Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2004-11-01 / 11. szám

2004. november ATOMERŐMŰ 9. oldal 2004. ÉVI CÉGGYŰRŰ-KITÜNTETETTEK Balogh Tibor 1983-tól az atom­erőmű munkavál­lalója. Munkába lépése óta a pri­____________ mer körben a fő­berendezések kar­bantartási területén dolgozik. Jelen­leg a Reaktor Karbantartó Osztály vezető nukleáris szerelője. Munka­társaival kapcsolata baráti, kollegi­ális. Szociális érzékenysége, a kö­zösségért való kiállása példaérté­kű, amely különösen megmutatko­zik abban, hogy 1999-től immár a második ciklusban tölti be a KÁIG főbizalmi tisztségét. Munkahely­éhez való viszonyára a lojalitás, az atomerőmű iránti elkötelezettség jellemző. Bedecs Ferencné 1987. március 1- től társaságunk munkavállalója. Kezdetektől a hu­mán területen dolgozik. 2003. január 1-től a Munka- és Személyügyi Osztály (MSZO) munkaerőgazdálkodási csoportját vezeti, és ellátja az osz­tályvezető-helyettesi feladatokat. Ezt megelőzően a társaságnál a je­lentős értéket képviselő Kollektív Szerződés „gazdája” volt. Munkavégzését a precizitás, pontosság és maximalizmus jel­lemzi. Segítőkész, amely egyaránt jellemzi közvetlen munkatársaival és a társaság vezetőivel, alkalma­zottaival való kapcsolatát. Folyamatosan törekszik az MSZO munkája minőségének és ezáltal elismerésének javítására. Következetes, határozott, korrekt személy, aki nyitott a hozzá segít­ségért fordulók problémái iránt. Dr. Bertha Kálmán A paksi atomerő­műnél 1986 óta dolgozik osztály­­vezetői, majd ve­zető jogtanácsosi beosztásban. Ez idő óta munkálko­dik a társaság jogi tevékenységének irányításában, a jogszerű működés biztosításában, és e területen tartó­san kiemelkedő teljesítményt nyújt. Jelentős szerepe van a cég külső megítélésének pozitív alakulásban, számos vitás ügyben a társaság szá­mára előnyös, hasznot hozó döntést sikerült érvényesítenie. Magas színvonalú tudása szakmai körök­ben és a cégen belül is elismert. A cég munkatársaival együttmű­ködő, és - annak ellenére, hogy a jogszerűség biztosítása érdekében gyakran szükséges a vélemények ütköztetése - jó kapcsolatokat si­került kialakítania. Dóczi Sándor Zoltán Társaságunknál 1988. május 2. óta primer köri öltöző­ügyeletes. Felada­ta a karbantartó és üzemeltető személyzet alap- és ki­egészítő védőeszköz ellátását biztosí­tó központi eü. zsilipek üzemeltetése, amelyet kellő önállóságot tanúsítva, lelkiismeretesen és kiválóan végez. Munkatársaihoz való viszonya példamutató. Szeretik és tisztelik emberségéért, őszinteségéért, segí­tőkészségéért. A részvénytársasággal szembeni elkötelezettsége példamutató. Feil Ferenc A paksi atomerő­műben 1989. már­cius 20. óta dolgo­zik. 2000. decem­ber 31-ig hegesztő technológus cso­portvezetői munkakörben látta el feladatát, majd a 2000. évi átszerve­zés óta a Gépész Szerviz Osztályon üzemvezetőként dolgozik. Feladatait példaértékűen látja el, nem ismer lehetetlent, amit kitűz maga elé, azt a nehéz akadályok el­lenére is véghez viszi. A külső vál­lalkozókkal kialakított kapcsolatai kiválóak, szívesen dolgoznak vele együtt. Az erőműben széles körben elismert szakember. Dr. Gadó János Gadó János a Központi Fizikai Kutatóintézet Atomenergia Ku­tatóintézetének (KFKI AEKI) igazgatója. Ez az inté­zet tekinthető a magyar atomenerge­tikai kutatások legfőbb bázisának. Gadó János fizikusi pályája egy­értelműen összeköthető a paksi atomerőmű történetével. Kezdet­ben reaktorfizikai fejlesztésekben működött közre, később igazgató­ként rendkívüli hozzáértéssel koor­dinálta az egyéb intézeti tevékeny­ségeket, így a termohidraulikai, fű­tőelem-viselkedési, sugárkárosodá­­si, sugárvédelmi kutatásokat is. Munkásságának köszönhetően ma az intézetben van a determiniszti­kus biztonsági elemzések tudásköz­pontja. Ezzel összefüggésben külön kiemelésre érdemes az AGNES projekt, amely teljes sikerrel céloz­ta meg az erőmű biztonságának ha­zai erőkkel történő, de nemzetközi­leg is elfogadott újraértékelését. A projekt eredményei igen erősen be­folyásolták az 1996. és 2002. kö­zötti biztonságnövelési program prioritásainak tisztázását. Gadó János nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a hazai atomenergetikai kutatások megfeleljenek a jövőbeni kihívásoknak. E téren kiemelhető a teljesítménynövelésről az AEKI ál­tal 2001-ben készített megvalósít­hatósági tanulmány. A felsorolásból természetesen nem hagyható ki az üzemidő-hosszabbítással és a 2. blokki sérült fűtőelemekkel kapcso­latos kérdések megoldásában való alkotó közreműködés sem. Hernádi László 1978-ban kezdett az atomerőműben az ERBE (Erőmű Beruházás) mun­kavállalójaként, majd az ARF-telefonközpont üzembe helyezése után került a Paksi Atomerőmű Vállalat állomá­nyába mint csoportvezető. Ebben a beosztásában közel 20 évig felelt a telefonközpont, illetve a hozzá kap­csolódó átviteltechnikai rendszerek üzemeltetéséért, karbantartásáért. Munkáját mindvégig a pontos­ság, az átgondoltság jellemezte. Beosztottjai számára kitartóan oktatta az akkori elektromechani­kus technikát. A rekonstrukciók során a kapcsolástechnikai tudá­sára, tapasztalatára mindig lehe­tett számítani. Tanfolyamokon, konferenciá­kon, illetve a külső cégekkel való kapcsolata során mindig öregbítet­te a PA Rt. hímevét, tette ezt úgy, hogy az erőmű érdekeit mindig el­sődlegesnek tartotta. Hirt József 1980 óta az atom­erőmű dolgozója. A Folyamatirá­nyítási Osztály műszerészeként vett részt a négy blokk üzembe helyezésében. Ki­emelkedő munkát különösen a pne­umatikus gyorszárak és biztonsági szelepek területén végzett. Agilis hozzáállásával és kezdeményező­készségével szerteágazó, jó munka­­kapcsolatot alakított ki a társszer­vekkel és a külső cégek képviselői­vel, amelyet a jelenlegi munkája végzésében is jól kamatoztat. Sza­badidős sportszervezői és több vál­lalt közéleti feladatával széleskörű ismertséget és elismerést szerzett. Homoki Sándor Kezdetben a PA Rt. Bemházási Osztályán, majd különböző pro­jektekben dolgo­zott. A 2004. január 1-től megala­kult Radioaktív Hulladékok Keze­lése Projektben építész műszaki el­lenőri feladatokat látott el. E nagy projektekben az előkészítéstől a teljes befejezésig részt vett, a meg­valósulási és minőségtanúsítási do­kumentáció átadását is beleértve. A munkaköri feladatait precízen, pontosan, lelkiismeretesen végez­te. Jelenleg nyugdíj előtt áll. Kollegiális, példamutató maga­tartása, a beruházási munkák fel­használóival történő kapcsolattartá­sa, a külső kivitelezőkkel kialakított jó munkakapcsolata hozzájárulnak a PA Rt. kedvező megítéléséhez. Kis Lászlóné A társaságnál 1978 júniusa óta dolgo­zik. Kezdetben az újonnan megala­kult folyamatirá­nyítás első mun­katársainak egyike volt, később pe­dig mindig a cég beruházásait keze­lő, változó szervezeti egységeknél vezette a beruházások gazdálkodási csoportját - jelenleg, néhány éve a Kontrolling Főosztályon. A beruházásokkal kapcsolatos kontrolling tevékenység meghatáro­zó munkatársa, a beruházások haté­kony ellenőrzésében és sikeres irá­­nyitásában munkája nélkülözhetet­len. Teljesítménye kiegyensúlyozot­tan magas szinten szolgálja a min­denkori munkakörénekeredményeit. Szorgalma, kitartása, munkafe­gyelme és a munka iránti elkötele­zettsége példaértékű. Feladatkörét mindig a cég iránti lojalitással és odaadással látta el. Lovászi Zoltán 1979. január 8-a óta a paksi atom­erőmű munkavál­lalója. Az ÜVFO Reaktor Osztá­lyán kezdett dolgozni, primer köri főgépész beosztásban. Ezt követő­en 1985. december 1-től reaktor­operátor, 1987. február 1-től pri­mer köri főberendezés-technoló­gus, majd 1987. április 1-től primer köri művezetői beosztást tölt be. Munkáját nagy szorgalommal, kitartással végzi. Szakmai hozzáér­tése, a munkához való hozzáállása, munkatársaival való együttműkö­dése példaértékű az erőmű vala­mennyi munkavállalója számára. Kosa István 1979 óta dolgo­zik az atomerő­műben. Az első 14 évet a Reak­torfizikai Osztá­lyon töltötte el, és 1992 óta a Nukleáris Biztonsági Osztályon dolgozik mint fizikus. Meghatározó szerepet játszott mind a négy blokk első indításá­ban. Részt vett a fizikai és energe­tikai indítás dokumentációjának ki­dolgozásában, majd az indítási kí­sérletekben és próbákban is mint ellenőrző fizikus. Már akkor is jel­lemző volt rá a felkészülten és lel­kiismeretesen végzett munka és feltétel nélküli rendelkezésre állás. Több nagy céges feladat megoldá­sában vett részt, mint pld. KKAT (Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója) kiválasztása, ABOS-rendszer kidol­gozása, BNFL és profilírozott kazetta bevezetése, teljesítménynövelése. Kosa István bár csendes és a nyil­vánosságot inkább kerüli, de nyitott ember, aki tudását szívesen megoszt­ja az érdeklődőkkel, és szakmai véle­ményét határozottan képviseli. Erős­sége elméleti fizikusként az, hogy a szakmai információkat képes a sú- 1 lyuknak megfelelően értékelni, és mindig a lényeges kérdésekre és ösz­­szefüggésekre koncentrálni. Az eb­ből származó felismerések nyomán többször javító javaslatot is tett, ame­lyeknek többsége elfogadásra került. Nagy tudásának köszönhetően szakmai körökben is elismerést élvez. Liszkai János 1985. szeptember ; 3. óta dolgozik a PA Rt. állomá­­nyában előbb Hl ként, majd a meg­alakult Építészeti Műszaki Osztá­lyon működő Geodéziai Csoport geodéziai rendszerfelelőseként. Je­lenleg nyugdíjasként dolgozik. Munkáját mindvégig kiemelkedő szorgalommal látta el, munkatársai­val, a partnervállalatok képviselőivel jó kapcsolatokat alakított ki. Hozzá­állása, kitartása példamutató a kollé­gái számára. Az atomerőmű beruhá­zása során szerzett tapasztalatait ka­matoztatva gyakran nyújt segítséget az osztályon belül dolgozó, valamint a társszervezetektől segítséget igény­lő kollégák számára. Munkája mel­lett több éve ellátja az osztály sugár­­védelmi, valamint munka- és tűzvé­delmi felelősi teendőit is. A Műszaki Igazgatóságon kialakítandó Integrált Műszaki Rendszer építészeti adatbá­zisának kialakításában és feltöltésé­ben kiemelkedő szerepet játszik. Szécsényi Zsolt 1988 óta a paksi atomerőmű dolgo­zója. A szükséges gyakorlat megszer­zése után az üzem­anyagtöltetek ter­vezése a fő feladata, amelyet magas színvonalon lát el. Kiemelkedő sze­repe volt a töltetekkel kapcsolatos rendkívüli helyzetek megoldásában már 1996-ban és 1997-ben is. Nevé­hez fűződik a 2003. évi 3. blokk nem tervezett leállásakor az üzemanyag­töltet megtervezése, valamint a nem szabványos átrakások megtervezése az 1. és a 3. blokkon. Nagy odaadás­sal, kiemelkedő szakmai elhivatott­sággal vett részt a 2. blokki üzemza­var elhárításának feladataiban. A projekt tagjaként fontos szerepet ját­szik a 2. blokki helyreállítás előké­szítésében. Munkáját a biztonság irán­ti töretlen elkötelezettséggel végzi. Márton Gáborné 1984-ben kezdett a paksi atomerő­műben dolgozni adminisztrációs területen. Jelen­leg a Munka- és Személyügyi Osz­tály humánpolitikai ügyintézője­­ként dolgozik. A rábízott feladato­kat mindig a legjobb tudása szerint magas színvonalon teljesíti. Kap­csolata kollégáival, munkahelyi vezetőivel kiegyensúlyozott. A szakszervezetnek 1971 óta tag­ja. Több választott tisztséget töltött be, így volt bizalmi, főbizalmi-he­lyettes, majd főbizalmi. Jelenleg is a Humán Igazgatóság főbizalmi szakszervezeti tisztségét tölti be. Örökmozgó, tevékeny ember. Ez az emberi tulajdonsága különösen erősen megjelenik társadalmi mun­kavégzésében. Társadalmi szerep­­vállalásai között kiemelkedő az Atomerőmű újság és a „Mi újság a PADOSZ-nál?” kiadvány szerkesz­tésében való folyamatos részvétel. Skuta Árpád 1983-tól dolgozik az atomerőműben, üzembe helyezési és üzemviteli mun­kát végzett. A vállalatnál váltóműszakos munkarendben, elő­ször az 1. blokk ,3” műszak, majd a 4. blokk ,,D” műszak művezetője­­ként dolgozott. 1990-től állandó dél­előttös munkarendben, a turbógene­rátorok és segédüzemi rendszerei­nek területfelelőseként végzi mun­káját. Az 1997-1999-es főjavítások időszakában a területfelelősi munka mellett, a bázison váltóműszakos munkarendben karbantartási irányí­tó technikusi feladatokat is ellátott. Munkáját a megbízhatóság és az alaposság jellemzi. Munkatársaival és külső cégek munkavállalóival kialakitott kapcsolata és együttmű­ködése más szakterületek képvise­lőivel, műszaki és szervezési prob­lémák megoldásában kiemelkedő színvonalú. Tóth József 1985 óta dolgozik az atomerőmű­ben. Első munka­helye a gépkar­bantartási osztály turbina- és forgó­­gépüzeme volt, ahol karbantartó la­katosként, majd csoportvezetőként, ezt követően vezető szerelőként dolgozott. 1993-tól a munka- és tűzvédelmi osztályon látott el mun­ka-, illetve tűzvédelmi előadói fel­adatokat, 2001-től tűzvédelmi fő­előadói kinevezést kapott. Munkáját, akár munkavédelmi, akár tűzvédelmi szakterületen, mindig a maximális szakmai felké­szültség, emberség és a társaság ér­dekeinek szem előtt tartása jelle­mezte. Évek óta egy személyben készíti elő és működik közre a tár­saság különböző szervezeteinek évenkénti tűzvédelmi hatósági el­lenőrzésén. Szakmai hozzáértésé­nek, szakmai elismerésének, vala­mint jó partneri kapcsolatainak is köszönhető, hogy az eddigi ellenőr­zések során a társaságnál néhány kisebb eltérésen kívül más hiányos­ságot a hatóság nem állapított meg. Közvetlen munkatársai és az erőmű minden olyan munkaválla­lója, akikkel munkája során kap­csolatba került, tisztelik embersé­géért, szakmai felkészültségéért, segítőkészségéért. Folytatás a következő oldalon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents