Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-04-01 / 4. szám

2003. április ATOMERŐMŰ 15. oldal „Hiszem, hogy jó munkát végzünk” Az Atomerőmű SE férfi kosárlabda csapatán kívül a tavalyi versenyki­írásban egyetlen megyei csapat sze­repelt valamelyik európai kupá­ban: a SZAC, azaz a Szekszárd Asztalitenisz Club női csapata. Ezt az együttest most a megszűnés ve­szélye fenyegeti... A történet 1998-ban kezdődött. Sáth Sándor vezetésével az egykori húsipari sportegyesület „romjain” éledt újjá a megyeszékhely egyik(?) legsikeresebb sportága, amely olyan pingpongosokat adott az országnak, mint Bátorfi Csilla vagy Wirth Gabriella. Negyven világ­­versenyen szerzett érem, számtalan si­ker, elismerés, gratuláció. Ez a múlt. A jelen? Nos, a jelen már nem ilyen ró­zsás, a jövő pedig - ha nem történik változás - egyenesen kilátástalan. Végveszélybe került a szekszárdi asztalitenisz klub.- A működésünkhöz ebben a pilla­natban közel négymillió forint kellene - mondja szomorúan Sáth Sándor szak­mai igazgató, és már elém is tesz egy számokkal teleírt lapot. — Ahhoz, hogy a saját magunkkal szemben támasztott szakmai igényeknek megfelelhessünk, jó néhány eszközre lenne szükségünk. Ehhez képest üres a kassza... A sporttevékenységét közhasznú szervezetként végző egylet végve­szélybe került. Herczig Gabriella (I. osztályú mi­nősítés), Czebe Lívia (tagja a Top 12 mezőnyének), Lass Mariann (22. a magyar felnőtt listán), Marcekova Viera (szlovák válogatott) és Vargáné Pata Erika (I. osztályú minősítés). Ez az NB I. élcsoportjába tartozó SZAC gárdája. Tavaly megnyerték az alap­szakaszt, végül a negyedik helyen zárták az idényt. Idén az ősztől létre­hozandó Extraligában való indulásra jogosító helyek egyikének megszer­zése a cél. Vagy valami egészen más? Végveszélybe került a magyar asz­talitenisz vidéki fellegvára.- Közel száz versenyen veszünk részt évente, két állandó külföldi meghívásunk is van, ami azt jelzi, is­merik és elismerik a munkánkat mondja a Mester. - Mi szervezzük meg megalakulásunk óta minden év­ben - a magyar bajnokság után - a második legrangosabb hazai megmé­retésnek számító Szekszárd Kupát. Tavaly 300 nevezés futott be a négy kategóriára. Ez az esemény nem ma­radhat el, idén is megrendezzük (szept. 20-21.). Mindennap két edzéssel készülnek a bajnokság finisére a szekszárdiak. Pattog a kaucsuklabda az edzőterem­ben és az iskolákban is. Még pattog. Végveszélybe került a SZAC.- Tavaly harmincöt ranglistásunk volt, aztán nyáron néhányukat elvitték tőlünk. Volt, aki az ugyancsak válság­ban lévő Postáshoz igazolt. Nemrégen beszéltem vele. Visszajönne. Nálunk nőtt fel Lovas Petra is. Néhány hete a tévé közvetítette az ETTU (Európai Asztalitenisz Szövetség) Kupa döntő­jét. A Postás színeiben játszó Petra a mindent eldöntő meccsen megverte az esélyesebbnek tartott kínait. Már mutatja is a képet, amelyről a hirtelenszőke lány mosolyog ránk. Furcsa helyzet: egykori és jelenlegi klubja is válságban van.- Sokszor megtörtént már, hogy a vezetőség hitelezett a klubnak. Mi az­tán tényleg nem a sportágból, sokkal inkább a sportágért élünk. Megértő partnereink a szülők, akik a tagdíj be­fizetése mellett a sajátból különítik el a versenynapokon szükséges élelem­re valót. Ezzel szemben a város, Szekszárd magunkra hagyott. Hozzá­teszem: nem csak bennünket, vala­mennyi sportolóját. Nekik nem fel­adatuk a sport eltartása - mondták (15 milliót, a költségvetés 0,25%-át fordítják a megyeszékhely sportjára - a szerző), és ennek megfelelően cse­lekedtek. Nagyon rossz, ami történt, de én töretlenül hiszek benne, hogy ezeket az ügyes, vidám, pingpongoz­ni akaró gyerekeket más is szereti. Hogy talán tud segíteni valaki. S ez a valaki, miután mentőövet dobott fe­lénk, megtekintve munkánkat, azt mondhassa: érdemes volt. Végveszélyben a SZAC. Vöröss Endre Olimpiai Ötpróba Végre elindult a méltán népszerű országos sportmozgalom rendez­vény-sorozata, gyalogtúrával. Az országban több helyszínen egyszer­re, március 8-án tartották. Bár most elsősorban az iskolásko­­rúakat akarják résztvevőnek meg­nyerni, az egészséges életmódra ne­velés érdekében, de szívesen látják az idősebb korosztályt is. Az iskolák versenyben állnak egymással. Me­gyénként - létszámarányosan érté­kelve - a legmagasabb pontszámot elérő iskola különdíjként százezer forint értékű ajándékcsomagot kap. A szülők, rokonok, ismerősök pont­számaikkal támogathatják azt az is­kolát, ahova például a gyerek jár. Nagy élmény szülőknek, gyerekek­nek egyaránt, ha együtt teljesítik a távokat. Az ESZI-s diákok elsők között csat­lakoztak a mozgalomhoz, és bérelt busszal vidáman indultak Szekszárdra, több tanár kíséretében. Az egyéni és csoportos nevezés után együtt indul­tunk az útnak, ki-ki saját választott távjának megfelelő erőbeosztással. Szép napos idő, derült ég, kicsit csípős levegő. Az árnyékosabb helyeken, a fák között hó fogadott bennünket a domboldalon ahogy a szőlők közül ki­értünk. A rövidebb távra (15 km) neve­zettek a dombtetőn a Sötétvölgy felé vették az irányt, a hosszabb táv (30 km) Szálkára is elvezetett. Az aszfaltozott utcákhoz szokott városiak főleg Szálkáról visszafelé is­merkedhettek az út speciális állapotá­val, mikor sáros. Alul jég, fölötte de­rékig érő sár - az a jóféle ragadós faj­ta - nehezítette az előrejutást. A Nő­nap kapcsán lett mit mosni. Összesen hatszázan vettek részt ezen az eseményen. Sok ismerőssel találkoztunk. Dr. Szomor Pétert két­szer elkerültük, mert el volt foglalva, bátorította a csüggedőket. Nyugdíjas már, de hatalmas energiája van - ke­rékpárral ment le Tengelicről Szek­szárdra. Hiába hívtam, hogy van hely a buszon, de kerékpáron ment haza is. Kellemesen elfáradva értünk a célba, már csak össze kellett várni a csapatot. Sötétedett, mire visszaér­tünk Paksra. Következő esemény a futás lesz április 13-án vasárnap (7, 14, 28 km) a Szekszárdi Sportcsarnoktól Ge­menc felé. Remélem szép idő lesz, és addig még felszáradnak az utak is. Az eseményre különbusz indul. A kerék­páros próba Paksról indul május 17- én, hogy ne okozzon nehézséget a ke­rékpárok utaztatása. gyulai A NucNet hírei A Svájci Parlament jóváhagyta azt a törvény előteijesztést, amely azt in­dítványozza, hogy a nukleáris ener­gia felhasználás kérdése maradjon a jövőben is „nyitva” az országban. Amennyiben az előterjesztés tör­vényerőre emelkedik, akkor a svájci állampolgároknak jóval nagyobb be­leszólása lesz a nukleáris energia jö­vőbeli alkalmazásának kérdésébe, il­letve egy hulladéktároló létesítésé­nek engedélyezési folyamatába. Az elfogadott előteijesztés megelőzi azt az antinukleáris kezdeményezést, amely a nukleáris energia Svájcban történő felhasználásának beszünteté­sét javasolja. A „Villamos Energia Atomerőművek Nélkül” és a „Mora­tórium Plusz” kezdeményezések ügyében idén májusban fog döntést hozni a Svájci Parlament. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) tagja lett a Nyugat-európai Nukleáris Szabályozó Hatóságok Szövetségének (WENRA). A magyar nukleáris hatóság mellet további hat ország: Bulgária, Csehország, Litvá­nia, Románia, Szlovákia és Szlovénia hasonló szabályozó testületé nyert felvételt a nemzetközi szervezetbe. A Kozloduji Atomerőmű 4. blokk­jának további tíz éves üzemeltetésre adott engedélyt a Bolgár Nukleáris Szabályozó Hivatal (NRA). Az atom­erőmű az elmúlt év novemberében nyújtotta be kérelmét, melyet a bolgár hatóság ez év februárjában hagyott jó­vá. A Kozloduji Atomerőmű 3. és 4. blokkján egyébként idén nyáron nem­zetközi ellenőrzésére (WANO felül­vizsgálat) kerül sor. Szlovénia és Horvátország megál­lapodást kötött a közös tulajdonban levő Krskoi Atomerőmű státuszát il­letően, elfogadva a radioaktív hulla­dékok kezelésére vonatkozó kiegé­szítő javaslatot is. Az egyezmény létrejöttét élénk vita előzte meg az atomerőmű jogi státuszát illetően. A megállapodás rendelkezik arról, hogy a felek közösen gondoskodnak az erőmű majdani leszereléséről, il­letve a radioaktív hulladék elhelye­zési programnak az EU direktívák­kal való összhangba hozásáról. Dohóczki Csaba Bakancsos Atomkupa Március 16-án, vasárnap került lebo­nyolításra az ASE Természetjáró Szakosztály rendezésében a Bakan­csos Atomkupa természetjáró túra­verseny, a Keleti-Mecsekben, Váral­ja térségében. Ez az országos baj­nokság első fordulója volt egyben. Az immár hagyományos tájékozó­dási túraversenyre 76 csapat nevezett be és 275 fő vett részt, így az nagyon sikeresnek mondható. A verseny végén, a kijelölt pályát teljesítők zsíros kenyérrel, meleg teá­val és forralt borral pótolhatták ledol­gozott energiájukat. Ebben az évben túravezetővel is lehetőséget biztosítottunk egy jót ki­rándulni a pálya bejárásához. WP Köszönjük Laci bácsi! Sziklenka László mesteredző 16 évvel ezelőtt kezdte meg eredményes tevé­kenységét az Atomerőmű Sportegyesület kaja-kenu szakosztályánál. A minden­ki által Laci bácsiként tisztelt edző, szép sikerekkel a háta mögött, 68 éves ko­rában, ez év március végén, közös megegyezéssel távozott a klubtól. Az ASE elnöksége jegyzőkönyvezett határozatban rögzítette köszönetét és elismerését, amelyet Tóth György elnök levélben is megfogalmazott. A klub elnökségének képviselői személyes találkozás keretében köszöntek el a mesteredzőtől. Aranyos paksi borok (II.) Előző számunkban beszámoltunk arról az Almásfüzitőn megrende­zett borversenyről, melyről paksi gazdák érmekkel, köztük hét aranyminősítéssel térhettek haza. Paksot a Borbarát Klub mellett há­rom gazda, Kovács Mihály, Mayer István és Till Ferenc képviselte. Mayer István, a Sárgödör Téri Présháztulajdonosok Egyesületének elnöke beszélgetésünk elején hangsú­lyozta, idén nem a civil szervezet „színeiben”, hanem magántermelő­ként vettek részt a nemzetközi meg­méretésen. A Duna-parti településen lebonyolított borversenyre 365 mintát neveztek, a hat zsűri német, osztrák és szlovák nedűket is megkóstolha­tott. Az elnök tetszését elnyerte, hogy a vetélkedés nyitott volt: bárki bejö­hetett a helyi művelődési központba, és ha kérte, a hostessek neki is töltöt­tek a borokból. Sokan éltek is a lehe­tőséggel, hogy Magyarország legjobb nedűit ízlelhetik meg.- Hárman tizenkét mintát - többsé­gében vörösborokat - vittünk magunk­kal - idézi fel az eseményt István. - Közülünk legjobban Till Ferenc szere­pelt: más-más termőterületről szárma­zó két 2002-es Kékfrankosa egyaránt aranyérmes lett. Az én tavaly szüretelt Kékfrankosom is kiérdemelte ezt az el­ismerése így három aranyat gyűjtöt­tünk. Emellett több ezüstérmet is haza­hoztunk, akárcsak a másnapi, a felvidé­ki Virtenben megrendezett versenyről. A dél-szlovák kistelepülés polgár­­mesterével, Kovács Jánossal Almásfü­zitőn ismerkedtek meg, az ő invitálá­sára neveztek a XXI. „Pyber László” borversenyre, melyet a szlovákiai sző­lőtermesztők helyi szervezete rende­zett. Mayer István 2000-es és 2001-es Merlot-ját is ezüsttel jutalmazták, egy esetben pusztán öt (!) századdal elma­radva az aranytól. (Ez a húszas listán szó szerint nüansznyi különbség.) Mayer István végezetül örömmel újságolta, hogy a Borbarát című, ne­gyedévente megjelenő országos szak­lapban a paksi bortermelés múltjával foglalkozó írás jelent meg. Az első idei számban található négyoldalas cikk „Sárgödör téri feltámadás” cím­mel beszámol a sillerbor feltámasztá­sának kísérletéről, valamint bepillan­tást enged a paksi borászkodás törté­netébe. Vöröss Endre ZO SZZ VINlC üde tűje meduitu i tfzorky (tina za dosiahnuté Oystedky z prileiitosti XXI.roénika tradlcnej sútaze Hin " Pyber László ”, konmnej dó* 1. mart* 2003 * V1RTL inmim, részesíti HATteK- VÍVUNK) rtezLcT fo'*/" "LOCO A^\3G> P^ozimí icrir 2003.március 1-én UIRTUN megrendezett hagyományos XXL "Pyber László" alkalmával

Next

/
Thumbnails
Contents