Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2004-08-01 / 8. szám
6. oldal ATOMERŐMŰ 2004. augusztus Volf Ernő Folytatás az 1. oldalról. Első feladatom volt a hagyományőrző rendezvények megteremtése, később a Paksi Nagydíj Kerékpárverseny létrehozása, és a PAV-os majálisokon a sportprogramok szervezése, rendezése.-Milyen fázisokon keresztül alakult át a tömegsport szabadidősporttá?- 1988-ban a PAV és az ASE vezetői az addig elért eredményekre támaszkodva delegáltak a KISZ KB Sport- és Turisztikai Bizottságába, ahol többek között Kőbán Rita ismert világbajnok kajakos versenyzővel is együtt dolgozhattam. Már akkor érződött a változás szele, a tömegsport elavult formációja, ezért is próbálkoztunk új szervezeti keretekkel és megnevezéssel. A ’90-es évek elején mi is megtanultuk az új leckét, nem a tömegeket kell sportolásra csábítani, hanem meg kell teremtenünk a kulturált sportolás lehetőségeit azoknak, akik erre a tevékenységre szánnak a szabadidejükből. Elsőként nyitottá tettük a sporttelep atlétikapályáját a futni, kocogni vágyók számára. Bármely dolgozónk elkérhette a teniszpálya kulcsát, az addig játszótereken kosarazó ifjakat is behívtuk az ASE aszfaltborítású kosárlabdapályára. Ezek a mai nap is népszerű lehetőségek. 1994 végén a tömegsport elnevezésnek búcsút intve a szakosztályunk is felvette a szabadidősport nevet.- Melyek a szabadidősportunk legjelentősebb eredményei?- Az országos negatív tendenciákkal dacolva mi még mindig tudunk bővülni, fejlődni. Az ASE és a PA Rt. vezetői - külön szeretném kiemelni Benedeczki Ferencet, a PA Rt. Szociálpolitikai Osztály vezetőjét, aki a Kulturális- és Szabadidősport Bizottság vezetője - mindig is igyekeznek a versenysport és a szabadidősport egyensúlya mellett - a lehetőségekhez mérten — az anyagi erőforrásokat biztosítani. Büszkén említhetem, hogy az évek óta töretlenül népszerű villamosenergia-iparági versenyeken a PAV-ot, ma pedig a PA Rt.-ot az ASE Szabadidő Szakosztály szakcsoportjaiban sportoló kollégák képviselik, megszámlálhatatlan sikert elérve. Mi paksiak a munka mellett a sportokban is az élen szeretünk végezni, de az amatőrök versenyein nem az érmek és kupák száma a döntő, hanem a cégünk méltó képviselete. A júniusi számban már részletesen bemutatott természetjárók is a mi kötelékünkbe tartoznak. Kiemelkedő rendezvényük a márciusi Bakancs Atom Kupa, és évek óta Jakab Albert vezetésével kiváló eredményeket érnek el a Villamosenergiaipari Országos Természetjáró Találkozókon (VOTT). Riszter Margit és Novák Lajos által megszervezett, Szabó Sándor révén összefogott asztalitenisz szakcsoport tagjai az iparági sikerek mellett az elmúlt években a Szekszárd Városi Bajnokság küzdelmein is öregbítették a paksi sportolók hírnevét. A sajnálatos módon pár éve elhunyt Stiglincz Gábor által megszervezett síszakcsoport tagjai közül több túravezetőt kiképeztek; Kovács András Béla vezetésével immár kellő biztonsággal szerveznek ausztriai, olaszországi és franciaországi túrákat a síeléssel ismerkedő fiataloknak. Fritz Attila által Pakson megszervezett Kyokushinkai karate küzdősportot űző fiatalok Krasznai Tamás szakmai irányításával készülnek a sikeres öwizsgákra, ahol minden esetben tudják bizonyítani felkészültségüket. Cégünk balatonfüredi kikötőjében több mit kétszáz atomerőműves dolgozónk számára van vitorlázási lehetőség. A versenyekről az ATOMERŐMŰ júliusi számából kaptunk bővebb tájékoztatást. A szervezeti kereteket biztosító vitorlásszakcsoport vezetője Kovács András Zoltán, aki támaszkodhat több aktív kolléga munkájára. Evek óta nagy sikere van a nem klubtagok számára biztosított májusi kétnapos idénynyitó vitorláz - tatásnak. A túrakerékpár-szakcsoport lelkes fiataljai Völfhé Ocsovai Zsuzsa tanárnő vezetésével immár a 14. Paksi Nagydíj Amatőr Kerékpárverseny és a 6. Dombori Sporttábor eredményes megszervezésénél, rendezésénél tartanak. Utóbbi azért is kiemelendő, mert a PA Rt.-os szülők gyermekeinek biztosítunk tartalmas kulturális és sportprogramokat. A korábbi győri munkahelyén komoly tekeversenysportos múlttal rendelkező Kovács András edzői és Suplicz Sándor szervező munkája révén egyre több sikert érnek el a tekeszakcsoport „örökifjú” hölgyei és urai. Aki nem hiszi, az látogasson el a Tekézőbe, és megszámlálhatatlan kupát lát a polcokon. Az iparági versenyek sikerei mellett külön kiemelném, hogy közel száz fő számára évek óta szervezik a Városi Tekebajnokságot. — Melyek a szabadidősport jövőbeni lehetőségei?- Amennyiben a jelenlegi jól működő szakcsoportjaink megkapják a szakmai segítséget és a nélkülözhetetlen anyagi támogatást, úgy a fejlődés továbbra is töretlen marad. A hagyományőrző versenyeken fesztivál jellegű programokat is szeretnénk szervezni, hogy minél több családtag kapjon kedvet a rendszeres sportoláshoz. Végére maradt a személyes tervem: a Testnevelési Egyetem rekreációs szakán a negyedik féléves tanulmányokat elkezdve azon vagyok, hogy az ott szerzett tudásommal és az eddigi tapasztalatommal minél jobban tudjam segíteni a társadalmi munkás szakcsoportjaink vezetőit és aktiv tagjait, az erőműves kollégákat. Wigner Jenő fizikusi munkássága a magyar örökség része A Magyar Tudományos Akadémia budapesti székhazában június 26-án adták át a Magyar Örökség Díjakat. Az állampolgári javaslatok alapján a magyar örökség részévé nyilvánították Wigner Jenő Nobel-díjas fizikus, a világ első reaktormérnökének elméleti fizikusi munkásságát. A Magyarországért Alapítvány által 1995-ben létrehozott, erkölcsi elismeréssel járó Magyar Örökség Díj célja, hogy a jelen és a jövő számára megkönnyítse és elősegítse a múlt értékeinek megőrzését, különösen a mai, gyorsan fejlődő világunkban. Hámori József akadémikus által vezetett bíráló bizottság évente négy alkalommal, állampolgári javaslatok alapján hozza meg döntését korunk, valamint a második világháborút megelőző időszak legjelentősebb magyar teljesítményeinek megnevezésére. A magyar örökség részévé megválasztottak valamennyien bekerülnek a Magyar Örökség Aranykönyvébe, méltatásukat egy díjátadó ünnepségen ismerhetjük meg. Az állampolgári javaslatok alapján a magyar örökség részévé nyilvánították - többek között - Wigner Jenő (1902-1995) elméleti fizikusi munkásságát. Ajavaslattevő Pungor Ernő akadémikus által az MTA dísztermében felolvasott méltató sorokat - a szerző engedélyével - az alábbiakban közreadjuk: Wigner Jenő Pál - Laudáció a Magyar Örökség Díj átadása alkalmából. Wigner Jenő Pál Budapesten született 1902. november 17-én. Középiskolai tanulmányait a fasori evangélikus gimnáziumban végezte, ahol tanárától, Rátz Lászlótól kapta az első indíttatást a matematika iránti érdeklődésre. Ezt Wigner maga olyan fontosnak tartotta, hogy még a Nobel-díj átvételekor tartott beszédében is megemlékezett róla: „Az én történetem a magyarországi középiskolában kezdődött, ahol matematikatanárom, Rátz volt az, aki kezembe adta az első matematika könyveket, és fölkeltette bennem az érzéket ennek a tárgynak a szépsége iránt”. Ä budapesti Műegyetemen kezdte kémiai tanulmányait, majd a berlini Technische Hochschule-n folytatta. Vegyészmérnöki doktori fokozatát is itt szerezte 1925-ben. Hazatérése után apjának gyárában kezdett dolgozni, de ez nem elégítette ki. Polányi sietett segítségére, aki berlini ösztöndíjat szerzett számára a röntgenkrisztallográfia témakörében, így viszszatérhetett Berlinbe, és ismét bekapcsolódhatott a fizikai kollokviumokba. Munkássága fokozatosan a kémia területéről a fizika területére tolódott át, de az elsajátított kémiai gondolkodás későbbi fizikai munkásságára, különösen a reaktortervezésre is termékenyítőleg hatott. Egy rövid időt Göttingenben töltött a már idős Hilbert asszisztenseként. A röntgen-krisztallográfia tanulmányozása irányította figyelmét a szimmetriák világára. A csoportelmélet felé fordult, és így születtek meg már 1927- 29-ben - részben Neumann Jánossal közösen írt - korszakos jelentőségű cikkei. „Csoportelméleti módszerek a kvantummechanikában” címen 1979- ben magyarul is kiadták könyvét. Wigner nem foglalkozott aktívan politikával. 1939-ben azonban Szilárd Leóval és Teller Edével együtt közösen vették rá Einsteint a Roosevelthez szóló nevezetes levél aláírására. A levélben felhívták Roosevelt elnök figyelmét arra, hogy az uránhasadás során hatalmas energiák szabadulhatnak fel, ami bomba készítésére is alkalmas lehet, és feltehetőleg erről a német fizikusok is tudnak, tehát az Egyesült Államoknak mielőbb foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. A második világháború alatt a Manhattan terv megvalósitásán dolgozott a chicagói egyetemen, ő tervezte az első olyan nagyteljesítményű reaktorokat, amelyeknél vízhűtést alkalmaztak. Munkatársa, Weinberg Wignert „a világ első reaktormémöké”-nek nevezte. Wigner Jenő 1963-ban kapta meg a fizikai Nobel-díjat az atommagok és az elemi részek elmélete terén, elsősorban az alapvető szimmetriaelvek felfedezésével és alkalmazásával elért eredményeiért. Ő volt az egyedüli a Manhattan-projektben résztvevő magyar születésű fizikusok (Szilárd, Teller, Neumann, Wigner) közül, aki ebben a díjban részesült. Wigner Jenő nemcsak a fizika területén alkotott nagyot, hanem jelentősen hozzájárult a természettudományok alapjairól, a matematika természettudományi alkalmazásáról való gondolkozáshoz is. Fontosak tudományfilozófiai, tudományelméleti írásai. A hidegháború éveiben is tartotta a kapcsolatot a magyar fizikával. Mindvégig szeretettel szólt hazájáról és tanárairól. A ’60-as években hozzájárult műveinek magyarra fordításához. ”Az atommag szerkezete” c. könyve magyar fordításának előszavában 1969- ben így ír:”...magyar születésű vagyok. Sok-sok víz folyt le a Dunán, mióta utoljára fürödtem benne. Az idő azonban nem mosta el a hálaérzetemet születésem helye iránt”. Idős korában ezt írta: „Bár már 60 éve az Egyesült Államokban élek, még mindig inkább magyar, mint amerikai - az amerikai kultúra nagy része távol áll tőlem.” Magyarságáról így vallott: „Egyszerű magyar dalok és versek, amelyeket 1910 előtt tanultam, ma is önként megszólalnak bennem. Az Egyesült Államokban eltöltött 60 esztendő után még mindig inkább magyar vagyok, mint amerikai”. Egy inteijúban így fejezte ki a jövőbe vetett hitét: „Ázt remélem, hogy egy emberi korba fogunk lépni, hogy mindig több lehetőség lesz az emberi értelem, az emberi érzelem, az emberi boldogság fokozására és kielégítésére.” Tudósított: Sipos László A legjobban szereplő létesítményi tűzoltók A IX. Gróf Széchenyi Ödön Országos és Nemzetközi Tűzoltó versenyt idén július 16-18. között rendezték Tatán. Az országos versenyen 56 csapat (megyénként egy hivatásos, egy létesítményi és egy önkéntes csapat) vett részt. A nemzetközi versenyt Oroszország, Románia, Szlovénia és Szlovákia csapata színesítette. Az Atomerőmű Tűzoltóság a létesítményi tűzoltóságok kategóriáján belül három versenyszámban indult, és szép győzelmet aratott. Első helyezést értek el a 4x100 mes tűzoltó-akadálypályán és a 100 tnes akadályfutásban. A 100 m-es akadályfutás egyéni dobogós helyeit is az atomerőműves tűzoltók szerezték meg. Első Szabó Tamás (20,002 másodperc), második Lacza János (20,4 mp) és harmadik Széles Ferenc (20,658 mp) lett. Kismotorfecskendő-szerelésnél 28,8 másodperces időeredményükkel nemcsak saját kategóriájukban, de az összes kategóriát tekintve is a legjobb időeredményt érték el. Az első helyezetteknek járó érmeken és okleveleken túl elhozták a LÖTOSZ (Létesítményi és Önkéntes Tűzoltók Országos Szövetsége) különdíját, amit az összesítésben a legjobban szereplő főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságnak ajánlottak fel. A csapat tagjai: Apró András, Hahn János, Juhász Sándor, Kovács István, Lacza János, Lengyel Miklós, Papp Szilárd, Rodenbücher Ferenc, Szabó Tamás, Széles Ferenc. Felkészítő: Schreiner István tűzoltási és műszaki mentési vezető. Gratulálunk a csapatnak! Lovásziné Anna Strandfociban is elsők! A Pakson rendezett IX. „Tűzkakas” Országos Strandfoci Vándorkupa döntőjében az ATOMDC Kft. Atomerőmű Tűzoltósága vereség nélkül szerezte meg győzelmét. A csapat tagjai: Fodor Károly, Pintér Erik, Hahn János, Kovács István, Bartha Gergely, Szabó Tamás, Sipos Tamás, Szintai László, Haaz József, Széles Ferenc, Lengyel Miklós, Dorogi Norbert, Lacza János, Lepp Frigyes, Gál József. A döntőn gólt szerző játékosnak járó különdíjat Hahn János kapta.
