Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2003-04-01 / 4. szám
2. oldal ATOMERŐMŰ 2003. április Az erőműben már komplett az SAP Az utolsó modul, a PM fejlesztése, tesztelése eredményesen befejeződött, a program készségszintű begyakorlása folyamatban van, az utolsó SAP elem május 4- én élesben indulhat. Az új típusú munkavégzés szempontjából nagy jelentőségű esemény kapcsán kérdeztem Kovács András projektvezetőt a megtett útról.- A PA Rt. Igazgatósága 2000. február 23-án határozott az SAP bevezetéséről. A feladat volumene, jelentősége és értéke miatt vevő oldali tanácsadókat, bevezetőket pályáztattak. Az első szakaszban az AAM kapta a tanácsadói szerepet. Támogatásával a számviteli, kontrolling és logisztikai folyamatokat lefedő modulok (FI, FI-AA, CO és MM) 2001 januárjában részben üzembe álltak. A bevezetést a PROCONT Kft., a KPGM és a SYNERGON együttese végezte. A projekt második szakaszában 2001 júniusára befejeződött a logisztikai modulok bevezetése (MM, WM, SD) is. Az erőmű biztonságos kiszolgálása érdekében a tervezettnél tovább tartott egyes rendszerek párhuzamos üzeme. A számos felmerülő nehézséggel két elődöm is küzdött. 2001. október 1-től új tanácsadó, a T-Systems Unisoftware Kft., a minőségbiztosítási feladatokra pedig a Deloitte & Touche Kft. kapott megbízást. A beruházási tervek kezelésére szolgáló IM modul 2002. első félévére készült el. A karbantartási modul (PM és az IS-U/WCM) bevezetésére az alprojekt újjáalakult, felügyeletét a KÁIG vette át. 2002 márciusában elkezdődött az SAP PM standard folyamatok megismerése, a „nulladik” tesztelés. Az észrevételek jelentős száma már előre jelezte a későbbi elfogadási folyamat nehézségeit. A PM célkoncepciójának csak az 5. változatát fogadta el a Projekt Irányító Bizottság. A PM jelenlegi állapotának eléréséhez számos tesztet hajtottunk végre, igyekeztünk figyelembe venni a felhasználói kritikát. A program módosításai, fejlesztései így csak január 17-re készülhettek el, és azóta állnak rendelkezésére minden felhasználónak.- Hogyan lehet magvalósítani, hogy zökkenőmentesen lehessen áttérni a saját fejlesztésű Munkairányító Rendszerről (MIR) az SAP PM-re?- Minden fontos adatot, ami a MIR-ben rendelkezésre állt (műszaki hely, törzs- és kódadatok, munkautasítás archívum, stb.) ellenőrzött módon áttöltöttünk egy „adat előszobába”. Az SAP-ba csak a működéshez szükséges adatok kerültek be, nagyon alapos ellenőrzés után.- Felhasználók kiképzése?- Tavaly októbertől szinte folyamatosan történtek az oktatások. Először a kulcsfelhasználók okosodtak ki még a folyamat tesztek előtt, majd segítségükkel a többiek is. A végfelhasználói segédletek októberre készültek el. Kevésnek bizonyult az Oktató Központ kapacitása, így még két ideiglenes számítógépes kabinetet alakítottunk ki. Az egyezerháromszázhatvankét fő kiképzésében oroszlánrészt vállaltak: Telek Lehelné, Darabosné Csapó Irén és Vidáné Hulesch Petra oktatók. Áldozatos munkájukat ezúton is köszönöm.- A korábbi számítógépes környezet megfelelő volt a program futtatásához?- Mint ahogyan az várható volt, több nem tervezett feladat is adódott. Több mint 340 leendő felhasználó számitógépe nem felelt meg a minimális követelményeknek, ezek helyett új gépek beszerzése vált szükségessé, vagy minőségi cserével oldották meg az INFO szakemberei a problémát. Az SAP-nek igen bonyolult menürendszere van, nem könnyű benne eligazodni. Ezen a problémán segít, hogy a SAP GUI 4.6 telepítése után egy-egy ikonra rákattintva rögtön az adott feladathoz lehet bejutni. A Windows 2000 operációs rendszerre történő átállás után a UNIXWindows rendszerek együttműködése azt eredményezte, hogy a régi nyomtató emulátorok nem működtek, így nyomtatási nehézségeket álltak elő, elhárítása sok fejtörést okozott az Informatikai Főosztálynak, de bravúrosan megoldották.- Lesz-e utógondozása a projektnek, miután bevezették?- Természetesen, az éles indulás után három hónapot szánunk arra, hogy az újonnan felmerülő felhasználói észrevételeket megválaszoljuk. Át kell tekinteni, hogy a fejlesztési javaslatokból mi valósult meg és mi nem, ezek méltók-e a figyelemre. Kínál-e az SAP PM modulja, vagy az IS-U/WCM olyan szolgáltatásokat, amit hasznosíthatnánk. A PM sikeres bevezetéséhez nagyban hozzájárultak az üzemeltetés, karbantartás és műszaki háttér területekről delegált munkatársak: Buránszky István, Hesz István, Horváth Ferenc, Istók Béla, Kamondi Ferenc, Kindl Ferenc, Lakatos Gábor, RafTay György, Szabó Attila, Vadász Csaba.- Köszönöm az interjút! gyulai Kovács András A jövő záloga a hatékonyság és az együttműködés Folytatás az 1. oldalról.- Mennyiben kapcsolódik ehhez a nemrégiben létrejött megállapodás a munkaidőalap-átcsoportosítást illetően?- A hatékonysági és gazdálkodási elvárás eredményességi kényszer alatt működő gazdasági társaságoknál a piaci világban természetes. A cég szempontjából leghatékonyabban elvégezhető módon és időpontban kell a feladatokat teljesíteni. Ez a szervezeteknek, az egyéneknek is jól felfogott érdekük, együtt kell működniük. A PA Rt. folyamatosan üzemelő cég - egy bizonyos személyi állományánál a foglalkoztatási leterheltség intenzitása elosztva jelenik meg az év minden szakában. Ez azonban nem így van a karbantartói, irányítói, minőségbiztosítási, anyagvizsgálati kapacitásokra irányulóan. Ezt a kettősséget rendezni szükséges, amelyre eddig a cégnek csak kísérletei voltak. A munkaidőalap-átcsoportosításról szóló megállapodás az első jele annak, hogy egy kis lépéssel elindultunk a változás irányába. Ennek értelmében lehetőség nyílik a főjavításokkal nem terhelt hónapokról munkaidőalap átcsoportosítására oly módon, hogy az a törvény adta 8 hetes időkereten belül kiegyenlítődjön. A megállapodás létrejötte egy minimális elmozdulás, ugyanakkor a korábbi patthelyzethez képest mégis nagy eredmény. Találtunk egy arányos megoldást, amely a cég és a munkavállalók érdekeit egyaránt figyelembe véve megfelelően kezeli a karbantartási időszak során jelentkező nagyobb munkaterheléseket, de az igazi értékelést tegyük a főjavításokat követő időszakra. Az új stratégiai megfontolások érvényre juttatásához szükséges a nyitott, konstruktív munkahelyi légkör. Ez bizalmi tőkét igényel, úgy érzem, e téren a lehetőségeinket meg sem közelítettük. Az alkotó munkalégkört együttesen kell létrehoznunk, mert ez segít az eredmények elérésében. Ehhez mind a két félnek - a munkáltatói és munkavállalói oldalnak - konszenzusra kell törekednie a meghatározó kérdésekben, partnerként kell viselkednie, és konstruktívan kell viszonyulnia a jövőt meghatározó ügyekhez. A kisebb-nagyobb napi konfliktusok nem akadályozhatják a jövő építését, ugyanakkor a munkaszervezetre és a humán faktorokra komoly figyelmet kell fordítani annak érdekében, hogy ne a hatékonyság-javulás gátjai, hanem a motorjai legyenek. Ehhez idő és nyitottság kell a vezetés, a munkavállalói és az érdekvédelmi oldal részéről is.- Hogyan jellemezné a cég jövőjét?- A cég a jövőjét a biztonságos üzemmenettel és a saját hatékonyságával formálja, teszi perspektivikussá vagy kevésbé azzá. Az a kérdés, hogy a PA Rt. adott üzleti évben milyen termelői költséggel képes a villamos energiát előállítani. Az összhatékonyság a mérvadó. Az áram előállításának költsége tekintetében hazai viszonylatban még árelőnye van a paksi atomerőműnek (bár ez már most sem annyira jelentős, mint korábban), nemzetközi szinten azonban már jelentősen veszítettünk az előnyünkből. Ez is indokolja a gazdaságosabb, hatékonyabb működés irányába tartó lépések megtételét. Egyéni és szervezeti szintre bontva jelentkeznek azok a feladatok, amelyek a hatékonyabb és munkaidő-takarékosabb, versenyképesebb megoldások, munkamódszerek irányába hatnak. A PA Rt.-re szabott megoldást kell találnunk e kérdés kezelésére, figyelve azokra a módszerekre, amelyeket máshol eredménnyel alkalmaztak a világban. Meggyőződésem, hogy belső törekvések eredményeként megfelelőbb megoldásra juthatunk, mint valamilyen külső modell bevezetése által, de ehhez mind a munkavállalói, mind az érdekvédelmi oldalon a megfontolt stratégiai célkitűzéseket követő együttműködésre van szükség. Enyedi Bernadett Az Intranet szerepe a vállalati kommunikációban A vállalati belső kommunikáció javítása minden dolgozó érdeke, a fejlesztés közös feladat. A Belső Kommunikációs Team tagjai segítségünkre vannak abban, hogy ez a fejlesztés eredményes legyen. A következő riport a team egyik tagjával, Müller József Intranet csoportvezetővel készült.- Hogyan kapcsolódik Ön a team munkájához? — Az Intranetnek, mint a társaság egyik leghatékonyabb kommunikációs eszközének adatmenedzseléséért felelek. A többéves kommunikációban és információtechnológiában szerzett tapasztalatok alapján úgy gondolom, hogy szaktudásommal kellően támogatni tudom a team tevékenységét. — Tudna adni egy pillanatnyi helyzetképet az Inranetről?- Az Intranetünk átalakulóban van, szolgáltatásainkat folyamatosan bővítjük, és megkezdtük az előkészítését egy tartalomközpontú keretrendszer kidolgozásának, amely hatékonyabb, interaktív, felhasználóközpontú kommunikációs stratégiát jelent. Az új Intranet bevezetése csak együttes erővel, az igazgatóságok, a humán szakemberek és az informatika hatékony együttműködésével valósulhat meg, amely egyben összhangban áll a vállalat informatikai és egyéb stratégiai célkitűzéseivel.- Mik voltak a team eddigi eredményei? — Az elmúlt év végén az Intranet-tartalomszolgáltatás fejlesztésére összeállításra került egy előteijesztés az INFO és a Humán Igazgatóság közreműködésével, amelynek most folyik a társaság szintű egyeztetése. Várjuk az igazgatóságok részéről azokat az igényeket és véleményeket, amelyek alapján kialakulnak a fejlesztés fő stratégiai szempontjai.- Ön tudásmenedzsmenttel is foglalkozik. Elmondaná, hogy mit is jelent ez pontosan?-A vállalat „humán vagyonának”, az itt dolgozó szakemberek élettapasztalatainak megőrzését és átadását jelenti. A hosszú évek alatt megszerzett tudást rögzíteni kell, és valamilyen módszer segítségével továbbítani a következő generációnak. Ez alkotja az üzemidőhosszabbítás egyik alappillérét. Aki szeretne részletesebben utánanézni, az INFO honlapján a Tudásmenedzsment rovatban megteheti ezt.- Hogyan tud az egyén hozzájárulni a tudásmenedzsment bevezetéséhez?- A tudásmenedzsment egy elmélet és módszer, amelynek a gyakorlati kivitelezése és bevezetése nem megy egyik napról a másikra. A társaság szakembergárdáját fokozatosan kell eljuttatni arra a pontra, hogy az általuk megszerzett tapasztalatokat, tudást megosszák a fiatalabb generáció részére. Meg kell nyitnunk azokat a kommunikációs csatornákat, ahol a tudástőke rögzítésre és csoportosításra kerül, majd egy személyre szabott csatornán keresztül ezt visszajuttatjuk az egyén számára. A folyamat többszereplős, hatékonyságát nagyban befolyásolja az emberi szándék és a tett. Az információ-technológia csak hatékony közvetítő eszközként vesz részt a folyamatban. — Mi a belső kommunikáció szerepe a tudásmenedzsment bevezetésében? — Minden rendelkezésre álló csatornát igyekszünk felhasználni arra, hogy megismertessük mindenkivel a tudásmenedzsment filozófiáját és megértsék, hogy ez elsősorban az ő javukat szolgálja. Az Intranet fejlesztése szorosan kapcsolódik ehhez, hiszen a keretrendszer újragondolásával és bevezetésével a kommunikáció hatékonysága növelhető. A cél, hogy még közvetlenebbül, személyre szabottan jusson el az információ a felhasználóhoz. — Hamarosan indul egy belső kommunikációs honlap is. Mi ennek a célja?-Az a célunk, hogy kialakítsunk egy gyűjtőhelyet, ahol a Belső Kommunikációs Team tevékenységével kapcsolatos összes leírást és információt közreadjuk. Terveink szerint a honlap működésében tükrözni fogja az új Intranet kommunikációs funkcionalitását. A honlap interaktív működtetésével szeretnénk, hogy a felhasználó közvetlenül bekapcsolódhasson a vállalati kommunikáció fejlesztésébe. Természetesen a honlap megjelenéséről a társasági kommunikációs csatornákon ismét hírt fogunk adni. Szeretnénk, ha minél többen segítenék munkánkat, hiszen a jó belső kommunikáció közös érdekünk. Dancsházy Kinga WENRA tag lett az OAH Dr. Vöröss Lajos főigazgató-helyettes, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) Nukleáris Biztonsági Igazgatóság (NBI) vezetője tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Egyesületének (WENRA), 2003. március 13-14. között tartott ülésén az OAH-t is felvették a tagok sorába. Hét közép- és kelet-európai ország nukleáris biztonsági hatósága kapott meghívást az idei párizsi ülésre: az Európai Unióhoz 2004. május elsején csatlakozó, atomerőművel rendelkező országok és a várhatóan 2007-ben csatlakozó Bulgária és Románia. Ezzel a WENRA tagjainak száma tizenhétre emelkedett: Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Litvánia, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Spanyolország, Svájc és Svédország. így immár az OAH szakemberei is be tudnak kapcsolódni a nukleáris biztonsági követelmények európai harmonizációjának munkájába. A WENRA-t még 1999-ben hozták létre főleg azzal a céllal, hogy az Európai Unióhoz csatlakozó országok nukleáris biztonságának értékeléséhez szakértői segítséget biztosítson. Eddigi működése alatt két jelentést készített a csatlakozni kívánó országok nukleáris biztonságáról: az elsőt 1999. májusában, a másodikat 2000. novemberében. A második jelentés különösen kedvező képet adott a vizsgált országok nukleáris biztonságát illetően. Megállapította, hogy a litván reaktorokon kívül minden szovjet tervezésű atomerőmű nukleáris biztonsága eléri, vagy elérheti a hasonló korú nyugateurópai erőművek biztonsági szintjét. A Paksi Atomerőmű biztonságát mindkét jelentés nagyra értékelte. A WENRA szakemberei, eddig nemcsak az erőművek nukleáris biztonságát értékelték, hanem az országok jogi rendszerét és nukleáris biztonsági hatóságainak működését is. Megvizsgálták, a hatóságok jogi szempontból kellően függetlenek-e, rendelkeznek-e a felügyelethez szükséges szakértelemmel, emberi és anyagi erőforrásokkal. Javaslataik beépültek az Európai Unió különböző jelentéseibe is, amelyeket a vizsgált országok nukleáris biztonsági helyzetének értékelésére készítettek. Az Országos Atomenergia Hivatal, s a többi közép és kelet-európai ország nukleáris biztonsági hatóságainak meghívása jelzi, hogy az EU tagországai minden szempontból egyenrangúnak tekintik őket, és aktív részvételükre számítanak a WENRA további tevékenységében. A WENRA nemcsak fórumot biztosít a nukleáris biztonsági hatóságok együttműködésére, de további feladatai között szerepel az Európai Bizottság javaslata alapján létrehozandó egységes nukleáris biztonsági követelményrendszer kidolgozása. Ez lényegében a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1996- ban jelentősen átdolgozott követelményrendszerén alapulna, annak európai adaptációja révén. A tervek szerint ezt a harmonizálási munkát 2005-re fejeznék be. A WENRA tagság révén az Országos Atomenergia Hivatal szakemberei így immár hivatalosan is bekapcsolódnak a nukleáris biztonsági követelmények európai harmonizációjának munkájába. Sipos László
