Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2003-12-01 / 12. szám
I A túlzott magabiztosság és a kalibráció 2003. december _____________________________ATOMERŐMŰ______________________________________11. oldal Múlt havi cikkünkben az érzékelés problémakörét jártuk körül. Ebben a cikkben a probléma érzékelésének, az ismereteknek és a meghozott döntések helyességének viszonyát vesézzük ki. Nagyon fontos dolog tudni, hogy mennyi ismeretünk van, köznapi szóhasználattal élve: mennyit tudunk. Ennek megítélése szubjektív dolog. Ha úgy gondoljuk, hogy sokat, akkor kialakulhat egy túlzott magabiztosság a döntéseinket illetően. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a döntéshozó túl gyorsan befejezi, abbahagyja az információ gyűjtését, elemzését, az egyeztető megbeszéléseket, a gondolkodást, és a szükségképpen feltoluló kételyeket elnyomja, elhamarkodottan hozza meg döntéseit. Ha viszont tudása és ismeretei ellenére huzamosan bizonytalan, úgy érzi még nem tud mindent, további, a döntést már nem befolyásoló információkat gyűjt, akkor a döntéseit halogatja vagy el is szalasztja. Ezek a döntések nagyon időigényesek és költségesek lesznek, következésképpen hatékonyságuk is vitatható lesz. Az esetek többségében a döntésekre szánt időnek és a szükséges információk beszerzésének arányban kell állnia a döntés okozta eredménnyel. Az ilyen irányú kísérletek tanúsága szerint az emberek inkább hajlamosak arra, hogy túlzottan megbízzanak saját ítéleteikben. EGY KÍSÉRLET TANULSÁGAI Lichestein és Fischoff (1977) kísérleteket folytatott, hogy az emberek mennyire helyesen tudják megítélni egy részvény áremelkedését annak a tükrében, hogy mennyire voltak biztosak abban, hogy tudásuk biztos az ítéletet illetően. A ténylegesen helyes válaszok 50 % körül szóródtak. A részvények emelkedése, illetve sülylyedése teljesen véletlenszerűen alakult. Ennek ellenére a tippelők, amikor annak a megítélést kellett megadni, hogy mennyire biztosak a tippjükben - legalább 70 % -ban voltak biztosak abban, hogy eltalálták az emelkedést vagy süllyedést. Ha az emberek 80-85 %-ban voltak biztosak a tudásukban, abban, hogy jó a tippjük, akkor a találatok és a tudás bizonyosságának megítélése közel került egymáshoz. Ekkor már helyesen ítélték meg az ismereteiket. E fölött egy megváltozott tendencia mutatkozott: az emberek nem bíztak a tudásukban, az ismereteikben olyan mértékben, mint ahogy azt megtehették volna. Vagyis ha majdnem mindent tudtak, akkor sem bíztak meg a saját ítéletalkotásukban, ismereteikben. Tették mindezt annak ellenére, hogy a döntések során a találatok valószínűsége meredeken növekedett. A kísérletnek nagyon komoly tanulságai vannak. A legnagyobb különbség a valós tudás (a helyes találatok) és a vélt tudás (a válaszokhoz rendelt bizonyosság) között akkor fordult elő (akkor volt a legnagyobb a túlzott magabiztosság hibája), amikor az eredmények alakulása a véletlenhez állt közel, amikor a találatok 50 % körül alakultak. Ha az emberek több információt kaptak, és vélt tudásuk szerint a bizonyosság szintje 80 % körülire emelkedett, akkor helyesen ítélték meg a tudásuk színvonalát, mivel a legkisebb eltérés a valós és vélt tudás között itt jelentkezett. E fölött pedig maguk sem hittek magukban, ismereteikben annak ellenére sem, hogy a találatok ezt alátámasztották. A kísérlet kapcsán leszűrhető következtetés az, hogy a bizonyosság és a tudás nem változik arányosan egymással. Azaz a bizonyosság növekedésével nem feltétlenül nő a tudás is. A döntéshozás szempontjából fontos ennek a törvényszerűségnek az ismerete, mivel a túlzott magabiztosság hibája (azt hisszük, hogy a szükséges tudás rendelkezésünkre áll a döntéshez) súlyos következményekhez vezethet. A kutatók azt is megállapították, hogy a túlzott vagy túl kevés magabiztosság nem függ az intelligenciától, azaz nem meghatározó az iskolázottság. Ennek a hibának a kimérése a szakértőknél célszerű. Ezek az emberek ugyanis szembesülnek ítéleteik helyességével. Megtapasztalják a vélt és valós ismereteik közötti különbséget. Olyan döntéshozónál, akinek a döntéseit nem pusztán a logika és a tudás alakítja — a további bizonytalanságokért fizetni kell azzal, hogy a rendelkezésére álló információk, illetve kockázati valószínűségek mennyire tekinthetők biztosnak. Ez a döntéshozó a vélt tudásában még inkább bizonytalan, mint a szakértő. A tapasztalat azonban nem szünteti meg a magabiztosságukat. A hiba legjobban úgy korrigálható, hogy az emberek figyelmét felhívják saját, túlzott magabiztosságukra. A túlzott magabiztosságot csak tanulással lehet megváltoztatni, de a mérések szerint a hatás rövid távú, és csak arra a témára terjed ki, amelyre a tréning vonatkozik. A leghatásosabb az volt, amikor a döntéshozóknak azon kellett elgondolkodni, hogy melyek azok az érvek, amelyek a döntéseik ellen szólnak. Illetve a másik vonulat, amikor az ellene és mellette szóló érvek között kellett megtalálni a kapcsolatot. Ez a technika azon alapul, hogy az ember hajlamos a mellette szóló érveket felnagyítani, és az ellene szóló érveket elhanyagolni. Ezt a nem tudatos hibát azzal lehet korrigálni, hogy az ellenérvek tudatos kutatásával csökkentjük a túlzott bizonyosságot. Hauszmann János Elkészült a személyfelvonó Simon János, a Rekreációs Központ vezetője ismerteti az átalakítási munkálatok részleteit.- Milyen felújítási munkálatok zajlottak ez idáig a Rekreációs Központban?- A Balatonfüredi Rehabilitációs (ma már Rekreációs) Központ 1984- ben kezdte meg működését, és 1994- ben, 10 év után került sor az első felújításra. Akkoriban még jóval kevesebb vendégünk volt, kisebb volt a kihasználtság, elég volt 10 év után felújítani. Most 8 év után szükségessé vált. Anynyit tudni kell, hogy szállodákban általában 5 év után hajtanak végre renovációt, mert egyrészt erkölcsi avulás következik be, másrészt a fizikai kopás is jellemzővé válik. 2002-ben kellett tehát elkezdeni a munkálatokat, ekkor a földszint egy része készült el, az előtérben bútorcsere történt, 2002 őszén pedig az egyszobás szobaegységek (27 szoba) rendbetétele valósult meg. Az első fázisnak ez volt a lényege, az idén tavasszal pedig befejeződött a lakosztályok felújítása, valamint a földszinten a bal oldali folyosó felújítása.- Mikor merült fel először a személyfelvonó létesítésének gondolata?- A személyfelvonó terve már 1984-ben megfogalmazódott, akkor meg is volt rá a pénzügyi fedezet. Azonban az a speciális technológia, ahogyan épült a ház, nem tette lehetővé a lift létesítését. A statikai számítások szerint nem volt mód a födém megbontására. így 1984-ben hiába volt meg az anyagi fedezet, az emeléstechnika még nem tartott ott, hogy ezt meg lehetett volna valósitani. 1994-ben ismét napirendre került a téma, de végül most, 2003-ban vált ez a dolog aktuálissá. Mindenképpen jelentős esemény ez, hiszen 1992 óta ez az első fejlesztés, amely végbement a központban. A kikötő létesítése óta nem történt hasonló eset.- A személyfelvonó létesítése milyen egyéb járulékos feladatot hozott?- Ha egy ilyen beruházás elkezdődik, nem csupán az adott fejlesztés megvalósítása a feladat, hanem ezzel összefüggésben jó néhány egyéb kérdés is adódik. Hozzá kellett nyúlni például a lépcsőkorlátokhoz, a folyosókhoz, a burkolatokhoz, lényegében az egész belsőépítészethez. Részben kényszer szülte az álmennyezet bontását, amely azonban mégis hasznos volt, hiszen eddig a mögötte húzódó villamos kapcsolódobozok nem voltak hozzáférhetők. A jogszabályi módosításokból következően automata tűzjelzőrendszer beszerelése is szükségessé vált. Ez dohányzó vendégeink számára is szigorúbb előírásokat jelent, hiszen ha eddig tilos volt a dohányzás a szobákban, most még inkább az.- Mit kell tudni a liftről?- Maga a kivitelezés 8- 9 hetet vett igénybe, ami azt jelenti, hogy 2003. december 8-tól már üzemképes a lift. A személyfelvonó 8 személyre tervezett, a jogszabályi előírásokból következően. Ide egy 4-5 személyes lift elegendő lett volna a családok létszámát és a beutaltak számát tekintve, azonban a mozgáskorlátozottak számára lehetővé kell tenni a kerekes székes utaztatást.- Melyek lesznek a következő lépések?- A jövő évben a látens tűzveszély elkerülése és a biztonság fokozása érdekében célszerű lenne az étterem, a tárgyaló, a presszó bővítése, felújítása. Ha mindez megvan, akkor már az uszoda következik. A tervek szerint mindezeket 2005-ig kellene befejezni. 2010-ben pedig a falban lévő vezetékek funkcionális átszervezése, nyílászárók cseréje válik szükségessé.- Köszönöm a beszélgetést! Enyedi Bernadett Hírek az NJSZT háza tájáról Nagy sikerű jubileumi konferenciát rendezett a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság névadója születésének századik évfordulója alkalmából 2003. október 15-17. között a Magyar Tudományos Akadémián. Illusztris vendégek - a köztársasági elnök, az akadémia elnöke, az informatikai miniszter, a társszervezetek elnökei, utolsó tanítványa - mondtak üdvözlő beszédet, méltatták szerteágazó munkásságát a plenáris ülés megnyitásán. Eljött és felszólalt (sajnos angolul) a tudós Amerikában élő lánya, Maria von Neumann-Whitman is. A konferencia második napjától kezdve három szekcióba szerveződött, mely kilenc témakört ölelt fel. E-társadalom, e-gazdaság, e-közigazgatás, tartalomszolgáltatás, biztonság, szoftvertechnológia, informatikaoktatás, információs társadalom szabályozási kérdései. Az ember szinte sajnálta, hogy nem lehet ott mindenütt. Számomra a Hanák Péter - Havas Miklós által összeválogatott „kutatási eredmények” témakörben elhangzott előadások voltak a legérdekesebbek. Hatalmas utat tett meg a kezdetektől ez a tudomány. Meglepetésképpen archív anyagokból sikerült egy félórás emlékfilmet készítenie Kardos István filmrendezőnek, melyet levetítettek. Kevés anyag maradt, melyen Neumann János látható, így zömmel barátai, munkatársai és tanítványai emlékeznek az „egyetlen zsenire”. A filmet december 22-én, hétfőn vetítjük a TLK nagytermében. Az NJSZT tisztújító közgyűlésén december 2-án Bakonyi Péter elnök beszámolt az elmúlt, rendkívül sikeres három évről. Jelentősen nőtt a szervezet elismertsége, vagyona. A jelöltek ismertették programjukat a tagsággal, hogy megkönnyítsék döntésüket a szavazásnál. A voksok összesítése alapján elmondható, hogy a vezetőséget gyakorlatilag újraválasztották. A Paksi Városi Szervezetnél is esedékes lesz a választás, melynek időpontjáról a tagokat értesítjük. gyulai Uj vezetők a MÉH élén Hat évre Horváth J. Ferencet nevezte ki a Magyar Energia Hivatal (MÉH) elnökévé a miniszterelnök. A hivatal elnökhelyettese Pataki István lett. A november elsejétől érvényes kinevezéseket Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter adta át. Horváth J. Ferenc és Pataki István, a Magyar Energia Hivatal (MEET) november elsején hivatalba lépett új elnöke és elnökhelyettese Csillag István gazdasági és közlekedési minisztertől november 11-én vette át a hivatalos kinevező okmányt. Mint Csillag István ezt követően elmondta: a gázszolgáltatásról szóló törvény elfogadása kapcsán vált szükségessé a MÉH vezetőire vonatkozó pályázat kiírása. Ennek értelmében ugyanis automatikusan megszűnt a hivatal korábbi vezetőjének megbízatása. Az energiaszektor megnyitása miatt megváltozott a MÉH státusza is. A kormány az új feltételek kö: zött azt váija el a hivatal vezetőitől, hogy olyan hatóság alakuljon meg, amely az áram- és gázpiac átláthatóságát és működését egy független szervezetként irányítja. Csillag István jelezte azt is, hogy a MÉH elnöki posztjára négy, az alelnöki posztra pedig három pályázat érkezett be. Horváth J. Ferenc pályázata mellett szólt az, hogy az energiahivatal megalakulása óta a szervezetnél dolgozott, volt megbízott főigazgató, legutóbb pedig az elnökhelyettesi posztot töltötte be. Ezzel szemben Pataki István a magánszektorból érkezett, így az energia-felhasználók oldaláról gyűjtött tapasztalatait tudja majd hasznosítani a hivatal napi munkájában. Horváth J. Ferenc a kinevezés átvételét követően elmondta: a hivatal három fő szakterületet felügyel, ezek a villamos energia szektor, a gázszektor, valamint a távhőszolgáltatás. A legfontosabb feladatuk a most következő tél zavartalan energia-ellátásának biztosítása lesz, ám ezzel párhuzamosan készülnek a gázpiac januári megnyitására. A MÉH új elnöke kiemelte azt is, hogy erőskezű hivatalként fognak tevékenykedni és a szabályokat megszegőket kemény bírsággal fogják sújtani. Mayer György Stratégiai kérdés az atomenergia további alkalmazása A technika mai állása szerint jelenleg nem lehet kiváltani a hazai energiaellátásban a Paksi Atomerőmű által termelt negyven százalék villamos energiát - mondta Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára november 27 én a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban tartott előadásán. Az államtitkár szerint az atomenergián alapuló villamosenergiatermelés kömyezetvédelmileg nem okoz problémát, inkább a hulladéktárolás megoldása foglalkoztatja a szakembereket. A nukleáris energiatermelés alapvetően inkább politikai, mint szakmai kérdés. Hatvani György elmondta, hogy a magyar energiapolitikában teljesültek az uniós irányelvek, melynek alapkérdése és célja a biztonságos energiaellátás biztosítása, a legkisebb költség érvényesülése mellett. Az idén januárban megnyílt villamosenergia-piacon már megjelentek a feljogosított nagyfogyasztók, akik a szabadpiaci körülmények között jutnak energiához. Ehhez hasonló módon fog jövő januárban megnyílni a gázpiac is, ahol szintén kettős piac fog működni, vagyis megmarad a közüzemi szektor a hatósági árakkal, valamint megjelenik a versenypiac is. Uniós csatlakozásunkat követően pedig a piacnyitás további üteme mindkét energiafajta esetében az EU direktívákhoz fog igazodni. Ennek értelmében a villamos energia és a gáz esetében is 2004. július 1 -tői az összes nem lakossági fogyasztó számára megnyílik a lehetőség a szabadpiaci átlépésre, majd 2007. július 1-től már az összes fogyasztó, így a háztartások is maguk dönthetik el, hogy melyik szolgáltatótól vásárolják az energiát, vagyis teljessé válik a piacnyitás. Magyarország számára alapkérdés a biztonságos energiaellátás, mert már ma is az ország energia-szükségletének több mint 70 százalékát importból fedezzük. Az elfogadott program szerint Magyarországon 2010-ig meg kell duplázni a megújuló energiaforrások felhasználását, a villamosenergia-termelésben pedig a jelenlegi 0,7 százalékos arányt 3,6 százalékra kell emelni. Ez az előzetes számítások szerint 10-12 év alatt mintegy ezermilliárd forint befektetést igényel. Mayer György
