Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2003-04-01 / 4. szám
14. oldal ATOMERŐMŰ 2003. április INNOVÁCIÓS díjkiosztás A Magyar Innovációs Alapítvány 1992 óta adja ki az innovációs díjakat. Az évente egyszer kiadott Nagydíjat az a Magyarországon bejegyzett társaság vagy egyéni vállalkozó kapja, amely (aki) a díjátadást megelőző évben nagy jelentőségű innovációt valósít meg, és ennek révén kiemelkedő hasznot ért el. A XI., 2002. évi Innovációs Nagydíj Pályázatára 2003. február 25.-i határidőre 66 pályázat érkezett be a Magyar Innovációs Alapítvány titkárságára. A 15 tagú zsűri és bírálóbizottság a formai és tartalmi szempontokat alaposan mérlegelve 63 pályázatot minősített 2002-ben megvalósult, eredményes és sikeres innovációnak. Az ünnepélyes díjkiosztásra 2003. március 27-én, a Parlamentben került sor. A fődíjat Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök adta át. Az idei nagydíjat a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. által megvalósított „Paroxetin, a Rexetin új magyar antidepresszáns készítmény hatóanyaga” c. innováció kapta meg. A pályázaton részt vett és a sikeresen megvalósítódként 17. lett, és elismerésben részesült a SZTAKI és PA Rt által benyújtott A Paksi Atomerőmű blokkszámítógép rendszerének rekonstrukciója című pályamunka is, amely ezáltal is bizonyította a rendszer kifejlesztésében és megvalósításában kifejtett hazai intézeti, tervezői és kivitelezői, valamint a PA Rt.-os létesítési munka eredményességét. Az idei Innovációs Nagy díj Pályázat támogatói voltak: a Gazdasági és Közlekedési, Oktatási, Informatikai és Hírközlési, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Magyar Szabadalmi Hivatal, a Magyar és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, az Ipari Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány. Wollner Pál Cseke György grafikus kiállítása 2003. március 18-án Pakson, a Városi Művelődési Központban nyílt meg Cseke György grafikus kiállítása. A kiállítást Májer Zsófia nyitotta meg. A kiállító művésszel beszélgettem. — 1946-ban születtem, a foglalkozásom mezőgazdász. Tulajdonképpen gyerekkoromban, a hatvanas években ismerkedtem meg a festészettel. Érdekelt a festészet szürrealista irányzata. Ez volt leginkább hatással rám, és ezt tükrözik a korai festményeim. — Hogyan tanult meg festeni? — Amatőr szinten kezdtem el festeni, autodidakta módon, kedvtelésből, hobbiból. Tavaly volt az első kiállításom. Most már annyi képem összegyűlt, hogy gondoltam, ne csak a rokonaim, ismerőseim lássák ezeket a képeket, megmérettetem magam a nagyközönség előtt is.- Hogyan született az ötlet, hogy a magyar várakat örökítse meg?- Szintén egy korai szenvedélyem a magyarországi várépítészet, kezdve az őskori földváraktól, a római kori erőditményeken keresztül a középkori várakig. Ezeknek a kutatásával szintén amatőr szinten foglalkoztam. Ezek a várak egy része ma már szinte nyomokban sincs meg, vagy már vissza is vannak temetve. A feltárási dokumentációk alapján és a korabeli metszeteket felhasználva, saját helyszíni bejárásaim alapján próbáltam megrajzolni a várakat. A most kiállított tusrajzok főleg a Tolna és Baranya megyei várakat ábrázolják, de vannak várképeim szinte az egész ország területéről is. Többek között a paksi sáncvár rekonstruált képét is láthatták a kiállítást megtekintő látogatók. — Köszönöm a beszélgetést! WP „Európai Uniós hozomány” pályázat Paks város önkormányzata március 15-én este hat órakor ünnepséget és állófogadást tartott a Városi Művelődési Központban. Ezen a rendezvényen adták át a „Tolna megye Európai Uniós hozománya” című kiállításra pályázott paksi alkotók munkáit elbíráló pályázatok díjait. A meghívásos pályázatra 11 alkotó nevezett be alkotásaival. I. díjat kapott Nagy Judit (tűzzománc), II. díjat kapott Beregnyei Miklós (fotók), III. díjat kapott Wollner Pál (fotók). A bíráló bizottság tagjai voltak: L. Németh Erzsébet, Potoczky Iván, Iker Ivett, Dr. Váradyné Péterfy Zsuzsanna, Sey László. Wollner Pál 2003. Urántoll-díjas Hlavay Richárd A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan idén is közösen tartotta városi sajtónapi rendezvényét Paks városa és az Atomerőmű. Az eseményre meghívást kapott a helyi médiában dolgozó mintegy hatvan fő. A rendezvény díszvendége és előadója Mayer György, a Magyar Nemzet Urántoll-díjas újságírója volt. Az Urántoll Díjat évenként ítélik oda azon újságírók munkájának az elismerésére, akik a műszaki és a természettudományok, ezen belül a nukleáris energia békés célú alkalmazása, népszerűsítése érdekében a közvéleményt tartósan, objektívan tájékoztatják. Az ünnepségre 2003. március 13- án, a Sport Étteremben került sor. Rövid köszöntők után Kováts Balázs, a Tájékoztató és Látogató Központ vezetője méltatta az Urántoll idei kitüntetettjét, Hlavay Richardot, a Világgazdaság című napilap munkatársát. Az elismerést Hetzmann Albert műszaki vezérigazgató-helyettes adta át. — Hlavay Richárdot, az idei év kitüntetettjét kérdezem: Hogyan fogadtad ezt az elismerést, amikor meghallottad?- Nagyon örültem neki már csak azért is, mert 13 évi munkámat öleli át ez a díj. Alapító tagja voltam annak az infó uniónak, amely a Mohi Atomerőmű ügyében igen sokat tett, és próbált információkat hozni Magyarországra. Akkor is az volt a politikája annak a társaságnak, amit én azóta is vallók az atomerőművel kapcsolatban. Ez egy olyan téma, amellyel kapcsolatban nem lehet érzelmek alapján nyilatkozni, írni és beszélni. Itt van egy csomó tény, amit értékelni kell az energiafogyasztással, a termeléssel és biztonsággal kapcsolatban. Gyakorlatilag akkor is azt szerettük volna, hogyha a Mohi Atomerőművel kapcsolatban a tényeket meg lehet ismerni. Azóta én gyakorlatilag azon igyekszem, hogy akik a Világgazdaság című újságot olvassák, illetve az Info Rádiót hallgatják, azok mindig tudják azt, hogyha a Paksi Atomerőműben történt valami, az miért történt és megpróbáljuk mindig a tényeket előadni.- Mondhatjuk, hogy kicsit megszállottja vagy ennek a témakörnek?- Ha nem is szűkén az atomenergetikának, az energiaiparnak igen. Lassan hat éve az energiaiparral foglalkozom. Azt gondolom, hogy a világon gyakorlatilag a világgazdaságban mindent ez mozgat, és éppen azért azt gondolom, hogy ez nagyon izgalmas terület. Én bölcsész ember vagyok, tehát nem műszaki szakember, bár a környezetemben, a családomban rengeteg műszaki szakember van. Valóban jó kapcsolataim vannak a műszaki szakemberekkel.- Köszönöm és gratulálunk a kitüntetéshez! Wollner Pál Balás Sándor Díj Paks Város Önkormányzata, a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság és a Jámbor Pál Társaság a 2003. évi városi sajtónapi ünnepségének keretében adták át a Balás Sándor Díjat. A helyi médiában dolgozók szavazatai alapján idén negyedik alkalommal adták át a hajdani paksi újságíróról elnevezett Balás Sándor Díjat. A Jámbor Pál Társaság által alapított elismerést Strasszer Andrea, a Fortuna Rádió főszerkesztője kapta. A díjat Beregnyei Miklós adta át. Strasszer Andreát kérdezem a díjátadás után. — Egyrészt örülök annak, hogy ezt a díjat nemcsak újságírók kaphatják, mert én nem vagyok az, nem tartom magamat annak. Azt gondolom, hogy amit jelen pillanatban csinálok, hogy egy kereskedelmi rádiót vezetek, az közelebb áll talán még a szórakoztatóiparhoz, mint magához az újságíráshoz. De hát mégis csak a médiáról van szó. Én úgy fogom fel ezt a díjat (még akkor is hogy ez a tíz év akármilyen soknak is tűnik), hogy a médiában valamilyen formában tevékenykedek. Úgy fogom fel mintegy kezdést, mint egy lehetőséget, hogy van azért még előttem remélhetőleg jó pár év, jó pár feladat és ezeket valamilyen módon azért csak felszínre kell majd még hozni.- Hogyan dolgozod fel magadban azt, hogy a paksi sajtóban dolgozók elégedettek veled?- Mivel ez a díj szavazatok alapján megy, akik rám szavaztak, azok valóban mit gondolnak tényleg rólam, ez volt nekem is az első gondolatom. Én arra gondoltam, hogy akárhogy is azt mondjuk, hogy ez szakmai elismerés - remélhetőleg ez is benne van, de én azt, gondolom egyfajta szerep ez. Azt gondolom, és azt érzem, akikkel együtt dolgozom, vagy akikkel régen együtt dolgoztam, azok tényleg szeretnek, szerettek velem együtt dolgozni - és ez egy nagyon jó érzés.- Gratulálunk a díjhoz! Wollner Pál NÉHÁNY GONDOLAT a Felügyelő Bizottsági tagok választása kapcsán Ezúton fejezem ki köszönetemet kollégáimnak és barátaimnak, akik aláírásukkal támogatták jelölésemet a munkavállalói oldal képviseletében a PA Rt. Felügyelő Bizottságába. Önök inspiráltak arra, hogy elvállaljam a jelölést és kialakítsam elképzeléseimet a kapott információk és vélemények alapján arról, hogy esetleges megválasztásom után miként képviselhetném közös érdekeinket és céljainkat. Az Üzemi Tanács a munkavállalók akaratának megfelelően meghozta döntését, kiválasztva azokat, akik ezután képviselik érdekeinket és a társaság érdekeit az egyik legfelsőbb társasági fórumon. Ezúton is gratulálok a megválasztott kollégáknak, és további sikeres munkát kívánok e felelősségteljes feladat végzéséhez! A jelölés folyamatával kapcsolatosan azonban megosztom néhány észrevételem Önökkel. A jelölési szabályok értelmében a munkavállalók minimum 250 támogató aláírás összegyűjtésével, a szakszervezetek aláírásgyűjtés nélkül állíthatnak jelölteket. Ettől függetlenül volt olyan szakszervezet, amely csoportos lista aláíratásával aláírásgyűjtést szervezett jelöltjei számára. Sajnálatos tényként tapasztaltam a jelölés időszakában, hogy az említett szakszervezet felhívta tagjai figyelmét arra, hogy az általuk jelölt munkavállaló jelölőlistáján kívül más listát ne írjanak alá. Ez nem mondható sportszerű magatartásnak. A munkavállalókat sok helyen, külön meg kellett győzni arról, hogy aláírásukkal akár több jelöltet is támogathatnak, ez nem jelenti azt, hogy ezzel ajelölt automatikusan bekerül a Felügyelő Bizottságba. Úgy gondolom, hogy célszerű, ha minél több jelöltet állít a munkavállalói oldal, hiszen így nagyobb az Üzemi Tanács választási lehetősége. Ez mindenki számára egészséges versenyszellemet és nagyobb esélyt teremt arra, hogy a legrátermettebb munkavállaló kerüljön a Felügyelő Bizottságba, és töltse be e felelős tisztséget. A jövőben szükség lehet a jelöléssel és a választással kapcsolatos részletesebb tájékoztatásra annak érdekében, hogy a félreértések elkerülhetőek legyenek. Tisztelettel és köszönettel: Sana János
