Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-09-01 / 9. szám

2005. szeptember ATOMERŐMŰ 3. oldal Dinamikus atomenergia-fejlesztési tervek Kínában A HTR-10 nagyhőmérsékletű gázhűtésű reaktor belseje a grafit gömbbe ágyazott fűtőelemekkel épülő két orosz gyártmányú VVER- 1000 reaktor mellett, további 8 reak­torra írtak ki versenytárgyalást, és az építési döntések meghozatala még 2005-ben várható. A kínai nukleáris fejlesztési politi­ka szerint az új reaktorok többsége nyomott vizes lesz, de építenek más reaktortípusokat is. A berendezések és a nukleáris üzemanyag gyártásá­ban egyre nagyobb mértékben a hazai iparra akarnak támaszkodni, és mind nagyobb részt vállalnak a tervezésben és a beruházások szervezésében is. Ugyanakkor bátorítják a nemzetközi együttműködést. Figyelemre méltó eredményeket ért el a kínai nukleáris kutatás is. Mű­ködik egy 10 MW teljesítményű nagyhőmérsékletű gázhűtésű de­monstrációs erőmű grafitgolyóba ágyazott üzemanyaggal. Ez a beren­dezés teljesen saját, kínai fejlesztés, Qinshan atomerőmű Számos jel mutat arra, hogy az atomenergia történetében egy újabb fellendülést hozó korszak kezdő­dött el. Szinte valamennyi földré­szen reményt keltő változásokat fi­gyelhetünk meg. Az Amerikai Egyesült Államokban már csaknem a működő reaktorok egyharmada kapott engedélyt 60 évig történő üzemeltetésre. Sok európai ország­ban is folynak üzemidő-hosszabbí­tási programok, és két új reaktor építését is elkezdték (egyet Finnor­szágban, egyet Franciaországban). Oroszország azt tervezi, hogy meg­duplázza az atomerőművek teljesít­ményét. A legnagyobb ütemű fejlő­dés azonban Ázsiában figyelhető meg. Japán, Dél-Korea, India és el­sősorban Kína egyre nagyobb sze­repet szán az atomenergiára alapo­zott villamos áram termelésének. A különösen dinamikus kínai fejlő­dés legfontosabb hajtóereje a villa­mosenergia iránti igény gyors növeke­dése. Az ipari termelés bővülése és a lakossági áramfogyasztás meredek emelkedése felülmúl minden korábbi várakozást. Az évi 15% körüli igénynövekedés kielégítése komoly kihívás. Tíz év alatt Kína a világ egyik legna­gyobb olajimportőrévé vált, s a gazdaság irányítói világosan lát­ják, hogy a külföldi szénhidro­géntől való függőségen enyhíteni kell. Ennek egyik eszközének az atomerőművek építését tekintik. Jelenleg Kínában a kilenc, összesen 6.600 MW beépített teljesítményt képviselő atom­­erőművi reaktor még csak az or­szág villamosenergia-termelésé­­nek 2,2%-át adja, azonban ez az arány a jövőben gyorsan növe­kedni fog. A kormány tervei sze­rint 2020-ig az atomerőművek összteljesítménye 36-40.000 MW- ra növekszik, ami azt jelenti, hogy átlagban évente 2.000 MW új kapacitásnak kell belépni. A jelenleg és annyira meggyőzően bizonyította ennek a megoldásnak az előnyeit, hogy a Shandong tartományban lévő Weihai mellett egy 195 MW villamos teljesítményű prototípusblokkot ter­veznek. Az engedélyezési eljárás már folyamatban van, és a tervek szerint ez a reaktor 2006 végére el is készül. Az itt szerzett tapasztalatok alapján további 18 reaktort létesítenek majd ugyanezen a telephelyen. Ezenkívül fontos szakaszához ér­kezett a 65 MW teljesítményű kísér­leti gyorsreaktor megvalósítása azzal, hogy ez év augusztusában helyére emelték a reaktortartályt. Nagy hangsúlyt helyeznek a kínaiak a nemzetközi együttműködésre is. Nem­rég rendezték meg a SMIRT-18 nemzet­közi konferenciát, amelyen külön szek­ció foglalkozott az atomerőművi beren­dezések élettartam-gazdálkodásával. Ebben a szekcióban, illetve a hozzákap­csolódó szemináriumon több magyar előadás is elhangzott. A kínai szakembe­rek figyelmét a paksi atomerőműben működő, a főberendezések öregedéske­zelését segítő adatbázis (DACAAM) és a gőzfejlesztőkkel szerzett tapasztalatok keltették fel leginkább.-Czibolya László- Magyar Atomfórum Egyesület Francia cégek Kínában Az Areva és az Alstom nyert új be­ruházási lehetőséget a Kína déli részén (Guandong) folyó atomerő­mű-beruházáson (Ling Ao II. fá­zis). A két francia óriáscég közel 500 millió eurós beruházásról írt alá szerződést. Az Areva zsebébe két szerződés került, közel 400 milliós értékben. A feladat primer köri és biztonsági vonzatú műszerezettség és szabályo­zórendszerek megvalósítása a két új blokkra. A hírt Anne Lauvergeon, a francia cég elnöke közölte. Értesülé­sei szerint Kínának 20-25 reaktor­blokkot kell felépítenie 2020-ig, hogy ki tudják elégíteni energiater­melési céljaikat (nem a fogyasztói igényeket, azt nehéz lenne - a fordí­tó megjegyzése). Lauvergeon asz­­szony szerint további blokkok építé­sére is szükség lehet, hogy megvaló­sítsák a kínai programban szereplő 4%-os nukleáris részesedést. Hason­ló véleményének adott hangot Ma Kai úr is, a kínai fejlesztési és re­formmegvalósítási miniszter is. Ezalatt az Alstom csoport bejelen­tette, hogy közel 80 millió eurós szer­ződéssel rendelkezik kínai partneré­vel, a Dongfang Elektromos Társa­sággal. A szerződés tárgya a Ling Ao II. telephely két darab 1000 MW-os gőzturbinájára és generátorára vonat­kozik. Ez a harmadik jelentős szerző­dés, amit a cég Kína nukleáris prog­ramjában magáénak mondhat az el­múlt néhány évben. Korábban a cég­nek két fontos szerződése volt a Daya Bay és a Ling Ao I. fázis beruházások megvalósítása során. Az Alstom Arabelle nevű gőzturbinája 1.000 és 1.800 MW között üzemeltethető, és gyakorlatilag minden nukleáris gőz­termelő egységgel kompatibilis. Forrás: Nuclear Engineering International, 2005. június -Varga József-Harminc éve helyezték el a paksi atomerőmű alapkövét A nukleáris bázisú energiatermelés kilátásai nagyon kedvezőnek tűntek az ötvenes években. A világ első atomerőműve 1954. július 27-én kap­csolódott a szovjet villamos hálózat­ra. A nyugati irodalomban nem szíve­sen említik az obnyinszki erőművet mint a világ első békés célú atomerő­művét. Ennek több oka is van. Egy­részt nehezen felejthető el, hogy épí­tését - ha Kurcsatov ösztönzésére is, de - Sztálin rendelte el. Másrészt az is tagadhatatlan, hogy az obnyinszki atomerőmű - lévén grafitmoderálású és vízhűtésű - adott esetben plutóni­um termelésére is átállítható volt. Vé­gül a döntő érv, nem egy általános, nagyszabású, energetikai reaktorok fejlesztését, a nukleáris technológia békés célú alkalmazásának széles körben történő elteijesztését célzó program részeként épült fel. A békés, kereskedelmi célú nukleá­ris energetika születésnapját legtöb­ben 1953. december 8-ára teszik. Ek­kor hangzott el Eisenhower elnök hí­res „Atoms for Peace” beszéde. Az elnök beszédében javasolta a Nem­zetközi Atomenergia Ügynökség lét­rehozását, amely szervezet feladatát úgy jelölte meg, hogy dolgozzon ki „ módszereket, melyek segítségével a hasadóképes anyagokat az emberiség békés céljainak szolgálatába lehet ál­lítani. Szakértőket kell megbízni, hogy az atomenergiát a mezőgazdaság, or­vostudomány és más békés tevékeny­ségek számára felhasználhatóvá te­gyék. Kiemelt cél lehet a világ ener­giaínségben szenvedő területeinek bőséges elektromos energiával törté­nő ellátása." 1954 szeptemberében kezdték el a világ első kereskedelmi atomerőmű­vének építését az USA-ban, Ship­­pingportban. Elektromos áramot Pittsburgh-nek szolgáltatott először 1957. december 23-án. A Shippingport­atomerőműveket a világ számos pontján. Az energiaellátással foglalkozó ma­gyar szakemberek érdeklődése az atomerőművek iránt igen nagy volt már ebben a kezdeti időszakban is. Ér­belül, mind pedig a hazai szellemi előkészületek terén. 1966. december 28-án Kormány­közi egyezmény született Magyaror­szág és a Szovjetunió között, mely­nek értelmében hazánkban 2x400 MW teljesítményű atomerőmű épül szovjet közreműködéssel. 1970-ben a Magyar Népköztársa­ság Kormánya - összhangban a szén­hidrogénprogram fokozott ütemű megvalósításával - a paksi atomerő­mű építésének elhalasztását határozta el, és kezdeményezte az 1966-os Kor­mányközi egyezmény módosítását. 1974. december 23-án a magyar fél elfogadta a paksi atomerőmű mű­szaki terveit. 1975. április 25-én döntés szüle­tett, hogy nem kettő, hanem négy da­rab 400 MW teljesítményű WER- 440/213 típusú, nyomott vizes reaktor (PWR) épül Pakson. 1975. október 3-án, 15 órakor - harminc éve - rakták le a paksi atom­erőmű alapkövét, benne Havasi Fe­renc, a Magyar Népköztársaság Mi­reaktor nyo­mott vizes típus volt, 230 MW termikus telje­sítménnyel. Az elektromos há­lózatra 60 MW- ot szolgáltatott. A nyomott vi­zes reaktortí­pust eredetileg Rickover admi­rális ösztönzé­sére a haditen­gerészet részé­re, anyahajók meghajtására fejlesztették ki. Ma ez a legel­fogadottabb, legbiztonságo­sabbnak tekin­tett atomreak­tor. 1963-ban lépett üzembe az első, a villamos energiát kereskedelmileg is versenyképes áron termelő atomre­aktor. Ezt követően nagy számban rendeltek meg és helyeztek üzembe demes áttekinte­ni a hazai esemé­nyeket kronoló­giai sorrendben: 1950-ben a Magyar Népköz­­társaság Kormá­nya létrehozta az Országos Atom­energia Bizottsá­got (OAB), a magyar atom­­energetikai prog­ram összehan­golt előkészítése érdekében. 1963 májusában az OAB egyértel­műen állást foglalt amellett, hogy fo­kozni kell az atomenergia ipari lépté­kű felhasználására irányuló előkészü­leteket, mind a KGST adta kereteken jiLnpi^oLeveL 1 MAQYAR NÉPKOZTARSASAG MINISZTERTA­NÁCSA - SZOCIALIZMUST EPITÖ DOLOOZO NÉPONK TOVÁBBI FELEMELKEDÉSÉNEK. SZERE­TETT HAZÁNK GYARAPÍTÁSÁNAK NEMES SZÁNDÉKÁTÓL VEZETTETVE-. NAGY TELJESÍTMÉNYŰ. KORSZERŰ ENERGIAFORRÁS ATOMERŐMŰ LÉTESÍTÉSÉT HATÁROZTA EL. CÉLKITŰZÉSŰNK MEC/VALOSlTASA­­BAN ERŐT AD HOGY MIKÉNT SZÉPÜLŐ. GAZDAGODÓ ÉLETŰNK MINDEN TERÜLETEN E MERŐBEN ŰJ FELADAT MEGOLDÁSÁBAN IS ÖNZETLENÜL SEGÍT BENNÜNKET FELSZABADÍTÓNK ff IGAZ BARÁTUNK. A SZOVJETÜNK) A FELÉPÜLŐ ATOMERŐMŰ SZÜNTELENÜL ARAOO FÉ­NYE ÉS ENERGIÁJA HIRDESSE AZ UTOKOR SZAMARA IS MARADANDÓ MÓDÓN NÉPÜNK SZORGALMAT ÉS TEHETSÉGÉT A HAZA TOVÁBBI FEIVIRAGOZTATASA­­RA IRÁNYULÓ TÖRETLEN SZÁNDÉKÁT. A PAKSON FELÉPÜLŐ ELSŐ MAGYAR ATOMERŐMŰ ALAPÍTÓLEVELÉT EZENNEL ALAIRIUK ÉS KIADJUK ANNAK ÉRDEKÉBEN HOGY AZ ELSŐ EGYSÉGÉVEL 1980-ban áramot termelő erőmű megterem­tésére IRÁNYULÓ SZILARD ELHATÁROZÁSUNKAT KIFEJEZZÜK JELEN ALAPITOOKMANYT AZ ÜTŐKOR SZAMARA IS MEGŐRIZZÜK AZT - HAZÁNK FEL SZABADULÁSÁNAK SO. ESZTENDEJÉBEN - A PAKSI ATOMERŐMŰ ALAPKÖVÉBE ELHELYEZZÜK PAKS. 1975. OKTOBER 3. nisztertanács elnökhelyettese által alá­írt alapítólevéllel, amely rendelkezett a Pakson felépülő első magyar atomerő­műről. Az alapkő és az alapítólevél - mint jelentős kortörténeti dokumentum - a Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogatóközpontjában megtekinthe­tő. Aki még nem látta, annak érdemes áttekintenie az alapítólevélből kiemelt gondolatot: „A felépülő atomerőmű szüntelenül áradó fénye és energiája hirdesse az utókor számára is mara­dandó módon népünk szorgalmát és te­hetségét, a haza további felvirágoztatá­sára irányuló töretlen szándékát." 1976. január 1-én a Magyar Villa­mos Művek Tröszt keretében meg­kezdte működését a Paksi Atomerő­mű Vállalat. 1982. december 14-én 21 óra 45 perckor működni kezdett Magyaror­szág első ipari atomreaktora, az atom­erőmű 1. blokkja, majd 1982. decem­ber 28-án 0 óra 13 perckor a paksi atomerőmű 1. blokkja rákapcsolódott az ország energiahálózatára. 1984. szeptember 6-án a paksi atomerőmű 2. blokkja is rákapcsoló­dott az energiahálózatra. 1986. szeptember 28-án a paksi atomerőmű 3. blokkja bekapcsolódott az országos energiahálózatba. 1987. augusztus 16-án a paksi atomerőmű 4. blokkját is rákapcsolták a magyarországi energiahálózatra. Ezzel elkészült a beruházás, és teljes kapaci­tással működött Magyarország első és mindeddig egyetlen atomerőműve. A paksi atomerőmű elektromos össztelje­sítménye 1850 MW, az ország villa­­mosenergia-termelésének körülbelül 40%-át adja, és az országban a legol­csóbban állítja elő a villamos energiát. Felhasznált irodalom: A Paksi Atom­erőmű Rt. internetes honlapja: www.atomeromu.hu -Sípos László-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents