Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2004-04-01 / 4. szám

J_L 4. oldal ATOMERŐMŰ 2004. április Utazás a mesék világába Környezet és Természetvédő Találkozó Április 4-ig volt látható a vajdasági születésű, jelenleg Baján élő Nemes Farkas Zsuzsa olvasókönyv-illuszt­rációit bemutató kiállítása a kalo­csai művelődési központ emeleti ki­állítótermében. Az idehaza és külföldön is egy­aránt ismert grafikusművész varázsa abban rejlik, hogy képes gyermeki szívvel látni és láttatni a világot. A megnyitón Kovács Zita művészettör­ténész nem véletlenül fogalmazott úgy, hogy „...madara, kutyája, macs­kája, lova, ha lennék valakinek, az övé szeretnék lenni. De nemcsak cso­daszép tollú, ékes hangú madárnak; kicsi fűszálnak, mihaszna gaznak is elmennék hozzá. Mert remélném, fe­kete alapra, bajomra ő fest majd vilá­gító menedéket.” A vajdasági gyere­kek tavaly ősszel vehették kézbe a harmadik osztályos olvasókönyvet, melynek érdekessége, hogy a mesék­hez az illusztrációkat Nemes Farkas Zsuzsa készítette. Ezeket az alkotáso­kat a nagyközönség egy önálló kiállí­tás keretében csodálhatta meg márci­us második felében. Aki vállalkozott erre a kalandos, csodákkal teli utazás­ra, a saját szemével győződhet meg arról, hogy a valóság és a mese fogal­ma korántsem örök ellenségek. Ne­mes Farkas Zsuzsa képeinek alapját az olvasás szeretete adja, s az a lelki szépség, amelynek köszönhetően me­sekönyveinek illusztrációi nem afféle szabásminták, képes kommentárok, hanem jóval mélyebb tartalommal bí­ró művészi alkotások. A repülő fale­velek, a tavasszal félénken előbúvó bogarak, a könnyedén tovasuhanó lágy felhők mesés világa április 4-ig várta az érdeklődőket. Miklós Imre Tolna megyei művészek Kalocsán Ebben az évben 2004. március 25- 28. között a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban került sor a Kör­nyezet- és Természetvédő Szerveze­tek XIV. Országos Találkozójára. A négynapos találkozón 250 szervezet közel ezer tagja vett részt. A rendezvényen a Greenpeace és az Energia Klub mellett jelen voltak a Zöld Fiatalok, a Krisna-tudatú hívők, a Civilek a Zengőért és még sokan má­sok, így a Fiatalok a Nukleáris Energe­tikáért (FINE) képviselői is. Volt ott szemétszobor italos dobozokból, bio­vegetáriánus kolbász és kenyér, vala­mint biogáz erőmű színes vázlata is. Az autók veszélyeshulladék-tartalmát firtató ábra derültségre adott okot, mi­vel a résztvevők nagy része autóval ér­kezett a találkozóra — a parkoló már reggel 9-kor tele volt. Az egyik kiállí­tott tabló az energiakoktélt ábrázolta: a bemutatott szcenárió alapján az atom­energia felhasználásának kismértékű, állandó növekedésére számítanak. Re­latív részesedését ugyanakkor el­nyomja a nap- és szélenergia, valamint a biogáz és a biomassza felhasználásá­nak meredek emelkedése. Eszerint az előrejelzés szerint a megújuló energia­­források részesedése 2060-ig eléri az 50 %-ot. A találkozón a plenáris ülés mellett számos párhuzamos szekció folyt. A paksi üzemzavarral foglalkozó ülésen már rögtön az elején világossá vált, hogy a kb. 30-35 fős hallgatóság többsége erősen antinukleáris beállí­tottságú. Mivel ilyen érzelmek esetén a szakmai érvek nem feltétlenül ve­zérnek eredményre, ehhez igazítottuk kommunikációs stratégiánkat is. A szekció programja a paksi üzem­zavar szubjektív és érzelmekre ható bemutatásával kezdődött Perger And­rás (Energia Klub) előadásában. Az előadást a FINE jelenlévő tagjai több alkalommal a pontos fogalmazást kérték számon az előadókon. A zöld felszólalók felhívták a figyelmet, hogy a szekció célja a szervezeti- és szerkezeti problémák, okok feltárása, nem pedig a műszaki részletekbe me­nő tárgyalás. Ennek ellenére az elő­adás döntő része az üzemzavar előz­ményeivel, a reaktor működésével és az elhárítással foglalkozott. Az egyik hozzászóló szerint a mű­szaki kérdések elterelik a figyelmet a szervezet működésével összefüggő problémákról, a műszaki szakembe­reknek és kutatóknak meg kell tanul­niuk a hétköznapi ember nyelvén fo­galmazni. Ezzel a FINE is teljes mér­tékben egyetért. Kóbor József biofizikus felhívta a figyelmet, hogy van Magyarországon az atomerőműtől és a felügyelő ható­ságtól független monitorozó rendszer. Megemlítette, hogy külföldön az Energia Klubhoz hasonló szervezetek is fenntartanak ilyen „civil” rend­szert, de azok szakmai ismereteket követelnek, amivel az Energia Klub nem rendelkezik. Az előzetesen kiadott programban szereplő témákról (élettartam-hosz­­szabbítás, leállítás, 2. blokk újraindí­tása, szakemberképzés) a kétórás vita során egyáltalán nem esett szó. A szekció keretében nyilatkozat elfoga­dása az élettartam-hosszabbítás ellen nem történt, arra semmilyen célzás, utalás nem volt. Pázmándi Tamás Csúvár Miklós Tizenkilenc Tolna megyei művész összesen negyvenöt alkotása volt látható a közelmúltban Kalocsán. A tárlatot március 21-től április 12- ig tekinthették meg az érdeklődők. A megnyitóra ellátogatott Frankné dr. Kovács Szilvia, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke is: „Az új Duna­­hídnak gazdasági és kulturális szem­pontból is nagy jelentősége van” — fo­galmazott az elnök, majd rámutatott: a híd az együvé tartozás jelképe, a jö­vőbe vetett hit szimbóluma. „Az ezerarcú Tolna megye” alkotói egye­di szín- és látványvilágot képvisel­nek, művészetükben tükröződik a hétköznapok öröme és az ünnepek szépsége. A kifinomult művészi igénnyel készült alkotások készítői közül ellátogatott a megnyitóra Cyránszky Mária, Koffán Károly, Kis Ildikó, Molnár M. György, Molnár András és Kovács Zoltán. A tizenki­lenc éves múltra visszatekintő, Fuchs György elnöksége alatt működő Tol­na Megyei Képző- és Iparművészek Egyesülete ugyanennyi, tehát tizenki­lenc tagot számlál. A többségében hi­vatásos művészekből álló közösség büszke arra, hogy a fiatalok élénken érdeklődnek az egyesület munkája iránt, az utánpótlással tehát egészen biztosan nem lesz gond. Az eseményt a Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola vonós triójának — Farkas Éva, Póli Emma és Komjáthy Péter —meg­­kapóan szép előadása tette teljessé, amit tovább fokozott a tárlatnyitót követő borkóstoló. Miklós Imre CD-ROM A/ÁNLÓ Bay Zoltán (1900-1992) Az Országos Műszaki In­formációs Központ és Könyvtár (OMIKK) 2001. július 1-jétől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudo­mányi Egyetem keretein belül, nevének és szakmai önállóságának megtartásá­val folytatja munkáját. Az eddigi tevékenységét foly­tatva, a tudomány és techni­ka történetének tudományos kutatások­ra alapozott feltárására, a természettu­dományos és műszaki eredmények ha­zai és külföldi bemutatására törekszik. E tevékenység eredményeképpen adta közre 1999-ben a „Magyarok a világ tu­dományos-műszaki haladásáért” c. multimédia CD-t, amely 83 kiemelkedő magyar tudós, feltaláló, mérnök élet­művét mutatja be magyar és angol nyel­ven. A Gábor Dénes centenárium (2000) alkalmából jelentette meg az ugyancsak kétnyelvű Gábor Dénes em­léklemezt, majd „A magyar tudomány és technika nagyjai” sorozatának első kiadványát, a Gábor Dénes CD-t. A so­rozat második, Millner Tivadar mun­kásságát ismertető tagja 2001-ben, a Csonka Jánost bemutató lemez 2003 elején, míg a most ajánlott negyedik, a XX. század egyik legjelentősebb fiziku­sának maradandó emléket állító CD­­ROM 2003 végén jelent meg. „Hiszek benne, hogy a tudomány egykor le fogja győzni a gravitációt. Ki fog szabadulni az ember a csillagok fe­lé! " (Bay Zoltán) Bay Zoltán fizikus és hírközlési mér­nök, a Tungsram Kutató Laboratóriu­mának hajdani vezetője, a budapesti Jó­zsef Nádor Műszaki és Gazdaságtudo­mányi Egyetemen 1938-ban alapított Atomfizika Tanszék első professzora volt. Neve nem cseng ismeretlenül a tu­dománytörténet iránt érdeklődők fülé­ben. Nobel-díjat ugyan nem kapott, mégis a XX. század egyik legjelentősebb kísérleti fizi­kusa lett. Legtöbben a máso­dik világháború után végzett holdradar-kísérlete miatt is­merik: 1946-ban Budapest­ről a Hold „radarozásával” igazolható méréssel állapí­totta meg a Föld—Hold kö­zötti 400 000 km-es távolsá­got. Nevéhez fűződik a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hiva­tal által 1983-ban elfogadott „fényre­­szabott” méter-definíció megalkotása. Az ajánlott CD-ROM — a teljesség igé­nye nélkül — próbálja összefogni a ma­gyar földről indult tudós életének, mun­kásságának bemutatására történt eddigi kezdeményezéseket, ötvözve ezt a mul­timédiás feldolgozás adta lehetőségek­kel. A kiadvány gazdag dokumentum- és képanyagot tartalmaz a tudós életéről és munkásságáról, többek közt az Egye­sült Izzó (ma GE Lighting) gyártörténe­ti gyűjteményéből, korábbi munkatársa­inak anyagából, levéltárakból és egyéb közgyűjteményekből. A most ajánlott le­mezen központi szerepet tölt be a róla készített, személyes momentumokkal gazdagon átszőtt portré, amelyben leg­fontosabb szakmai eredményeinek elem­zésére is sor kerül, megemlítve ugyan­csak világhírű kortársaival egész életre szőtt barátságait. Mindezt igényes bibli­ográfia, szakirodalmainak jegyzéke, bő­séges kronológia és indexek egészítik ki a céltudatos böngészés megkönnyítése érdekében. A kiadvány multimédiás, HTML-nyelven szerkesztett dokumen­tumokból készült, amelyek böngésző­­programmal olvashatók, nézhetők, hall­hatók, és hipertex csatolókkal érhetők el. A jelzett CD-ROM a BME OMIKK Ér­tékesítési és Marketing Csoportnál 2600 Ft + ÁFA áron beszerezhető. (1011 Bp., Gyorskocsi utca 5-7. Telefon: 1/457- 5333) Sipos László Reflektorfényben a kalocsai táncosok Aranyérem két kategóriában Első ízben rendezték meg Nyíregy­házán a Szabolcs Társastánc Fesz­tivált, amelyre az Alapfokú Művé­szeti Iskolák tanulói neveztek be az ország minden részéről. A Sárospa­taki Táncművészeti Iskola Kalocsai Kihelyezett Tagozata több kategó­riában és korcsoportban is kima­gasló eredményeket ért el. A versenyen több mint húsz iskola hétszáz növendéke mérette meg magát három kategóriá­ban. A kalocsai iskola II-III. korosztálya stan­dard és latin táncokkal lépett színpadra, reper­toárjukon bécsi- és an­gol keringő, valamint tangó is szerepelt. Latin kategóriában mindkét csoport cha-cha-cha-t adott elő, szabadon vá­lasztott darabként mind­két kategóriában egy­­egy Müller Gábor által megkoreografált összeállítással lop­ták be magukat a nézők és a zsűri szí­vébe. Olyannyira, hogy a második korcsoport páros-standard, illetve a harmadik korcsoport páros-latin kate­góriában a zsűri a kalocsaiakat hirdet­te ki győztesnek, valamint a fesztivál alatt a legjobb előadásért járó díjat is elhozták. A harmadik korcsoport má­sodik helyezést ért el a páros-stan­­dardben, illetve a második korcsoport a páros-latin kategóriában. Értékelő Magyar Művelődési Intézet táncmű­vészeti tanácsosa (zsűrielnök), Kállai Róbert zenetörténész, zeneszerző, a táncművészeti főiskola tanára, vala­mint Zsomboki Marcell és János Atti­la (mindketten főiskolai tanárok) - külön kitért arra, mennyire szinkron­ban volt a zene és a Müller Gábor tánctanár (korábbi világbajnok) által összeállított koreográfia. A Sárospataki Táncművé­szeti Iskola Kalocsai Kihe­lyezett Tagozata az érzelmi, esztétikai nevelés eszközeivel igyekszik hozzájárulni az ál­talános és középiskolás kor­osztály személyiségformálá­sának kiegészítéséhez, a sza­badidő tartalmas eltöltéséhez és az átlagosnál jobb képessé­gű növendékek felkészítésé­hez a szakirányú továbbtanu­lásra. A tanulók gyakorlati és elméleti tárgyak segítségével ismerkedhetnek meg a külön­böző korok és népek kultúrá­jával, szokásaival, a régi és modem illemszabályokkal. Autópálya a horizonton Kalocsától mindössze tizenöt kilo­méterre húzódik majd az a tran­szeurópai közlekedési folyosó, melyre a külhoni döntéshozók a kö­zelmúltban adták az áldásukat. A lobbizásban a térség egyik kalocsai képviselője, dr. Bagó Zoltán is hat­hatósan részt vett. Február közepén az Európai Parla­ment Regionális Politikai, Közleke­dési és Idegenforgalmi Bizott­sága, március 11-én pedig az Európai Parlament nagy több­séggel (385 igen és 52 nem szavazattal) elfogadta azt a módosító indítványt, amelyet Gurmai Zita kérésére Brian Simpson brit képviselő nyúj­tott be. Ennek értelmében megvalósulhat az észak-déli folyosó, ami Lengyelország­ból, Szlovákián és Magyaror­szágon keresztül egészen az Adriai-tengerig szeli ketté a kontinens keleti részét, nyomvonala a szlovákiai Zsolcán át, a Budapest- Eszék-Szarajevó-Ploce vonalon vezet az Adriáig. A több mint 210 milliárd eurós beruházás — amely magába fog­lalja a Budapestet Péccsel összekötő tervezett 6-os utat, és így közvetve Kalocsa érdekeit is érinti, európai uniós pénzekből valósul meg. A 2007-től megépítendő 84 kilométe­res, Parassapusztától Budapestig tartó szakasz, illetve az M6-os autóút Du­­naújváros-Ivándárda szakaszának au­tópályává alakítása száz kilométer hosszon mintegy háromszáz milliárd forintba kerül. Ennek 85 százalékát finanszírozza az unió kohéziós és strukturális alapja. A beruházás igazi magyar siker, s mivel valamennyi magyar képviselő egyhangúlag támogatta, ez az első je­le annak, hogy a valós magyar érde­kek érvényesüléséért össze tud fogni valamennyi hazai uniós párt. A döntés hátterét elemző beszámolók többsége kitér arra, hogy a kiugróan magas, 385 igen szavazathoz elsősorban az Európai Néppárt frakciójának többsé­gi akaratára volt szükség. Nagy mér­tékben segített a lobbizásban Mannin­­ger Jenő, Ékes József és térségünk egyik országgyűlési képviselője, dr. Bagó Zoltán. Rájuk az feladat hárult, hogy meggyőzzék a néppárti frakciót, változtassa meg korábbi elutasító ál­láspontját. Ehhez elsősorban a német és az osztrák témafelelősöket kellett a projekt mellé állíta­ni. Kalocsa jövője szempont­jából a döntés mindenképpen kedvező, hiszen a transzeuró­pai közlekedési folyosó mindössze karnyújtásnyira lesz a várostól, Dunaújváros, Dunaföldvár, Paks és Szek­­szárd pedig közvetlenül ré­szesül az autópálya előnyei­ből. A beruházás nyilvánvaló előnyeit szem előtt tartva a térség vállalkozói és lakosai is örömmel fogadták az uniós döntés hírét, mondván: Európa térképén az érintett települések rövidesen az eddi­ginél harsányabb színekkel lesznek feltüntetve, ami bizonyára a vállalko­zói és beruházói kedv megélénkülését is maga után vonja. Miklós Imre beszédében a szakértőkből álló zsűri —dr. Petrovicsné Matyaczkó Olga, a

Next

/
Thumbnails
Contents