Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-12-01 / 12. szám

I A túlzott magabiztosság és a kalibráció 2003. december _____________________________ATOMERŐMŰ______________________________________11. oldal Múlt havi cikkünkben az érzékelés problémakörét jártuk körül. Ebben a cikkben a probléma érzékelésének, az ismereteknek és a meghozott dönté­sek helyességének viszonyát vesézzük ki. Nagyon fontos dolog tudni, hogy mennyi ismeretünk van, köznapi szó­­használattal élve: mennyit tudunk. Ennek megítélése szubjektív dolog. Ha úgy gondoljuk, hogy sokat, akkor kialakulhat egy túlzott magabiztosság a döntéseinket illetően. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a döntéshozó túl gyorsan befejezi, abbahagyja az in­formáció gyűjtését, elemzését, az egyeztető megbeszéléseket, a gondol­kodást, és a szükségképpen feltoluló kételyeket elnyomja, elhamarkodot­tan hozza meg döntéseit. Ha viszont tudása és ismeretei elle­nére huzamosan bizonytalan, úgy érzi még nem tud mindent, további, a dön­tést már nem befolyásoló információ­kat gyűjt, akkor a döntéseit halogatja vagy el is szalasztja. Ezek a döntések nagyon időigényesek és költségesek lesznek, következésképpen hatékony­ságuk is vitatható lesz. Az esetek többségében a döntésekre szánt idő­nek és a szükséges információk be­szerzésének arányban kell állnia a döntés okozta eredménnyel. Az ilyen irányú kísérletek tanúsága szerint az emberek inkább hajlamo­sak arra, hogy túlzottan megbízzanak saját ítéleteikben. EGY KÍSÉRLET TANULSÁGAI Lichestein és Fischoff (1977) kísér­leteket folytatott, hogy az emberek mennyire helyesen tudják megítélni egy részvény áremelkedését annak a tükrében, hogy mennyire voltak biz­tosak abban, hogy tudásuk biztos az ítéletet illetően. A ténylegesen helyes válaszok 50 % körül szóródtak. A részvények emelkedése, illetve süly­­lyedése teljesen véletlenszerűen ala­kult. Ennek ellenére a tippelők, ami­kor annak a megítélést kellett megad­ni, hogy mennyire biztosak a tippjük­­ben - legalább 70 % -ban voltak biz­tosak abban, hogy eltalálták az emel­kedést vagy süllyedést. Ha az embe­rek 80-85 %-ban voltak biztosak a tu­dásukban, abban, hogy jó a tippjük, akkor a találatok és a tudás bizonyos­ságának megítélése közel került egy­máshoz. Ekkor már helyesen ítélték meg az ismereteiket. E fölött egy megváltozott tendencia mutatkozott: az emberek nem bíztak a tudásukban, az ismereteikben olyan mértékben, mint ahogy azt megtehet­ték volna. Vagyis ha majdnem min­dent tudtak, akkor sem bíztak meg a saját ítéletalkotásukban, ismereteik­ben. Tették mindezt annak ellenére, hogy a döntések során a találatok va­lószínűsége meredeken növekedett. A kísérletnek nagyon komoly tanul­ságai vannak. A legnagyobb különb­ség a valós tudás (a helyes találatok) és a vélt tudás (a válaszokhoz rendelt bizonyosság) között akkor fordult elő (akkor volt a legnagyobb a túlzott ma­gabiztosság hibája), amikor az ered­mények alakulása a véletlenhez állt közel, amikor a találatok 50 % körül alakultak. Ha az emberek több infor­mációt kaptak, és vélt tudásuk szerint a bizonyosság szintje 80 % körülire emelkedett, akkor helyesen ítélték meg a tudásuk színvonalát, mivel a legkisebb eltérés a valós és vélt tudás között itt jelentkezett. E fölött pedig maguk sem hittek magukban, ismere­teikben annak ellenére sem, hogy a ta­lálatok ezt alátámasztották. A kísérlet kapcsán leszűrhető kö­vetkeztetés az, hogy a bizonyosság és a tudás nem változik arányosan egy­mással. Azaz a bizonyosság növeke­désével nem feltétlenül nő a tudás is. A döntéshozás szempontjából fontos ennek a törvényszerűségnek az ismere­te, mivel a túlzott magabiztosság hibá­ja (azt hisszük, hogy a szükséges tudás rendelkezésünkre áll a döntéshez) sú­lyos következményekhez vezethet. A kutatók azt is megállapították, hogy a túlzott vagy túl kevés magabiztosság nem függ az intelligenciától, azaz nem meghatározó az iskolázottság. Ennek a hibának a kimérése a szakértőknél cél­szerű. Ezek az emberek ugyanis szem­besülnek ítéleteik helyességével. Meg­tapasztalják a vélt és valós ismereteik közötti különbséget. Olyan döntésho­zónál, akinek a döntéseit nem pusztán a logika és a tudás alakítja — a további bi­zonytalanságokért fizetni kell azzal, hogy a rendelkezésére álló informáci­ók, illetve kockázati valószínűségek mennyire tekinthetők biztosnak. Ez a döntéshozó a vélt tudásában még in­kább bizonytalan, mint a szakértő. A tapasztalat azonban nem szünteti meg a magabiztosságukat. A hiba legjobban úgy korrigálható, hogy az emberek fi­gyelmét felhívják saját, túlzott maga­­biztosságukra. A túlzott magabiztosságot csak ta­nulással lehet megváltoztatni, de a mérések szerint a hatás rövid távú, és csak arra a témára terjed ki, amelyre a tréning vonatkozik. A leghatásosabb az volt, amikor a döntéshozóknak azon kellett elgondolkodni, hogy me­lyek azok az érvek, amelyek a dönté­seik ellen szólnak. Illetve a másik vo­nulat, amikor az ellene és mellette szóló érvek között kellett megtalálni a kapcsolatot. Ez a technika azon ala­pul, hogy az ember hajlamos a mel­lette szóló érveket felnagyítani, és az ellene szóló érveket elhanyagolni. Ezt a nem tudatos hibát azzal lehet korri­gálni, hogy az ellenérvek tudatos ku­tatásával csökkentjük a túlzott bizo­­nyosságot. Hauszmann János Elkészült a személyfelvonó Simon János, a Rekreációs Köz­pont vezetője ismerteti az átalakí­tási munkálatok részleteit.- Milyen felújítási munkálatok zajlot­tak ez idáig a Rekreációs Központban?- A Balatonfüredi Rehabilitációs (ma már Rekreációs) Központ 1984- ben kezdte meg működését, és 1994- ben, 10 év után került sor az első fel­újításra. Akkoriban még jóval keve­sebb vendégünk volt, kisebb volt a ki­használtság, elég volt 10 év után felújítani. Most 8 év után szükségessé vált. Any­­nyit tudni kell, hogy szállo­dákban általában 5 év után hajtanak végre renovációt, mert egyrészt erkölcsi avulás következik be, másrészt a fi­zikai kopás is jellemzővé vá­lik. 2002-ben kellett tehát el­kezdeni a munkálatokat, ek­kor a földszint egy része ké­szült el, az előtérben bútor­csere történt, 2002 őszén pe­dig az egyszobás szobaegy­ségek (27 szoba) rendbetéte­le valósult meg. Az első fá­zisnak ez volt a lényege, az idén tavasszal pedig befejeződött a lakosztályok felújítása, valamint a földszinten a bal oldali folyosó felújí­tása.- Mikor merült fel először a sze­mélyfelvonó létesítésének gondolata?- A személyfelvonó terve már 1984-ben megfogalmazódott, akkor meg is volt rá a pénzügyi fedezet. Azonban az a speciális technológia, ahogyan épült a ház, nem tette lehető­vé a lift létesítését. A statikai számítá­sok szerint nem volt mód a födém megbontására. így 1984-ben hiába volt meg az anyagi fedezet, az eme­léstechnika még nem tartott ott, hogy ezt meg lehetett volna valósitani. 1994-ben ismét napirendre került a téma, de végül most, 2003-ban vált ez a dolog aktuálissá. Mindenképpen je­lentős esemény ez, hiszen 1992 óta ez az első fejlesztés, amely végbement a központban. A kikötő létesítése óta nem történt hasonló eset.- A személyfelvonó létesítése mi­lyen egyéb járulékos feladatot ho­zott?- Ha egy ilyen beruházás elkezdő­dik, nem csupán az adott fejlesztés megvalósítása a feladat, hanem ezzel összefüggésben jó néhány egyéb kér­dés is adódik. Hozzá kellett nyúlni például a lépcsőkorlátokhoz, a folyo­sókhoz, a burkolatokhoz, lényegében az egész belsőépítészethez. Részben kényszer szülte az álmennyezet bon­tását, amely azonban mégis hasznos volt, hiszen eddig a mögötte húzódó villamos kapcsolódobozok nem vol­tak hozzáférhetők. A jogszabályi mó­dosításokból következően automata tűzjelzőrendszer beszerelése is szük­ségessé vált. Ez dohányzó vendége­ink számára is szigorúbb előírásokat jelent, hiszen ha eddig tilos volt a do­hányzás a szobákban, most még in­kább az.- Mit kell tudni a liftről?- Maga a kivitelezés 8- 9 hetet vett igénybe, ami azt jelenti, hogy 2003. de­cember 8-tól már üzem­képes a lift. A személyfel­vonó 8 személyre terve­zett, a jogszabályi előírá­sokból következően. Ide egy 4-5 személyes lift ele­gendő lett volna a csalá­dok létszámát és a beutal­tak számát tekintve, azon­ban a mozgáskorlátozot­tak számára lehetővé kell tenni a kerekes székes utaztatást.- Melyek lesznek a kö­vetkező lépések?- A jövő évben a látens tűzveszély elkerülése és a biztonság fokozása ér­dekében célszerű lenne az étterem, a tárgyaló, a presszó bővítése, felújítá­sa. Ha mindez megvan, akkor már az uszoda következik. A tervek szerint mindezeket 2005-ig kellene befejezni. 2010-ben pedig a falban lévő vezeté­kek funkcionális átszervezése, nyílás­zárók cseréje válik szükségessé.- Köszönöm a beszélgetést! Enyedi Bernadett Hírek az NJSZT háza tájáról Nagy sikerű jubileumi konferenciát rendezett a Neumann János Számí­tógép-tudományi Társaság névadó­ja születésének századik évforduló­ja alkalmából 2003. október 15-17. között a Magyar Tudományos Aka­démián. Illusztris vendégek - a köztársasági elnök, az akadémia elnöke, az infor­matikai miniszter, a társszervezetek el­nökei, utolsó tanítványa - mondtak üdvözlő beszédet, méltatták szerteága­zó munkásságát a plenáris ülés meg­nyitásán. Eljött és felszólalt (sajnos angolul) a tudós Amerikában élő lá­nya, Maria von Neumann-Whitman is. A konferencia második napjától kezdve három szekcióba szervező­dött, mely kilenc témakört ölelt fel. E-társadalom, e-gazdaság, e-közigaz­­gatás, tartalomszolgáltatás, bizton­ság, szoftvertechnológia, informati­kaoktatás, információs társadalom szabályozási kérdései. Az ember szin­te sajnálta, hogy nem lehet ott minde­nütt. Számomra a Hanák Péter - Ha­vas Miklós által összeválogatott „ku­tatási eredmények” témakörben el­hangzott előadások voltak a legérde­kesebbek. Hatalmas utat tett meg a kezdetektől ez a tudomány. Meglepetésképpen archív anya­gokból sikerült egy félórás emlékfil­met készítenie Kardos István filmren­dezőnek, melyet levetítettek. Kevés anyag maradt, melyen Neumann Já­nos látható, így zömmel barátai, mun­katársai és tanítványai emlékeznek az „egyetlen zsenire”. A filmet decem­ber 22-én, hétfőn vetítjük a TLK nagytermében. Az NJSZT tisztújító közgyűlésén december 2-án Bakonyi Péter elnök beszámolt az elmúlt, rendkívül sike­res három évről. Jelentősen nőtt a szervezet elismertsége, vagyona. A jelöltek ismertették programju­kat a tagsággal, hogy megkönnyítsék döntésüket a szavazásnál. A voksok összesítése alapján elmondható, hogy a vezetőséget gyakorlatilag újravá­lasztották. A Paksi Városi Szervezetnél is ese­dékes lesz a választás, melynek idő­pontjáról a tagokat értesítjük. gyulai Uj vezetők a MÉH élén Hat évre Horváth J. Ferencet nevez­te ki a Magyar Energia Hivatal (MÉH) elnökévé a miniszterelnök. A hivatal elnökhelyettese Pataki István lett. A november elsejétől érvényes kinevezéseket Csillag István gazda­sági és közlekedési miniszter adta át. Horváth J. Ferenc és Pataki István, a Magyar Energia Hivatal (MEET) no­vember elsején hivatalba lépett új elnö­ke és elnökhelyettese Csillag István gazdasági és közlekedési minisztertől november 11-én vette át a hivatalos ki­nevező okmányt. Mint Csillag István ezt követően elmondta: a gázszolgálta­tásról szóló törvény elfogadása kapcsán vált szükségessé a MÉH vezetőire vo­natkozó pályázat kiírása. Ennek értel­mében ugyanis automatikusan meg­szűnt a hivatal korábbi vezetőjének megbízatása. Az energiaszektor meg­nyitása miatt megváltozott a MÉH stá­tusza is. A kormány az új feltételek kö­­: zött azt váija el a hivatal vezetőitől, hogy olyan hatóság alakuljon meg, amely az áram- és gázpiac átláthatósá­gát és működését egy független szerve­zetként irányítja. Csillag István jelezte azt is, hogy a MÉH elnöki posztjára négy, az alelnöki posztra pedig három pályázat érkezett be. Horváth J. Ferenc pályázata mellett szólt az, hogy az ener­giahivatal megalakulása óta a szerve­zetnél dolgozott, volt megbízott főigaz­gató, legutóbb pedig az elnökhelyettesi posztot töltötte be. Ezzel szemben Pata­ki István a magánszektorból érkezett, így az energia-felhasználók oldaláról gyűjtött tapasztalatait tudja majd hasz­nosítani a hivatal napi munkájában. Horváth J. Ferenc a kinevezés át­vételét követően elmondta: a hivatal három fő szakterületet felügyel, ezek a villamos energia szektor, a gázszek­tor, valamint a távhőszolgáltatás. A legfontosabb feladatuk a most követ­kező tél zavartalan energia-ellátásá­nak biztosítása lesz, ám ezzel párhu­zamosan készülnek a gázpiac januári megnyitására. A MÉH új elnöke ki­emelte azt is, hogy erőskezű hivatal­ként fognak tevékenykedni és a sza­bályokat megszegőket kemény bír­sággal fogják sújtani. Mayer György Stratégiai kérdés az atomenergia további alkalmazása A technika mai állása szerint jelen­leg nem lehet kiváltani a hazai energiaellátásban a Paksi Atom­erőmű által termelt negyven száza­lék villamos energiát - mondta Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyet­tes államtitkára november 27 én a Magyar Elektrotechnikai Múze­umban tartott előadásán. Az államtitkár szerint az atom­energián alapuló villamosenergia­termelés kömyezetvédelmileg nem okoz problémát, inkább a hulladék­­tárolás megoldása foglalkoztatja a szakembereket. A nukleáris energia­­termelés alapvetően inkább politi­kai, mint szakmai kérdés. Hatvani György elmondta, hogy a magyar energiapolitikában teljesültek az uniós irányelvek, melynek alapkér­dése és célja a biztonságos energiael­látás biztosítása, a legkisebb költség érvényesülése mellett. Az idén január­ban megnyílt villamosenergia-piacon már megjelentek a feljogosított nagy­­fogyasztók, akik a szabadpiaci körül­mények között jutnak energiához. Eh­hez hasonló módon fog jövő január­ban megnyílni a gázpiac is, ahol szin­tén kettős piac fog működni, vagyis megmarad a közüzemi szektor a ható­sági árakkal, valamint megjelenik a versenypiac is. Uniós csatlakozásun­kat követően pedig a piacnyitás to­vábbi üteme mindkét energiafajta ese­tében az EU direktívákhoz fog iga­zodni. Ennek értelmében a villamos energia és a gáz esetében is 2004. jú­lius 1 -tői az összes nem lakossági fo­gyasztó számára megnyílik a lehető­ség a szabadpiaci átlépésre, majd 2007. július 1-től már az összes fo­gyasztó, így a háztartások is maguk dönthetik el, hogy melyik szolgáltató­tól vásárolják az energiát, vagyis tel­jessé válik a piacnyitás. Magyaror­szág számára alapkérdés a biztonsá­gos energiaellátás, mert már ma is az ország energia-szükségletének több mint 70 százalékát importból fedez­zük. Az elfogadott program szerint Magyarországon 2010-ig meg kell duplázni a megújuló energiaforrások felhasználását, a villamosenergia-ter­­melésben pedig a jelenlegi 0,7 száza­lékos arányt 3,6 százalékra kell emel­ni. Ez az előzetes számítások szerint 10-12 év alatt mintegy ezermilliárd fo­rint befektetést igényel. Mayer György

Next

/
Thumbnails
Contents