Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-09-01 / 9. szám

4. oldal ATOMERŐMŰ 2005. szeptember A világot csak annyira érthetjük, amennyire ismerjük azt Mindennapjaink része: a nukleáris energia (9.) Sorozatunk nem szakembereknek, hanem „átlagembereknek” szól, megkíséreljük közelebb hozni őket az atom világához, annak békés cé­lú felhasználásának „iskolapéldájá­hoz”, az atomerőműhöz és műkö­déséhez, főbb folyamataihoz. Re­mélve azt, hogy a tisztelt olvasó ez­által véleményt formálhat arról is, „áldás” vagy „sorscsapás” szá­munkra a nukleáris energia. Véle­ményt mindenkinek magának kell alkotnia, az alábbiak legfeljebb csak segítséget jelenthetnek a véle­ményalkotáshoz. Előző számunkban már „megér­keztünk” az atomerőművekhez. Rész­letesen is taglaltuk a reaktorok biz­tonsági kérdéseit, majd megkezdtük ismerkedésünket kis hazánk mai na­pig egyetlen, Pakson üzemelő atom­erőművével. Ezúttal folytatjuk az is­merkedést, nézzük hát, milyen főbb egységekből áll a paksi atomerőmű. Az aktív zóna Az aktív zóna a függőleges elhelyezé­sű, hengeres reaktortartályban talál­ható. A reaktortartály acélból készült, falvastagsága az aktív zóna magassá­gában 14 cm. Belülről 9 mm vastag rozsdamentes acélbevonattal van el­látva korrózióvédelem céljából. A reaktor üzemanyaga urán-dioxid, amit kb. 9 mm magas, 7,6 mm átmé­rőjű hengeres pasztillákká préselnek, ebből 42 tonnát helyeznek el a reak­torban. Az uránpasztillákat egy cirkó­­nium-nióbium ötvözetből készült, 2,5 m hosszú, 9 mm külső átmérőjű cső­be (a burkolatba) helyezik, amit fel­töltenek héliumgázzal, és ezután her­metikusan lezárnak. A burkolat meg­akadályozza a hasadványok kikerülé­sét a hűtővízbe.Az üzemanyag-tablet­ta és a burkolat együtt jelentik a fütőelempálcát. A burkolat és az urán­pasztilla között egy vékony gázrés ta­lálható annak érdekében, hogy üzem közben legyen elegendő hely a pasz­tilla hőtágulására. Mivel a több tíz­ezer fütőelempálca egyenkénti moz­gatása, cseréje gyakorlatilag megold­hatatlan lenne, a fűtőelemeket köte­­gekbe foglalják. A WER-440-nél a fütőelemkötegek (kazetták) hatszöges keresztmetszetűek, és egyenként 126 db fűtőelemet tartalmaznak. A kazetták­ban lévő urán-dioxid üzemanyag dú­sítása eredetileg 1,6; 2,4, vagy 3,6% volt, és egy kazettában rendszerint csak azonos dúsítású fűtőelemek vol­tak. Néhány éve mindez változott, és megkezdték a 3,82% átlagdúsítású, úgynevezett profilírozott üzemanyag­kazetták alkalmazását. A változtatás célja az évenként betöltött friss üzem­anyag átlagdúsításának növelése ré­vén csökkenteni a felhasznált friss ka­zetták, egyszersmind a kirakott ki­égett kazetták darabszámát, csökken­teni az üzemanyag költségét. Ezen új, profilírozott kazetták lé­nyegesen abban térnek el a korábban használt kazettáktól, hogy üzem­anyagpálcáik különböző dúsítású uránt tartalmaznak, és a pálcák dúsí­tása szerint olyan alkalmas módon vannak a kazettában elhelyezve, amely a kazettán belüli egyenlőtlen­ség szempontjából a korábban meg­szokottnál kedvezőbb, azaz a pálcák teljesítménye közötti eltérés kisebb. Az aktív zónában összesen 349 db ka­zetta fér el, ebből az üzemanyagköte­gek száma 312 db. A WER-440 típusban a láncreak­ció szabályozásához a fűtőelemköteg­­ekkel azonos méretű, bóracélból ké­szült abszorbens (elnyelő) kazettákat használnak, amelyek felülről lógnak be a zónába. A reaktorban összesen 37 db ilyen szabályozó- és biztonság­­védelmi kazetta van, amelyek közül üzem közben 30 db állandóan kihú­zott állapotban, az aktív zóna fölött helyezkedik el. Ezek az úgynevezett biztonságvédelmi rudak, amelyekkel a reaktor bármikor biztonságosan le­állítható. A maradék 7 db abszorbens kazettával az üzem közbeni teljesít­ményszabályozást végzik, de termé­szetesen ezek is ellátnak biztonságvé­delmi funkciót. A szabályozókazetták aljához egy-egy fűtőelem-kazettát kapcsolnak, így a kihúzott abszorben­­sek helyén is üzemanyag található. Az aktív zónát a 312 db üzemanyagkazetta, a 37 db abszorbensrúd és a moderátor szerepét is be­töltő hűtőviz alkotja. Az atomerőművet indulása után egy évvel leállítják, és kiszedik a már kiégett kazettákat, és helyükre újakat helyeznek be. Ez­után a reaktort évente le­állítják, és kiveszik a leg­inkább kiégett üzem­anyag-kazettákat. Primer kör A reaktortartályon kü­lönböző magasságban helyezkednek el a hűtő­közeg be- és kivezetésére szolgáló csőcsonkok. Az aktív zónában felsza­baduló hő elszállítása a reaktor körül lévő, 6 db hűtőkör feladata. A hűtőkö­rök között eltérés csak abban van, hogy az egyik körhöz kapcsolódik a nyomás szabályozhatóságát elősegítő térfogat-kompenzátor. A reaktorban névleges állapotban 297 °C-ra felmelegedett víz a meleg­ágon lép ki a reaktorból, és jut el a gőzfejlesztőkbe. A gőzfejlesztő hatal­mas (2,3 m átmérőjű, 12 m hosszú), fekvő henger alakú hőcserélő, amely­ben a víz hőjének egy részét átadja a szekunder kör vizének, miközben a primer köri viz 267 °C-ra hűl le. A ra­dioaktív primer köri víz a gőzfejlesz­tőben 5.536 db 16 mm átmérőjű fűtő­­csövön áramlik át, így forralva fel a gőzfejlesztőkben lévő inaktív szekun­der köri vizet. A lehűlt hűtőközeg a hidegágon jut vissza a reaktorba. A víz cirkulációját a fő keringetőszivattyú (FKSZ) bizto­sítja. Minden hűtőkör külön-külön le­zárható a főelzáró tolózár (FET) se­gítségével, melyből minden körben kettő található. A WER-típusú reaktorok nyomott vizes rendszerűek, azaz a primer kör­ben nagy nyomás fenntartásával biz­tosítják azt, hogy a hűtőközeg ne forr­jon el. (A víz forráspontja 1 bar, azaz légköri nyomáson 100 °C, a primer körben uralkodó 123 bar nyomáson viszont már 330 °C körüli.) A nyomás állandó értéken tartására szolgál a tér­fogat-kompenzátor vagy nyomáski­egyenlítő. Minden blokkhoz 1 db tér­fogat-kompenzátor tartozik, amely az egyik hurok melegágához csatlako­zik. A térfogat-kompenzátor egy álló elrendezésű tartály, melynek alját az egyik hűtőkör melegágával, tetejét az egyik hidegággal kötik össze. A tar­tályban 325 °C-os, telített állapotú víz, és felette gőzpáma található. Szekunder kör A szekunder körben történik a reak­torban megtermelt hő átalakitása mozgási, majd villamos energiává. A gőzfejlesztőkben lévő 223 °C-os, 46 bar nyomású tápvizet a csövekben ke­ringő 297 °C-os primer köri víz 258 °C- ra melegíti, és ezen a hőmérsékleten felforralja. A keletkező gőz nedvessé­get is magával ragad, így a cseppeket el kell távolítani a gőzből, a turbinala­pátok ugyanis tönkremennének a víz­­cseppektől. Erre szolgálnak a kilépő gőz útjába helyezett csepple­választó zsaluk. Ezek olyan terelőlemezek, amelyeken át­haladva a vízcseppek lecsa­pódnak, így a kilépő gőz ned­vességtartalma már alacso­nyabb, mint 0,25%. A gőzfejlesztőkből kilépő, mintegy 450 t/h tömegáramú gőz a turbinára kerül, ahol mozgási energiáját kihasznál­va meghajtja a turbina lapátja­it. Egy adott blokkban lévő hat gőzfejlesztőből három együtt táplál egy turbinát. A turbiná­ban egy tengelyen helyezke­dik el egy nagynyomású és két kisnyomású ház, valamint a generátor forgórésze. A turbi­na nagynyomású háza 6 foko­zatú, azaz a gőz expanziója és munka­végzése 6 fokozatban történik. A nagy­nyomású turbinaházban a gőz hőmér­séklete kb. 140 °C-ra csökken, nedves­ségtartalma pedig 12%-ra nő. Emiatt a kisnyomású házba való belépés előtt a cseppleválasztó és gőztúlhevítő beren­dezésbe kerül, ahol a turbinára káros vízcseppeket eltávolítják belőle, és a telítési hőmérséklet fölé melegítik. A két kisnyomású ház 5-5 fokozatú. A már munkát végzett gőz a kon­denzátorba kerül, ahol csaknem 13.000 csőben a Dunából kivett hűtő­víz áramlik. A hűtőcsöveken a gőz kb. 25 °C-os hőmérsékleten lekondenzá­­lódik. Minden turbinaegységhez két kondenzátor tartozik, amelyekben 0,035 bar nyomást (vákuumot) tarta­nak fenn. (A turbinán a munkagőzt a gőzfejlesztő és a kondenzátor közti nyomáskülönbség hajtja át.) A cseppfolyósodon munkaközeget különböző tisztító- és előmelegítő be­rendezéseken keresztül a tápszivattyúk visszajuttatják a gőzfejlesztőbe. Az előmelegítésre az erőmű jobb hatásfo­ka miatt van szükség. Az előmelegítést a turbináról vett gőzzel végzik, mely­nek során a kondenzátorból kilépő 25 °C hőmérsékletű víz 9 hőcserélőben vé­gezetül 223 °C hőmérsékletűre meleg­szik fel. A tápvíz ezen a hőmérsékleten lép be a gőzfejlesztőkbe, ahol újra át­veheti a primer köri víz hőjét, és újra kezdődik a körfolyamat. (Folytatás a következő számban.)-Medgyesy­mag- ▲ hő- t pnrm2r .k^ri A 9°z bels° t mechanikai ▲ villamos energia ~ energia* W energiája V energia W energia A magenergia villamos energiává alakulásának folyamata Az urán útja a bányától a reaktorig Stílusok tobzódása Két hétig látta vendégül Kalocsa azokat az alkotókat, akik az ország különböző pontjairól érkeztek az immár méltán híressé vált Kalocsai Képzőművész Alkotótáborba. A tá­bor zárónapján, augusztus 14-én 21 alkotó mutatta be a Városi Galé­riában legújabb alkotásait, melyek sokszínűségükkel és újszerűségük­kel méltán számíthatnak a közön­ség érdeklődésére. A táborban készült és válogatott alkotásokat bemutató kiállítást Vízi Melinda és Nagy László, a Liszt Fe­renc Alapfokú Művészetoktatási In­tézmény tanárainak zongorán és tu­bán előadott rövid műsora nyitotta meg. Ezt követően Asperján István­ná, a művelődési központ igazgató­nője köszöntötte az egybegyűlt kö­zönséget. Beszédében egy tokiói kertben található sziklaegyüttes szemléléshez hasonlította a művé­szek útkeresését. A sziklakért 12 sziklából áll, amelyeket bárhonnan is nézünk, egy szikla mindig rejtve marad a szemünk elől. A japánok úgy tartják, ez annak a jelképe, hogy bármennyire is szeretnénk a világ titkait megismerni, annak egy része mindig rejtve marad előttünk. Ezzel együtt az ember mindig megpróbálja ezeket a titkokat feltárni, akár a tu­domány, akár a művészetek segítsé­gével. A most bemutatott alkotások nyomán a város és térségének egy­­egy olyan részlete fedheti fel arcát, amely sokak számára eddig kevéssé volt ismert. Loibl László alpolgármester a kiál­lított alkotásokról elmondta, hogy a művek között a meghökkentő, már­­már provokatív képtől a valóság ábrá­zolásán át a mélyen elgondolkodtató képig, szinte minden megtalálható. Képről képre változik a formavilág és a technika, amelyek magukon hor­dozzák a művészek útkeresési szán­dékát. A táborlakók többsége fiatal, ami adott egyfajta dinamikusságot, il­letve jó hangulatot az alkotás folya­matának, de ez a tény feltételezi azt is, hogy a tábornak van vonzereje, perspektívája és ily módon jövője is. Az alpolgármester végezetül kijelen­tette, hogy az elmúlt tizenhárom év­ben a Kalocsai Képzőművész Alkotó­tábor a város kulturális életének fon­tos részévé vált, így arra szólította fel a jelenlévő művészeket és a kiállítást látogató közönséget, hogy ,jövőre hasonló céllal újra találkozzunk!”-Péjó Zoltán-NucNet hírek a nagyvilágból A tajvani atomerőművek a tájfun alatt is biztonságosan üzemeltek Miután a 2005. július 18-án lecsapó Hajtang tájfun elhagyta Tajvan partjait, a szigeten található atomerőművek már másnap megkezdték a teljes teljesít­ményre történő visszaállást. A tajvani nukleáris hatóság (Department of Nuclear Regulation) jelentése szerint a három kétblokkos erőmű azután is foly­tatta a normál üzemet, hogy a tájfun el­érte a szigetet. Mivel azonban az erőmű­vek környezetében a szélsebesség meg­haladta a 25 m/s-os határértéket, az erő­műveknek követniük kellett a tájfun ide­jére előírt különleges üzemeltetési sza­bályokat. Ennek eredményeképpen a mindhárom erőmű teljesítményét 20 és 30 % közötti szintre kellett csökkenteni. A Flajtangot tartják a legerősebb tájfun­nak, amely az elmúlt öt évben elérte Taj­vant. Több mint egymillió háztartás ma­radt áram nélkül, és a vihar legalább há­rom ember halálát okozta. Forrás: NucNet I Tajvani Atomenergia Tanács A Lordok Háza „kétségesnek” tartja a megújuló energiaforrásokat A brit Lordok Házának egy bizottsága arra szólítja fel a kormányt, hogy érté­kelje át a klímaváltozással kapcsolatos politikáját, azon belül is a megújuló energiaforrásokkal és az energiahaté­konysággal kapcsolatos „kétes feltéte­lezéseket”. A Lordok Házának gazdasá­gi vizsgálóbizottsága szerint a klíma­változással kapcsolatos tudományos vizsgálatok még jelentős bizonytalansá­got tartogatnak a jövőre nézve. Vélemé­nyük szerint fenn kell tartani az ország létező atomenergetikai kapacitását (amely jelenleg a hazai villamosener­­gia-termelés kb. 20 %-át adja). A bizott­ság - amelynek tagja két korább brit pénzügyminiszter is, és a volt gazdasá­gi miniszter, Lord Wakeham az elnök „A klímaváltozás gazdasága” című, 2005. július 6-án nyilvánosságra hozott jelentése szerint meglepetéssel fogad­ták, hogy a rendelkezésre álló technoló­giák széles skálájából a kormány csak egyre, a szélenergiára koncentrál:- „Aggodalommal tölt el bennün­ket, hogy az Egyesült Királyság ener­gia és klímaváltozás politikája a meg­újuló energiaforrásokkal és az ener­giahatékonysággal kétes feltételezé­sekre támaszkodik, és hogy mindezek költségei nincsenek megfelelően do­kumentálva” — áll a jelentésben. A nukleáris energiával kapcsolatban elmondták, hogy nem tartanák bölcs /^%TheWbrttfs Nuclear News Agency .vSQIIA-XA döntésnek a nukleáris opció kizárását. A körültekintő megoldás a lehető leg­szélesebb energiaportfolió fenntartása. Amellett érvelnek, hogy a jelenlegi nukleáris kapacitást meg kell őrizni a további leszerelések megkezdése előtt. A jelentés még hozzáteszi, hogy ko­moly kétségeik vannak azzal kapcsolat­ban, hogy az energiahatékonyság és a szélenergia segítségével mennyi valósít­ható meg a kormány által kitűzött emissziós célokból. Véleményük szerint nem helyes, ha a kormány akarja kivá­lasztani a győztest a különböző techno­lógiák közül. Helyesebb, ha a kormány meghatározza az elérni kívánt célt, ezt érvényesíti az árképzési rendszerben, és a piacra bízza a megfelelő technológiák és azok arányának meghatározását. Sür­getik a kormányt, hogy a jelenlegi klí­maváltozási járulékot mielőbb váltsa fel a szén-dioxid-adó és végezzenek pénz­ügyi becsléseket a globális felmelegedés által okozott károkról, az ellenintézke­dések költségeiről és azok hatékonysá­gáról. Tony Blair miniszterelnök szerint kormánya nem záija ki újabb atomerő­művek építését a szén-dioxid-kibocsátá­­si célok elérése érdekében. NucNet

Next

/
Thumbnails
Contents