Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2004-08-01 / 8. szám

2004. augusztus ATOMERŐMŰ 11. oldal ELMONDHattam, most megtudhATOM... A Szervezeti és Működésfejlesztési Program céljaival összefüggésben sor került társaságunknál egy teljes körű munkatársi vélemény- és elkö­telezettség-felmérésre mintegy négy hónappal ezelőtt. Az Elmondhatom nevet viselő vizsgálat eredményeit a felmérést végző HEWITT INSIDE Consulting Kft. foglalta össze. Erősségeink, avagy amire büszkék lehetünk... A felmérés eredményei alapján az alábbiak tekinthetők az atomerőmű erősségeinek - ezek azok a területek, amelyekről munkatársaink többsége pozitívan vélekedik. Egyik legnagyobb erősségünk a közel minden munkatársunkban meg­lévő személyes felelősségérzet, amely a biztonságos működésre, va­lamint az ország lakosságának, és a környezetnek a védelmére irányul. Szintén komoly erősség munkatár­saink kiemelkedően magas hivatás iránti elkötelezettsége - 5-ből 4-en nyilatkoznak úgy, hogy szeretik szak­májukat, hivatásukat. Ezzel összefüg­gésben, munkatársaink mintegy fele gondolja azt, hogy tudását, képessé­geit és tapasztalatait jól ki tudja hasz­nálni a munkája során. A munkavégzéshez szükséges esz­közellátottság és a biztosított feltéte­lek, a munkakörnyezet és a napi mun­ka helyszíne jellemzően elégedettség­gel tölti el az itt dolgozók jelentős ré­szét, megkönnyítik feladatuk ellátását. A többség pozitívan vélekedik a munka és magánélet egyensúlyával kapcsolatban - munkatársaink közül sokan egyetértenek azzal, hogy lehető­ségük van ennek megteremtésére, illet­ve, hogy munkaidejük beosztása meg­felelő és kellően rugalmas számukra. Az atomerőmű dolgozóinak - fő­ként a PA Rt.-osoknak - több mint fe­le elégedett a vállalat által nyújtott juttatásokkal, és ezen a területen je­lentősen jobbnak látják az erőművet más vállalatoknál. Az atomerőmű egészére jellemző a munkatársak közötti jó kollegiális és informális kapcsolat. Sokan vallják, hogy közvetlen kollégáikkal többnyi­re jó kapcsolatokat ápolnak, bízhat­nak egymásban, és közösen együtt­működve, csapatként dolgoznak. Munkatársaink többsége ugyan­csak pozitívan vélekedik a közvetlen felettesével fennálló kapcsolatáról, amelyre jellemző a bizalom megléte, a támogatás, és a megfelelő mértékű személyes figyelem biztosítása. Az itt dolgozók közel 2/3-a erős­ségnek tekinti a vállalat által nyújtott informatikai megoldásokat, valamint a biztosított informatikai hátteret - ezek hatékonyan segítik a mindenna­pi munkát, és hozzájárulnak a tájéko­zottság növeléséhez. Fejlesztendő területeink, avagy amin változtatnunk kell... Munkatársaink igen kritikusan szem­lélik a cég működési folyamatait, és a jelenleg meglévő szabályozást, ami sokak szerint már a hatékonyság rová­sára megy. Egyöntetű véleményként fogalmazódott meg a folyamatok és eljárások racionalizálásának szüksé­gessége - ami elsősorban egyszerűsí­tést, a számosság csökkentését, a lé­nyeges dolgok kiemelését, és az egyes részek harmonizálását jelenti. Az erőműben dolgozók nagy több­sége az együttműködési és kommuni­kációs gyakorlat terén is jelentős hiá­nyosságokkal szembesül. Vélemé­nyek szerint a társosztályok egymás között nagyon nehezen, többnyire csak a formális utak megkerülésével tudják a munkavégzéshez szükséges információkat kicserélni. Másik je­lentős kommunikációs probléma, hogy a munkavállalói javaslatok meghallgatása, figyelembevétele nem működik megfelelően, így értékes öt­letek, jobbító szándékú, hatékonysá­got növelő javaslatok veszhetnek kár­ba. Sokan érzik szükségét a vállalat jövőjével, célkitűzéseivel és azok megvalósulásának előrehaladásával kapcsolatos hiteles és rendszeres kommunikáció megteremtésének is. Jelentősen növelni kell az egyes igaz­gatóságok, szervezeti egységek kö­zötti együttműködés hatékonyságát is, és erősíteni az „egy hajóban eve­zünk” alapelvét a „szervezeti egység szintű önérdekkövetés” helyett. Sokan érzik megváltoztatandónak a felsővezetés és a munkatársak kö­zött jelenleg fennálló kapcsolatot. A vélemények szerint jelentősen növel­heti az elkötelezettséget, ha a fel­sővezetés kiemelt figyelmet fordít a személyes példamutatásra, az elvárá­sokkal összhangban lévő cselekvések kihangsúlyozására. Emellett sokan gondolják, hogy fontos lenne a két csoport közötti „távolság” csökkenté­se - ebben a közvetlen kapcsolatba kerülés alkalmainak megteremtése (látogatások a területeken, közvetlen találkozók), illetve a felsővezetés munkájának, fő feladatainak „látha­tóbbá” tétele segítene. Munkatársaink közül a többség megfogalmazta, érdemes lenne ki­emelt figyelmet fordítani a biztonság­tudatosság, a biztonsági kultúra erősí­tésére: arra, hogy a biztonság fontos­sága ne csak a szavak szintjén, hanem a döntésekben is elsődlegesen érvé­nyesüljön, és ne szoruljon háttérbe más érdekek miatt. Fókuszálni kelle­ne a biztonságtudatosság számonké­résére - és az azzal ellentétesen cse­lekvők felelősségre vonására - mind a belső munkatársak, mind pedig az alvállalkozók esetében. Sokan szük­ségesnek tartanák az esetleges bizton­sági problémák belső kommunikáció­ját tudatosan és tervezetten végezni. Kritikus vélemények fogalmazódtak meg a fizetéssel kapcsolatban. Ezen be­lül is elsősorban a bérrendszer igazság­talannak érzett elemeit (pl. sugárveszé­lyességi pótlék kezelése), valamint a fi­zetések teljesítményösztönző szerepé­nek erősítését, és a teljesítmény alapján történő megkülönböztetést tartják mun­katársaink fejlesztendőnek. Sokak sze­rint kezelni kellene a PA Rt.-os és Atomix-es munkatársak bérrendszere között fennálló jelentős különbségeket is. Összekapcsolódik ezzel az elismerés kérdésköre, amellyel az elégedettség szintje ugyancsak igen alacsony. Ennek megváltoztatásában kiemelt szerepük koztatásra is több figyelmet kellene fordítania a humán területnek. Sokan fontosnak tartanák a rosszul működő, vagy elindult, de időközben elhalt hu­mán erőforrás kezdeményezések ak­tualizálását, végig vitelét. van a közvetlen feletteseknek, akik eh­hez gyakoribb visszajelzésadással, és a teljesítmények rendszeres értékelésével tudnak hozzájárulni - utóbbihoz ugyan­akkor szükség van a teljesítményérté­kelési rendszer felülvizsgálatára, vala­mint a vezetői motivációs eszközök kö­rének bővítésére is. Igen pesszimistán látják munkatár­saink a karrier- és előrelépési lehető­ségeket az atomerőműben. Sokan ne­vezték problémának a szakmai karri­er hiányát, és az itt dolgozók jelentős többsége érzi úgy, hogy az előlépteté­si döntéseknél nem csak a rátermett­ség, a szükséges készségek megléte számít. Részben ennek eredménye az, hogy a többség szerint az erőmű ne­hezen tudja megtartani a legjobb em­bereit. A vélemények szerint fontos lenne erősíteni a belső mobilitást, a rotációt az egyes területek között, és kiemelt figyelmet kellene fordítani a tudatos utánpótlás-menedzsmentre, ami kezeli az átlagosnál hosszabb be­tanulási időket, hozzájárul a tudását­adás folyamatához, és reális perspek­tívát mutat a munkatársak számára a karrierlehetőségekkel kapcsolatban. Kevéssé elégedettek munkatársa­ink a humán erőforrás menedzsment tevékenységgel. A többség úgy látja, hogy az atomerőműnek nincsenek ilyen jellegű stratégiai elképzelései - vagy ha vannak, azok nem kellően is­mertek a szervezeten belül. Nemcsak a vélemények megismerésére, az igé­nyek felmérésére, az érdekek figye­lembevételére, de a megfelelő tájé­Hogyan tovább? A felsővezetés határozott és elkötele­zett a szükséges változások tekinteté­ben - kitűzött célja, hogy a lehető leg­rövidebb időn belül megvalósítsa eze­ket, és szeretné elérni, hogy érzékel­hető, pozitív következményei legye­nek a felmérésnek. Annak érdekében ugyanakkor, hogy érdemi változások tudjanak megvalósulni, fontos a fóku­szálás - nem lehetséges egyszerre, rö­vid idő alatt minden fejlesztendő terü­leten beavatkozni. Mindezek elérésé­hez megfelelő keretként szolgál a már megtervezett és elindított Szervezeti Működésfejlesztési Program - ez szá­mos olyan konkrét akciót tartalmaz, amelyek a munkatársi elkötelezettség növelése szempontjából meghatározó témákhoz kapcsolódnak - a teljesség igénye nélkül például: egyértelmű működési felelősségek megteremté­se; ismert szabályozási ellentmondás­ok korrekciója; új jövedelempolitikai koncepció kidolgozása és bevezetése; teljesítményértékelési rendszer to­vábbfejlesztése; szakmai karrierfej­lesztési rendszer elindítása. A vállalati szintű akciók mellett az egyes szakterületeken belül is adód­nak lehetőségek a változtatásra - a tervezett lépések, valamint a felmérés szakterületekhez kapcsolódó eredmé­nyeinek megismerésére és megbeszé­lésére az igazgatók által, augusztus során tartott igazgatósági fórumokon kerül sor. Uj belépők a Paksi Atomerőmű Rt.-nél Hagyományteremtő szándékkal, 2004. július 13-án első alkalommal köszöntöt­te a társaság a PA Rt.-hoz újonnan belé­pő dolgozókat. A 17, korábban ATOM­­IX Kft.-s munkavállalót Búza Katalin üdvözölte a humán szervezet nevében. Elmondta, hogy a munkavállalókkal szemben a biztonságra való törekvés, a lelkiismeretes, magas színvonalú szak­mai munka, a cég iránti elkötelezettség, valamint a stratégiai szemlélet merül fel elvárásként, amelyek kulcsfontosságú tényezői a társaság sikerének. A szakmai szervezetek nevében a jelenlévő igazgatók közül Kovács Jó­zsef üzemviteli igazgató adott „útra­­valót”, aki hangsúlyozta, hogy a most belépő dolgozók izgalmas pillanat­ban lehetnek a részvénytársaság munkavállalói, hiszen jelentős kihí­vások előtt áll a cég. Elmondta, hogy a lelkiismeretes munkavégzés nem váltható ki írott szabályokkal, és egyúttal azt kívánta, találja meg min­den jelenlévő a számításait és a bol­dogulását a PA Rt.-nál. A 2004. július 13-ával PA Rt.-ossá vált munkavállalók a következő szervezeteknél és munkakörökben végzik munkájukat: Börzsei Péter szolgálatvezető BIG SVO Wayer Zoltán anyagvizsgáló mérnök BIG MINFO AVO Bán István elektrikus ÜVIG ÜVFO VÜO Bartos Krisztián elektrikus ÜVIG ÜVFO VÜO Cvaczk Béla elektrikus ÜVIG ÜVFO VÜO Fritz János elektrikus ÜVIG ÜVFO VÜO Kovács László elektrikus ÜVIG ÜVFO VÜO Sápi Zsolt ügyeletes műszerész ÜVIG ÜVFO IÜO Fricz János ügyeletes műszerész ÜVIG ÜVFO IÜO Cserepes Ferenc ügyeletes műszerész ÜVIG ÜVFO IÜO Timár Lajos Mihály turbinagépész ÜVIG ÜVFO TO Adorján János turbinagépész ÜVIG ÜVFO TO Gyöngyösi Zoltán elektrikus ÜVIG ÜVFO VÜO Seres Attila ügyeletes műszerész ÜVIG ÜVFO IÜO Frey István energetikus ÜVIG ÜIFO ÜVO Szűcs Csaba logisztikai elemző GVIGH LOGFO BELŐ Sütő Tamás János karbantartó lakatos KÁIG KAFO AKO Könyvajánló A Magyar Atomfórum Egyesület tíz füzetből álló sorozatot indított a hazai villamosenergia-ellátás jövő­jének megvitatására. A sorozat té­makörei a következők: 1. Energiapolitika, 2. Primer ener­giaforrások, 3. Fosszilis erőművek, 4. Atomerőművek, 5. Megújuló energiaforrások, 6. Villamosener­­gia-import, 7. Villamosenergia-há­­lózat, 8. Villamosenergia-rendszer, 9. Villamosenergia-termelési tech­nológiák összehasonlítása, 10. Energiapolitikai megfontolások Dr. Csőm Gyula 4. ATOMERŐMŰVEK A sorozat 4. kötetét a június 25-én Pécsett rendezett kon­ferencián vehették kezükbe a résztvevők.

Next

/
Thumbnails
Contents