Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2004-01-01 / 1. szám

2. oldal ATOMERŐMŰ 2004. január AZ ATOMENERGIA JELENTŐSEBB HÍREI VOLTAK 2003-BAN • Az USA nukleáris biztonsági ha­tósága eddig 16 atomerőművi blokk élettartamának 60 évre törté­nő meghosszabbítását engedélyez­te. Jelenleg további 14 hasonló en­gedélykérelemmel foglalkoznak. • Svájcban népszavazással vetették el az atomerőművek fokozatos leál­lítására, ill. új atomerőmű üzembe helyezésének megakadályozására vonatkozó javaslatokat. Belgium­ban ugyanakkor megerősítette az új parlament az előző kormány által hozott, az atomerőművek fokozatos leállítását elrendelő határozatot. • Az Európai Bizottság az atomener­giával kapcsolatos tájékoztatás köz­­érthetőségének javítása és a nagykö­zönséggel való párbeszéd elősegíté­se céljából Energiakutatási Informá­ciós és Kommunikációs munkacso­portot (ERIC) hozott létre. • Földrengésbiztosak a japán atom­erőművek: az Észak-Japán Tokohu körzetében a közelmúltban történt földrengés a három blokk működését és biztonságát nem érintette. • A német kormány engedélye alap­ján az atomerőművek a nagy akti­vitású radioaktív hulladékok tárolá­sát helyi átmeneti tárolók létesíté­sével oldják meg. • Dél-Koreában (Wido szigetén) nukleáris hulladéktároló helyét je­lölték ki. A kis- és közepes aktivitá­sú hulladékok elhelyezése 2008- tól, a kiégett fűtőelemeké 2016-tól lesz biztosítható. • Engedélyezték a francia Phénix gyorsszaporitó-reaktor (Marcoule) újraindítását, elsősorban transz­mutációs kísérletek elvégzésére. A transzmutáció célja a lassú lebom­­lású radioaktív komponensek rövi­­debb felezési idejű atomokká törté­nő átalakítása. • Olkiluotoban létesül az új, ötödik finn atomerőművi blokk. Az 1600 MW teljesítményű reaktor előrelát­hatólag Európai Nyomottvizes Re­aktor (EPR) típusú lesz, és üzembe helyezése 2009-ben várható. • A japán kormány 1999-óta elő­ször adott (elvi) engedélyt új atom­erőművi blokk létesítésére. A Hok­kaido Áramtermelő Társaság Tomari-3 - 912 MW teljesítményű - nyomottvizes reaktora várhatóan 2009 decemberében készül el. • Gazdaságossági okokból bezárják az Egyesült Királyságban a Hinkley Point-1, valamint a Németország­ban a Stade atomreaktort. • Előzetes engedélyt adott a kínai Államtanács (kabinet) négy 1000 MW teljesítményű atomreaktor építésére. Jelezték, hogy távlatilag további hat hasonló teljesítményű atomreaktor létesítését javasolják. • Nyáron az Európát sújtó rendkívüli időjárás az áramtermelést is jelentő­sen befolyásolta. Míg a francia atom­erőművek a rendkívüli körülmények között is biztosították az ország áram­ellátását, a német szélenergia-terme­lésben nagy áramkimaradások voltak. • Az USA és Kanada jelentős területe­in augusztusban bekövetkezett áram­­kiesés nem érintette az atomerőmű­vek biztonságát. A körzetben találha­tó 9 atomreaktort a védelmi rendsze­rek automatikusan leállították. • Az atomerőmű nem veszélyezteti a környezetet még szándékos repü­­lőgép-rázuhanás esetén sem - álla­pították meg egymástól függetlenül az USA-ban, Svédországban és Svájcban készült tanulmányok. (Forrás: OAH) Ismét előtérbe kerül a nukleáris energia-termelés Világszerte kedvező változás tapasz­talható a nukleárisenergia-termelés megítélésében. Nemcsak az éghajlat­­változás, hanem az ellátás biztonsága és a növekvő energiaigények miatt is ismét egyre inkább előtérbe kerül az atomenergia felhasználása - emelte ki Rónaky József, az Országos Atom­energia Hivatal (OAH) főigazgatója december végi évértékelő budapesti sajtótájékoztatóján. Mint mondta: Finnországban aláírták az ötödik blokk építésére vonatkozó szerző­dést, bár némileg beárnyékolja a hírt, hogy éppen a paksi üzemzavarban érintett Framatome céggel. Az Ame­rikai Egyesült Államokban átértékel­ték az ország energiapolitikáját, melyben egyre nagyobb szerepet kap a nukleáris áramtermelés. Az EU-ban elkezdődött a közös energiapolitika kidolgozása. A főigazgató szerint a hivatal jövő évi feladatai közül ki­emelkedik a paksi üzemzavar elhárí­tásához, valamint a kettes blokk visz­szaindításához kapcsolódó engedé­lyezési munka. Ezenkívül számotte­vő feladatot jelentenek még a bodai kutatások és a püspökszilágyi tároló­hoz kapcsolódó munkák elvégzése. Mindez azért is lényeges, mert mint­egy négy év szünet után ismét meg­kezdődtek a bodai térségben a nagy aktivitású radioaktív hulladékok el­helyezésére vonatkozó kutatások. Püspükszilágyiban pedig elkészült a tároló üzemi épületének felújítása. Rónaky József elmondta azt is, hogy a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap legnagyobb befizetője a Paksi Atomerőmű Rt. Jelenleg mintegy 45 milliárd forint van az alapban, ezért téves az a felfogás: azért olyan olcsó a Pakson termelt áram, mert az erő­művet nem terheli semmilyen olyan költség, amely a későbbi bezáráshoz és a nukleáris hulladékok elhelyezé­séhez kötődik. A sajtótájékoztató vé­gén mutatták be az OAH megújult honlapját. Mayer György Megoldhatatlan lenne Paks kiváltása Tombor Antal, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszer­­irányító (Mavir) Rt. elnök-vezérigazgatója szerint a Paksi Atomerőmű élettartam-hosszabbítása és teljesítmény-nö­velése nélkül 10-15 év múlva megoldhatatlan lesz az or­szág biztonságos energiaellátása. Tombor Antal december közepén tartott budapesti saj­tóbeszélgetésén elmondta, hogy a Mavir eddig még ko­molyabb fennakadás nélkül pótolni tudta a paksi kettes blokk kieső termelését, de vé­leményük szerint is hasznos lenne, ha még az üzemzavar elhárítása előtt, legalább jövő nyártól ismét visszaindítanák a kettes blokkot, ezért - bár ráhatásuk nincs a döntésre - támogatják az erőmű ilyen irányú elképzeléseit. A Paksi Atomerőmű élettartam hosz­­szabbítását és teljesítmény­növelését ugyancsak szüksé­gesnek tartják, mert a követ­kező tíz évben legalább 3000 MW erőművi kapacitást kell majd pótolni Magyarorszá­gon a környezetvédelmi szempontokból leállítandó erőművek kiesése, valamint a növekvő energiaigények mi­att. Mindez azért is komoly problémát okozhat, mert egyes nemzetközi szakértői vélemények szerint Európá­ban 2010 körül elfogynak a még meglévő fölös kapacitá­sok. A Paksi Atomerőmű esetleges leállítása pedig to­vábbi, gyakorlatilag megold­hatatlan gondokat jelentene az ország villamosenergia-el­­látásában, mert ennek pótlá­sára legalább 2 milliárd eurónyi új erőműberuházást kellene elvégezni. A szóba jö­hető megoldás pedig csak va­lamilyen fosszilis alapanyagú tüzelési módra épülő erőmű lehetne, és ekkor még nem számoltunk a környezetet ká­rosító kibocsátások megnö­vekedésével. Az atomerőmű szinte már rendszeres vissza­­terheléséről szólva Tombor Antal elmondta, hogy az éj­szakai időszakban gyakran nincs más lehetőség a rend­szerirányító kezében, válto­zást egy, már régebben szor­galmazott tározós erőmű épí­tése jelenthetne, de erre egy­előre nincs beruházó. Az elnök-vezérigazgató szólt arról is, hogy a szűkös hazai szabad kapacitások, va­lamint a szintén korlátozott import lehetőségek miatt egyre több nagyfogyasztó fontolgatja, hogy visszalép a közüzemi piacra. Változást hozhat az áramimport terén, ha a balkáni országok jövő év második felére tervezett UCTE-csatlakozása megva­lósul, és Románia, Szerbia Bulgária, Montenegró, Albá­nia, valamint Görögország összekapcsolódik a nyugat­európai villamosenergia­rendszerrel. Mayer György Újabb együttműködési megállapodás Folytatás az 1. oldalról. A szerződés aláírói támogatják a környe­zetvédelem, természetvédelem, erdészet és vadgazdálkodás területét érintő közoktatási és felsőoktatási tevékenység mind eredmé­nyesebb megvalósulását, ezáltal is segítve a kívánatos ismereteink elérését, hozzájárulva a tudatos környezetvédelmi és természetvé­delmi tevékenység megvalósulásához. Az együttműködés keretében az erőmű támo­gatást biztosít az Erdőmémöki Kar felsőoktatá­sa keretében működő tanüzemek korszerű szín­vonalra való emeléséhez, segíti a kar akkreditált laboratóriumi hálózatának kialakítását... Az Erdőmémöki Kar Paks térségében bio­monitoring hálózatot létesít és üzemeltet a környezeti hatások változásának kimutatásá­ra, különös tekintettel a sugárzási szinttel kapcsolatos kérdésekre. Az Erdőmémöki Kar törekszik arra, hogy a PA Rt. munkatársait oktatási feladatokkal bízza meg, valamint az atomerőmű igénye szerint, a szakterületébe tartozó esetekben a szakértői tevékenységet kedvezményesen ellátja. Mindkét fél a gyakorlati oktatás és kutatás terén történő együttműködésen túlmenően tö­rekszik arra, hogy a kölcsönös előnyök alap­ján kihasználják mindazon kooperációs lehe­tőségeket, amelyek eltérő szervezeti formá­jukból erednek. A 2003. évi Műszaki Alkotói Pályázat eredménye I. díj: • Szerzők: Horváth István (RRP); Doszpod Balázs (RRP); Bonta Ferenc (RRP) Cím: A reaktorvédel­mi rendszer tesztjeinek készítése, dokumentálása, generálása és automatikus értékelése • Szerzők: Debulay Gábor (GMO); Mészáros Mik­lós (GMO); Niki Zoltán (GMO) Cím: A PAE 2. Blokki súlyos üzemzavar elhárításának támogatása CAD segítségével II. díj • Szerzők: Szarvas Krisztián (TO); Bunkóczi And­rás (RKO); Gombás Zoltán (SZRP) Cím: Konden­zátor hő átadó cső héliumos vizsgálata • Szerzők: Madaras József (VISZO); Kovács Fe­renc (VISZO) Cím: Függesztékek vizsgálata kötél­vizsgáló berendezéssel • Szerzők: Nagy László (RTO); Gazdag József (VÜO) Cím: Biztonsági fogyasztók frekvencia-, és feszültségcsökkenés érzékenységének vizsgálata • Szerző: Cserháti András (HÁP) Cím: Tájékozta­tók, előadások a 2. blokki üzemanyag sérüléssel és a helyreállítással kapcsolatban III. díj: • Szerző: Szarvas Krisztián (TO) Cím: A blokk visszaindítási időigényének csökken­tése a turbina gőzvezetékek felfutási útvonalának módosításával • Szerzők: Mosolygó Sándor (VIMO); Tóth Jánosné (VBI); Tóth Pál (VIMO); Weisz József (VBI) Cím: A PAE Végleges Biztonsági Jelentésében tárgyalt (ABOSl,2,3,4 besorolású) rendszerek tervezési alap­jainak és a rendszerek/rendszerelemek közötti ke­resztkapcsolatoknak strukturális összefoglaló és el­lenőrző módszere és megvalósító eszköze • Szerző: Szutor János (KTCS) Cím: Ciklikus kar­bantartási adatbázis kezelése Internet hálózaton belül • Szerző: Simon Zoltán (TLO) Cím: Hűtött vizes és forróvizes rendszerek hidrau­likai beszabályozása • Szerző: Berecz István (VIMO) Cím: Villamos és irányítástechnikai fájl forgalom nyilvántartás • Szerzők: Dénes László (KTEO); Horváth János (KTEO); Sebestyén Gáspár (KTEO); Simon Fe­renc (KTEO); Tarnóy László (KTEO) Cím: A 2-es blokki üzemzavar elhárításához tervezett eszközök Gratulálunk a pályázaton résztvevőknek. A nem díjazott pályázók dicséretet érdemelnek dolgozataik színvonalas elkészítéséért. mm rr // • Erőmű vi termelési adatok A Paksi Atomerőmű Rt. 2003. évi vil­­lamosenergia-termelése 11.013 GWh volt, az erőmű teljesítmény-kihaszná­lási tényezője 67,4 % volt. Az egyes blokkok termelési adatai: 1. blokk: 3.289 GWh, 80,4 % 2. blokk: 968 GWh, 23,6 % 3. blokk: 3.014 GWh, 74,8 % 4. blokk: 3.742 GWh, 90,7 % Erőmű: 11.013 GWh, 67,4 % Az erőmű által az 1. blokk párhuza­mos kapcsolása óta termelt összes villamos energia mennyisége 2003 végére elérte a 251,23 TWh-t. Forrás: PA Rt. Üzemviteli Igazgatóság 1000 GWh A Paksi Atomerőmű villamosenergia-termelése C4 O C4 O

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents