Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2005-10-01 / 10. szám
! 2005. október ATOMERŐMŰ 3. oldal Az energiaellátás jelenlegi és távlati helyzete Európában és hazánkban A világ nagy és globális problémái mellett - mint a túlnépesedés, az éhínség és a felmelegedés (üvegházhatás) - egyre nagyobb gondot jelent a folyamatosan növekvő energiaigény kielégítése. A következőkben a villamos energia előállításával kapcsolatos kérdések megválaszolásához próbálunk támpontokat adni annak reményében, hogy ne csak érzelmileg, hanem bizonyos racionalitással is gondoljuk végig a felmerülő kérdéseket Mind a magyar, mind pedig a többi EU-tagállam energiaellátásának egyik kulcskérdése: hogyan lehet megbízhatóan és elérhető áron megtermelni az életünk kényelméhez és a gazdaság működéséhez szükséges villamos energiát a környezet elfogadhatatlan terhelése nélkül. A villamosenergia-ellátás hosszú távú kilátásairól és a különböző típusú erőművek fejlesztési előrejelzéseiről dr. Peter Haug, a brüsszeli székhelyű FORATOM főigazgatója és dr. Tombor Antal, a MAVIR Rt. (Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt.) elnök-vezérigazgatója nyilatkozott. Dr. Peter Haug szerint ugyan az EU-ban nincs szükség azonnali sürgős intézkedésekre ezen a területen, de két kérdéssel hangsúlyosan foglalkozni kell. Az egyik az energiaellátás biztonsága, a másik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése. Nem véletlen, hogy mindkét téma az EU különböző szerveiben napirenden szerepel. A villamosenergia-iparban ez két területet érint. Egyrészt új erőművek építését a kiöregedő régiek pótlására és a szerény, de tartósnak mutatkozó igények kielégitésére, másrészt az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák áramtermelésre való jobb kihasználását. Lényegében tehát két megoldás van a szén-dioxid-mentes termelésre: a szélenergia és az atomenergia. Ezért a megbízható ellátás érdekében a szélturbinák mellé mindig más energiahordozóval működő tartalék erőműveket is építeni kell. A FORATOM adatai alapján a kibővített Európai Unióban az atomenergia az egyik legnagyobb villamosenergiatermelési forrás. Részaránya meghaladja a teljes termelés egyharmadát. Európa energiaellátása már most is több mint 50%-ban az Oroszországból és a Közel-Keletről importált olajtól és gáztól függ. Ha nem történik semmi, ez a függőség 70%-ra növekedhet, ami már komoly aggodalomra ad okot. Ezt a függőséget új atomerőművek építésével és a már meglévők tervezett üzemidejének meghosszabbításával lehet gazdaságosan és ésszerűen enyhíteni. Ilyen megfontolások alapján kezdtek hozzá Finnországban az ötödik reaktor építéséhez, Franciaországban pedig döntöttek egy új atomerőművi blokk létesítéséről. Angliában élénk társadalmi vita folyik egy új atomerőműről, mivel a szigetország függ leginkább az importált gáztól. Fentiekkel összefüggésben kiemelten fontos dolog a nukleáris energiatermelésből származó radioaktív hulladékok kezelésének megoldása. A kis és közepes aktivitású hulladékok tárolására már megvan a mindennapi, kialakult és jól bevált gyakorlat Európában. Műszakilag a nagy aktivitású hulladékok és kiégett fűtőelemek nagymélységű, fold alatti tárolása is biztonságosan megoldható. Ilyen tárolók kialakítása már el is kezdődött, és nagyon biztató, hogy az Európai Bizottság egy olyan direktíván dolgozik, amely ezt a tevékenységet támogatná. Az európai nukleáris ipar vezetői tavaly novemberben megvitatták az atomenergia helyzetét és további fejlődésének lehetőségeit. A tanácskozás eredményei közül dr. Haug az alábbiakat emelte ki: • Az unió tagállamainak energiapolitikell kialakítani, támogatni kell a hatékonyság növelését és a szén-dioxid-mentes technológiák alkalmazását, valamint a megújuló energiaforrásokat és az atomenergiát. • Egyenlő piaci esélyeket kell teremteni valamennyi energiaforrásnak, beleértve az atomenergiát is, hogy a liberalizált piacon fejlődni és versenyezni tudjanak. Világos, hogy az atomenergia-ipar nem törekszik kivételezett támogatásra, de szeretné elkerülni a hátrányos megkülönböztetést - emelte ki dr. Peter Haug. A magyar villamosenergia-ipar már korábban is több ponton szoros együttműködésben dolgozott az európai uniós partnerekkel. A csatlakozás után ezek a szálak tovább erősödtek. Arról, hogy miként alakulnak Magyarországon az elkövetkező 20 évben a fogyasztói igények, dr. Tombor Antal, a MAVIR Rt. elnök-vezérigazgatója ad képet. Tombor úr elmondta: hazánkban folyamatosan figyelik a szakemberek az igények alakulását, és az előjelzéseket kétévente, az újabb ismeretek birtokában felülvizsgálják. Ma azzal lehet számolni, hogy a következő két évtizedben átlagosan 1,5-2%-kal növekszik majd évente a villamos áram iránti igény. A számitások azt mutatják, hogy 2010-ig nagy erőmű építésére nem lesz szükség, mert a növekményt kisebb gázmotoros egységekkel, illetőleg megújuló energiaforrásokkal fedezni lehet. Később azonban - ugyanúgy, mint az Európai Unió más országaiban - nálunk is számolni kell azzal, hogy a zömmel 1970-es években épült, mára elöregedett erőműveket le kell cserélni. Ebből következik, hogy 2010 után 4-6.000 MW új kapacitásra lesz majd szükség. Ha figyelembe vesszük, hogy ma hazánkban az összes beépített teljesítmény valamivel több mint 8.000 MW, akkor beláthatjuk, milyen óriási beruházásra lesz szükség. Az előrejelzések valamennyi változatában állandó elemként szerepel, hogy a paksi atomerőmű négy blokkjának eredetileg tervezett üzemidejét 20 évvel meghosszabbítják. Ezt a lépést számos racionális érvvel lehet indokolni. Egyrészt a vizsgálatok azt mutatták, hogy a hosszabb ideig tartó működésnek nincs műszaki akadálya, másrészt a gazdasági és pénzügyi előnyei vitathatatlanok. A paksihoz hasonló teljesítményű gáztüzelésű erőmű megépítése nagyjából 2 milliárd euró lenne, amihez képest az üzemidő-hosszabbításhoz szükséges felújítások és korszerűsítések lényegesen kevesebb költséget igényelnek. Van azonban még egy további szempont is, mégpedig az, hogy a kiotói jegyzőkönyvben tett vállalásaink alapján egy ilyen gázerőműre nincs az országnak szén-dioxid-kvótája, vagyis a többlet-széndioxid-kibocsátás óriási anyagi terhet róna az országra. A MAVIR prognózisa olyan mérleg, . amely a gazdaság várható fejlődésén alapul, és jelzi az igényeket. Ugyanakkor fontos információ a kormány számára is, hiszen az energiaforrások aránytalan eltolódása makroszinten problémákat okozhatna. Az elnök úr szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nyugat-európai villamosenergia-hálózatot elsősorban üzemzavari kisegítésre tervezték, nem pedig nagyarányú áramszállításra. A villamos energiát nagy távolságra szállítani drágább, mint a tüzelőanyagot az erőművekbe eljuttatni. Az európai villamosenergia-hálózatok üzemeltetőinek szervezete (UCTE) ajánlásában hangsúlyozta, hogy minden villamosenergia-rendszemek törekedni kell az önellátásra, vagyis az import megszűnése esetén is képesnek kell lennie a talpon maradásra. Ez a gyakorlatban 15% körüli importot jelenthet. Ma nálunk az import aránya 20% körül van, de ez valószínűleg a jövőben csökkeni fog, és megközelíti a 15%-ot. Emellett napjainkban a megújuló energiaforrásoknak is jelentős szerepük van, és mindent meg kell tenni ezek elterjedésének támogatására. Fontos lépés volt a nemrég elfogadott villamosenergia-törvény módosítása is, amely szabályozza az átvételi árat. A zöldenergia felhasználásával kapcsolatban pedig szem előtt kell tartani, hogy hazánkban reálisan két forrásból juthatunk hozzá: az egyik a biomassza, a másik pedig a szélenergia. Biomasszából legfeljebb évente 2 milliárd kWh villamos energiát lehet előállítani. Ennyi alapanyag keletkezik, ebbe az energiafiítől a fáig minden beletartozik. Szélenergia esetén azzal kell számolni, hogy a szélturbinák kihasználása alacsony, hiszen ezek az év 8.760 órájából csak kb. 2.000 órát működnek. Ezenkívül azt is figyelembe kell venni, hogy a szél nem igazodik ahhoz, hogy nekünk mikor van szükségünk áramra. Az ellátás biztonságához szükség van alaperőművek működtetésére, amilyenek például az atomerőművek. □ 11 % D 3% 32% 154% Atomenergia Konvercionális hőenergia □ Víz □ Egyéb megújuló Villamosenergia-termelés forrásai az Európai Unióban Dr. Peter Haug Dr. Tombor Antal ■ szén □ atomenergia ■ olaj ■ vízenergia □ gáz □ geotermikus □ biomassza ■ napenergia ■ hulladék ■ egyéb források Villamosenergia-termelés forrásai az Európai Unióban A szélenergia hasznosítása azért nem terjed gyorsabban, mert az európai átlagot tekintve a szélturbinákkal termelt áram költsége nagyjából kétszer akkora, mint az atomerőműben termelt villamos energiáé. Másrészt nem elhanyagolható szempont, hogy a szél nem mindig akkor fúj, amikor a villamos energiára szükségünk van. kajában minden technológiát egyenlő mértékben kell figyelembe venni, és egyetlen egyet sem szabad kizárni. • Tudatosítani kell, hogy az atomenergia fontos szerepet játszik a megbízható, biztonságos és főként tiszta villamosenergia-termelésben. • Rugalmas, hosszú távon fenntartható és versenyképes erőműparkot Csehország Szlovénia Magyarország Szlovákia Litvánia 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% Az atomenergia részaránya a villamosenergia-termelésben, az újonnan csatlakozott országokban
