Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2004-08-01 / 8. szám
2004. augusztus ATOMERŐMŰ 5. oldal 25 ÉVES AZ ATOMERŐMŰ SE A Paksi Atomerőmű Rt vezetése szeptember 8-án méltó módon megemlékezik az Atomerőmű Sportegyesület 25 éves jubileumáról. Az „Aktuális információk” c. rovatban jeleztük, hogy az ünnepi program az ASE-csamokban a Magyarország-Belgium Európa-bajnoki férfi kosárlabda selejtező mérkőzéssel indul. A mérkőzést követően gálaműsor lesz a paksi Városi Művelődési Központban. Szerkesztőségünk gratulál az eredményekben gazdag negyedszázadhoz, a mintavétel elvét alkalmazva egy sportvezető, egy szervezőtitkár és egy mesteredző segítségével igyekszünk bepillantást nyújtani a verseny- és szabadidősport kulisszái mögé. A Paksi Atomerőmű Vállalat 1976-ban alakult, és 1992 eleje óta részvénytársaságként működik. Az atomerőmű vezetői mindig is nagy súlyt fektettek arra, hogy az itt dolgozók szabadidejének kulturált eltöltésében szakmai és anyagiakban is mérhető hathatós segítséget tudjanak nyújtani. Az 1979-ben megszervezett Atomerőmű Sportegyesület (ASE) első huszonöt évében a választott társadalmi elnökök rendre a fő szponzor vezető beosztású dolgozói közül kerültek ki. 1979-1993: — Balogi Jenő, 1993-1999: - Szabó József, 1999-2001: - Nagy Sándor, 2001-2003: - Tóth György és 2003- tól Hetzmann Albert. A jelenleg több mint ezerötszáz fős tagságú egyesületben mindenki megtalálhatja az érdeklődésének leginkább megfelelő szakosztályt. Az egyesület néhány szakosztálya jelentős hazai és nemzetközi sikereket ért el. Innen indult Paks város cselgáncs olimpiai bajnokának, több sakkozójának, és kenus világbajnokának pályája. Az eddig eltelt negyedszázados utat kiemelkedő sikerek szegélyezik, az atomos sportolók a világ élvonalában is helyet követeltek és követelnek maguknak. Kovács Antal cselgáncsozó olimpiai és világbajnoki címet szerzett, Kozmann György kenus világ és Európa-bajnoki aranyakat. A csupán húsz éves Boros Gergely kajakos a felnőttek idei Európa-bajnokságáról aranyéremmel érkezett haza, míg az elmúlt években Siebel Lajos kajakos, Hoffmann Ervin kenus korosztályos nemzetközi győzelmeik fémjelezték a minőségi vízisportot. Sakkszakosztályunk az iskolai sakkoktatást szervezte meg, és innen indulva 2001-ben szerezte meg a „Magyarország legjobb szakosztálya” címet. Sakkozóink közül Ács Péter, Berkes Ferenc és Fodor Tamás korosztályos világbajnokok. A férfi kosárlabdázók 1987- ben jutottak be az NB I-be, azóta magyar bajnoki és kupa aranyakat is nyertek. A saját nevelésű Gulyás Róbert az Európa-válogatottban is szerepet kapott. A női kosárlabdaszakosztály jelenleg is biztosítja a város leányainak a csapatsportágban való részvételt. A felnőtt csapat az NB II-ben szerepel. A labdarúgó csapat az NB I/B csoportjáig küzdötte fel magát a ’90-es évek közepén, sőt egy alkalommal bekerültek a Magyar Kupa legjobb négy csapata közé. A 2000. év nyarától a labdarúgó szakosztályunk csak az utánpótlás neveléssel foglalkozik. Az Atomerőmű SE és a Paksi SE kiemelkedő munkájának eredményeként Paks a „Nemzet sportvárosa” eintet is elnyerte. Az alábbiakban Juhász Sándor, Volf Ernő és Hajba Antal nyilatkozik a kezdetekről, a jelenről és a jövő terveiről. A tablót készítette: Sípos László Hajba Antal Hajba Antal világbajnok kenus, mesteredző, az Atomerőmű SE kajak-kenu szakosztályának vezető edzője.- Mikor kezdődött a vízisportélet Pakson, és mi motivált a paksi munka elvállalásában?- A kajak-kenu szakosztály 1979-ben alakult, azzal a céllal, hogy az épülő atomerőmű dolgozói kipihenhessék magukat a szabadidejükben, és éljenek a Duna közelségéből adódó lehetőségekkel. Az alapítók Tímár Géza és Kováts Balázs voltak. A csónakház az erőműberuházókkal közösen működött, majd 1980-ban Szabó Tamás megalakította a versenyszakosztályt is. Az első komoly eredményt 1982- ben érték el, amikor a Balczer-Szabó pároskenu serdülő országos bajnokságot nyert. Jómagam 1982 őszén érkeztem Paksra. Miért is jöttem? Két okra emlékszem: Egyrészt meggyőztek az akkori erőműves vezetők, hogy hosszú távon terveznek, és komolyan támogatják az itteni vízisportok felfejlesztését. Másrészt dacból. Budapesten többször az orrom alá dörgölték: Honvédos edzőként, a bevonuló katonákból válogatva könnyű sikereket elérni! Úgy gondoltam, és éreztem magamban annyi erőt, azért is megmutatom, hogy a paksi Duna partján, a szinte nulláról elindulva is tudok komoly vízisportot építeni. Utólag bevallom, hogy nem vagyok én sem tévedhetetlen, de az motivált, hogy a paksi gyerek ugyanolyan tehetséges, mint a fővárosi. Itt elsősorban a hitet kellett elhintenem az emberek között. Mondok egy példát: mikor szerettem volna egy tanmedencét, mint ami a Dózsának vagy a KSI-nek van, akkor azt felelték a paksi vezetők, ha fel akarunk zárkózni a fővárosi eredményekhez, akkor nekünk jobb technikai feltételekről kell gondoskodnunk. Ez a céltudatos és a hosszú távú gondolkodás kedvemre volt. Azoknál a fiataloknál, akiknél ezt sikerült átadnunk, ott jöttek az eredmények. Szeretném itt kiemelni azt, hogy a szülőkkel azonnal jó kapcsolatot sikerült kiépítenünk, így a gyereklétszám több mint háromszorosára nőtt, de a realitások talaján maradva be kell látnom, hogy egy kisvárosnak nem lesz akkora a gyermekbázisa, mint egy tízszer akkorának.- Mit emelnél ki az elmúlt évek eredményei közül?- Elengedhetetlenül fontos volt a csónakház bővítése, sportolásra alkalmassá tétele. Ezt a munkát Tímár Géza korábbi szakosztályelnök irányította, szervezte Zeleznik Sándor közreműködésével 1986-89-ben. Ekkor alakították ki a csónakház mai formáját, miután okos szervezőmunkával megszerezték az épületeket, az erőművet kiszolgáló - építő vállalatoktól, és be is rendezték azt. Sikerült a hajóparkunkat teljesen felújítanunk, tudjuk követni a szabályok változásait. Nekem és edzőkollégáimnak (1987-2003 között Sziklenka László, 1992-1999 között Makrai Csaba kiváló eredményekkel tevékenykedett, az utánpótlás-nevelés gazdája: Pruzsina István, jelenlegi edzők: Bedecs Ferenc, Meczker András és Gutái Dániel) sikerült elhitetni az itteni emberekkel, hogy a gyermekeik egészsége érdekében van értelme, és van jövője a vízisportnak. Bebizonyítottuk az életképességünket! Hatvan-nyolcvan fő közötti az állandó létszámunk. A legnagyobb eredmény, hogy az elmúlt 25 évben négyszáz gyermeket tanítottunk meg a „vízen járni”! Már ott tartunk, aki húsz éve itt tanult kajakozni, az hozza a gyermekét, és együtt mennek a vízre kirándulni. Egyre többen járják a Dunát, sőt más folyókra is szívesen mennek a paksi dolgozók túrázni. A nemzet egészsége szempontjából az a legjobb, ha minél többen élnek a felkínált szabadidősport lehetőségével. Jó érzéssel tölt el, hogy kialakult egy olyan harmincfős felnőtt, főleg szülőkből álló társaság, akiknek igénye az egykét hetes nyári vízitúrázás. Szakosztályunk tagjai és „kiöregedett” versenyzői rendszeresen részt vesznek az iparági vízi találkozón, és ott értékes helyezéseket szereznek.- Melyek a szakosztály legkiemelkedőbb versenyeredményei?- 1986-ban Hoffmann Ervin az IBV versenyen két arany- és egy ezüstérmet szerzett. A következő évben az Ifjúsági Világbajnokságon már három aranyat nyert, és egyben ő lett a megye első világbajnoka. 1992- ben a Viktor Endre-Fehér Imre kenupáros nyerte az első magyar bajnokságot a szakosztály színeiben. 1993- ban az országos rangsorban a tizedik helyet, a vidéki egyesületek között pedig a negyediket sikerült elérnie a szakosztálynak, ami az eddigi legjobb. Az 1990-es évek közepétől Ifjúsági Európa- és Világbajnoki címeket gyűjtöttek a szakosztály sportolói. Siebel Lajos kajakban, Kozmann György és Feil Imre kenuban szerzett aranyérmeket. Kozmann már a felnőttek kenu négyesének versenyeiben Európa-, majd világbajnokságot nyert, Gyökös Lajos ezüstérmet hozott a kajak négyesek 500 m-es versenyszámában. Feil Imre is világbajnoki csapattag lett. Ajövő nagy reménysége a még csak húsz éves Boros Gergő, aki az idén a felnőtt EB-ről aranyéremmel érkezett haza, ezután az U23 korosztály Európa-bajnokságán is nyerni tudott. Egyéni számban ő az első felnőtt magyar bajnokunk. Az Athéni Olimpián a paksi Kozmann György és a csepeli Kolonics György kenu páros indulhat az 500 és az 1000 méteres távon.- Milyen jövőbeni célokat dédelgettek?- Stabil jövőképünk van. Élni szeretnénk a biztosított lehetőségekkel. Reményeink szerint továbbiakban is kapunk támogatást a szülőktől és az erőműtől, és amíg itt lesznek paksi fiúk és lányok, addig tanítani fogjuk őket az egészséges életvitelre. Nálunk nem csak kajakozni és kenuzni lehet megtanulni. A ránk bízott gyerekek jól bánnak a súlyzókkal, tudnak tornázni, kiválóan úsznak, és még ennél is jobban tudnak fúrni, tehát erősek és egészségesek. A jól képzett, fiatal és saját nevelésű edzőkollégáimmal bízunk a jövőben. Juhász Sándor Juhász Sándor kosárlabda szakedző, a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, az Atomerőmű SE ügyvezető igazgatója.- Mikor és mivel kezdődött a paksi pályafutásod?- Tizennégy éve jöttem Paksra, egyből az Atomerőmű Sportegyesülethez. Az első három és fél évben a kosárlabda-szakosztály vezetőedzői feladatait láttam el. Kosarasaim első Magyar Kupa ezüstérmére, Gyulyás Robival végzett különedzéseinkre, az általa New Yorkban dobott negyvennyolc pontos első amerikai győztes meccsre mindig jóleső érzéssel emlékszem. Már edzőként is belecseppentem a klub életébe, nem voltak gondjaim a kapcsolatteremtésben. Amikor nehezedett a sportmozgalom helyzete, akkor kaptam az ügyvezetői megbízást. 1993. július 1-én a feladatokat elődömtől, Kiss Gábortól vettem át.- Milyen célokkal vállaltad az ASE ügyvezetői feladatot, mit tudtál ezekből megvalósítani?- A célokat akkoriban az atomerőmű vezetése tűzte ki. Mivel csökkentették az egyesületünk költségvetésének bevételi rovatát, azt a feladatot kaptuk, hogy próbáljuk meg saját magunk előteremtem a hiányzó összeget. Vállalkozzunk, és ne váijuk tétlenül a sült galambot! Hogy ne legyen problémám, azonnal beiratkoztam a Számviteli Főiskolára, és a szakközgazda képesítést is megszereztem. A sport terén feladatunk volt még az akkori teljesítményszintet megtartani, nem növelve a szakosztályok számát, koncentrálni kellett a meglévőkre, és fel kellett oldani a paksi labdarúgótáborok közötti ellentétet. Most visszatekintve büszkén mondhatom, a vállalt célokat sikerült teljesíteni, de ehhez nélkülözhetetlen volt az erőművi vezetés anyagi, és a dolgozók erkölcsi támogatása.- Melyek a legértékesebb sporteredményeink?- Az előbb jelzett edzői eredmények után örülök annak, hogy még hét évig itt tudtuk tartani Gulyás Robit. Nagy élményt jelentett a városunk sportszerető közönségének kosarasaink magyar bajnoki és kupaaranyai. Mint ügyvezető fogadhattam a Ferihegyi repülőtéren a világbajnokságról hazaérkező aranyérmest és edzőjét, Kovács (ATOM) Anti olimpiai bajnok dzsúdóst és Hangyási Lacit. Kiemelkedő eredménynek tartom a sakkcsapatunk töretlen fejlődését, a saját nevelésű fiataljaink közül Ács Peti, Fodor Tomi és Berkes Feri korosztályos világbajnoki címeit. Sikeresnek ítéljük a Paksi Sportegyesülettel (PSE) közös labdarúgó-szakosztályunk fiataljainak egészen az NB I/B-ig eljutó helytállását. Komoly eredménynek tartom, hogy a városunk vezetői PRO URBE- díjjal ismerték el az Atomerőmű SE működését. A Duna-parti csónakházunk vitrinje is tele van érmekkel és kupákkal. Az ifjúsági és felnőtt Európa- és világbajnoki aranyak mellett ki szeretném emelni, hogy Kozmann Gyuri az athéni olimpiai részvételre megszerezte a kvalifikációt. Óriási megtiszteltetés, és egyben elismerés az egyesületünknek és Paks városának, hogy a mi Kovács Antink a versenyzését megelőzően viszi a magyar zászlót az olimpiai megnyitón. Nem feledkezhetünk meg a szabadidősport-rendezvényeink eredményhirdetésein a csillogó szemű fiatalokról sem, és szeretném megemlíteni a lelkes paksi szurkolóinkat, akik sportszerű buzdítására mindenkor számíthatunk. —Mi az Atomerőmű SE jövőképe a következő 25 évre? — Az ASE jövőképe elválaszthatatlan a PA Rt. jövőképétől. Az atomerőművi blokkok tervezett élettartam-hosszabbítása nekünk is új, növekedő feladatokat fognak jelenteni. Reményeink szerint a mindenkori erőműves vezetők, ahogy eddig is tették, az itt dolgozók és Pakson élő emberek kulturális igényeihez szorosan hozzátartozó sportolási lehetőségekhez, azok fejlesztéséhez nélkülözhetetlen támogatást a továbbiakban is tudják biztosítani. Volf Ernő Volf Ernő, a PA Rt. Kulturális- és Szabadidősport Bizottság tagja, az ASE Szabadidő Szakosztály titkára. — Mikor és milyen programok szervezésével indult a tömegsport Pakson?-Az első időkben a társvállalatokkal vívott sportvetélkedések, valamint a természetjárók programjai adták a tömegsportrendezvények zömét. Az ASE a minőségi versenysport beindítása mellett az atomerőmű több éves építésére szövetkezett dolgozók sportjának szervezésére is alakult. 1983-ban elkészült az ASE Sporttelep, ami ma is büszkeségre ad okot. A gombamód szaporodó szabadtéri létesítmények, a nagyméretű tornacsarnokok és edzőtermek, valamint az 1986-ban elkészült gyönyörű sportcsarnok tág teret nyitott a széles körű szabadidősportok kialakulásának és működtetésének. A ’80-as évek közepén a már kialakult rendszeres házibajnokságok üzemelése alatt olyan igények fogalmazódtak meg, hogy az egyesület próbáljon meg sportszakembereket Paksra hozni, akik a minőségi sporttal is képesek lesznek megismertetni a dolgozókat, illetve családtagjaikat. Jómagam 1987 nyarán kerültem az egyesülethez, hogy a külön-külön működő amatőr sportszakcsoportok munkáját összefogjam, szakmailag segítsem. Folytatás a következő oldalon
