Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-04-01 / 4. szám

12. oldal ATOMERŐMŰ 2003. április Aktuális információk, évfordulók 2003. április közepétől - május közepéig Április 16-19. - A SAP Rendezvénycsamok ad otthont az április 16-19. kö­zött megrendezésre kerülő Információtechnológiai és távközlési szakvásár­nak. A Comdex Hungary idén a hangsúlyt a hardver, a gépeken működő szoftverek, az ezáltal elérhető szolgáltatások, és a modem kommunikációs lehetőségek bemutatására helyezi. Április 18. Nagypéntek - A Biblia tanúsága szerint Jézus megkínoztatása és kereszthalála napja. A protestáns egyházak már ezen a napon ünnepük a megváltást, amely tanításuk szerint Jézus kereszthalálával következett be. Április 20. Húsvét vasárnap - Az egyházi év legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadásának, az emberiség megváltásának örömünnepe. E napot ér vé­get a nagyböjt. Húsvét napját még 313-ban a római zsinaton határozták meg, mely szerint: „A húsvéti ünnep mindenütt a tavaszi napéjegyent kö­vető holdtölte utáni első vasárnapon ünnepeltessék meg.” Április 21. Húsvét hétfő - A magyar népnyelv „vízhányó” hétfőnek neve­zi, az e napon szokásos locsolkodás miatt. Az egyházi magyarázat szerint a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét hozó asszo­nyokat. Itt van a hímes tojás ajándékozásának ideje is. Április 22. A Föld Napja — A Föld Napja elnevezésű világméretű környe­zetvédelmi akciónap - társadalmi kezdeményezésként - 1970-ben indult el az USA-ból. Országunkban 1990 óta a szervezők aktuális akciókkal hívják fel a figyelmet a környezet védelmének fontosságára. Április 23. - A könyv napja és a szerzői jogok világnapja. 1995-ben az UNESCO a könyv napjává nyilvánította Cervantes születésnapját, azzal a kiegészítéssel, hogy az egyben a szerzői jogok világnapja is legyen. Április 26-27. - Pakson, a Városi Művelődési Központ színháztermében áp­rilis 26-án (szombat) és 27-én (vasárnap) este 19 órakor kezdődik a Tűzvi­­rág táncegyüttes önálló műsora. Május 1. - Munka ünnepe - Majális. Május elseje 1890-től a munkások nemzetközi ünnepe. A munkavállalók szolidaritási napja, a munka ünnepe mára átalakult, a külsőségek, a felvonulások elmaradtak, csak majálisokat és fórumokat rendeznek ezen a napon. Május 2. - Pakson, a Városi Művelődési Központ színháztermében május 2-án (péntek) 19 órakor kezdődik - a Móricz bérlet ötödik előadásaként - Vajda Katalin: Anconai Szerelmesek c. zenés komédiája, a Veszprémi Pe­tőfi Színház művészeinek előadásában. Május 4. - Május első vasárnapján minden gyermek és felnőtt őszinte sze­retettel köszönti az édesanyját, az Anyák napján. Az amerikai eredetű ha­gyományt a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg. Az első meg­emlékezést 1925-ben szervezték. Május 9. - 1945. május 9-én Európában befejeződött a II. világháború, megtörtént a fasizmus kapitulációja, így ez a Győzelem Napja. 1950. má­jus 9-én először tették közzé a Schuman-nyilatkozatot, melynek nyomán elindult folyamat végül az Európai Unió létrejöttéhez vezetett, így az Eu­. rópai Unió országaiban ez a nap ünnepnap. Sipos László Ledneczki István (1946-2003) 2003. március 25-én délután otthoná­ban Ledneczki István (Atomtransz Kft.) össze­esett. A gyors orvosi segít­ség is már csak a halál be­álltát tudta megállapítani. Ledneczki István 1983. január 6-án nyert felvé­telt a Paksi Atomerőmű Vállalathoz gépkocsive­zetői beosztásban. Igyekvő, szorgalmas kolléga volt. 1996. júliustól Atom­transz Kft-nél tovább dolgozott, végezte a rábízott munkát. 2000. januárban ment nyugdíjba. Pihenésre nem sok időt hagyott ma­gának. Mindig talált valami munkát a ház körül, felnőtt gyerekeit is se­gítette. Szeretett unokáiban lelte a legnagyobb örömet. Hobbija is munka volt, szeretett kertészkedni. A sors nem volt kegyes hozzá, rö­vid ideig élvezhette a meg­érdemelt nyugdíjaséletet. 2003. március 28-án Pak­son, a Fehérvári úti temető­ben helyezték el Ledneczki István földi maradványait. Gyászolja őt szerető fele­sége, Katalin, akivel 34 évig éltek boldog házasság­ban. Szerető két felnőtt fia, István, Gábor és családjuk. Mindig imádott unokái: Laura, Dó­ra és Tamás. Felesége testvére, Mária és csa­ládja. Rokonok, volt kollégák és is­merősök. Emlékét megőrizzük! Nyugodjék békében! MJ. Tihanyi Ferencné Grünwald Mária (1937-2003) 2003. március 10-én Ti­hanyi Ferencné Pakson, közlekedési balesetben elhalálozott. Gyalogát­kelőhelyen elgázolta egy kisteherautó. A baleset előtti percekben volt kol­légáival együtt utazott a buszon, sietett a pécsi buszhoz, a súlyos beteg­ségben szenvedő férjéhez készült. Aggódott, szomorú volt, érmék el­lenére körültekintően lépett a zeb­rára, a tragédia mégis bekövetke­zett. Tihanyi Ferencné 1984. február 1-én került a Paksi Atomerőmű Vállalathoz, a Munka- és Tűzvédel­mi Osztályra, munkavédelmi nyil­vántartó beosztásba. Csendes, halkszavú kolléga volt, aki mindenki megelégedésére vé­gezte a munkáját. 1992. január 3-án nyugdíjba vo­nult. Szerető főijével, velük együtt élő fiukkal megértés­ben, szeretetben élték életü­ket. Szép, csendes nyugdí­jas életüket beárnyékolta a férj betegsége. Bizakodott a család, hogy a családfő egészsége helyre­áll és tovább élhetik a meg­szokott nyugodt életüket. 2003. március 14-én, Pakson a Kálvária temetőben he­lyezték el Tihanyi Ferencné földi maradványait. Gyászolja őt szerető félje, akivel 45 évig boldog házasságban éltek együtt. Fiuk, Ferenc és testvére, Katalin. Rokonok, volt munkatár­sak, kollégák, ismerősök. Nyugodjék békében! MJ. Elhunyt Gyimesi Zoltán Rövid időn belül két kimagasló mű­velőjét, támogatóját vesztette el a hazai atomenergetika. December elején Marx György akadémikus hagyott itt bennünket. A napokban, 2003. március 17-én pedig 75 éves korában eltávozott közülünk Gyimesi Zoltán, az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézetének nyugalmazott igazgatója. A villamosmérnöki oklevél meg­szerzése után az akkori Országos Vil­lamos Teherelosztónál állt munkába, ahol az energiarendszer stabilitási problémáival foglalkozott. 1956-ban került a Központi Fizikai Kutató Inté­zetbe (KFKI). Részt vett az első ma­gyar nukleáris létesítmény, a Buda­pesti Kutatóreaktor létesítésében, majd 1959-es indításában. Később az ő kezdeményezésére jöttek létre a re­aktor tartalék fűtőelemeinek felhasz­nálásával a kritikus rendszerek, vagy más néven zéró reaktorok (ZR-1 - 5). Ez jelentette a magyar kísérleti atom­technika létrehozását. A hatvanas években norvégiai ta­nulmányútja során bekapcsolódott az ottani NORA projektbe. A projekt ugyancsak zéró reaktoron végzett szisztematikus kísérleteket foglalt ma­gába. Felismerte, hogy egy hasonlóan átfogó reaktorfizikai méréssorozat a hazánkban építeni tervezett WER tí­pusú atomreaktorokra is igen hasznos lenne. Gyimesi Zoltán nemcsak a program indítását érte el nemzetközi fórumokon, hanem azt is, hogy Buda­pesten jöjjön létre annak bázisa, a ZR- 6 kritikus rendszer. A berendezés meg­építésére és a tudományos program ki­dolgozására igen gyorsan sor került. A hetvenes években a magyar reak­torfizika jelentős nemzetközi tekin­télyt szerzett. Az eredmények elisme­réseként 1978-ban Gyimesi Zoltán - Szabó Ferenccel és Szatmáry Zoltán­nal közösen - Állami Díjat kapott. A kísérletek igazi rangjukat végül 1996- ban kapták meg, amikor bekerültek az OECD vonatkozó adatbázisába. Azóta a világ valamennyi reaktorfizi­kusa számára mértékadó számítás-hi­telesítési eredményekké váltak, Ar­gentínától Indiáig használják őket. Ebben az időben létesült a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) udvarán a Tanreaktor, a KFKI és Gyimesi Zol­tán közreműködésével. A nyolcvanas években már a KFKI Atomenergia Kutatóintézet igazgató­ja volt. Emellett az Országos Közép­távú Kutatás-Fejlesztési Terv (OKKFT) keretében indított, atom­energia biztonságára irányuló progra­mot vezette, és a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség is sokszor kérte fel szakértői munkákra. Alapvető cél­ként kezelte a kutatási eredmények közvetlen atomerőművi alkalmazá­sát. Sok olyan programot kezdemé­nyezett vagy karolt fel, ami a paksi atomerőmű fejlesztéséhez vezetett, jelentős mértékben járult hozzá a biz­tonságosabb, eredményesebb műkö­déshez. Biztatására intézetében inten­zív számítástechnikai tevékenység futott fel, ami később egyrészt a szi­mulátoroknak, másrészt az atomerő­mű zónamonitorozó rendszereinek a kifejlesztéséhez vezetett. A paksi tel­jes léptékű blokkszimulátor finn-ma­gyar együttműködésben való fejlesz­tésekor hatása volt arra is, hogy a fo­lyamatok modellezését a legkorsze­rűbb eszközök bázisán alakítsák ki. 1989-ben vonult nyugalomba. Az Állami Díj mellett számos más elismerés, kitüntetés birtokosa lett. Többek között Akadémiai Díjat, Segner Díjat is kapott. 1998-ban a Magyar Nukleáris Társaság ismerte el életművét Szilárd Leó Díjjal. 2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia és a PA Rt. által alapított Wigner Jenő Díjat nyerte el iskolate­remtő és alkotó munkásságáért. Ugyancsak 2000-ben a BME-től aranydiplomát kapott. Munkája mellett szenvedélyes mo­dellező is volt, az évtizedek alatt számtalan autót, repülőt épített. Április 3-án, hamvasztás utáni bú­csúztatóján a hazai atomenergetika minden rendű, rangú idősebb képvi­selője közül, aki csak tehette, ott volt a Rákoskeresztúri temetőben. Felesé­ge, lánya, veje mellett a ravatalnál álltak szemefényei: két fiú unokája is. Búcsúzott tőle a pápai diáktárs, a mo­dellező sportvezető és egykori intéze­tének jelenlegi igazgatója. Végső nyughelyére, a sárvári családi sírba április 9-én helyezték el. Tanácsait, megfontolásra méltó véleményét ez­után nélkülöznünk kell. Cserháti András A fotó 1998. novemberében készült. A személyek balról jobbra: Gyimesi Zol­tán - akinek sajnos egészségi állapota akkor már megakadályozta az MNT közgyűlésen való részvételt - lakásán veszi át a Szilárd Leó Díjat Koblinger László akkori elnöktől és Lengyel Zoltán akkori titkártól. Európai Uniós pont Kalocsán az 51-es főúttól jól láthatók, így az is értesül a nagyszabású kezdeményezés­ről, aki csak átutazik Kalocsán.) A mozgó pont érkezésének hírére beharangozott rajzpályázat első­sorban a gyerekek körében aratott osztatlan sikert. Volt, aki Európa térképét rajzolta meg, mások egy tízeurós bankjegyet örökítettek meg, de olyan is akadt, aki utó­pisztikus elképzeléseit vetette papírra. Uniós témában készített alkotásaikért a mozgó pont stábja minden esetben egy-egy csoki­­eurót fizetett, csakúgy, mint a kitöltött és leadott EU-totóért. Ugyancsak népszerű volt az eurocikli, amelyre felpattanva bárki letekerhetett egy kilométert, ezáltal is közelebb kerülve az Unióhoz. Március 26-án délután a paprika fővárosának központjába gördült be a Megyei Önkormányzat által útjára indított Mozgó EU-pont. A sétálóutcában letáborozó moz­gó pont mintegy másfél órán át várta az érdeklődőket, s válaszolt a kérdésekre. Legtöbben a mezőgaz­daság jövőbeni sorsával kapcsolat­ban érdeklődtek, de olyan is akadt, aki a kisvárosok uniós csatlakozás utáni kilátásait firtatta. Mint isme­retes, a Pest és Buda között felállí­tott pontonhíd két oldalán lévő szélforgókat Kalocsa kapta meg. ,Tizek közül hány kerül Kalocsá­ra?” - hangzott az egyik kérdés. A 132 szélforgóból 92 érkezik Kalocsára - válaszolták a „pontosok”. (A szélfor­gók ünnepélyes átadására egyébként lapzártánk után, április 8-án 15 órakor megyei rendezvény keretében kerül sor. Az Eperfoldi Általános Iskola előt­ti téren, a II. világháborús emlékmű szomszédságában felállított szélforgók Szintai István (1954-2003) 2003. április 2-án Szintai István (Reaktor Karbantar­tó Osztály) hosszantartó sú­lyos betegségben, a Szek­szárdi Kórházban elhunyt. Bizakodott, hogy meg fog gyógyulni. Rendsze­resen kezelésre járt. Kol­légái mindenben segítet­ték, hogy könnyebbek legyenek a betegségével járó nehézségei. Imád­ta egyetlenegy Henriett lányunoká­ját. Tervezgetett, készült húsvétra. Feleségével megbeszélte, hogy mi­lyen ajándékot szeretne venni a lányunokának. A kegyetlen, gyó­gyíthatatlan betegség nem en­gedte, hogy az ajándékozás közös örömét megérhesse. Szintai István 1981. febru­ár 2-án nyert felvételt a Paksi Atomerőmű Vállalathoz, kar­bantartó lakatos beosztásba. Szorgalmáért, embertársi szeretetéért kollégái, vezetői tisztelték és szerették. Vezető­jének rövid véleménye szeretett kol­légájáról: „Pista szakmai tudása ki­emelkedő volt, mindig lehetett szá­mítani rá. Sajnos mindezt ma már múlt időben mondhatjuk el róla.” 2003. április 7-én, a németkéri te­metőben helyezték el Szintai István földi maradványait. Gyászolja őt szerető felesége, Margit, akivel 29 évet éltek együtt boldog házasságban. Szerető két felnőtt fia: István és Tibor. Szeretett, imádott unokája, Henriett. Özvegy édesanyja, testvé­rei: Tibor, Anna és azok családja. Julianna nagynénje és családja. András nagybátyja és családja. Az özvegy feleség testvérei: Ist­ván, Erzsébet, Mária, László és csa­ládjuk. Rokonok, barátok, kollégái és ismerősök. Nyugodjék békében! MJ.

Next

/
Thumbnails
Contents