Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-04-01 / 4. szám

2002. április ATOMERŐMŰ 13. oldal Csatlakoztunk az Európai Szabadalmi Egyezményhez Európai Uniós tagsá­gunkra való felkészülés fontos része volt a ma­gyar iparjogvédelmi és szerzői jog harmonizáci­ója. A szellemi tulajdon kérdései, az áruk szabad áramlása és a vállalati jog tárgyalási fejezet ke­retén belül, már 2001. jú­nius 12-én ideiglenesen lezárásra kerültek. A ma­gyar szabadalmi jog 2003. január 1-től tekinthető har­­monizáltnak az európai szabályo­zással, hazánk az európai szabadal­mak megadásáról szóló Müncheni Egyezmény (Európai Szabadalmi Egyezmény, ESzE) tagja, így orszá­gunkra kiterjedően is igényelhető és szerezhető európai szabadalom, valamint immár a Magyar Szaba­dalmi Hivatalnál (MSzH) is be­nyújtható az európai bejelentés. „Hazánk intellektuális értelemben is, most már elismert módon tagja lett Európának. ” - fogalmazott Dr. Csillag István gazdasági és közleke­dési miniszter, az MSzH-ban tar­tott január 30-i konferencián. Az európai szabadalmi rendszer az 1973. évi Müncheni Egyezményen (EPC) alapul. Ez nem uniós jogintéz­mény, hanem egy hagyományos nemzetközi szerződés, amit azonban mégsem lehet külön választani a csatlakozási felkészüléstől, ugyanis az EU-val kötött szerződésünkben vállaltuk azt a kötelezettséget, hogy kéijük felvételünket az EPC-hez. Az Európai Szabadalmi Egyezmény a szerződő államok közös, egységes, ugyanakkor nemzeti sza­badalmi joguktól elkülö­nülő jogrendjét teremtette meg a szabadalmak meg­adására vonatkozólag. En­nek köszönhetően egyet­len, az Egyezmény szerint tett bejelentés alapján, és egyetlen nyelven lefolyta­tott egységes eljárásban lehet európai szabadalmat szerezni az Egyezmény több vagy akár vala­mennyi tagállamára. Az egyetlen és egységes eljárásban megadott európai szabadalmak sajá­tossága, hogy megadásukat követően nemzeti szabadalomként élnek to­vább azokban az országokban, ame­lyekre hatályuk kiterjed, azzal a megszorítással, hogy rájuk számos kérdésben az Egyezménnyel egysé­gesített, európai szinten megállapí­tott anyagi jogi szabályok vonatkoz­nak. A hazánkra nézve is megadott európai szabadalom tehát ugyan­olyan hatállyal rendelkezik majd, mint a nemzeti úton (az MSZH által) megadott szabadalom. Ahhoz azon­ban, hogy az oltalom hatályossá vál­jon, a szabadalmasnak a szabadalom megadásának meghirdetésétől számí­tott három hónapon belül be kell nyújtania az európai szabadalom ma­gyar nyelvű fordítását. A Magyar Köztársaságot megjelölő európai szabadalmi bejelentésekre és a Magyar Köztársaságra kiteijedő ha­tállyal megadott szabadalmakra vo­natkozó szabályokat a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. Törvény 2003. január 1-től hatályos szövegének X/A Fejezete tartalmazza. (Itt jegyzem meg, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal intéz­ménye nyílt, tehát azon országok be­jelentői is fordulhatnak a hivatalhoz, amelyek nem tagjai az egyezmény­nek, de ők Münchenben vagy Hágá­ban nyújthatják be kérelmeiket, míg a tagországok állampolgárai a legtöbb esetben saját hivataluknál.) Az Európai Szabadalmi Egyez­ménnyel létrehozott rendszer megér­tése érdekében tudnunk kell, hogy az un. Nemzetközi Szabadalmi Együtt­működési Szerződésnek (Patent Cooperation Treaty - PCT) köszön­hetően korábban is lehetőség volt a nemzeti úton tett bejelentés mellett egy nemzetközi eljárás keretében Magyarországra oltalmat igényelni. A PTC-t az ENSZ szakosított szerve, a Szellemi Tulajdon Világszervezet (World Intellectual Property Organization - WIPO) Nemzetközi Irodája működteti. Hazánk 1980 óta a WIPO tagja. Dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke az előadá­sa során büszkén említette, hogy ma az Európai Unió euró - övezete min­den állampolgárának zsebében ott la­pul a Nobel-dijas fizikus-mérnök, Gábor Dénes munkásságának egy ké­sői gyümölcse, egy magyar eredetű találmány, a hologram biztonsági cé­lú alkalmazása. Hol? - A sokmilliárd­nyi euró - bankjegyen. A szakmai konferencia legvégén az előadó Gá­bor Dénes gondolatát kölcsönvéve felhívta a hallgatóság figyelmét: „Fel kell találnunk a jövőnket az európai szabadalmi rendszerben. Legyünk valamennyien feltalálótársai e nagy találmánynak!” Sípos László Dr. Bendzsel Miklós, az MSzH elnöke 2003. évi főjavítások a lerakódás-eltávolítás jegyében Az idei tervezett munkákról és fő­javítási hosszakról Szabó Attila KIO osztályvezető és Kurucsó Sán­dor karbantartás-vezető tájékoztat.- Mit tartogat a 2003. év a főjaví­tások szempontjából a karbantartó és üzemeltető szervezetek számára?- Az idei évről összefoglalóan el­mondhatjuk, hogy a főjavításokat a blokkok lerakódásos terhétől való megszabadulás határozza meg. Ez a 4. blokk kivételével minden blokkun­kat érinti. Az egész évre van kihatása annak is, hogy soron kívül le kellett állni a 3. blokkal február 1-jén. Ettől kezdve egy olyan stratégiát kellett ki­alakítani, amely azt a hármas célt szolgálja, hogy megtisztítsuk a blok­kokat, a főjavítások rendben befeje­ződjenek, és maradjunk belül az Üz­leti Terven. Sőt, ha lehet, faragjunk le a főjavítások tervezett hosszából, mert az Üzleti Tervben még 177 nap szerepelt. Az év elején normál főjaví­tási hosszakkal terveztünk minden blokkra, és rendkívülinek tekintettük a 3. blokkra számított plusz 22 napot. A 3. blokk normál főjavítását 39 nap­ra terveztük, de a februári leállás mi­att szeretnénk, ha ez akkor már vala­mivel rövidebb lenne. Annyi munkát emeltünk át februárra, hogy egyhar­­madával sikerült csökkenteni a nor­mál főjavítási terjedelmet, így 24 na­pot terveztünk szeptemberre. Másik fő cél a kazetták kitisztítása, ami a 4. blokk kivételével minden blokkot érint. A 2. blokkon már eldőlt, hogy az üzemanyag-tisztítás külső tisztítás­sal történik majd. Mivel a fizikusok­nak sikerült egy olyan megoldást ta­lálniuk, amely szerint a tisztításra a zóna manipulációival párhuzamosan lehetőség nyílik, ezért ennek a főjaví­tásnak a hosszát 6 nappal tudtuk csökkenteni. így az eredeti tervhez képest most 31 napos lesz a leállás. A következő leálló blokkunk a 4. blokk, amely nincs terhelve lerakódás­sal, így ez egy normál - rövidnek szá­mító - 24 napos főjavítási hossz lesz. Ezután következik az 1. blokk nagy főjavítása. Ebben az esetben még nem dőlt el, hogy külső vagy belső tisztítást végzünk-e majd. Sőt, a Mű­szaki Igazgatóság és a KÁIG annak megoldásán dolgozik, hogy az 1. blokk főjavítása kapcsán a 2. blokki 1. sz. akna használata lehetővé vál­jon. Ez majdnem 10 napos megtakarí­tást eredményezhetne, mivel így bi­zonyos berendezés elemeket át lehet­ne szállítani az üzemelő 2. blokkra. Ehhez hatósági engedély beszerzésé­re, különböző mérések végrehajtásá­ra, és a 2. blokki főjavítás tapasztala­tainak értékelésére van szükség. Cég­szintű döntés május elejére várható. Célunk, hogy az 1. blokk főjavítási hosszán is rövidítsünk. A 3. blokk leál­lásának kezdetét is korábbra kell hozni - most úgy tűnik, ez augusztus 16. lesz. A legfontosabb az lenne, hogy a két blokk leállása között biztosítsunk a dolgozóknak 2-3 hét szabadságot, hogy a feszített tempó után pihenni tudjanak. Akkora már négy hónapot dolgoznak végig az emberek négy fő­javításon, szinte folyamatosan; ez mind az üzemeltető, mind a karban­tartó személyzetet igénybe veszi. Az eredeti tervhez képest most 169 nap a teljes terv, de még rövidítés várható.- Az idei évben a blokkokon elvég­zendő főbb munkákat Kurucsó Sán­dor foglalta össze.- Minden blokkon feladat lesz - a lerakódás-eltávolításon túlmenően - nagy mennyiségű műszaki felülvizs­gálat végrehajtása. A 2. blokkon van kb. 50 db műszaki felülvizsgálati fel­adatuk, az 1. blokkon ez kb. 75 mű­szaki felülvizsgálati rendszert, illetve berendezést jelent. A műszaki felülvizsgálatok mellett folynak átalakítási munkák is, ame­lyek meghatározzák ezt az évet is. Az RVR kapcsán elmondható, hogy négy év alatt négyféle reaktorvédelmet épí­tettünk meg, most ennek egységesíté­­se jegyében telik el ez az évünk. En­nek a karbantartási-, átalakítási- és próbavolumene is nagy, amely össze­ütközéseket okozhat a végrehajtás so­rán a normál karbantartási tevékeny­ségekkel. Nagy mennyiségű munka a cikli­kus munkák közül említhető. Az 1. blokkon 2 db szénacél tápvízelosztó-kollektor savállóra tör­ténő cseréjét terveztük az idénre. Sok átalakítás is folyik a háttérben, ilye­nek pl. a tápvíz szintszabályzók cse­réi, vagy az 1. sz. turbina retrofitja.- Tarthatóak lesznek a csökkentett hosszak?- A 2. blokkon a 31 napot minden­képpen tartani tudjuk. A feladat a kri­tikus út tartása, erre plusz rászerve­­zéssel és létszámmal lehet készülni. Az akadályokat kell kisöpömi a reak­tor, a biztonsági rendszerek munkái­nak útjából. Ha ezek megvannak, ak­kor többit lehet ehhez igazítani, akár éjszakai munkával is. Az 1. blokkot illetően az első 30 nap a kritikus, ha ez megvan, a hátra­lévő 27 nap alatt már a rendszerek komplettírozása, készültségének a véglegesítése történik. A 4. blokk lesz a legrövidebb 24 nappal, ami már lélektani határ. A 24 napot már teljesítettük korábban, most megismételni kell egy bizonyí­tottan végrehajtható átfutási időt. Célunk tehát a rövidítések maxi­mális kihasználása, az, hogy a három blokk főjavítását, amennyire lehet, minél kisebb szünetekkel egymásra építsük. így nyáron egy összefüggő, legalább 3 hetes szabadság várhat mindenkire, aki ezt a 4-5 hónapot vé­gigdolgozta.- Köszönöm és jó munkát kívánok! Enyedi Bernadett Főjavítás a 2. blokkon A MUNKÁLATOKRÓL JUHÁSZ LÁSZLÓ, A KARBANTARTÁS TECHNOLÓGIAI FŐOSZTÁLY VEZETŐJE SZÁMOL BE.- 2003. március 29-én kezdődött el a 2. blokk főjavítása. Várható-e az idei évben a megszokottól eltérő munka, illetve esemény?- A lerakódások eltávolításából adódó tevékenységet leszámítva a 2. blokk főjavítása átlagosnak mondha­tó a KÁIG munkáinak szempontjá­ból, mivel egy normál részleges átra­kási munkamennyiség szerepel a fő­javítási tervben. Ugyanez elmondha­tó a javítási munkákról is, mindazok­ról, amelyeket előre ütemeztünk. Re­mélhetően ez a talált meghibásodás­okkal is így lesz, és azok sem fogják túllépni az átlagos szintet. geztünk, tehát rutinnak tekinthető, amelyet a cseh gyártóval, a VITKOVICE-vel végeztetünk. Két gőzfejlesztőn végeznek az anyagvizsgálók 25 %-os örvényára­­mos vizsgálatot. Ez olyan hibák szempontjából lényeges, amelyek meghaladják a hibahatárt, és a csö­vek ledugózását el kell végezni. Ennek mennyiségét igyekeztünk megbecsülni, és mivel az eddigiek során a statisztikailag becsült ered­mények egészen közeli értékeket mutattak, remélhetően ez most sem lesz másként. A főkeringtető-szivattyúkon, a fő­­tolózárakon a normál kisátra­­kás szerinti munkák folynak. A szekunder kört illető­en a súlypont az armatúrák területe, amely nagy számú ellenőrzési, és az ellenőr­zések eredményei alapján javítási munkát is jelent. Ugyanez a készülékes te­rületre is igaz, a nyomás­tartó edényeknél található hibák javítása szintén ko­moly feladat. Az irányítástechnika te­rületén tervezett legna­gyobb munka az RVR (re­aktorvédelmi rendszer) egy­ségesítése, amely már meg is kezdődött.-A 2. blokki főjavítás ta­pasztalatai hogyan befolyá­solhatják az idei év ezután következő leállásait?- Igazából a kritikus útra lehet kihatással az a tisztítás, amelyet most végzünk éles­ben először. A 2. blokk főja­vítása előtt kéttartálynyi, összesen 60 kazettát tisztí­tottunk meg ahhoz, hogy azok beke­rülhessenek a 2. blokkba. Ezen ta­pasztalatok alapján nyílt lehetőség a tervezett főjavítási hosszt - 6 nappal csökkentve - 31 napra módosítani. Ha az 1. blokkot illetően a külső tisz­tításról születik döntés, akkor ugyan­ezt alkalmazhatjuk majd ott is. A döntést befolyásolják majd a hatósá­gi engedélyezés megszerzésén túl a 2. blokk tisztításának véglegesített tapasztalatai, a külső tisztítás előnye­inek mérlegelése, illetve célszerűségi és gazdaságossági megfontolások. Abban az esetben, ha az 1. blok­kon a külső tisztítás megvalósítása mellett döntenénk, akkor a reaktor belső részeinek a kirakásához fel tudnánk használni a 2. blokk revíziós aknáját. Ha ez így történik, akkor a külső tisztítás még előnyösebb lehet. - Köszönöm a tájékoztatást! Enyedi Bernadett A főjavítási tervet illetően - a kar­bantartás szempontjából lényeges elemeket kiemelve - közreműkö­dünk a reaktoron a tisztítás kiszolgá­lásában, a daruzásokban, illetve a HAVÁRIA csoport részt vesz az el­lenőrzésekben, a tisztaság követel­ményeinek biztosításában. A reakto­ron - mivel ez a második lerakódás­ban érintett blokkunk az idén -, a 3. blokkhoz hasonlóan készültünk arra, hogy ellenőrizzük a lerakódás mér­tékét. Reményeink szerint a vizsgá­lat jó eredményeket hoz majd, aho­gyan a 3. blokkon sem igényeltek a reaktor belső részei külön tisztítást. Ez azt jelenti, hogy nem találtunk olyan, kazettából kihullott szennye­ződést, amely tisztítást igé­nyelt volna. Most ugyanezt várjuk a 2. blokkon, és az eddigi eredmények erre engednek következtetni. A három le­rakódással terhelt blokk közül a 2. blokk mondható a „legjobb” állapotúnak. Ugyanazzal a program­mal készültünk a lerakódás ellenőrzésére, mint a 3. blok­kon. Arra is felkészültünk, hogy ha mégis tisztításra len­ne szükség, akkor azt a kriti­kus út növelése nélkül is végre tudjuk hajtani. Az előzetes integrális tö­mörségvizsgálat több hibát hozott, de a vizsgálat célja az volt, hogy a kritériumon belüli szivárgási érték biz­tosításához megtaláljuk és javítsuk ezeket a hibákat. A főjavítás egyéb főbb munkáinak említése kap­csán ki kell emelni a fővízkör 4. gőzfejlesztőjét, amelynek a melegági sze­kunder kollektoránál egy menetes fészeknek a javítását fogjuk felfü­­rással elvégezni. Ez bejáratott tech­nológiával történik, korábban más blokkon, gőzfejlesztőn ilyet már vé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents