Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-06-01 / 6. szám

8. oldal ATOMERŐMŰ 2003. június Varga József önálló mérnök- Józsi! Mióta dolgozol az erő­műben?- 1979-ben kerültem a Gyár- és Gépszerelő Vállalathoz tervezőmér­nöki beosztásba, és 1981-ig a 2. blokki szerelési-emelési munkák tervezését végeztem. 1981-ben jöt­tem a PAV-hoz, itt technológusként, majd 6 éven keresztül az erőmű diszpécsereként dolgoztam az Erő­mű Irányító Központban. Ezt köve­tően az üzemellenőrzés, a műszaki­gazdasági elemzés területén dolgoz­tam 1996 áprilisáig, amikor is pá­lyázati úton elnyertem az önálló mérnöki beosztást a Tájékoztató és Látogató Központban.- Milyen feladataid vannak?- Legfőbb tevékenységem a rész­vénytársaság műszaki jellegű infor­mációinak megjelentetése, elemzé­sek készítése, kiadványok szerkesz­tése, sajtókapcsolatok ápolása. Az elektronikus sajtó figyelését, vala­mint az erőmű Internetes honlapjá­nak a működtetését is végzem. A tár­sadalmi oldalt tekintve kapcsolatban állok polgármesterekkel, különböző civil szervezetekkel, környezetvé­delmi szervezetekkel. Szakmai olda­lon pedig egyetemekkel, kutatóinté­zetekkel, külföldi atomerőművek­kel. Feladataim közé tartozik még a TLK bemutató termének informati­kai üzemeltetése is, a működéshez szükséges szoftverfejlesztés biztosí­tása. Hazai és nemzetközi konferen­ciákon képviselem a részvénytársa­ságot, előadok és tanulok egyaránt. Ezen tevékenységek fedik le jelenle­gi munkakörömet.- Milyennek láttad az április 10-i események kommunikációját a frontvonalból? A lakossági érdeklő­dés, illetve a dolgozók kérdései is felétek áradtak.- Nem a mundér becsületét védem, de azt el kell mondani, hogy roppant gyorsan reagált a részvénytársaság vezetése és a TLK is az újságírói, la­kossági megkeresésekre. Az az olcsó kritika, amely minden irányból ért bennünket, miszerint rossz volt a kommunikáció a kezdeti időszakban, nem állja meg a helyét. Pár óra alatt megjelent az első sajtóközlemény az Interneten és az Intranetén egyaránt, és a polgármestereket is azonnal tájé­koztattuk SMS-en keresztül. Ezután is folyamatosan adtunk ki sajtóközle­ményeket, és a TLK teljes személy­zete (mindenki a maga területén) is az érdeklődők rendelkezésére állt. Úgy érzem, hogy mi, akik itt dolgoz­tunk, a maximumot hoztuk ki a hely­zetből - a körülményekhez viszonyít­va. Azonban sok esetben mi sem kap­tunk időben tájékoztatást a 2. blokki dolgokról.- Neked konkrétan milyen felada­taid voltak?- Elsősorban az elektronikus oldal tartozott hozzám, tehát az Internetes sajtó figyelése, az ottani reakciók le­kezelése, valamint a cég sajtóközle­ményeinek az Intranetén és az Interneten való megjelentetése. Több alkalommal kísértem tévéstá­bokat, újságírókat, polgármestereket a 2. blokkra. Fontos volt azoknak az e-maileknek a kezelése, amelyek a cég Internetes honlapján megadott címemre jöttek. Kevesen tudják, hogy az én e-mail címem az egyedü­li publikus a részvénytársaságnál.- Voltak meglepő e-mailek?- Voltak, alkalomadtán nyilvá­nosságra hozom ezeket, gazdag a gyűjtemény. Elég szélsőséges reak­ciók jellemzik a beérkezett levele­ket, volt néhány kemény hangvételű is közöttük. Tudom, ezek a cégnek és nem személyesen nekem érkező üzenetek, így az arra alkalmasakat a menedzsment tagjai felé továbbítot­tam, míg a többit - nyugodt stílus­ban - megválaszoltam. Megjegy­zem, hogy sok pozitív, segítő szán­dékú e-mail is érkezett, segítség-fel­ajánlások a hazai és a külföldi kuta­tóintézetekből, a szakmából.- Várható változás - véleményed szerint - a kommunikációs stratégi­ában?- Nagy stratégiai áttörés a külön­leges közfigyelemnek kitett cégek esetében - mint például a MOL, a MALÉV, vagy éppen a Paksi Atom­erőmű Rt. - nem várható. A kom­munikáció alapelemein nem, eset­leg a gyorsaságon lehet még változ­tatni, illetve azon, hogy a kommuni­káció végterméke (közlemény, tájé­koztató) egyszerűbb folyamatok eredménye legyen a cégnél.- Végezetül a családodról, szabad­időd eltöltéséről ejtenél néhány szót?- Feleségem az Anyagvizsgálati Osztály dolgozója. Márton fiunk fő­iskolás, Bence pályaválasztás előtt álló gimnáziumi tanuló. Hobbim a modem irodalom és a modem festé­szet tanulmányozása. Történelmi is­mereteimet a II. világháború esemé­nyeinek tanulmányozásával gazda­gítom. Otthon a jazz-rock és a prog­resszív zene hallgatása nyugtat meg leginkább. Ásványokat és kőzeteket gyűjtök, igyekszem családommal tartalmasán - általában víz mellett - eltölteni a nyári pihenőket.- Köszönöm! Mittler István információs szolgálatvezető Folytatás a 7. oldalról.- Milyennek láttad az események kommunikációját „közelről"?- Épp egy tréningen voltam Buda­pesten a médiatanácsadó cégünknél az eseménnyel egy időben. A tréning természetesen nem szólt másról, mint a sajtóközlemények megírásá­ról, az erről való konzultációkról. Ennek a „gyakorlati alkalmazása” pedig immár kilencedik hete folyik, a munkánk 99 %-át ennek az üzem­zavarnak - illetve az azóta történtek­nek - a kommunikációja teszi ki. Sajtóközleményeket írunk, sajtótájé­koztatókat tartunk, sajtóanyagokat állítunk össze, a médiában: tévében, rádióban, újságokban kommunikál­juk az eseményeket.- A közeljövőben várható-e válto­zás a kommunikáció menetében, stratégiájában, vagy a jelenlegi gya­korlat továbbvihető?-A PA Rt. Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a TLK a külső kommunikációért felelős. Az üzem­zavar rávilágított arra, hogy a mi in­formáltságunk nem volt mindig meg­felelő. A legfontosabb az lenne, ha a különböző igazgatóságoktól az infor­máció beérkezési gyorsaságán sike­rülne javítani. Az információk áram­lásának zavartalansága kulcskérdés. Tenni kell azért, hogy a kommuniká­cióért felelős szervezet az elsők kö­zött értesüljön az eseményekről. Pozi­tívumként értékelhető, hogy az eddigi gyakorlaton most sikerült változtatni, és szabályozásban rögzített, hogy a 2. blokkal kapcsolatos történésekről rögtön informálni kell a kommuniká­ciós vezetőt a szakemberek értékelése és a hatósági besorolás előtt. Célszerű lenne ezt a gyakorlatot a normál üzemmenet idején is alkalmazni.- Nyilvános szerepléseken is részt vettél. Milyen tapasztalatokkal lettél gazdagabb?-Az ml „Élesben” című műsorá­ban élőben szerepeltem, valamint számtalan rádiónak nyilatkoztam. Igazán tanulságosak számomra a fa­lugyűlések és a közmeghallgatások voltak. Eleinte a lakosság tanácsta­lansága látszott — Faddon, Duna­­szentgyörgyön, Németkéren jártam -, bizonytalanság volt érzékelhető. Az emberek nem tudták, hogy kinek higgyenek. Nagyon jó érzés volt a végén látni azt, hogy a tényszerű tá­jékoztatás után, és azután, hogy sze­mélyesen is kérdezhettek, el tudtuk oszlatni az aggodalmukat. A köz­meghallgatások végén jó munkát kí­vántak, és arra kértek minket idős nénik és bácsik, hogy nyugodtan dolgozzunk, csak „baj ne legyen”.- Az elmúlt hetek zsúfoltsága köz­ben jutott elég időd a családodra? — Valóban feszitett a tempó, sokszor hétvégén is dolgozunk, de azért igyek­szem a családra is több figyelmet for­dítani, több időt velük tölteni. Csalá­dom toleráns azzal kapcsolatban, hogy sokat dolgozom. Mindig igye­keztünk egymásnak segíteni azokban a helyzetekben, amikor valamelyi­künknek több a tennivalója. A családi feladatok átszervezésével és sok türe­lemmel megoldható. Feleségem az ESZI-ben tanít, lányom 8 éves, a kis­fiam 6. Építkezünk, így most a sza­badidő - már ha van - leggyakrabban a ház körül telik. Szívesen horgászom, olvasok és kirándulok, bár ezekre ke­vés idő jut mostanában.- Köszönöm! TÓthné Németh Irén pénzügyi- és reklámelőadó Nincs olyan nagyszabású céges rendezvény, ahol ne Irénke mozog­na a háttérben vagy a középpont­ban. Ismerjük szervezőkészségét, előadói képességét, és tudjuk róla, ahol csak teheti, segít, bárki for­dulhat hozzá, számíthat rá.- Irénke, mióta foglalkozol a TLK pénzügyi és reklám tevékenységével?- 1992-től, amikor is az akkori Tájékoztatási Irodán megpályáztam a pénzügyi- és reklámelőadói posz­tot. A cégnél 1985-től vagyok, ko­rábban a Pénzügyi és Árosztályon árszakértőként dolgoztam. Tevé­kenységi köröm nagyon sokrétű, egy újságcikk megjelentetésének pénzügyi hátterétől kezdve a tájé­koztató prospektusok, reklámanya­gok beszerzéséig, rendezvények, sajtótájékoztatók szervezéséig, a számlák rendezéséig sok minden­nel foglalkozom. Mindemellett végzem a közérdekű kötelezettség­vállalások, közismertebb néven a támogatások kezelését, ami szintén komoly terület.- Mi jelenti számodra a legérde­kesebb feladatot?- A támogatások kezelése a legér­dekesebb, mert ahány kérés, annyi téma és mögöttük más-más ember áll. Sok barátot, ismerőst szereztem, akik a mai napig is szeretettel for­dulnak hozzám. Kellemes élmé­nyem volt a Siketek és Nagyothal­lók Szövetségének 25 éves közgyű­lése, ahol az a megtisztelő feladat ért, hogy az atomerőmű részéről én vehettem át az elismerő emlékpla­kettet. Az atomerőmű kiemelten ke­zeli a támogatási tevékenységet, mellyel célja az atomerőmű regioná­lis és össztársadalmi elfogadtatásá­nak segítése; a jövőképben megfo­galmazott célok elérhetőségének közvéleményi megalapozása, a tá­mogatottság megszerzése; az erőmű körüli régióval a kölcsönös tisztele­ten és előnyökön alapuló békés együtt élés megőrzése, fejlesztése; és többek között a munkavállalók egészségügyi, kulturális és sportjel­legű igényeinek magas szintű kielé­gítése is. Egy évben közel 1000 kér­vény érkezik, és mindegyiket meg­válaszoljuk. Úgy érzem, hogy az el­múlt időben nagyon sok elismerést kapott az atomerőmű, ami többéves munka eredménye. — Több társadalmi tisztséged van, és számos elismerést tudhatsz maga­dénak. Melyek ezek?- A PA Rt. delegált az iparágon belül működő „Egymásért, Együtt” Alapítványba, melynek elsődleges célja a villamosiparban balesetet szenvedett munkavállalók és a szo­ciálisan rászorultak megsegítése. Nagyon büszke vagyok arra, hogy az atomerőműtől leszázalékolt mun­kavállalóknak minden évben sike­rült pénz szereznem. A városban lé­vő társadalmi tisztségeim közül el­sőnek emliteném a „Paksi Duna­­partért” Közalapítványt, melynek titkára vagyok. Evek óta ellátom a Nemzetközi Gastro-Blues Fesztivál rendezői tisztségét. Eleinte főztem a gasztronómiai versenyen, majd fel­kérést kaptam a zsűrizésre, most pe­dig a szervezőbizottságnak vagyok az elnöke. A nemrégen megalakult Bor-dámák Paksi Egyesületének el­nöki tisztét is ellátom. Az egyesület célja a hagyományteremtés, a bor­kultúra ápolása, a bor és a gasztro­nómia kapcsolata. Számos alkalom­mal vettem részt különböző orszá­gos főzőversenyen, és sok emlékpla­kettet, érmet, kupát szereztem. Kitüntetések tekintetében a tavalyi év volt számomra a legterméke­nyebb. Elnyertem a Tolna Megyei Tűzoltó Szövetség díszgyűrűjét a Tűzoltó Szövetség tevékenységének ifjúsági nevelés terén tett munká­mért. A Tolna Megyei Önkormány­zat Területi Gyermekvédelmi Szak­­szolgálata a hátrányos helyzetű gyer­mekek esélyegyenlőségének megte­remtésében végzett munkámért okle­vélben és bronz szobor ajándék­­tárgyban részesített. Életem legna­gyobb kitüntetését jelenti, hogy a 2002. október 22-i céges ünnepségen megkaptam az atomerőmű legmaga­sabb elismerését, a Céggyűrűt.- Többször hallottunk rendezvé­nyek műsorvezetőjeként. Nem csak felolvasod, hanem magad is írod az ünnepi szövegeket. Ez milyen készte­tésből fakad?- Már kisgyermekként sokat sze­repeltem versmondóként, a gimnázi­umban szinte végig megyei I. helye­zett versmondó voltam, és a gimiben én alapítottam meg a színjátszó kört. Az irodalom- és versszeretetem nem múlt el, és a magamén kívül szíve­sen írok másnak is műsorszövege­ket. Boldog büszkeséggel tölt el, hogy ezt a belső késztetést, hajlamot kisebbik lányomon látom megnyil­vánulni, aki nagyon sok szép ered­ményt ért el középiskolás korában a versmondó versenyeken.- Ha már a gyerekeknél tartunk, mesélj családodról!- Férjem itt dolgozik az atomerő­műben, a Karbantartó Irányító Köz­pontban. Két lányom van, a nagyob­bik külker-közgazdász, exportérté­kesítéssel foglalkozik, az angol- és német nyelvterület tartozik hozzá. Kisebbik lányom a média valame­lyik formáját szeretné művelni, ő most a Szegedi Egyetem kommuni­káció-magyar szakos hallgatója.- Szabadidőben mivel foglalkozol a legszívesebben?- A gasztronómiával. A számok világa, a szellemi tevékenység után nagyon jó kikapcsolódást nyújt szá­momra a gombázás, és természete­sen a gomba elkészítése is. Édes­apám erdész, tőle tanultam a gomba­felismerés tudományát, de magam is elvégeztem egy gombafelismerő tanfolyamot. Nagyon szívesen hall­gatok zenét, olvasok, és imádok ki­rándulni. Lovásziné Anna

Next

/
Thumbnails
Contents