Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-12-01 / 12. szám

10. oldal ATOMERŐMŰ 2003. december Nukleáris Technika Szimpózium 2003 Az idén másodszor került megrendezés­re az atomenergiával foglalkozó szak­emberek, tudósok hazai konferenciája. A remélhetően hagyományossá váló ren­dezvényen megint szép számmal képvi­seltették magukat a nukleáris energiát kutató és felhasználó intézmények, vál­lalatok képviselői. A tematikára termé­szetesen rányomta a bélyegét a paksi 2. blokki üzemzavar, de több előadó is fog­lalkozott biztonsági elemzésekkel, hulla­dékkezeléssel, sőt űrdozimetriáról is esett szó. A vélemények többnyire abba az irányba mutattak, hogy az atomener­gia békés felhasználásának van jövője! A figyelmet már a rendezvény elején si­került felkeltenie dr. Apáthy Istvánnak és Bajsz Józsefnek azzal, hogy megvizsgálták a NASA Columbia balesetéhez vezető mű­ködés és a paksi üzemzavart okozó problé­mák közötti hasonlóságokat. Az első előadó idézte Koroljovot, a szovjet-orosz rakétaku­tatás atyját is, aki szerint "mindenki követ­het el hibát, a legnagyobb veszély az, ha azt nem vallja be". A második előadás arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a frappáns amerikai megfogalmazás szerinti "fényes múlt áll előttünk" szemléleten változtatni kell. Mint Apáthy úr az amerikai tapasztalatok közül kiemelte: a javulás érdekében megfelelő jö­vőképre és átfogó programra van szükség. Dr. Aszódi Attila és dr. Hózer Zoltán a pak­si üzemzavar termohidraulikai folyamatait mutatták be. A hallgatóság hozzászólásaival együtt megerősítést nyert, hogy a helytelen tervezés miatt a tisztítótartály valójában eleve csak üzemanyagroncsoló berendezésként tu­dott működni, és különleges hőtechnikai fo­lyamatok segítettek elkerülni az olvadást. A jelenlegi állapotot vegyészeti szem­pontból dr. Vajda Nóra, Zagyvái Péter és Varga Kálmán mutatták be. A hallottak szerint a primerköri vízben található urán néhány száz grammra tehető, a gőzfejlesz­tő csövek belső felülete pedig a dekontam­­inálás következtében hibrid szerkezetű. Nagy érdeklődés kisérte az üzemzavar­ral foglalkozó paksi előadásokat is. Igen szemléletes volt Koválcsik László video­felvétellel illusztrált beszámolója a víz alatti kamerák és manipulátorok használa­táról, és Mészáros Miklós animációs be­mutatója a sérült üzemanyag és a kapcso­lódó rendszerek állapotáról. Szécsényi Zsolt elmondta, reaktorfizikai szempont­ból a 20 g/kg bórsav - koncentráció a tar­tályban megfelelő szubkritikusságot bizto­sít, és a vészbórbeadás biztosított. Szerinte elvárható a konzervatív döntéshozatal. A jövőről Cserháti András és Buránszky István beszélt. Először a helyreállítási pro­jekt előtt álló feladatokkal szembesülhetett a hallgatóság, majd a 2. blokk újraindításá­nak feltételei kerültek szóba. Az előbbihez kapcsolódott Siklóssy Péter, aki az autonóm hűtőkör biztonsági elemzését mutatta be. Mint Dr. Ótos Miklós mondta, a hason­lóság köztük orvosok és a nukleáris szak­emberek között most az, hogy az előbbiek elmeszesedett erekkel, az utóbbiak szeny­­nyezett csövekkel foglalkoznak. Aztán a párhuzamnak vége is szakadt, de meg­nyugtató volt látni-hallani, hogy a paksi atomerőműben dolgozók egészségügyi helyzete sokkal jobb az országos átlagnál. Lengyel Zoltán bemutatta az Európai Unió nukleáris biztonsággal, az atomener­gia felhasználásával kapcsolatos elvárása­it, az ezzel kapcsolatos politika helyzetét. Elmondta, az EU-n belül az atomenergeti­ka jövője a hulladék elhelyezésétől, az új generációs atomerőművek életképességé­től, az új tagok biztonsági szintjétől, a klí­maváltozás elleni küzdelemtől és az atom­­sorompó-egyezmény betartásától függ. Tóthné Tuba Csilla a VBJ felülvizsgála­táról, Pálmai István és Nős Bálint a radio­aktív hulladékok tárolásáról számolt be. A reaktortartály integritásáról, a súlyos baleseti elemzésekről, a kódvalidációs és forrópont vizsgálati eredményekről szóló előadások jól kiegészítették a hallott infor­mációkat. -hl-Integrált Műszaki Rendszer Végre szinte karnyújtásnyi távolságra lévőnek tűnik a nagy cél elérése, hogy a műszakiak munkáját is hatékonyan támogassa valamilyen informatikai rendszer. Az INDUS két szakembere - Rob Simich Kanadából és Barry Morgan Angliából - hi­vatott felmérni interjúkon ke­resztül az eddigi integráló rend­szerekből kimaradt feladatok nagy részének összevonását az amerikai atomerőművek több­ségénél alkalmazott irányítási rendszer (PassPort) keretében. A rendszerfelelősök, rend­szergazdák lényegretörő ismer­tetései az eltérő terminológiák miatt nem mindig könnyítik meg a külföldi szakemberek munkáját, de állandó tolmácsunk, Nagy Roland fáradhatatlan munkájának kö­szönhetően ez a szakadék áthidalható. Rövid három hét áll rendelkezésükre, hogy a száznál több nyilvántartást, adatbá­zist, rendszert és környezetét megértsék, adatszerkezetével megismerkedjenek. Munkájuk eredménye egy döntés előké­szítő anyag a teljes körű műszaki rendszer megvalósításához. Az összedolgozó rend­szerek, nyilvántartások hatékonyabbak, jobb minőséget, nagyobb biztonságot sza­vatolnak majd. Számos, eddig nem alkalmazott lehető­séget is felcsillant az általuk ajánlott prog­ramrendszer, a PassPort. gyulai Hosszú távú projektjeink Az Üzemidő hosszabbítási pro­jekt vezetésére november 4-én Kovács Ferenc kapott megbí­zást. Feladata a társaság hosszú távú céljainak elérését szolgáló, az ezt megvalósító projektek koordinációja, összefogása. Az új projektvezetőt munkájáról, a hozzá tartozó tevékenységek helyzetéről kérdeztük. — Mennyiben jelent újszerű, nehéz feladatot új munkaköröd? Kovács Ferenc: - Mi­vel korábban az üzemvi­telen dolgoztam, a kine­vezéssel számomra iga­zán új feladatot kaptam. A területhez valójában három téma tartozik: a tervezett élettartamon túli üzemeltetés (EH) és a teljesítménynövelés (TN) előkészítése, valamint a Végleges Biztonsági Jelentés (VBJ) átdolgozása. Ezekben ed­dig csak kismértékben vettem részt. Amikor idekerültem, tud­tam, hogy sokat kell majd tanul­nom. Mindhárom területnek kü­lön szakmai bázisa van, és a szük­séges háttértudást nekem meg kell szereznem. Ezért én mindennap hajnalban járok be, hogy a napi teendők mellett az alapvető isme­reteket el tudjam sajátítani. így legalább az esték nagy részét a családdal tudom tölteni. — Milyen állapotban, fázisban vannak most a hozzád tartozó projektek?-A VBJ olyan alapdokumentum lesz az erőmű életében, amely át­hatja majd a működést. Ebben fog szerepelni minden alapadat, és minden átalakítást, módosítást - így a TN/EH végrehajtását is -csak a VBJ felhasználásával lehet elvégezni. A vállalkozóktól most érkeznek be az egyes fejezetek, majd azok zsűrizése következik. Ezt követi az anyagokban található adatok ellenőrzése. Az utolsó fá­zisban a dokumentumok egységes, strukturált formában való véglege­sítése történik. Ez majdnem 20 ezer oldal átolvasását je­lenti annak érdekében, hogy az egyes részek egyenszilárdságúak, a kapcsolódások, hivatko­zások megfelelőek le­gyenek. A VBJ-t 2004. március végéig kell be­nyújtani a hatóságnak. A teljesítménynövelés egyik legfontosabb ele­me az új típusú üzemanyag beveze­tésének előkészítése. Az új kazet­tákra egyebek mellett a hafnium tartalmú kiégő méreg és a nagyobb rácsosztás jellemző. Jelenleg a TVEL cégtől és hazai intézetektől az új fűtőelemekre vonatkozó elemzések, vizsgálatok anyagait fogadjuk. Az új üzemanyagra vo­natkozó elvi átalakítási és behoza­tali engedélykérelmet a jövő év május végéig, a TN elvi (létesít­mény szintű) engedély kérelmét az év közepéig szeretnénk benyújtani. Az előbbi feltétele az új típusú fű­tőelemek 2005. évi bevezetésének. A tervezett élettartamon túli üzemeltetés előkészítése az erő­mű talán legfontosabb hosszú tá­vú stratégiai célja. Sikere mind­annyiunk és az egész régió jövő­jének szempontjából létfontossá­gú. A projekttervben meghatáro­zott feladatok egy része a terve­zett módon elindult. Jelenleg a projekt jövőbeli tevékenységének felülvizsgálata, a feladatok üte­mezése folyik. Nagyon fontos az­zal tisztában lenni, hogy az EH kérelem 2007. év végi beadási ha­tárideje jogvesztő hatályú. Ezért ezt a projektet kiemelt prioritású, mindenképpen elvégzendő fel­adatként kell kezelni.- Milyen az együttműködés más szervezetekkel?- A projekt szerepe koordináló, beadványozó jellegű. Tevékenysé­ge valamilyen módon a társaság összes szervezetét érinti. így ter­mészetesen nagy szükség van az együttműködésre, támogatásra a társszervezetek részéről. Ugyan­akkor más fontos munkákban - mint például a 2. blokki helyreállí­tás - szintén azok a tapasztalt szakemberek vesznek részt, akik­kel nekünk is együtt kellene dol­gozni. Azonban ők természetesen a mindennapi munkájukban is je­lentősen le vannak terhelve, ránk már nem sok idejük marad. Sajnos az operatív teendők nyomása mel­lett a bedolgozó kollégáknak to­vábbi nagy megterhelést okoznak a mi feladataink, gondjaink.-A jövőt tekintve mit lehet a pro­jektről és személyes terveidről el­mondani?- A csúszások ellenére a TN/EH eredeti véghatáridői nem kerültek veszélybe, azok teljesíthetők. Az eddigi tapasztalatok alapján szük­ségesnek tűnik az összevont pro­jekt létszámának bővítése a műkö­désünket szabályozó integrált pro­jekttervnek megfelelően. Szeret­ném, ha néhány hónap múlva ar­ról számolhatnék be, hogy sike­rült áttekintenem és összehangol­nom a munkánkat, és teljes körű támogatottsággal projektünk mindhárom területén jelentős elő­relépés történt. -hl-Integrált - önértékelést végző - irányítási rendszerek A Magyar Atom­fórum Egyesület (MAE) Minőség­­biztosítási Munka­­bizottság harminc fős tagsága novem­ber 28-án dr. Czibolya László MAE főtitkár tájé­koztatójából megis­merhette a legutób­bi közgyűlés dönté­seit és ajánlásait. Ezt követően a munkabizottság új vezetőt választott, ugyanis Vincze Pál egy pályázatot elnyerve, az el­következendő három évben Bécs­­ben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség alkalmazottja lesz. A Paksi Atomerőmű Rt. biztonsági igazgatója Turánszki Jánost, a PA Rt. Minőségbiztosítási Osztály 2003. november 1-től kinevezett osztályvezetőjét ajánlotta a MAE vezetés figyelmébe. A személyi ja­vaslatot - egy rövid bemutatkozást követően - a Minőségbiztosítási Munkabizottság tagsága is elfo­gadta. Turánszki János osztályve­zető egy rövid prezentációban is­mertette önértékelési rendszerünk fejlesztési elképzeléseit. Kiemelte, hogy az önértékelés támogatást ad a felső vezetés részére a szervezet megfelelőségének igazolásához, a hatékonyság folya­matos növeléséhez, illetve rendszerbe foglalja az önellen­őrzést a szervezeti hierarchia minden szintjén. A Magyar Villa­mos Művek Rt. je­lenét és jövőjét dr. Dalicsek István stratégiai igazgató vázolta fel az ér­deklődő hallgató­ságnak. Ezt követő­en Pelle Gábor, az MVM Rt. Mi­nőségügyi osztályánál vezetője ismertette az MSZ EN ISO 9001: 2001 jelű minőségügyi szabvány alapján - 2003. október 17-én, a Magyar Szabványügyi Testület által - tanúsított irányítási rend­szerüket és fejlesztési elképzelé­seiket. A minőségügyi szakembe­reknek az új szabvány ajánlásait figyelembe véve, az új vezetők által generált új szervezeti rend és teljesen új feladatok mentén kel­lett a dokumentációt átdolgozni­uk és egyben csökkenteniük. Civin Vilmos, az MVM Rt. Kör­nyezetvédelmi osztályának veze­tője a környezetközpontú irányí­tási rendszer alapkérdéseire (Mi?, Miért?, Kinek?) hívta fel a figyel­met, és taglalta a minőségügy és a környezetvédelem együttműkö­dését. Egy „felrázó” kérdésben (A környezetvédelem cél vagy kötelezettség?) megszondáztatta a hallgatóságot. Egyúttal felhívta a döntéshozók figyelmét arra, hogy a profit növelése közben nem feledhetjük célunkat: Biz­tonságos, gazdaságos, hatékony, környezetbarát villamosenergia­szolgáltatás. Ezt követően Ropolyi Lajos, az MVM Rt. mi­nőségügyi vezetője ismertette a két éve elindított önértékelési projektjük eddigi eredményeit és 2004 végéig rögzített terveit. Megismerhettük a komplex mi­nőség három dimenzióját: A MEGFELELŐSÉG, melynek szerves része az EREDMÉ­NYESSÉG, a vevői, a partneri és a társadalmi ELÉGEDETTSÉG. Záró előadásként Pleininger Jó­zsef, az Országos Villamos-távve­zeték Rt. minőség- és környezet­irányítási vezetője integrált irá­nyítási rendszerük felülvizsgálati gyakorlatát ismertette. A rend­szerépítés és működtetés során szerzett gazdag tapasztalatát a kö­zel negyven fólia kivetítésével ér­zékeltette. (Itt jegyezném meg, az előadások elektronikus változatát az előadóktól megkaptam, így a sipos@npp.hu e-mailre kérem az igényeket továbbítani.) Az előadások után kötetlen kon­zultáció következett, melyben kije­löltük a jövő évi első megbeszélés témakörét és helyszínét: A minket érintő EU direktívák, Kecel - Pintér Művek. Bővebb információ az Atomfórum (www.atomforum.hu) honlapján, és a PA Rt. intranet háló­zatán (Intranet menü/Kapcsolatok/ Atomfórum/Munkabizottságok) található. Sípos László A Magyar Atomfórum Egyesület tagvállalatainak vezető szakem­berei még az elmúlt év végén megfogalmazták azt az igényt, hogy szeretnék megismerni a Magyar Villamos Művek Rt. minőség- és környezetközpontú irányítási rendszerét, az önértékelés terén ed­dig elért eredményeket, valamint az Országos Villamos-távvezeték Rt. integrált irányítási rendszerének felülvizsgálati gyakorlatát. A Minőségbiztosítási Munkabizottság tagjai november 28-án az MVM Rt. épületében a jelzett cégek szakembereinek előadásait hallgatva tanulságokban bővelkedő konzultációt folytattak, ké­szülve a kor követelményeiből adódó változásokra.

Next

/
Thumbnails
Contents