Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2004-10-01 / 10. szám
8. oldal ATOMERŐMŰ 2004. október Befejeződött a Végleges Biztonsági Jelentés átdolgozása A Végleges Biztonsági Jelentés (VBJ) élő dokumentum, amelyben folyamatosan meg kell jeleníteni és aktualizálni a biztonságot érintő minden változtatást. A jelentés a paksi atomerőmű legmagasabb szintű, az üzemeltetés hatóságilag engedélyezett állapotát megalapozó dokumentuma. A PA Rt. ez év szeptember 30-án a jelentést átadta a hatóságnak. Az ezt megelőző napok értékelő értekezletén a projekt irányításával megbízott szakemberek - Kovács Ferenc, Kiss István, Andics István, Tóth Pál, tVeisz József és Pámer Jakab - körinterjú formájában válaszoltak a VBJ történeti és időbeni áttekintésének kérdéseire.- A paksi atomerőmű a '60-as évek orosz tervezése alapján épült. Hogyan kapcsolódnak az erőmű építésekor rögzített tervezési alapok a ma érvényben levő tervezési alapokhoz?- Mindazt, amit az oroszok - akár terv, akár a későbbiekben a létesítés szintjén - prezentáltak, meg kellett feleltetnünk a magyar szabályozásnak és követelményrendszernek.- Abban az időben, mennyiben szinkronizált a magyar szabályozás a nemzetközivel?- A magyar szabályozás és a magyar előírások később érték utol a nemzetközi követelményrendszert. Ennek legfontosabb eseménye a Nukleáris Biztonsági Szabályzat (NBSZ) megszületése volt a '96-os atomtörvény 1. sz. mellékleteként, amely előírja azt, hogyan kell egy atomerőművet tervezni, létesíteni, üzemeltetni, majd leszerelni. Ez a szabályozás teremtette meg azt a törvényi hátteret, amelynek alapján ma azt mondhatjuk, hogy Magyarországon a nukleáris létesítményekkel szemben nemzetközi szinten is korszerű hatósági követelmények vannak. Az NBSZ tételesen tartalmazza, hogy egy magyar atomerőmű létesítése és üzemeltetése során milyen dokumentumokban, jelentésekben kell igazolni a biztonság követelményeinek teljesülését. A szabályozás későinek tűnő megjelenése nem jelenti azt, hogy az erőmű a korábbi években nem dokumentálta kellőképpen saját tevékenységét. Az Üzembe Helyezést Megelőző Biztonsági Jelentés, majd az Időszakos Biztonsági Jelentések betöltötték ezt a szerepet. Az 1996-os törvényi előírás mind formailag, mind tartalmilag egységes és rendezett követelményt támaszt a jelentések készítésével kapcsolatban, s e rendszer részeként pótoljuk most a Végleges Biztonsági Jelentést.- A nemzetközi követelményeket illetően volt-e felhasználható minta a jelentés elkészítéséhez?- Igen, elsősorban a közismerten szigorú, és a legnagyobb atomerőműves hátteret felügyelő amerikai hatóság, az NRC követelményeit használtuk mintaként.- Milyen fontosabb állomásai voltak a VBJ készítésének?- Fogalmazhatunk úgy, hogy a PA Rt. kétszer futott neki a VBJ készítésének. Az NBSZ által elvárt követelménynek megpróbáltunk gyorsan megfelelni, így az erőmű az 1998. év végi állapotot leírva 2000-re elkészitett egy olyan VBJ-t, amelyet a hatóság sok észrevétellel ugyan, de elfogadott. Ugyanakkor több ok miatt a hatóság előírta a dokumentum teljes felülvizsgálatát. Ezek közül az első az volt, hogy úgy Ítélte, hogy a saját elvárásait is újrafogalmazva a tartalmi, formai és szerkezeti színvonalat még jelentősen emelni lehet. Ugyanilyen súllyal szerepet játszott ebben a döntésben az, hogy az erőmű biztonságára jelentős kihatással bíró rekonstrukciós projektek, átalakítások egy része 1998 után zajlott, olyan mértékű változást jelentve a biztonsági funkciók megvalósításában, hogy a szükséges VBJ-s követés meghaladta egy normál aktualizálás mértékét. S végül erre az időszakra már megfogalmazódott az élettartam-hosszabbítás mint stratégiai célkitűzés, s egyértelműen látszott, hogy a VBJ-ben e célkitűzés támogatásához további tartalmi kiegészitéseket kell tenni. így az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága (OAH NBI) úgy határozott, hogy 2004-re a megadott szempontrendszer szerint teljes átdolgozást ír elő.- A VBJ 2000 után melyek voltak a leglényegesebb új hatósági követelmények?- Két lényeges momentumot lehet kiemelni, az egyik egy olyan minőségügyi terv kidolgozása, ami részletesen tartalmazza a VBJ egyes fejezetével kapcsolatos minőségi követelményeket. A másik, hogy a hatóság előírta a munka projektszervezetben való végrehajtását, ami az ellenőrizhetőség, a nyomon követés és a felelősségek tisztább megfogalmazhatósága miatt volt fontos.- Milyen külső közreműködés volt a projektben, hogyan történt a vállalkozók kiválasztása, történt-e tenderkiírás?- Az átdolgozást alapvetően külső intézetek végezték. Magyarországon erősen korlátozott a VBJ készítésére alkalmas „vállalkozói kör”. A potenciálisan figyelembe vehető intézeteket megversenyeztettük külön-külön az egyes fejezetek készítésére vonatkozó szerződéskötés előtt. Azokat a fejezeteket, amelyek az erőmű „belügyeit” tárgyalják - mint pl. a minőségbiztosítás vagy az üzemeltetés feltételeit leíró fejezetek -, az erőmű saját maga készítette.- Az átdolgozásnál a jelentés időbeli behatárolása a 2002-es év végére esik. Miért?- Egyrészt ez az a dátum, amelyre a nagy biztonsági átalakítások befejeződtek. Másrészt a készítés folyamata is megkövetelte, hogy a fejezetírók egy idő után már ne kövessék a napi változásokat.- Hogyan működött és működik együtt a hatóság és az atomerőmű a jelentés elkészítésében, kiindulva abból, hogy a közös érdek az üzemeltetés?- A VBJ-t valóban nemcsak mi tekintjük alapdokumentumnak, hanem a hatóság is ebből szeretne dolgozni, így a közös érdekek mentén, a munka során teljes volt az egyetértés sok részletkérdésben is. Folyamatos, konstruktív párbeszéd jellemezte a kapcsolatot.- A VBJ-t ez év szeptember 30-án benyújtották a hatóságnak. Mi a jelentés további sorsa?- Az immár második VBJ nagyságát oldalszámban is érzékeltetve, kb. 22 ezer oldalnyi tömény műszaki információ, amely az erőmű 2002. december 31-i állapotát tükrözi. Egyik jövőbeni feladatunk a hatóság várható észrevételeit, az általuk feltárt hiányosságokat pótolni, javítani. Reméljük, hogy ez a munka kisebb lesz, mint a 2002 vége óta végrehajtott átalakítások, változások megjelenítése. Ugyanis, amikor 2006. március 31-én újra benyújtjuk a VBJ-t, annak a 2005. december 31-i állapotot kell tükröznie. Ettől az időponttól kezdve évenként lesz aktualizálási kötelezettségünk.- Milyen feladat hárul a PA Rt.-ra a VBJ karbantartásában?- A PA Rt.-nak eljárásilag is fel kell készülnie az erőművi változások VBJ-t érintő kezelésére, de emellett annak szervezeti, személyi feltételeit is biztosítani kell. Az a tudás és tapasztalat, ami a jelenlegi munka során felhalmozódott, nem szabad, hogy a VBJ beadásával elkopjon. Ma az erőműben és a háttérintézetekben van néhány tucat szakember, akik képesek VBJ-t készíteni. Az ő tudásuk annak karbantartásához is szükséges. Ezt a tudást, képességet akkor lehet fenntartani, ha jól megfogalmazzuk a VBJ hosszú távú karbantartásához szükséges feltételeket, s a vezetés elvárását e tudás megtartásához személyre szóló megbízások is alátámasztják. A végső cél az, hogy 2006 márciusa után a VB J-karbantartás egy állandó szervezetben a feladatot hatékonyan ellátni tudó kis csoport rutinfeladatává váljon. U.i. A team tagjai fontosnak tartották hangot adni annak, hogy a projekt munkájában tevőlegesen oroszlánrészt vállaló fejezet-koordinátorok és a szakmai támogatást nyújtó, mintegy 170 fő milyen jelentős szerepet játszott az eredmény elérésében. Igényes, színvonalas munkájukra továbbra is támaszkodni kell, de addig is még egyszer köszönet munkájukért. Topor Magdolna Amit Kármán Tódor fizikusról tudnunk kell „Én nagyon alaposan ismertem négy nagy magyart: Kármán Tódort, Szilárd Leót, Wigner Jenöt és Neumann Jánost." (Teller Ede) Bővül a Tájékoztató és Látogatóközpont körüli szobrok gyűjteménye. Október 23-án délelőtt 10:00 órakor kezdődik Kármán Tódor (1881-1963) mérnök-fizikus szobrának felavatási ünnepsége. Éppen három éve, hogy az oktatási miniszter ünnepélyes külsőségek között adta át a Paksi Atomerőmű Rt. akkori vezérigazgatójának a Kármán Tódor-díjat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Kármán Tódor a modem aerodinamika, a hidrodinamika nemzetközileg elismert kutatója és egyetemi tanára, az amerikai Sugárhajtású Laboratórium megalapítója volt. Közismertté vált mint a hangsebességnél gyorsabb repülőgépek atyja, az űrrakéták kifejlesztője, valamint az űrkutatás kiemelkedő úttörője. Teller Ede szerint Kármán Tódornak „ ...nagyon sok köze volt ahhoz, hogy az amerikai repülőket kifejlesztették, s ezáltal Hitlert le tudtuk verni.” Az egész világ számon tartja, hogy a huszadik század halhatatlan jelentőségű tudósai között milyen sok a magyar. Még azt is megjegyzik, hogy többségük Budapesten született, ahogy Kármán Tódor is 1881. május 11-én. Édesapja, Kármán Mór, a magyar pedagógiatudomány egyik megalapítója, oktatási rendszerünk korszerű szintre emelője, aki az egyetemen a tanártársaitól kapta a „Praecetor Hungáriáé”, a magyar nemzet nevelője rangot. Kármán Tódor az elemi iskoláit magánúton végezte, majd az édesapja által alapított egyetemi gyakorlógimnáziumban érettségizett. Gépészmérnöki diplomáját a budapesti Műegyetemen 1902-ben szerezte. Katonai szolgálatának letöltése után egy ideig tanársegéd volt Bánki Donát mellett a Műegyetemen, és mérnöki állást vállalt a Ganz Rt.-nél. 1906-ban a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjával Németországba, a göttingeni egyetemre került. Itt alkotta meg kihaj lási, majd az áramlásba helyezett testek mögött fellépő örvénysor elméletét. Ezt a jelenséget a tudomány Kármán-féle örvénysomak nevezi. 1912-ben elfogadta az aacheni Műegyetem meghívását professzori állásra. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. A Bécs mellett lévő Aerodinamikai Laboratóriumban tehetségének, képzettségének megfelelően kisérletezhetett. Petróczy István és Zurovecz Vilmos repülőmémökökkel együtt fejlesztette ki a világ első katonai helikopterét (PKZ-heíikopter). A háború után visszatért Aachenbe, ahol intézete a repüléstudomány központja lett. 1930-ban Pasadenába (USA) költözött, s a hangsebesség feletti repüléssel foglalkozott. 1933-ban végleg az USA-ban telepedett le, ahol a Guggenheim-laboratóriumban bekapcsolódott a rakétakutatásba. Több nagy rakéta és az első ballisztikus rakéta létrehozásában volt nagy szerepe. Az általa irányított laboratóriumban fejlesztették ki az 1950-es évek elején az amerikai szárazföldi hadsereg első ballisztikus irányított rakétáját. Megoldotta a hangsebességen túli repülés műszaki problémáit; a rakétatechnika egyik úttörőjének tekintik. Munkássága elismeréseként a Holdon és a Marson krátert neveztek el róla. Egy, a kutató elmére jellemző idézet Lee Edson: Örvények és repülők, Kármán Tódor élete és munkássága című műből: „1963. február 18-án Kármán Tódor, a repüléstudománynak a világon akkor legnagyobb alakja, a földkerekség minden részéről összegyűlt barátaitól körülvéve a Fehér Ház (Washington - USA) rózsakertjében várakozott. Azért volt ott, hogy elsőként vegye át azt a kitüntetést, melyet amerikai tudós megelőzően még soha nem kapott: Nemzeti Tudományos Érmet (National Medal of Science). Az akkor immár nyolcvanegy éves Kármánt a jelöltek sokaságából választották ki kiemelkedő műszaki és tudományos eredményeinek, valamint oktatásügyi munkásságának elismeréséért. A kitüntetést John F. Kennedy elnök adta át, amikor megérkezett, az egybegyűltek az ünnepség helyére indultak. A köszvénytől szenvedő Kármán, vélhetően a fájdalmak miatt, a lépcső tetején tétován megpihent. Az elnök ekkor gyorsan hozzálépett, és karját nyújtotta. Kármán felnézett az ifjú államfőre, és nyájasan elhárította a felajánlott segítséget. — Elnök úr - mondta halvány mosollyal - lefelé nincs szükség segítségre, csak felfelé...” (Forrás: Bödők Zsigmond: Nobeldíjas magyarok és MSzH: Magyar feltalálók és találmányaik) Sipos László Bokor László (1948-2004) Bokor László (Villamos Üzemviteli Osztály) 2004. augusztus 31-én hosszan tartó, súlyos, gyógyíthatatlan betegségben az ózdi kórházban elhunyt. Idei év májusától, kisebb megszakítással kórházi kezelés alatt állt. Laci megbízható, jó szakember volt. Bokor László 1983. április 22-én nyert felvételt a Paksi Atomerőmű Vállalathoz, technikusi beosztásba. Több mint másfél évtizedig lelkiismeretesen végezte a munkáját. Alig múlott el ötven éves, egészségi állapota megromlott, és így 1998. december 24-vel rokkantnyugdíjas lett. Rövid időn belül két szívműtéten esett át. 2004. szeptember 9-én lakhelyén, Arló községben — szűk családi körben - vettek végső búcsút Bokor László hamvaitól. Gyászolja őt szerető felesége Julianna, akivel 27 évig éltek együtt. Gyermekei: László, Mónika, Mercédesz és társa, Róbert. Kollégák és munkatársai. Laci! Nyugodjál békében! MJ. Tokaji Tibor (1939-2004) 2004. augusztus 31-én paksi otthonában elhunyt Tokaji Tibor PA Rt. Beszerzési Osztály nyugdíjas dolgozója. Tibor váratlan halála valamennyiünket meglepett. Örökmozgó ember volt. Augusztus hónap utolsó napján is a hétvégi telkén dolgozott. Este fáradtan lefeküdt. Másnap szerettei keresték. Amikor rátaláltak, már eltávozott az élők sorából. Tokaji Tibor 1979. május 1-vel került a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. Hosszú időn keresztül mint csoportvezető irányította, vezette a kis csapatát. Kétdiplomás mérnökként nagy hozzáértéssel, szakmai tudással végezte munkáját. Életének minden mozzanata szorosan kapcsolódott az erőműhöz, amit alaposan ismert. Munkájának elismeréseként 1996-ban „Zeusz-díj” kitüntetésben részesült. 2002. október 15-én 63 évesen nyugdíjba ment. Szakmai tudására igényt tartva - felkérésre - nyugdíjasként tovább dolgozott. Idei év nyarán nagyon boldog volt. Legkisebbik lánya is férjhez ment. Tervezte, hogy családi házat vásárol, hogyha gyermekei, unokái eljönnek Paksra látogatóba, mindenkinek legyen helye. Sajnos a gondos, szerető édesapának, nagyapának a kegyetlen sors nem engedte, hogy mindez megvalósuljon. 2004. szeptember 4-én Pakson a református temetőben vettek végső búcsút Tokaji Tibortól. Gyászolja őt társa Piroska, akivel 29 évig éltek együtt jóban és rosszban. Szerető gyermekei: Tünde, Nóra, Krisztina és családjuk. Rajongással szerető unokái: Gábor és Ágnes. Rokonok, kollégák, munkatársak és ismerősök. Tibor, távozásod - szavaiddal szólva - „nem is olyan egyszerű!” Nyugodjál békében! Emlékedet megőrizzük örökre! MJ.
