Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-06-01 / 6. szám

2. oldal ATOMERŐMŰ 2003. június Elkészült az OAH jelentése I N D U S T R I A A régió legrangosabb ipari seregszemléje A Paksi Atomerőműben (PA Rt.) bekövetkezett üzemzavarral kap­csolatos jelentését május 30-án is­mertette meg a sajtó képviselőivel az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). Dr. Rónaky József főigaz­gató szerint az atomerőmű jelenté­se tartalmilag elfogadható, bár a személyi felelősséggel csak a Framatome munkatársai esetében foglalkozik, ezért hiányzik belőle az önkritikus hangvétel. Dr. Rónaky József, az OAH főigaz­gatója május 30-án, Budapesten is­mertette meg a sajtó képviselőivel a Paksi Atomerőműben április 10-én bekövetkezett súlyos üzemzavarral kapcsolatos hatósági vizsgálat ered­ményeit. Az OAH szerint az atomerő­mű határidőre beadott saját vizsgála­ta megpróbálja felmérni az esemény okait, bár a jelentés hiányos. A jelen­tés ugyanis tartalmilag értékelhető, bár a személyi felelősséggel nem fog­lalkozik, a személyzet tevékenységé­nek értékelésében pedig szinte csak az alvállalkozó Framatome munka­társaira tér ki, ezért hiányzik belőle az önkritikus hangvétel. Mindezek miatt az atomerőmű jelentése számos ponton kiegészítésre, vagy módosí­tásra szorul. Az mindenképpen meg­állapítható, hogy az üzemzavart a ka­zetták hűtési elégtelensége, vagyis tervezési hiba okozta. Ugyanakkor az is látható, hogy az atomerőműben a biztonsági kultúra nem teljesen meg­felelő. Az OAH vizsgálata tizenkét fejezetben tárgyalja a bekövetkezett üzemzavart, amely teljes terjedelmé­ben megtalálható a hivatal honlapján (www.oah.hu) is. Dr. Vörös Lajos főigazgató-helyet­tes szerint a PA Rt. jelentése csupán az üzemzavar 1-2 napos eseményére kor­látozódik, mig az OAH jelentése mint­egy tíz napot ölel fel. Vöröss Lajos kü­lön kiemelte, hogy a tisztítótartály és a kazetták helyzete stabil, biztonságos állapotban vannak. Mint mondta: fon­tos további adatok várhatók az üzem­zavarról attól a kamerás vizsgálattól, amely hamarosan elvégezhető lesz. Az OAH képviselői szerint a hiva­tal minden jogszabályi kötelezettsé­gének eleget tett az előzetes engedé­lyezési folyamatban, bár a tisztítási eljárás 3. veszélyességi osztályba so­rolásánál gondosabban is eljárhattak volna az ebben részt vevő munkatár­sak. Személyi felelősségre vonást en­nek ellenére nem javasol a főigazga­tó. Rónaky József szerint az atomtör­vény előírása alapján a nukleáris biz­tonságért minden esetben az engedé­lyes, jelen esetben a Paksi Atomerő­mű Rt. a felelős. A tisztítási eljárást megtervező cég, vagyis a Framatome felelőssége külön kérdés, erről a két fél közötti szerződés alapján lehet majd dönteni. Mayer György Minden eddiginél nagyobb érdek­lődés kísérte a május 27-30. között, immár 11. alkalommal megrende­zett Industria szakkiállítást, a Hungexpo Rt. Budapesti Vásárköz­pontjában. A kiállításon több mint hatszáz, köztük 16 külföldi ország 124 cégének termékeivel ismerkedhettek meg a lá­togatók. A Paksi Atom­erőmű az MVM csoport közös kiállításán mutat­kozott be. Kiss Péter kancelláriami­niszter az Industria megnyi­tóján a régió egyik legran­gosabb ipari bemutatójának nevezte a kiállítást, amely méltán reprezentálja a ma­gyar ipar fejlődését is. A mi­niszter beszédében külön kitért a hazai kis- és közepes vállalkozások helyzetére, ismertetve, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kész azok hi­telkeretének további bővítésére. Az Industrián bemutatkozó ágaza­tok között mind a kiállítók számát, mind pedig a terület nagyságát tekint­ve vezető helyen szerepelt az ipari elektronika és elektrotechnika, össze­sen 250 bemutatkozóval. Az energeti­kát 75, a beszállítóipart 87, míg a flu­idtechnikát 55 kiállító reprezentálta. A fémfeldolgozás és geotechnológia 47, a logisztika 30 céggel képviseltette magát, továbbá a befektetési találko­zókon 32 vállalatot mutattak be. A ki­állításhoz kapcsolódóan - az elmúlt évekhez hasonlóan - most is több szakmai fórumot rendeztek. Az idei rendezvények közül kiemelendő, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az ener­giaellátás kérdései iránt. A meg­növekedett érdeklődést főleg az idén januárban megnyit villamosenergia­piac, a készülő új gáztörvény, valamint az Európai Uniós csatlakozásunkból adódó kérdések indokolták. Az atom­energia további hasznosításának szük­ségességét támaszthatja alá az is, ami a kiállításhoz kapcsolódó, a gázipar jö­vőjével foglalkozó konferencián hang­zott el. Gáti István, a MÓL irányítás­­technikai vezetője szerint ugyanis amennyiben a táro­lók és a nagynyomású háló­zat fejlesztése nem történik meg, 2005-2006 körül ve­szélybe kerülhet az ország gázellátásának biztonsága. A Paksi Atomerőmű Rt. a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. csoport vállala­taival közös kiállításon mu­tatkozott be, a D pavilon 301/a standján. Bár statiszti­kát nem vezettünk, de ta­pasztalható volt a kiállítás látogatói között, hogy meg­növekedett az érdeklődés az atomerőmű és a nukleáris energiatermelés kérdései iránt. A vál­lalatcsoport munkáját dicséri az is, hogy az MVM kapta az Industria négy nagydíja közül az egyiket, a Magyar villamosenergia-rendszer át­viteli hálózatának átfogó digitalizált műszaki nyilvántartási (MAHALIA) rendszeréért. Mayer György Miniszterek a biztonságérzet helyreállításáért Folytatás az 1. oldalról ...az atomerőmű vezetése, a biztonsá­gért felelős szervezet, már egy nagyon fontos lépést tettünk előre. Arról tud­juk, nem csak az itt élőket, az itt dolgo­zókat, az ország közvéleményét tájé­koztatni, hogy nincs veszély a Pakson bekövetkezett üzemzavar miatt. Azért vagyunk itt, hogy miközben felszá­molják a következő hónapokban az üzemzavart és a kialakított berende­zést, amiben keletkezett az üzemzavar, az alatt is arra kell törekedni, hogy ne is legyen, ne is lehessen veszély. Tehát előre kell mindent látni, ki kell számítani, akár a legrosszabb es­hetőségeket is, hogy előre tudjuk, hogy hogyan fogjuk elhárítani őket. Tehát a biztonság egy közös érték, kö­zösen, csapatban kell dolgozni érte. A csapatban a legfontosabb a bizalom - egymás iránt, úgy is mondhatnánk, Eötvös Károlynak, egy reformkori po­litikusnak a szavaival, hogy a bizalom alapja a sűrű ellenőrzés. Tehát a legkü­lönbözőbb közreműködők között, itt az atomerőművön belül, kivül a szak­hatósággal, nemzetközi szervezetek­kel, a különböző környezetvédőkkel, a nyilvánosság tudósítása érdekében el­járó sajtóval, együtt kell működni, mert ez a sűrű ellenőrzés az, ami meg­teremti a bizalmat, vagy helyreállítja a bizalmat. És ez már csak azért is igy van, mert Eötvös Károly is azt mond­ta, hogy mi lehetne más alapja a sűrű ellenőrzésnek, mintsem a nyilvános­ság. Tehát itt most két fontos irányba mennek az események: az egyik, hogy a helyreállítási projektben mindig, mindenki aki ezért felelős, a lehető legkonzervatívabb módon, a lehető legnagyobb előretekintéssel és óvatos­sággal járjon el, egymást folyamatosan tájékoztatva, ellensúlyozva és ellen­őrizve. A másik irány, hogy minden lé­pés a nyilvánosság számára érthető módon, világosan, tisztán és megköze­­líthetően történjék meg. Azt gondo­lom, hogy az ország egy elég súlyos leckén is túl van, azon, hogy a bizton­csak - úgy mondhatnám - öntudatla­nul, de tudatosan sincs joga, módja senkinek veszélyeztetni. Az az SMS- kampány ami lezajlott, arról azt gondo­lom, hogy valamennyien akik itt va­gyunk most ebben a teremben, a köz­vetítés miatt pedig minden teremben az országban, pontosan tudjuk: lehet ugyan az az érdekünk, hogy elsőnek tudjuk meg a legfontosabb hírt, de a fe­lelősségérzetünk közös. A gyerekein­kért, azért, hogy mindig legyen egy jobb választás, és minél inkább keltünk pánikot, hisztériát, annál jobban veszít­jük el az együttműködés lehetőségét. És a biztonság, a biztonságérzet közös ügy. Tehát azt szeretnénk demonstrálni itt a kömyezetvédelmért felelős mi­niszter úrral, hogy mi ketten is közösen teszünk, a kormány is közösen tesz en­nek érdekében, az itt dolgozókkal kö­zösen teszünk, a szakmával közösen teszünk ennek érdekében, és a követ­kező napokban is ilyen események tör­ténnek. így a holnapi napon, az Orszá­gos Atomenergia Bizottság (amelyik fokozatosan egy törvénymódosítás folytán - amit közel egy éve kezdemé­nyeztük) átadja a helyét egy egymással együttműködő, de egymástól függetle­nül működő szervezet rendszernek. Az Országos Atomenergia Bizottság tudo­mányos testületé holnap összeül érté­kelni az atomerőmű által készített je­lentést és az Országos Atomenergia Hi­vatal jelentését. És hasonló szakértői testületeket én is fölkérek, nyilván mi­niszter úrral közösen, hogy ezen túlme­nően, azt az információt, azt a tájékoz­tatást, ami alapján minden lehetőséget mérlegelve tudunk közösen cselekedni, azt elő tudjuk állítani. Persányi Miklós: Nem az hozott bennünket ide, hogy bármiféle rend­kívüli pillanat lenne, hiszen az atom­erőmű vezetőinek tájékoztatása arról szólt, hogy a helyzet stabil, nincs semmiféle olyan közvetlen veszély, ami aggodalomra adna okot. Ezzel együtt hadd mondjam el azt, hogy az a nimbusz, amely az atomerőmű al­kalmazásának kockázatmentessége körül ebben az országban kialakult, ez szertefoszlott ezzel az üzemzavar­ral. Igenis vannak kockázatok, ezek­ről a kockázatokról mindenkinek kell tudnia, aki használja az atomenergiát az országban, és tudnunk kell azt, hogy jóllehet önmagában ezek a fo­lyamatok fizikailag rendben vannak, a kockázatok azért velünk élnek. Az aggodalom, amely emiatt a sú­lyos üzemzavar miatt az országban létrejött, összefügg azzal a kollektív biztonsággal, amely a miniszter úr szavaiban is megfogalmazódott. Ez a biztonság - és ezzel tökéletesen egyetértek - valóban azon alapszik, hogy kellő körültekintéssel, kellő óvatossággal, minden lépést megfele­lően megfontolva tesznek-e meg a következő időszakban, és látjuk en­nek a garanciáit. El kell azt is monda­ni, hogy láthatók azok a hibák, ame­lyek a helyzet létrejöttéhez vezettek, tehát elmaradt az a féle - először min­den oldalról nagyon gondosan ele­mezz, és csak utána tegyél lépéseket - szemlélet, amely megkerülhetetlen ilyen bonyolult helyzetekben és ilyen bonyolult technológiák esetében. Ami garanciát adhat a jövőben ar­ra, hogy hasonló esetek ne legyenek, éppen az, hogy az ellenőrzési rend­szereknek további kitelj esztésére és szigorítására is szükség van. És ehhez nem pusztán az ellenőrzés maga tartozik, hanem az is, hogy az embereknek tudniuk kell minden olyan elemről, amely ebben a folya­matban felmerül. A legnagyobb őszinteséggel kell bánni az atomener­giával kapcsolatos ügyekben a nyil­vánossággal szemben. El kell monda­ni azt, hogy mikor, mi történik. Ha kell minden áldott nap. Felvetődik az is, hogy a környezet­védelmi tárca vajon miket tehet, hi­szen mi igazából akkor kezdünk fog­lalkozni az atomerőművel összefüg­gő kérdésekkel, amikor a probléma már a falakon kívülre kerül. De egy­részt a mi saját szakértőink is részt fognak venni azokban a testületek­ben, amelyekről Csillag miniszter úr beszélt, másfelől azt kívánjuk, és én határozott igényként fogalmaztam ezt meg, hogy mindazok a mérési adatok, amelyek remélhetően minél rövidebh időn belül, on-line rendel­kezésünkre fognak állni, ezek az ada­tok ne csak a gazdasági és közlekedé­si tárca felügyelete alá tartozó intéz­ményekben és ellenőrző testületek­ben legyenek elérhetők, hanem a kör­nyezetvédelmi felügyeletet megvaló­sító szervezetek számára is rendelke­zésre álljanak. Hiszen ez egy újabb lehetőség arra, hogy a nyilvánosság időben minél szélesebb körűen kap­jon tájékoztatást. Másik ilyen kérdés, amit itt nagyon fontos megemlíteni, nem függ közvet­lenül össze ezzel a mostani helyzettel, de összefügg a világ sorsával, azzal, hogy hogyan fogunk a jövőben élni mindannyian, hogyan fognak a gyere­keink a jövőben biztonságban élni. Sokféle kérdés vetődik fel külön­böző energiaféleségek hasznosításá­val kapcsolatban, és arról, hogy me­lyiket hogyan kellene használni. Tudjuk azt, hogy sok probléma és jóslat fogalmazódik meg a régi, ha­gyományos, a szén-dioxid és más szennyező anyagok kibocsátásával kapcsolatos energiafajták használatá­val. Éppúgy, ahogy az atomenergia használatával is. Egy valami bizonyos, hogy az or­szág hosszú távú energiastruktúrájá­ban meg kell gondolnunk azt, hogy hogyan lehet erősíteni a megújuló energiaforrások használatát, hiszen több évtizedre kell előre gondolkod­nunk, még akkor is, hogy ha pár éven belül döntenünk is sürgős arról, hogy milyen energiafajtákat akar az ország használni a XXI. század közepén. Erről az EU tagállamaiban is nagyon sok gondolkodás folyik, és bizonyos az, hogy Magyarország e tekintetben meglehetősen hátul kullog a fejlett or­szágokhoz képest. Érdemes erre komo­lyabb figyelmet és komolyabb támoga­tásokat is áldozni az előttünk álló évek­ben és évtizedekben. -bm­ság közös ügy és közös érték, ezt nem-

Next

/
Thumbnails
Contents