Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2004-08-01 / 8. szám

10. oldal ATOMERŐMŰ 2004. augusztus Megfigyelések alapján történő tanulás Folytatás a 9. oldalról. Jelesül olyan szituációk megoldásá­ra is képes, amely addigi életében nem következett be. Ehhez az evolú­ciónak csak a mindennapi esemé­nyek álltak a rendelkezésére. Nem­csak arra volt képes, hogy a napi szi­tuációk megoldásából származó ta­pasztalatokat rögzítse, és egy ugyan­olyan szituáció esetén, ugyanúgy cselekedjen, hanem arra is, hogy a nagyszámú esetre támaszkodva vi­selkedésmintákat fedezzen fel. A gyakori viselkedésminták alapján automatikusan szabályszerűségek alakultak ki a cselekvési megoldá­sokban. Ez lehetőséget teremtett ar­ra, hogy az élőlény egy hasonló, de nem pontosan ugyanolyan szituáció­ban is tudjon hasonló, de nem ponto­san ugyanolyan megoldást találni. Egy kicsit módosította a cselevési programját. Ez vagy segítette Őt a túlélésben vagy nem. Ha nem, akkor azok az egyedek elpusztultak, akik nem a megfelelő irányban módosí­tották a cselekvési (értsd: menekülé­si, rejtőzködési, táplálékszerzési) programjukat. Akik túlélték azoknak lehetőségük volt módosítani, de most már az előzmények birtokában. A cselekvési program módosította a végrehajtási szerveket is. Ezek ugyanúgy sikeres vagy sikertelen próbálkozások voltak, és ennek megfelelően változtatta vagy meg­tartotta őket az evolúció. A változás azonban nem minden esetben a vég­rehajtó szervek módosulatával jött létre. Inkább a végrehajtási program, a „hogyan csináljam meg” változott. Ezt sokkal könnyebben és gyorsab­ban tudta az ágens változtatni. A végrehajtás sokkal lassabban válto­zott, és e közben számtalan cselek­vési program-variációt volt képes ki­próbálni az ágens. Az életben mara­dásnak minden esetben feltétele volt, hogy az adott környezeti beállí­tásra létezzen legalább egy kielégítő konvergens cselekvési programmeg­oldás. A környezet változása nem haladhatott meg egy gyorsaságot, amelyre nézve az ágens legalább egy cselekvési programja nem adott ki­elégítő megoldást, és a végrehajtási szervek képesek voltak azt különbö­ző szituációban lefuttatni. Végül a változásoknak valamilyen szabály­­szerűséget kellett követni (pld. ter­mészeti törvények alapján), hogy az ágens képes legyen tanulni. (Folytatjuk...) Hauszmann János A NucNet hírei Világeseményeknek köszönhetően nőtt az „energiatudatos” gondolkodás a 2003-as év során, állítja a NEA vezetője. Az elmúlt évben történt események következtében az energiaellátás kér­dése „erőteljesebben jelent meg az emberek gondolatiban” - beleértve az atomenergia szerepét is, jelentette ki Luis Echávarri a Nukleáris Energia Intézet (NEA) vezetője. Echávarri úr elmondta, hogy a 2003. év eseményei, mint például az iraki háború vagy az áramszünetek Európában és Eszak-Amerikában nagy hatással voltak az energiaiparra, és egyben a lakosság érdeklődésének a középpontjába is került az energia­­ellátás kérdése. Az egyik ilyen hatás abban mutatkozott meg, hogy az em­berek azt a kérdést tették fel, vajon a lejátszódó események újra atomerő­művek építését fogják eredményezni, avagy sem. Jelenleg nem lehet egy­értelmű választ adni a kérdésre, a NEA azonban folytatva korábbi tevé­kenységét, abban segíti a tagországo­kat, hogy szilárd alapot biztosítsanak a nukleáris energia biztonságos és gazdaságos alkalmazásához akkor, amikor a különböző kormányok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy megfe­lelő megoldást találjanak a biztonsá­gos energiaellátás biztosítására és az éghajlatváltozás problémájára. A NEA a Gazdasági Együttműkö­dési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ügynöksége. Az OECD 30 tagállama közül 28 egyben a NEA szervezeté­nek is tagja. 2004. év eleji adatok szerint 351 atomerőművi blokk üzemel az OECD-tagországokban, ezek a blok­kok a világ nukleáris módon előállí­tott villamosenergia-termelésének a 84%-t képviselik, és megközelítőleg a 23 %-t az OECD-tagállamok összesí­tett villamosenergia-előállításának. Paks engedélyt kapott a 2. blokk újraindítására A NucNet hírügynökség beszámol ar­ról, hogy az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazga­tósága (OAH NBI) július közepén en­gedélyezte a paksi atomerőmű 2. blokkjának újraindítását. Az engedé­lyezésre azután került sor, hogy az atomerőmű teljesítette a nukleáris ha­tóság harminc pontban felsorolt, a blokk újraindítására felállított köve­telményrendszerét. Az OAH kihang­súlyozza azt, hogy a blokk újbóli üzembe vételét célzó kérelem figye­lembe vette a hatóság által megköve­telt összes elvárást, emellett függet­len szakértők, vezető nukleáris intéz­mények értékeléseit is tartalmazta. Az újraindítás további előfeltétele az, hogy az atomerőmű 2. blokkja nem üzemelhet abban az időszakban, ami­kor az elmúlt évi üzemzavar elhárítá­si munkálataira kerül sor. Az Egyesült Királyság minisztere szerint „Nem lehet bezárni az ajtót az atomenergia új törekvései előtt”. Tony Blair brit miniszterelnök ezt az angol parlamentben feltett kérdésre vá­laszolta, bár azt is hozzátette, hogy Anglia nem kötelezte el magát új gene­rációs atomerőmű építése mellett sem. Blair hangsúlyozta, hogy „hosszú távon az egyik legnagyobb probléma, amellyel szembe kell néznünk az az éghajlatváltozás”. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok nem csat­lakozott a Kiotói Jegyzőkönyv üveg­házhatású gázok kibocsátásának a csökkentéséhez. Blair úgy gondolja, Anglia teljesíteni tudja 2010-re vállalt kibocsátás-csökkentést célzó terveit. Az atomenergia jövőbeni felhaszná­lását tovább firtató kérdésekre azt fe­lelte Jelenleg még nem aktuális a kér­dés, de néhány éven belül azzá válik”. Forrás: NEA/Liaison Committee/OAH Jól haladnak a helyreállítás munkálatai Folytatás a 9. oldalról. A kiviteli tervek előzetes értékelése után egy szakértői csapat a dimitrov­­grádi gyártóműbe látogatott, ahol konzultációra került sor az orosz fél­lel, s amelyen egyeztették a kiviteli tervekkel kapcsolatos észrevételeket. Az orosz fél augusztus végén adja át a véglegesített kiviteli terveket, ame­lyeket gyártási/behozatali engedélye­zési eljárásban a hatósággal majd en­gedélyeztetni kell. Az engedélyezési dokumentumhoz azonban még szá­mos kiegészítő anyag csatolása is szükséges, amelyeket a Transelektro Rt. készít a kiviteli tervek alapján, és ugyanez a cég állítja majd össze a vo­natkozó engedélyezési dokumentu­mokat is berendezésekként, tokok­ként és eszközcsoportonként. A be­rendezések, tokok és eszközök gyár­tása csak az OAH NBI engedélyének kiadását követően kezdhető meg. Az orosz fél a szerződés értelmében a sérült üzemanyag eltávolítását és to­kozását vállalta, az ehhez szükséges berendezések tervezésével, legyártásá­val, beszállításával együtt. A munka­végzéshez azonban a magyar félnek kell az összes olyan körülményt, felté­telt biztosítani, amely a berendezések működtetéséhez, a feladat végrehajtá­sához szükséges. Ilyen például az au­tonóm hűtőkör létesítése, amely a blokki rendszerektől függetlenül képes az 1. sz. aknában lévő sérült üzem­anyag remanens hőjének eltávolításá­ra, hűtésére. A rendszer létesítése meg­történt, a berendezések a július köze­pén történt üzembe vétel óta megfele­lően üzemelnek. Ugyancsak elkészült az autonóm vészbórozó rendszer is, amely a blokki rendszerektől függetle­nül, önállóan biztosítja az esetleges szubkritikusság-sérü­­léskor a nagy bórsav­tartalmú hűtőközeg bejuttatását a sérült üzemanyaghoz. A víztisztítás-vízke­zelés területén is több átalakítás történik, amelyek egyrészt az eltávolítási munkák ki­szolgálásához szüksé­gesek, másrészt az 1. sz. akna hűtőközegé­nek hatékonyabb tisz­títását célozzák. Ilyen az akna és a pihentető medence hűtőközege tisztításának szétvá­lasztására irányuló átalakítás, amelynek a kiviteli tervezése folyik, s amellyel lehetővé válik a két medence egymás­tól független tisztítása. Emellett folyik új szűrőanyagok (szorbensek) vizsgá­lata, amelyek nagyobb hatékonyság­gal kötik meg az 1. sz. akna hűtőkö­zegében lévő szennyezőanyagokat. Ilyen anyagok az orosz gyártású Termoxid vagy a japán gyártmányú TANNIX nevű szorbens, melyek al­kalmassági vizsgálatát a BMGE szak­emberei végezték el számunkra. Egy másik átalakítás az ún. szint­szabályozó és mosóvíz rendszer léte­sítése, amely az eltávolítás alatt az 1. sz. akna vízszintjét fogja megfelelő szinten tartani, ugyanakkor tiszta, megfelelő bórtartalmú vizet fog biz­tosítani a munkavégzés során szüksé­ges dekontaminálásokhoz. Ezen rendszer kialakításához fogjuk alkal­mazni a finnektől vásárolt NURES tisztítókonténert. Folyamatban van a reaktorcsamoki jódszűrt szellőzést biztosító átalakítás létesítése, amely a már meglévő hermetikus téri szel­lőzés szűrőinek felhasználásával fog­ja biztosítani a csarnok célirányos szellőztetését. Külön rendszert kell kiépíteni az 1. sz. akna eltávolítás alatti szellőztetésére, ennek kiviteli tervezése folyik, engedélyeztetés után sor kerül a létesítésére is. Extra feladatként jelenik meg egy új mérő­­rendszer kialakítása a pihentető me­dencében, amely a már betokozott üzemanyag hasadóanyag tartalmának meghatározására szolgál. E mérés ki­alakítására a NAÜ biztosítéki köve­telményeinek teljesítése érdekében van szükség, ugyanis az atomerőmű­nek a sérült üzemanyag esetében is gyakorlatilag grammra el kell tudnia számolni a területén lévő hasadó­anyaggal. Az eltávolítással összefüggő mun­kák mellett számos olyan vizsgálat került végrehajtásra, amely a sérült üzemanyag, illetve az 1. sz. akna ál­lapotát vizsgálta. Különböző vizuális ellenőrzési, hőmérsékletmérési, gam­masugárzási tér felmérési programo­kat hajtottunk végre, amelyekben a BMGE NTI szakemberei működtek közre. A vizsgálati programok ered­ményei egyrészt az előkészítési fel­adatok végrehajtásához, másrészt a tényleges eltávolítási munka feltét­eleinek megteremtéséhez kerültek felhasználásra. Mindeközben elkezdődött a munka­­terület előkészítése a közvetlen végre­hajtáshoz. Az 1. sz. akna köré több mint egy éve - az akkori állapotoknak megfelelően - telepített eszközöket el kell távolítani ahhoz, hogy az orosz A KÁIG szakemberei által a tisztítótartály pereméről eltávolított megvezető tüske egyike cég által szállított I munkaplatform és 3 egyéb eszközök az 1. I sz. aknába betehetők legyenek. El kell tá­volítani a tisztítótartályhoz csatlakozó, eredetileg a kazettatisztítást szolgáló csatlakozó elemeket is. Első lépésként két megvezető tüske kiszerelése tör­tént meg a tisztítótartály osztósíkjából, amelyet a KÁIG szakemberei hajtot­tak végre. A tisztítótartályhoz kapcso­lódó elemek leszereléséhez különböző berendezéseket kell megvásárolnunk, például víz alatt használható elektro­mos csavarhúzóeszközt, vágóberende­zést. Majd ezt követően készülnek el azokat a munkaprogramok, amelyek­kel a feladatok hatósági engedélyezte­tés után elvégezhetők lesznek. A fentiek remélhetőleg kellő bete­kintést nyújtanak mindenki számára a projektben folyó munkára vonatko­zóan, azt azonban külön hangsúlyoz­ni kell, hogy olyan feladat végrehaj­tására kényszerül a Paksi Atomerő­mű Rt., amelyet ebben a formában nem végzett, és várhatóan nem is fog végezni senki. A világban kevés ilyen esemény történt, és bár azok - amerikai, orosz, szlovák - tapasztala­tai felhasználásra kerülnek, a feladat mégis egyedi és nagy komplexitású. Az előkészítés során természetesen pontosodnak a feladatok, illetve fel­merülnek olyan kérdések is, amelyek megoldása nélkül nem lehet tovább­lépni. Ennek pedig komoly időigé­nye van és lesz. A feladat végrehajtá­sában alapvetően a biztonságos meg­oldásnak kell elsőbbséget adnunk, ahol az időtényező - némi túlzással - nem számít. Ezzel együtt olyan opti­mális megoldást kell kidolgoznunk, amelyben a biztonsági követelmé­nyek maradéktalan teljesülése egy el­fogadható időtartamú végrehajtásban jelenik meg. Enyedi Bernadett Törzsgárda tagsági elismerések 2004. július 20 éves Kaszás Mónika HŰIG Humán Kont­rolling Csoport, 1984. július 30.; Mohos Árpádné HŰIG HUFO Rek­reációs Központ, 1984. július 20.; Szalui Károlyné HŰIG HUFO Rek­reációs Központ, 1984. július 2.; Tóth Gábor MVIGH INFO Koordi­nációs Csoport, 1984. július 23.; Lengyel János ÜVIG UVFO Reaktor Osztály, 1984. július 3.; Szilvácsku István ÜVIG ÜVFO Reaktor Osz­tály, 1984. július 17.; Kónya Péter ÜVIG ÜVFO Turbina Osztály, 1984. július 16.; Báli István ÜVIG UVFO Villamos Üzemviteli Osztály, 1984. július 3.; Berta Mihály ÜVIG ÜVFO Irányítástechnikai Üzemviteli Osz­tály, 1984. július 25.; Torma Béla MIG NUFO Reaktorfizikai Osztály, 1984. július 15.; Kirr László KÁIG KAFO Reaktor és Készülék Karban­tartó Osztály, 1984. július 24.; Nagy Csaba KÁIG KAFO Reaktor és Ké­szülék Karbantartó Osztály, 1984. július 12.; Papp Károly KÁIG KAFO Reaktor és Készülék Karban­tartó Osztály, 1984. július 2.; Csoknyai László KÁIG KAFO Tur­bina és Forgógép Karbantartó Osz­tály, 1984. július 2.; Ferencz András KÁIG KAFO Turbina és Forgógép Karbantartó Osztály, 1984. július 2.; Éberling István KÁIG KAFO Arma­túra és Csővezeték Karbantartó Osz­tály, 1984. július 18.; Kirchkeszner Sándor KÁIG ÜFFO Biztonsági Rendszer Osztály, 1984. július 3.; Újvári Zoltán KÁIG ÜFFO Bizton­sági Rendszer Osztály, 1984. július 2.; Horváth Zsolt KÁIG ÜFFO Auto­matika Osztály, 1984. július 2.; Zsiga István KÁIG ÜFFO Automatika Osztály, 1984. július 20.; Katus Fe­renc KÁIG ÜFFO Híradástechnikai Osztály, 1984. július 30.; Széles Károlyné GVIGH Szolgáltatási Osz­tály, 1984. július 3. 30 éves Seres Zsigmond Imre MIG MFO Villamos és Irányítástechnikai Mű­szaki Osztály, 1974. július 23. 40 éves Gál János ÜVIG VEFO Vegyészeti Technológiai Osztály, 1964. július 1.

Next

/
Thumbnails
Contents