Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2004-09-01 / 9. szám
12. oldal ATOMERŐMŰ 2004. szeptember Viski látogatás 2004. augusztus 14-16. között szakmai látogatásra, Viskre utazott a paksi könyvtár minden munkatársa. Útjukat, mely során történelemkönyveket vittek ajándékba a kárpátaljai városka középiskolájának könyvtárába, az önkormányzat támogatta. Mivel Paksnak testvértelepülése Visk, Gutái István, a paksi Pákolitz István Könyvtár vezetője többször is megfordult ott. Ez volt az előzménye a látogatásnak. A városban két könyvtár van, az egyik a polgármesteri hivatalban lévő városi intézmény. Itt közel tizenötezer kötet van, egy része magyar, lévén kétnyelvű a település. A Kölcsey Ferenc Középiskola könyvtárába a paksiak könyvadományokat vittek A „csomagot” az otthon már feleslegessé vált példányokból állították össze. A könyvek többsége történelmi témájú volt, amit nagy örömmel fogadtak Visken. A paksiak Visk környékén hoszszabb-rövidebb kirándulásokat tettek, jártak a Vereczkei-hágónál, megnézték a Munkácsy-várat. Visk és környéke vátja a turistákat, kirándulókat, hiszen nagyszerű kirándulóhelyek, jelentős történelmi emlékhelyek vannak a környéken, sőt már síelési lehetőség is van. Wollner Pál Acsádi Sándorné nyugdíjas 2004. szeptember 2-a volt az utolsó munkanapja Acsádi Sándorné Eigner Máriának a PA Rt.-nál. A munkatársai úgy említik, hogy kiváló emlékezőtehetséggel rendelkezik a számok birodalmában. — Mikor került az erőműbe?- 1984. október 1-vel kerültem az erőműbe a pénzügyi osztály számlázási csoportjába, és onnan is megyek nyugdíjba.A faddi TSZ-től kerültem Paksra a férjem által, aki akkoriban fegyveres őrként dolgozott. A férjem már 2001 óta nyugdíjas.- Mivel foglalkozott az elmúlt 20 év alatt? — A munkám ugyanaz volt a számlázáson. A főnökeim és a számítógépes programok változtak, a munka mennyisége pedig nőtt. Szinte az irodaházon és az éttermen kívül más * ' i helyen nem is jártam az erőműben. A jelenlegi leszámoláskor okozott problémát az egyes épületek megtalálása. Például a toxikus tárolóba kellett elvinnem a számológépemet leadni. Jó kollektívában dolgoztam. Egy időben rendszeresen megtartottuk a névnapokat is, de ma már egyre ritkábban találkozunk a munkaidőn kívül.- Mit tervez a nyugdíjas évekre?- Most 18-án a tervek szerint megszületik az unokám, és vele szeretnék foglalkozni. Faddon lakunk a Duna mellett, kertünk a Duna partján van. így kellemes környezetben élünk. Hiányozni fog a munka és a kolléganők. Furcsa lesz, hogy holnap reggel már nem kell jönnöm dolgozni.- Jó egészséget kívánunk a nyugdíjas évekre! Wollner Pál Horgász Családi Nap 2004. szeptember 5-én, vasárnap a Kondor-Füzes tavaknál bonyolították le immár nyolcadik alkalommal a Horgász Családi Napot. Az esemény délelőtt halfogó versennyel kezdődött, melyre 90-en neveztek be. A verseny után a horgászok családtagjaival egy ízletes ebéden vettek részt. A tombolasorsolás után élő zenére táncolhattak a vendégek. Az alábbi eredmények születtek: Versenyzői kategória 6 induló. 1. helyezett: Rácz István (3710 g) Ifi kategória 5 induló. 1. helyezett: Kutasi György (1410 g) Gyermek kategória 6 induló 1. helyezett: Rácz Péter (4300 g) Női kategória 3 induló 1. helyezett: Antal Lajosné (580 g) Felnőtt férfi kategória 70 induló 1. helyezett: Haaz Ádám (3200 g) Wollner Pál KI MIT GYŰJT? ......... Bodis Árpád modellező A különleges hobbikról indított cikksorozatunk folytatásaként ismét egy különleges embert mutatunk be olvasóinknak, Bódis Árpád KÁIG RKO HAVARlA-csoport vezetőjét, aki szabadidejében repülőmodellezéssel foglalkozik.- Hogyan ismerkedtél meg a modellezéssel?- Régen volt — kisiskolás koromban —, amikor először láttam meg szülővárosom, Miskolc belvárosi lottózójának kirakatában a városi MHSZ-modellezők alkotásait, amit utána rendszeresen bámultam... Egyszer az úttörőház modellező szakköre jelentkezőket keresett az iskolánkban, rögtön beiratkoztam, a „szerelem” azóta is tart. Ez után már azt hiszem nem meglepő, hogy középiskolában légiközlekedés-gépészként végeztem, bár igazán a „szakmában” nem dolgozhattam. A hobbi és a sport által tanultakat ma is sokszor hasznosíthatom a HAVARIA-csoportnál megjelenő kihívások megoldásában. Belekóstoltam a modellépítés és sport szinte minden ágába, sok évig versenyszerűen is. Több kategóriában voltak jó eredményeim területi és országos versenyeken. Amíg a volt MHSZ-klubok működtek, évekig vezettem klubot és szakköröket iskolásoknak. Sokáig versenybíróként segítettem a repülős és autós szakágat. Az utóbbi jóvoltából hét alkalommal lehettem a magyar autómodellezők csapatának vezetője a TAMIYA márkakupa Európa-bajnokságokon.-Milyen modellezéssel foglalkoztál?- Foglalkoztam hajó-, autó- és rakétamodellekkel, de a legnagyobb kedvenc ma is a repülés. Sok éve már csak „örömrepülőzést” folytatok barátaimmal a Dunaszentgyörgyhöz közeli Ötvösréten, vagy az országban szervezett repülőnapokon rádió-távirányitású repülőkkel. Ha az időjárás megfelelő, 6-8 barátommal is együtt vagyunk a „reptéren”. Legutóbb például az őcsényi repülőnapon szerepeltünk.- Milyen keretek között működtök?- A helyi „Dunaszentgyörgyért Egyesület” keretében - közel húszán - klubként működünk, többnyire felnőttek. (Mivel nem túl olcsó hobbiról van szó, gyerekek önállóan nem igazán tudják művelni.) Hagyományos értelemben vett szakköri foglalkozásokra nincs lehetőség, illetve nem is nagyon van szükségünk. Mindenki otthon, saját műhelyében épít, de gyakran nálam a „hobbi-barlangban” közös beszélgetésekre összeülünk, vagy a reptéren az egész napos kikapcsolódás közben beszéljük meg a szakmai érdekességeket. Évente egy alkalommal, immár három éve gyermeknapi repülőnappal ajándékozzuk meg a szentgyörgyi gyerekeket és a visszajáró vendégeket. Időnként, ha meghívást kapunk különféle rendezvényekre, kiállításokra, szívesen tartunk bemutatót autóval, repülővel. Ha valakit magával ragad a .játék”, és kedve támad kipróbálni, meghívjuk közös autózásra vagy repülésre, ahol gyakorló és oktatási célra épített gépet kipróbálva eldöntheti mindenki, hogy akar-e áldozni a modellezésre, vagy nem. Ha netán ezeket a sorokat olvasva valaki most érez ellenállhatatlan vágyat, hogy segítsünk közelebb kerülni a modellezéshez, megtalál a munkahelyemen vagy otthon. Szívesen segítek neki.- Jelenleg milyen modellekkel foglalkozol?- Mint említettem, a szívem csücske a modellezésben az R/C repülés, ezen belül is a vitorlázás. Az utóbbi években az elektromos technológiák robbanásszerű fejlődésével óriási teret szerzett a villanymotoros repülés, ami a jelenlegi kedvencem. A rakétaszerűén emelkedő villanymotoros gép gyakran 20 m/s emelkedéssel fél perc alatt termikelhető magasságba érkezik. Ezután a motor kikapcsolható, és vitorlázó üzemmódban működik. Ez egy akkutöltettel akár 6-8 alkalommal ismételhető, ami 40-60 perc folyamatos repülésre ad lehetőséget emelő áramlatok (termikek) nélkül. Természetesen jó repülőidőben egyetlen emelkedés is elegendő ahhoz hogy több órán át levegőben maradjon. Persze egyjó „pilóta” is szükséges hozzá.- Hogyan készülnek a modellek?- A legnagyobb teljesítményű modellek rendkívüli szilárdságát csak gyártószerszámokkal lehet biztosítani a kompozit szerkezetű alkatrészeknél. Anyaguk aramid, szén és üvegszövet epoxigyantakötéssel. Ezeket többnyire alkatrészben vagy építőkészletben megvásároljuk. Sajnos jó modellező bolt elég messze, Kiskunfélegyházán vagy Budapesten található. A klasszikus faépítésű gépeket viszont mi magunk tervezzük, építjük a legkisebb alkatrészekig. Valóban ez az igazi kihívás és élmény, mert ezeknek a modelleknek lelkűk van. Olyan, mint a gyermeked. Ismered az utolsó porcikáját is, minden rezdülését, teljesen biztos lehetsz benne, hogy nem hagy cserben. A boltban lévő modellek több készültségi szinten vásárolhatók, a nyers alkatrészhalmaztól a teljesen startkészig. Az utóbbinál csak az irányító rendszert kell beépíteni, és máris megy... A legegyszerűbb szerelési műveletek néhány óra alatt elvégezhetők, de egy alkatrészekből összeállítandó modell építési ideje gyakran 150-200 óra. Az értékek is igen változók. Egy kezdő vagy használt vitorlázókészlet - gép és rádió - 30-50 ezer forint öszszegből megvásárolható, de a véglet másik felén az extrém (3-4 méteres) nagymotoros műrepülőgépek ütik az 1 milliós nagyságrendet. Ehhez csakugyan elszánt és hozzáértő modellezőnek kell lenni. Én igyekszem az arany középúton járni, méretekben és költségben egyaránt. Szerencsésen megtalálom a szórakozást az olcsó 80 cm-es ,játék” habszivacs repülőben és a 3 m-es „spicc” vitorlázó repülőben egyaránt. Természetesen az adrenalinszint jelentősen különbözik a repülés során. Amíg a kisebbik kb. 40 km/ó sebességgel 100 méteren belül mozog addig a nagyobb bőven 1000 méter fölé terelhető, és zuhanásban akár 200 km/ó sebességgel suhan. — Hány működő modellel rendelkezel? — 3-4 működő gépem bevethető állapotban mindig akad. Ezek mellett születőben az újabb álom, ott szundít a „hobbiban”, többnyire rajzon vagy épülőben. A modellezéssel kapcsolatos legnagyobb örömöm mégis a gyermekeimhez kötődik. Együtt nőttek fel az én szórakozásommal és a sporttal. Sokszor segítettek nekem, és közben tanulták mindazt, amit az életük során hasznosíthatnak. Csodálatosan bánnak mindenféle szerszámmal és anyaggal, biztonsággal nyúlnak a ház körül minden technikai eszközhöz, géphez. Önállóak és kreatívak, tele ötletekkel, ha valamilyen problémával szembesülnek. Egészen más a gondolkodásuk és problémamegoldásuk, mint akik nem a modellezés közelében nőttek fel. Talán ez a legnagyobb és igazi ajándéka a modellezésnek számomra. — Köszönöm a bezsélgetéstl Wollner Pál Borbarát autósok Pakson 2004. augusztus 27-én Paksra érkezett a Magyar Borok Útja Rally népes mezőnye Regőczi Attilát, a verseny fő szervezőjét kérdezem. y- A kilencedik alkalommal megrendezett versenyen az idén száz egyforma Fiat autó vett részt. Az autóverseny arra hivatott, hogy felhívja a figyelmet a magyar szőlészet és borászat hagyományaira és kiemelkedő értékeire. A hagyományoknak megfelelően most is ismert közéleti személyek, politikusok (nyolc miniszter), színészek, újságírók, sportolók és gazdasági vezetők ülnek az autók volánjainál, hogy végigjárják az ország legjobb, legismertebb borvidékeit. Az autósok Agárdról indultak péntek reggel, és az első megálló Pakson volt, a Városi Művelődési Központ parkolójában, ahol egy ügyességi szakasz várt a sofőrökre. A rendezvény egyik támogatója a Paksi Atomerőmű Rt. A Magyar Borok Útja Rally a magyar borkultúráról szól, de nem elhanyagolható a környezetvédelem, az idegenforgalom, a falusi turizmus és természetesen a biztonságos közlekedés, a biztonsági szabályok betartása sem. Ez nem egy autóverseny, ez egy túraautózás ahol napközben mindenre oda kell figyelni, elsősorban a vezetőknek, természetesen a mitfárerekre is komoly feladat hárul. A túra három napig tart. Az első napi etap Debrecenben van, ez közel négyszáz km-t jelent a versenyzőknek. A második nap a társaság Debrecenből átmegy Tokajba, majd onnan Egerbe. Két ilyen történelmi borvidéket egy napon látogat meg a csapat. A harmadik nap az már rövidebb lesz. Egerből Gyöngyösbe megy a társaság. Onnan rámegyünk a Hungaroringre az ügyességi pályára, egy kis gyakorlásra. Budapesten van a végállomás. Az ünnepélyes eredményhirdetésre egy óriási bulin a Gundelban kerül sor. Idén kilenc történelmi borvidéket látogatunk meg. Minden olyan célállomáson, ahol borászok várnak bennünket, minden versenyző kap egy üveg bútékát. Tavaly huszonhárom palackot kapott minden versenyző. Reméljük, úgy mint a tavalyi évben, egyetlen karcolás nélkül megússzuk a versenyt. Wollner Pál
