Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2004-08-01 / 8. szám

2004. augusztus ATOMERŐMŰ 5. oldal 25 ÉVES AZ ATOMERŐMŰ SE A Paksi Atomerőmű Rt vezetése szep­tember 8-án méltó módon megemlé­kezik az Atomerőmű Sportegyesület 25 éves jubileumáról. Az „Aktuális in­formációk” c. rovatban jeleztük, hogy az ünnepi program az ASE-csamok­­ban a Magyarország-Belgium Euró­­pa-bajnoki férfi kosárlabda selejtező mérkőzéssel indul. A mérkőzést köve­tően gálaműsor lesz a paksi Városi Művelődési Központban. Szerkesztő­ségünk gratulál az eredményekben gazdag negyedszázadhoz, a mintavé­tel elvét alkalmazva egy sportvezető, egy szervezőtitkár és egy mesteredző segítségével igyekszünk bepil­lantást nyújtani a verseny- és szabadidősport kulisszái mögé. A Paksi Atomerőmű Vállalat 1976-ban alakult, és 1992 eleje óta részvénytársaságként mű­ködik. Az atomerőmű vezetői mindig is nagy súlyt fektettek arra, hogy az itt dolgozók sza­badidejének kulturált eltöltésé­ben szakmai és anyagiakban is mérhető hathatós segítséget tudjanak nyújtani. Az 1979-ben meg­szervezett Atomerőmű Sportegyesü­let (ASE) első huszonöt évében a vá­lasztott társadalmi elnökök rendre a fő szponzor vezető beosztású dolgo­zói közül kerültek ki. 1979-1993: — Balogi Jenő, 1993-1999: - Szabó Jó­zsef, 1999-2001: - Nagy Sándor, 2001-2003: - Tóth György és 2003- tól Hetzmann Albert. A jelenleg több mint ezerötszáz fős tagságú egyesü­letben mindenki megtalálhatja az ér­deklődésének leginkább megfelelő szakosztályt. Az egyesület néhány szakosztálya jelentős hazai és nem­zetközi sikereket ért el. Innen indult Paks város cselgáncs olimpiai bajno­kának, több sakkozójának, és kenus világbajnokának pályája. Az eddig el­telt negyedszázados utat kiemelkedő sikerek szegélyezik, az atomos spor­tolók a világ élvonalában is helyet követeltek és követelnek maguknak. Kovács Antal cselgáncsozó olimpiai és világbajnoki címet szerzett, Kozmann György kenus világ és Eu­­rópa-bajnoki aranyakat. A csupán húsz éves Boros Gergely kajakos a felnőttek idei Európa-bajnokságáról aranyéremmel érkezett haza, míg az elmúlt években Siebel Lajos kajakos, Hoffmann Ervin kenus korosztályos nemzetközi győzelmeik fémjelezték a minőségi vízisportot. Sakkszakosztá­lyunk az iskolai sakkoktatást szervez­te meg, és innen indulva 2001-ben szerezte meg a „Magyarország leg­jobb szakosztálya” címet. Sakkozó­ink közül Ács Péter, Berkes Ferenc és Fodor Tamás korosztályos világbaj­nokok. A férfi kosárlabdázók 1987- ben jutottak be az NB I-be, azóta ma­gyar bajnoki és kupa aranyakat is nyertek. A saját nevelésű Gulyás Ró­bert az Európa-válogatottban is szere­pet kapott. A női kosárlabdasza­kosztály jelenleg is biztosítja a város leányainak a csapat­sportágban való részvételt. A felnőtt csapat az NB II-ben szerepel. A labdarúgó csapat az NB I/B csoportjáig küzdöt­te fel magát a ’90-es évek kö­zepén, sőt egy alkalommal be­kerültek a Magyar Kupa leg­jobb négy csapata közé. A 2000. év nyarától a labdarúgó szakosztályunk csak az után­pótlás neveléssel foglalkozik. Az Atomerőmű SE és a Paksi SE ki­emelkedő munkájának eredménye­ként Paks a „Nemzet sportvárosa” ei­ntet is elnyerte. Az alábbiakban Ju­hász Sándor, Volf Ernő és Hajba An­tal nyilatkozik a kezdetekről, a jelen­ről és a jövő terveiről. A tablót készítette: Sípos László Hajba Antal Hajba Antal világbajnok kenus, mesteredző, az Atomerőmű SE ka­jak-kenu szakosztá­lyának vezető edzője.- Mikor kezdődött a vízisportélet Pakson, és mi motivált a paksi munka elvállalásában?- A kajak-kenu szak­osztály 1979-ben ala­kult, azzal a céllal, hogy az épülő atomerőmű dolgozói kipihenhessék magukat a szabadide­jükben, és éljenek a Duna közelségé­ből adódó lehetőségekkel. Az alapí­tók Tímár Géza és Kováts Balázs voltak. A csónakház az erőműberuházókkal közösen műkö­dött, majd 1980-ban Szabó Tamás megalakította a versenyszakosztályt is. Az első komoly eredményt 1982- ben érték el, amikor a Balczer-Szabó pároskenu serdülő országos bajnok­ságot nyert. Jómagam 1982 őszén ér­keztem Paksra. Miért is jöttem? Két okra emlékszem: Egyrészt meggyőz­tek az akkori erőműves vezetők, hogy hosszú távon terveznek, és ko­molyan támogatják az itteni vízis­portok felfejlesztését. Másrészt dac­ból. Budapesten többször az orrom alá dörgölték: Honvédos edzőként, a bevonuló katonákból válogatva kön­nyű sikereket elérni! Úgy gondol­tam, és éreztem magamban annyi erőt, azért is megmutatom, hogy a paksi Duna partján, a szinte nulláról elindulva is tudok komoly vízis­portot építeni. Utólag bevallom, hogy nem vagyok én sem tévedhetet­len, de az motivált, hogy a paksi gye­rek ugyanolyan tehetséges, mint a fővárosi. Itt elsősorban a hitet kellett elhintenem az emberek között. Mon­dok egy példát: mikor szerettem vol­na egy tanmedencét, mint ami a Dó­zsának vagy a KSI-nek van, akkor azt felelték a paksi vezetők, ha fel akarunk zárkózni a fővárosi eredmé­nyekhez, akkor nekünk jobb techni­kai feltételekről kell gondoskod­nunk. Ez a céltudatos és a hosszú tá­vú gondolkodás kedvemre volt. Azoknál a fiataloknál, akiknél ezt si­került átadnunk, ott jöttek az ered­mények. Szeretném itt kiemelni azt, hogy a szülőkkel azonnal jó kapcso­latot sikerült kiépítenünk, így a gye­reklétszám több mint há­romszorosára nőtt, de a rea­litások talaján maradva be kell látnom, hogy egy kisvá­rosnak nem lesz akkora a gyermekbázisa, mint egy tízszer akkorának.- Mit emelnél ki az elmúlt évek eredményei közül?- Elengedhetetlenül fon­tos volt a csónakház bővíté­se, sportolásra alkalmassá tétele. Ezt a munkát Tímár Géza korábbi szakosztályelnök irá­nyította, szervezte Zeleznik Sándor közreműködésével 1986-89-ben. Ekkor alakították ki a csónakház mai formáját, miután okos szervezőmun­kával megszerezték az épületeket, az erőművet kiszolgáló - építő vállala­toktól, és be is rendezték azt. Sikerült a hajóparkunkat teljesen felújíta­nunk, tudjuk követni a szabályok változásait. Nekem és edzőkollégá­imnak (1987-2003 között Sziklenka László, 1992-1999 között Makrai Csaba kiváló eredményekkel tevé­kenykedett, az utánpótlás-nevelés gazdája: Pruzsina István, jelenlegi edzők: Bedecs Ferenc, Meczker András és Gutái Dániel) sikerült el­hitetni az itteni emberekkel, hogy a gyermekeik egészsége érdekében van értelme, és van jövője a vízis­portnak. Bebizonyítottuk az életké­pességünket! Hatvan-nyolcvan fő közötti az állandó létszámunk. A leg­nagyobb eredmény, hogy az elmúlt 25 évben négyszáz gyermeket taní­tottunk meg a „vízen járni”! Már ott tartunk, aki húsz éve itt tanult kaja­kozni, az hozza a gyermekét, és együtt mennek a vízre kirándulni. Egyre többen járják a Dunát, sőt más folyókra is szívesen mennek a paksi dolgozók túrázni. A nemzet egészsé­ge szempontjából az a legjobb, ha minél többen élnek a felkínált sza­badidősport lehetőségével. Jó érzés­sel tölt el, hogy kialakult egy olyan harmincfős felnőtt, főleg szülőkből álló társaság, akiknek igénye az egy­két hetes nyári vízitúrázás. Szakosz­tályunk tagjai és „kiöregedett” ver­senyzői rendszeresen részt vesznek az iparági vízi találkozón, és ott érté­kes helyezéseket szereznek.- Melyek a szakosztály legkiemel­kedőbb versenyeredményei?- 1986-ban Hoffmann Ervin az IBV versenyen két arany- és egy ezüstérmet szerzett. A következő év­ben az Ifjúsági Világbajnokságon már három aranyat nyert, és egyben ő lett a megye első világbajnoka. 1992- ben a Viktor Endre-Fehér Imre kenupáros nyerte az első magyar baj­nokságot a szakosztály színeiben. 1993- ban az országos rangsorban a tizedik helyet, a vidéki egyesületek között pedig a negyediket sikerült el­érnie a szakosztálynak, ami az eddigi legjobb. Az 1990-es évek közepétől Ifjúsági Európa- és Világbajnoki cí­meket gyűjtöttek a szakosztály spor­tolói. Siebel Lajos kajakban, Kozmann György és Feil Imre kenu­ban szerzett aranyérmeket. Kozmann már a felnőttek kenu négyesének versenyeiben Európa-, majd világ­­bajnokságot nyert, Gyökös Lajos ezüstérmet hozott a kajak négyesek 500 m-es versenyszámában. Feil Im­re is világbajnoki csapattag lett. Ajö­­vő nagy reménysége a még csak húsz éves Boros Gergő, aki az idén a fel­nőtt EB-ről aranyéremmel érkezett haza, ezután az U23 korosztály Eu­­rópa-bajnokságán is nyerni tudott. Egyéni számban ő az első felnőtt ma­gyar bajnokunk. Az Athéni Olimpián a paksi Kozmann György és a csepe­li Kolonics György kenu páros indul­hat az 500 és az 1000 méteres távon.- Milyen jövőbeni célokat dédel­gettek?- Stabil jövőképünk van. Élni sze­retnénk a biztosított lehetőségekkel. Reményeink szerint továbbiakban is kapunk támogatást a szülőktől és az erőműtől, és amíg itt lesznek paksi fiúk és lányok, addig tanítani fogjuk őket az egészséges életvitelre. Ná­lunk nem csak kajakozni és kenuzni lehet megtanulni. A ránk bízott gye­rekek jól bánnak a súlyzókkal, tud­nak tornázni, kiválóan úsznak, és még ennél is jobban tudnak fúrni, te­hát erősek és egészségesek. A jól képzett, fiatal és saját nevelésű edző­kollégáimmal bízunk a jövőben. Juhász Sándor Juhász Sándor kosár­labda szakedző, a Ma­gyar Olimpiai Bizottság tagja, az Atomerőmű SE ügyvezető igazgatója.- Mikor és mivel kez­dődött a paksi pályafutá­sod?- Tizennégy éve jöttem Paksra, egyből az Atom­erőmű Sportegyesülethez. Az első három és fél évben a kosár­labda-szakosztály vezetőedzői fel­adatait láttam el. Kosarasaim első Magyar Kupa ezüstérmére, Gyulyás Robival végzett különedzéseinkre, az általa New Yorkban dobott negy­vennyolc pontos első amerikai győz­tes meccsre mindig jóleső érzéssel emlékszem. Már edzőként is bele­cseppentem a klub életébe, nem vol­tak gondjaim a kapcsolatteremtés­ben. Amikor nehezedett a sportmoz­galom helyzete, akkor kaptam az ügyvezetői megbízást. 1993. július 1-én a feladatokat elődömtől, Kiss Gábortól vettem át.- Milyen célokkal vállaltad az ASE ügyvezetői feladatot, mit tudtál ezekből megvalósítani?- A célokat akkoriban az atomerő­mű vezetése tűzte ki. Mivel csökken­tették az egyesületünk költségvetésé­nek bevételi rovatát, azt a feladatot kaptuk, hogy próbáljuk meg saját ma­gunk előteremtem a hiányzó össze­get. Vállalkozzunk, és ne váijuk tétle­nül a sült galambot! Hogy ne legyen problémám, azonnal beiratkoztam a Számviteli Főiskolára, és a szak­közgazda képesítést is megszerez­tem. A sport terén feladatunk volt még az akkori teljesítményszintet megtartani, nem növelve a szakosz­tályok számát, koncentrálni kellett a meglévőkre, és fel kellett oldani a paksi labdarúgótáborok közötti ellen­tétet. Most visszatekintve büszkén mondhatom, a vállalt célokat sikerült teljesíteni, de ehhez nélkülözhetetlen volt az erőművi vezetés anyagi, és a dolgozók erkölcsi támogatása.- Melyek a legértékesebb sport­eredményeink?- Az előbb jelzett edzői eredmé­nyek után örülök annak, hogy még hét évig itt tudtuk tartani Gulyás Robit. Nagy élményt jelentett a városunk sportszerető kö­zönségének kosarasaink magyar bajnoki és kupa­aranyai. Mint ügyvezető fogadhattam a Ferihegyi repülőtéren a világbajnok­ságról hazaérkező aranyér­mest és edzőjét, Kovács (ATOM) Anti olimpiai baj­nok dzsúdóst és Hangyási Lacit. Kiemelkedő ered­ménynek tartom a sakkcsa­patunk töretlen fejlődését, a saját ne­velésű fiataljaink közül Ács Peti, Fo­dor Tomi és Berkes Feri korosztályos világbajnoki címeit. Sikeresnek ítéljük a Paksi Sportegyesülettel (PSE) közös labdarúgó-szakosztályunk fiataljainak egészen az NB I/B-ig eljutó helytállá­sát. Komoly eredménynek tartom, hogy a városunk vezetői PRO URBE- díjjal ismerték el az Atomerőmű SE működését. A Duna-parti csónakhá­zunk vitrinje is tele van érmekkel és kupákkal. Az ifjúsági és felnőtt Euró­pa- és világbajnoki aranyak mellett ki szeretném emelni, hogy Kozmann Gyuri az athéni olimpiai részvételre megszerezte a kvalifikációt. Óriási megtiszteltetés, és egyben elismerés az egyesületünknek és Paks városá­nak, hogy a mi Kovács Antink a ver­senyzését megelőzően viszi a magyar zászlót az olimpiai megnyitón. Nem feledkezhetünk meg a sza­badidősport-rendezvényeink ered­ményhirdetésein a csillogó szemű fi­atalokról sem, és szeretném megem­líteni a lelkes paksi szurkolóinkat, akik sportszerű buzdítására minden­kor számíthatunk. —Mi az Atomerőmű SE jövőképe a következő 25 évre? — Az ASE jövőképe elválasztha­tatlan a PA Rt. jövőképétől. Az atomerőművi blokkok tervezett élet­tartam-hosszabbítása nekünk is új, növekedő feladatokat fognak jelen­teni. Reményeink szerint a minden­kori erőműves vezetők, ahogy eddig is tették, az itt dolgozók és Pakson élő emberek kulturális igényeihez szorosan hozzátartozó sportolási le­hetőségekhez, azok fejlesztéséhez nélkülözhetetlen támogatást a továb­biakban is tudják biztosítani. Volf Ernő Volf Ernő, a PA Rt. Kul­turális- és Szabadidő­­sport Bizottság tagja, az ASE Szabadidő Szakosz­tály titkára. — Mikor és milyen prog­ramok szervezésével indult a tömegsport Pakson?-Az első időkben a társ­­vállalatokkal vívott sport­vetélkedések, valamint a természetjárók programjai adták a tömegsportrendezvények zömét. Az ASE a minőségi versenysport bein­dítása mellett az atomerőmű több éves építésére szövetkezett dolgozók sportjának szervezésére is alakult. 1983-ban elkészült az ASE Sportte­lep, ami ma is büszkeségre ad okot. A gombamód szaporodó szabadtéri létesítmények, a nagyméretű torna­csarnokok és edzőtermek, valamint az 1986-ban elkészült gyönyörű sportcsarnok tág teret nyitott a széles körű sza­badidősportok kialaku­lásának és működtetésé­nek. A ’80-as évek köze­pén a már kialakult rendszeres házibajnok­ságok üzemelése alatt olyan igények fogalma­zódtak meg, hogy az egyesület próbáljon meg sportszakembereket Paksra hozni, akik a minőségi sport­tal is képesek lesznek megismertetni a dolgozókat, illetve családtagjaikat. Jómagam 1987 nyarán kerültem az egyesülethez, hogy a külön-kü­­lön működő amatőr sportszakcso­portok munkáját összefogjam, szak­mailag segítsem. Folytatás a következő oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents