Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2004-12-01 / 12. szám
2. oldal ATOMERŐMŰ 2004. december A Mérnöki Kamara vezetőinek látogatása Pakson Bohli Antal, a Tolna Megyei Mérnöki Kamara (TMMK) elnökének meghívását elfogadva, a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) hatvanfős választmányának őszi ülését 2004. november 10-én Tengelicen, az Orchidea Szálló Konferenciatermében szervezték. Dr. Kocsis István, a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója meghívását elfogadva, a választmányi ülést megelőző nap délutánján a kamarai vezetőség látogatást tett a paksi atomerőműben. A látogatás deklarált célja a személyes kapcsolatfelvételeken túl a primer szakmai ismeretek biztosítása, a Paksi Atomerőmű Rt. vezetői és a köztestületi mérnöki kamarák vezetői között több mint hét éve tartó szakmai együttműködés elmélyítése. November 9-én, délután a látogatóközpontban a megyei mérnöki kamarák és az MMK szakmai tagozatok elnökeit, elnökségi tagjait Sipos László, a TMMK alelnöke, a PA Rt. Minőségbiztosítási Osztály vezető mérnöke üdvözölte, majd ismertette a részletes programot. A vendégeket dr. Kocsis István vezérigazgató és dr. Molnár Károly, a PA Rt. Igazgatóság elnöke köszöntötte. Dr. Molnár Károly választott tagja a Magyar Mérnöki Kamara elnökségének, és lektora a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek. Köszöntő szavaiban külön kiemelte, hogy büszkén vállalja a híd szerepét az oktatás, a gazdaság és a hivatásrendi köztestület között. Első előadóként dr Czibolya László, a Magyar Atomfórum Egyesület főtitkára „Az atomerőművek üzemidőhosszabbításának nemzetközi gyakorlata” című előadásában egy átfogó, kitekintő tájékoztatást adott a hallgatóság számára. Elmondta, az Egyesült Államokban már elterjedt gyakorlat az Bírósági döntés az adatvédelemről Egy érdi lakos -Jáhni Csaba - kérelmet nyújtott be a Paksi Atomerőmű Részvénytársasághoz (PA Rt.), amelyben a 2. blokki üzemzavarral kapcsolatban az alábbiakra kért választ: • a kártérítésre vonatkozó szerződések teljes szövege, mellékletekkel és záradékkal együtt • a kártérítésből eddig ténylegesen befolyt összeg, és a még várható befizetések • az üzemzavar elhárítására kötött szerződések teljes szövege, mellékletekkel és záradékokkal együtt • az üzemzavar elhárítására eddig kifizetett összeg és a várható kifizetések. A kérelmet a PA Rt. jogi osztálya azzal az indokkal utasította el, miszerint a kért adatok nem minősülnek közérdekű adatnak. Jáhni Csaba nem fogadta el a választ, és a bírósághoz fordult, ám a bíróság elutasította kérelmét az alábbi indokkal: „...a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló (1992. évi LXII1. Tv.) törvény rendelkezéseiben szabályozott közfeladatot a PA Rt. nem lát el, ezért a keresetben kért szerződéseket, adatokat nem köteles közölni.” Nevezett személy az ítélet ellen fellebbezett, ám a Tolna Megyei Bíróság - mint másodfokú bíróság - tárgyalás mellőzésével ítéletet hozott, és helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, viszont az eljárási illeték megfizetésére kötelezte a felperest. Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága igent mondott! Folytatás az 1. oldalról.- Ezt követően, november 22-én Ön tájékoztatta Paks város képviselőtestületét az üzemidő-hosszabbításról, és annak a városra és a régióra való hatásáról. Hogyan vélekedtek a város képviselői a tervről?- Örülök annak, hogy nagy érdeklődéssel hallgatták lényegében azt az előadást, amelyet a gazdasági bizottság előtt is elmondtam. Nagyon aktívak voltak a képviselők abban, hogy kérdezzenek, véleményt mondjanak, de minden álláspont, amit hallottunk, minden vélemény, amit elmondtak, mind egy irányba mutatott, nevezetesen az üzemidő meghosszabbítása felé. Ugyanis nélküle - úgy gondolom - egészen más a régió és így Paks városának a gazdasági helyzete, más a perspektívája, más az itt élő emberek lehetősége is. Egy üzemidő-hosszabbítás a humán erőforrás pótlásának oldaláról nagy vonzerő a fiatalok számára, hogy tudjanak karriert építeni és vállalni az erőmű következő harmincéves munkájában. Ez egy gyönyörű távlat, úgy érzem mindenki egyöntetűen látta. Arról is beszéltem a képviselő uraknak, hogy több mint kétmilliárd forint adót fizetünk, amely komoly tétel a város költségvetésében. Ha még azt is hozzászámoljuk, milyen más, nem adó formájában juttatott segítség van, ami a város működését magasabb színvonalra emeli, akkor ez hárommilliárd forintnál is nagyobb összeg. Tehát elég egyértelműek az összefüggések.- A legfrissebb hír szerint december elsejétől az MVM Rt. megbízott vezérigazgatója lesz. Távozásával nem fog megakadni a paksi program? — Biztos vagyok, hogy nem fog megakadni. A Szervezeti Működésfejlesztési Program keretében felülvizsgáltuk a társaság Jövőképét, amelyben kiemelt szerepe van a biztonságos, eredményes, hosszú távú üzemeltetésnek. A PA Rt. értékei - legfőképpen a nukleáris biztonság iránti elkötelezettségünk, tapasztalt, a társaság iránt lojális munkatársaink - biztosítékot nyújtanak stratégiai céljaink sikeres megvalósítására. Az új pozíciómban is azon leszek, hogy ez a folyamat úgy menjen tovább, ahogyan eddig ment, és ha szakszerűen dolgozunk, akkor biztos vagyok benne, hogy meg lesz az eredménye.- Közeledvén az esztendő vége, van-e már megfogalmazott kívánsága a paksiak számára az új évre?- Azt kívánom mindenkinek, hogy közös ajándékunk legyen ennek a munkának a gyümölcse, az üzemidőhosszabbítási elvi engedély, amelyet majd 2007-ben reményeim szerint meg tudunk szerezni, és ez legyen Paks városának is ajándék.-Köszönöm az interjút, sok sikert kívánunk az új feladathoz! -Beregnyeiatomerőművek üzemidejének meghosszabbítása. A működő erőművek mintegy egyharmada már megkapta ezt a lehetőséget, és a többi erőmű is él vele. Az amerikai nukleáris hatóság kidolgozott az üzemidő meghosszabbítására egy metodikát; várhatóan hasonló lesz a magyarországi módszer is. Ennek lényege, hogy az erőművek más módon kezelik azokat a berendezéseket, melyeket az elhasználódás következtében cserélnek, és a nem cserélhető szerkezeteket. Ez utóbbiakra koncentrálnak úgy, hogy bizonyítani kell: ezek képesek teljesíteni feladatukat az üzemidő-hosszabbítás végéig, beleszámítva a szükséges mérnök-biztonsági tartalékokat is (ilyenek a reaktorok, a gőzfejlesztők stb.). Az üzemidő meghosszabbítása folyamatos tevékenység. Ennek része az előkészítés és az engedélyezés, amely már elkezdődött, és jó remény mutatkozik arra, hogy a paksi erőmű megfelel azokon a „vizsgákon”, amelyek az üzemidő meghosszabbításához szükségesek. Ezt követően „A paksi atomerőmű jelene és jövője, gondjaink és eredményeink” címmel tartott előadást dr. Kocsis István vezérigazgató és dr. Molnár Károly elnök úr. Előadásuk központi témája az atomerőmű üzemidejének hosszabbítása érdekében eddig megtett és még megteendő feladatok számbavétele volt. Kocsis úr kiemelte, a felkészülés során egyaránt fontos az ország olcsó és megbízható energiaellátása és az üzemelésbiztonsága. A hazai villamosenergia-ellátás 40 %-át a paksi atomerőmű állítja elő, a hazai villamosenergia-termelői árakkal szemben jelentős árelőnnyel. Az atomerőmű működése nagyban hozzájárul a háztartások olcsó villamosenergia-ellátásához, mivel közszolgáltató erőmű. Az atomerőművet 30 év üzemidőre tervezték, az üzemeltetési engedély a blokkoknál 2012-2017 között jár le. A kíméletes üzemvitel és a menet közben szerzett tapasztalatok felhasználása alapján várható volt - ezt körültekintő és részletes vizsgálatok igazolták -, hogy a tervezett 30 év üzemidőn túl további 20 éves üzemelésnek sem biztonsági, sem műszaki, sem gazdasági akadálya nincsen. A Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Egyesülése (WENRA) megállapította, hogy a paksi atomerőmű biztonsági színvonala eléri a fejlett ipari országokban üzemeltetett hasonló korú atomerőművekét. A paksi blokkok teljesítőképességét kisebb technológiai átalakításokkal a jelenlegi 470 MW-ról 500-510 MW-ra lehet növelni. A Magyar Mérnöki Kamara atomerőművi látogatása abból a szempontból sem volt véletlen, hogy az üzemidő-hosszabbítás egybeesik a paksi atomerőmű egyre inkább szorongatóbb kérdésével, a szakember-utánpótlással. Sajnálatos módon idősödik az erőművön belül a szakmérnökök korfája, most már szinte lehetetlen az utánpótlásra nem gondolni. Az szerencsés egybeesés, hogy a Paksi Atomerőmű Rt. elnöke és a hazai mérnökképzés fellegvárának számító, korábban budapesti Műegyetem (BME), ma Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora ugyanaz a személy, dr. Molnár Károly, aki a Magyar Mérnöki Kamara elnökségi tagja is egyben. Dr. Molnár Károly, a Magyar Mérnöki Kamara vezetőségének a paksi atomerőműben tett látogatása alkalmával rövid inteijújában elmondta: a mai mérnökképzés két részből áll, az alapképzésből és az úgynevezett „master” képzésből, amely a tervek szerint 2005- ben indulhat meg. Ennek keretében már az azt követő évtől megkezdődhet az atomerőműves szakmérnökké válás „master” képzése. Az ehhez szükséges motivációs tényezők feltárását és kidolgozását az atomerőmű feladatának tekinti. Ezt elősegítheti ösztöndíjak adományozásával és olyan perspektívák kidolgozásával, amely szinte tálcán kínálja majd a fiataloknak a biztos anyagi hátteret és egzisztenciát, különösen azért, mert erre hosszú távon az üzemidő meghosszabbítása ad majd lehetőséget. Az előadások után nem maradt el a szakmai kérdések megvitatása sem. A vendégek minden esetben kimerítő választ kaptak a felkért előadóktól. A látogatóközpont megtekintése után közel kétórás üzemlátogatás következett két párhuzamos csoportban a 2. és 4. reaktorblokkokon. Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettes és Süli János műszaki igazgató kísérte a vendégeket. Wollner Pál Az MVM Rt. üzembe helyezte az új 400 kV-os pécsi alállomást és a 400 kV-os Paks-Pécs távvezetéket A Magyar Villamos Művek Rt. mint a magyar villamosenergia-rendszer átviteli engedélyese, november 17-én üzembe helyezte a Paks-Pécs 400 kV- os villamos távvezetéki összeköttetést, a hozzá tartozó, Pécs melletti Bogád közigazgatási területén megvalósított 400/120 kV-os új alállomással, valamint az új alállomás és a Pécsi Erőmű (Pannon Hőerőmű Rt.) közötti 120 kV-os távvezetékkel együtt - tudtuk meg Tringer Ágostontól, az MVM kommunikációs vezetőjétől. Mint mondta: az új 400 kV- os távvezeték hossza mintegy 80 km, a 120 kV-os összekötő vezetéké pedig közel 4 km. A nyomvonalat az MVM úgy alakította ki, hogy az minél jobban kövesse a térségben már meglévő 120 kV-os vezetékek vonalvezetését, így annak építése a lehető legkisebb mértékben jelentett beavatkozást a környezetbe. Az összeköttetés megvalósításának költsége mintegy 14 milliárd forint volt, beleértve az új 400/120 kV-os alállomást, illetve a szükséges bővítéseket is. Az összeköttetés kialakítása több fontos célt is szolgál. Egyrészt jelentősen növeli Dél-Dunántúl térségének ellátásbiztonságát azáltal, hogy nagy átviteli képességű, üzembiztos összeköttetést teremt a régió és az országos villamosenergia-rendszer között, másrészt megteremti egy második nemzetközi összeköttetés létrejöttének lehetőségét. Ezt az új nemzetközi kapcsolatot az MVM Eszék irányába tervezi megvalósítani (Pécs-Emestinovo magyarhorvát 400 kV-os összeköttetés). Ugyancsak célja az új összeköttetés megvalósításának, hogy lehetőséget biztosítson a jövőben egy új, a korábbinál nagyobb kapacitású erőmű magyar villamosenergia-rendszerhez történő biztonságos csatlakozására a térségben. Mint közismert, az MVM villamosenergia-átviteli tevékenysége a hazai áramellátás egyik kulcstényezője. A társaság a hazai erőművek által termelt, valamint az importforrásokból származó áramot a tulajdonában lévő nagyfeszültségű (750 kV, 400 kV, 220 kV) hálózatokon keresztül továbbítja, és juttatja el a közvetlen fogyasztói értékesítést végző szolgáltatókhoz. Az MVM átviteli hálózati engedélyesként felelős a tulajdonában lévő átviteli hálózati elemek üzemeltetéséért, karbantartásáért, felújításáért, valamint az ellátásbiztonság szinten tartása és emelése érdekében szükséges új fejlesztések megvalósításáért. Ennek érdekében kidolgozta, és folyamatosan aktualizálja a magyar átviteli hálózat valamennyi régiót érintő fejlesztési stratégiáját. Az MVM Rt. beruházási tevékenységében meghatározó hányadot képvisel a hálózat fejlesztése. Az ábra szemlélteti, hogy a társaság által éves szinten fejlesztésekre fordított összegekből mekkora részt jelent az átviteli hálózat bővítésére, korszerűsítésére fordított volumen. Az MVM Rt. beruházási tevékenységében az idei év legnagyobb projektje a Paks-Pécs átviteli hálózati összeköttetés megteremtése volt. (adatok M Ft-ban) Mayer György
