában az üzemidő-hosszabbítás áll. Látni kell, hogy a piacnyitást követően az atomerőmű is versenyhelyzetben tevékenykedik. Bár a legnagyobb és a legolcsóbb hazai áramtermelő, mégis az úgynevezett zsinór-importenergia olcsóbban beszerezhető, ezért rendkívül lényeges a hatékonyság növelése. Mindezeket figyelembe véve érthető, hogy az üzemidő-hosszabbítás és a teljesítménynövelés javítja az erőmű versenyképességét. Elég arra utalni, hogy a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetések is kedvezőbben alakulhatnak majd, hiszen további húsz évvel megemelhető az a határidő, mialatt például az erőmű majdani leszereléshez szükséges pénzt be kell fizetni. Ennek mértékét jelzi, hogy az idei évben 23,7 milliárd forintot fizet az erőmű ebbe az alapba. Látni kell azt is, hogy az atomerőmű segítséget nyújt a kiotói célok teljesítéséhez is. Ugyanakkor az is lényeges, hogy a paksi atomerőmű lakossági támogatottsága, társadalmi elfogadottsága 75%-os. Zarándy Pál, a Magyar Atomfórum Egyesület elnöke a nukleáris energiatermelés nemzetközi tendenciáit ismertette, és felhívta a figyelmet arra, hogy világszerte egyre több atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását végezték el, és egyre növekszik azoknak az erőműveknek a száma, amelyik már beadta az erre irányuló kérelmet. Csőm Gyula professzor, egyetemi tanár az atomerőművek új generációiról beszélt, kiemelve, hogy a kutatási eredmények alapján 2020-25- ig számolva hat új típus vehető számításba. Ezek a gázhűtésű gyorsreaktorok, a nagyon magas hőmérsékletű reaktorok, a szuperkritikus vízhűtésű reaktorok, az Nahűtésű gyorsreaktorok, az ólomhűtésű gyorsreaktorok és a sóolvadékos reaktorok. Szerinte a húszas évek vége körül szóba fog kerülni Magyarországos is egy újabb atomerőművi blokk építésének szükségessége. Buday Gábor, az Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. műszaki igazCsom Gyula Zarándy Pál Buday Gábor gatója a hulladéktárolás kérdéseit ismertette. Összehasonlításként elmondta, hogy az unió országait figyelembe véve 2 milliárd m3/év ipari hulladék, 35 millió tonna/év toxikus hulladék, 50 ezer m3/év radioaktív hulladék és 150 m3/év nagy aktivitású radioaktív hulladék keletkezik. Ezzel szemben a paksi atomerőmű teljes üzemidejére vonatkozóan 32 ezer m3 szilárd, szilárdított és a leszerelést követően keletkező hulladékkal lehet számolni. A Bátaapátiban elkészítendő tároló kapacitása 40 ezer m3 kis és közepes aktivitású hulladék befogadására lesz alkalmas. A nagy aktivitású hulladék tárolójának megépítésére 2047-ben lesz szükség. Aszódi Attila Czibolya László, a Magyar Atomfórum Egyesület titkára a társadalmi megítélés ellentmondásait, az érvek és ellenérvek kérdéseit tárta fel. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója az alternatív energiaforrások lehetőségeit mutatta be, kijelentve, hogy a nukleáris energiatermelésnek alapvetően csak a nukleáris energiatermelés az alternatívája. A hagyományos, vagyis fosszilis energiahordozók a mai közel 70 dolláros olajárat, valamint a károsanyag-kibocsátást figyelembe véve ebből a szempontból nem tekinthetőek megoldásnak, míg a megújuló erőforrások a jelenlegi lehetőségeket alapul véve alkalmatlanok az atomenergia kiváltására. A már szóba került szélerőműveket vizsgálva látni kell, hogy például Németországban 17 ezer MW ilyen kapacitás működik, ez majdnem tízszerese a paksi atomerőmű 1.860 MW kapacitásának. Ezek az erőművek egy év alatt 18,7 TWh energiát termeltek, miközben Pakson 14 TWh áramot. Vagyis alig valamivel többet, pedig a tízszerese volt várható. Számítások igazolják azt is, hogy a szélerőművek mellé éppen az előbb elmondottak miatt 80%-nyi hagyományos erőművet kell tartalékként üzemben tartani. Növeli a gondokat az is, hogy a szélerősség előrejelzése rendkívül pontatlan. Németországban 1 kWh villamos energia szélerőműben történő megtermelése 9 eurócent, ugyanez atomerőműben 3 eurócent. Vagyis megvizsgálva a lehetőségeket ez semmiképpen nem tekinthető alternatívának. Meg lehet vizsgálni a többi megújuló energiaforrást (víz, nap, geotermikus, biogáz) is, de alapvetően egyikkel sem lehet ma és várhatóan a következő évtizedekben sem kiváltani a nukleáris energiatermelést. A megújuló energiák esetében külön gondot okoz a szabályozás kérdése, ezért Aszódi Attila is hangsúlyozta a szivattyús tározós erőmű mielőbbi létesítésének fontosságát. Kovács József vezérigazgató zárszavában kiemelte: bízik abban, hogy Magyarországon rövidesen megszületnek azok a döntések, amelyek a biztonságos energiaellátást garantálják, és abban komoly szerep fog jutni az atomenergiának is. -Mayer György-Czibolya László
