Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-12-01 / 12. szám

2003. december ATOMERŐMŰ 9. oldal Isari vendégek Pakson Az isari és a paksi atomerőmű közötti együttműködés keretében két né­met szakember folytatott tapasztalatcserét erőművünkben november utolsó hetében. A két blokkból álló, bajorországi Isar Atomerőmű Mün­chentől kb. 80 km-re keletre helyezkedik el. A két fél által tavaly megújí­tott, kölcsönösen előnyös kétoldalú kapcsolatok immár tíz éves múltra te­kintenek vissza. Johann Seidl tájékoztatási vezető és Harry Neder vezető vegyész a Tájékoztatási és Látogató Központ, a Vegyészeti Osztály, a Su­gárvédelmi Osztály, a Reaktor Osztály és más szakmai szervezetek mun­katársaival találkozott. A Beier Matthias NBO osztályvezető által koordi­nált és nagyon jó légkörben zajlott program rövid tájékoztatóval zárult. Seidl úr elmondta, látogatásuk alapvető célja a tapasztalatcsere, a kölcsönös tanulás volt. A megbeszé­lésekre a két hónappal korábban összeállított és megküldött kérdések felhasználásával kidolgozott részletes program alapján került sor. Az úgyne­vezett „cipzár elv” alapján a rendkí­vül hozzáértő paksi szakemberekkel rövid idő alatt nagy mennyiségű in­formációt sikerült áttekinteniük. Neder úr jelezte, hogy őt az utóbbi időszak eseményei közül a konden­zátorok cseréje, valamint a fő vízkör lúgosabb üzemére való átállás is fog­lalkoztatta, akárcsak a kémiai mérés­­technika. Érdeklődése azért is volt kiemelt, mivel a két erőmű első kap­csolatteremtése óta eltelt tíz év alatt most járt ismét Pakson. Mint hallhattuk, kiemelt témája volt a tapasztalatcserének a 2. blokki üzemzavar, amelyről részletes infor­mációkat kaptak a látogatók. Az ah­hoz vezető problémák Németország­ban is foglalkoztatják a szakembere­ket. Természetesen különösen fontos volt a teljes szituáció áttekintése, be­leértve a sajtóval és a lakossággal kapcsolatos PR munkát is. Az üzemzavar vegyészeti szem­pontból komoly érdeklődésre tartott számot: az ahhoz vezető üzemanyag­lerakódás részleteire is kíváncsiak voltak. Fontos volt az esemény ké­miai és radiációs hatásainak, a blokk újraindítása feltételeinek vizsgálata. Az üzemzavar tanulságát érintő kérdésre Harry Neder kiemelte, hogy az nemzetközi viszonylatban is fon­tos. Hangsúlyozta, az itt hallottak alapján vált egyértelművé, hogy ha­sonló helyzetben a hőtani és áramlás­tani kérdéseknek nagyobb figyelmet kell kapniuk. Jelezte, hogy bár semmi nem zárható ki, náluk a fűtőelemeken szilárd oxidlerakódás nem tapasztal­ható, így várhatóan tisztításukra sem kell sort keríteni. Kollégája a válság­kommunikáció levezetését említette tapasztalatként, amelynek lényege a szükséges információk minél előbbi eljuttatása az érintetteknek a rendel­kezésre álló eszközök révén. Az üzemzavari kommunikáció nehézsége a szavahihetőség megva­lósítása. „A szavahihetőség úgy ér­hető el, ha az aktuális információk­ról nagyon gyorsan, átfogóan és kö­zérthető módon adnak tájékozta­tást” - hangsúlyozta Johann Seidl. Aláhúzta, nem szabad azt a látszatot kelteni, hogy a tájékoztatást adó fél valamit rejteget. Együttműködésre kell törekedni. A rendszeres sajtó­­konferenciák Pakson alkalmazott módszere - bár munkaigényes - na­gyon jó megoldás volt. Segített el­kerülni a mondjuk 80 újságíró egyenkénti tájékoztatásából fakadó problémákat, ami esetleg további zavarokat is okozhatott volna. A gyors vagy az alapos tájékozta­tás elsődlegességével kapcsolatban a tájékoztatási vezető álláspontja az, hogy a PA Rt. 50 sajtókonferenciája nagyon jó eszköznek bizonyult. Sze­mélyes véleménye szerint elképzel­hető, hogy üzemzavarnál az első tájé­koztatást már mintegy öt órával a be­következés után meg kell tenni, majd azt a legfrissebb információk beérke­zése ütemében folytatni kell. Mivel nem lehet tudni, hogy két-három óra alatt mi történik, természetesen spe­kuláció is elképzelhető. „Igaz, várha­tóan a legjobb tájékoztatással sem le­het az Arany Pálma díjat elnyerni.” Neder úr elmondta, jó érzés volt látni az üzemzavar dózisviszonyaira vonatkozó paksi adatokat, számítá­sokat. „Az aktivitás házon belül van. Már „csak” a helyreállítás, tisz­títás maradt hátra” - jelezte, hogy milyen tapasztalattal tér haza. Seidl úr kiemelte, hogy a hallottak alapján a nyilvánosság tájékoztatása terén Pakson kiváló munkát végez­tek. „Itt sem más a világ” - mondta. Az isari kollégák elmondása alap­ján a jelenlegi atomerőműveket Né­metországban a lakosságnak több mint a fele támogatja. Az új blokkok építése tekintetében azonban nem lelhető fel ekkora támogatottság. Bi­zakodásra adhat okot az egyre in­kább szakmaibbá váló sajtó, a követ­kező generációk technika-barátabb szemlélete, a világ növekvő energia­­igénye. Reményt keltő tény a finn kormány döntése is az új atom­­erőművi blokk építéséről. A világ­szerte tapasztalható tendencia miatt a német vendégek szerint pozitívan le­het a jövőbe tekinteni. Hadnagy L. A belga kapcsolat A belga-magyar energetikai témájú együttműködés nem új keletű a nukleáris iparban. Az elmúlt években a Paksi Atomerőmű több fron­ton is profitált már ebből a kapcsolatból. Az üzemzavar elhárításában idén februártól alkalmazott Állapot orientált kezelési utasításrendszer létrejöttében is jelentős szerepet kaptak belga szakemberek. Emellett a két ország gazdasági mi­nisztériumai közötti kooperáció (Belgian-Hungarian Coordination Committee) közvetlen eredménye volt még az üzemviteli személyzet oktatásában eredményesen alkalma­zott, a belga Tractebel Energy Engineering által kifejlesztett Nuclear Plant Analizer (NPA) is. Az alapvetően a belga kormány által fi­nanszírozott NPA komoly segítséget nyújtott a reaktorban, az erőművi rendszerekben lejátszódó folyama­tok illusztrálásában, az üzemzavari helyzetek lefolyásának, hatásainak megértésében, elsajátításában. Mindezeken túl az együttműködé­si programban helyet kaptak még a radioaktív hulladékkezelés és -táro­lás műszaki jogi és lakossági elfoga­dottságával kapcsolatos kérdések is. Mivel a fentebb már említett NPA témakörben egyelőre nincs tovább­lépési lehetőség, ezért a belga part­ner a Tractebel cégen keresztül fel­ajánlotta segítségét a Paksi Atom­erőmű számára a súlyos baleseti helyzetek kezelésének problémakö­rében. Belgiumnak komoly szellemi kapacitása, tapasztalata van az ilyen jellegű utasítások kifejlesztése terén, atomerőműveiben - mind Tihange­­ban, mind Doel-ban - régóta hasz­nálnak súlyos üzemzavar kezelési utasításokat (Severe Accident Management Guidelines). Tihange­­ban a világszerte leginkább elterjedt Westinghouse alapú dokumentációt alkalmazták, míg Doel-ban „házon belül”, saját fejlesztéssel alakították ki utasításrendszerüket. A Paksi Atomerőműben az üzem­viteli események kezelésére jelen­leg háromlépcsős utasításrendszer áll a személyzet rendelkezésére. A normál üzemben alkalmazandó uta­sítások, üzemviteli dokumentációk, a rendellenes kezelési utasítások, valamint az üzemzavar esetén hasz­nálatos állapot-orientált kezelési utasítások (ÁOKU). Az üzemzavari helyzetben alkal­mazandó dokumentációk olyan pre­ventív intézkedéseket tartalmaznak, amelyek a zónasérülés elkerülésére, illetve annak megakadályozására szolgálnak. Az ÁOKU terjedelme tehát eddig tart, a lényegesen kisebb gyakorisággal előfordulható, ám esetlegesen mégis bekövetkező zó­nasérülés már egy más megközelíté­sű utasításrendszert igényel. Erre az állapotra fejlesztették ki a súlyos baleseti kezelési utasításokat, amelyek a zónasérülést követő folya­matok következményeinek csökkenté­sére irányulnak, illetve a következmé­nyek elfogadható mértéken belül tartá­sa a feladatuk. A nyugati atomerőmű­vekben használatosak, Csehországban és Szlovákiában pedig készülnek az ilyen jellegű dokumentációk. Nos, november végén a belga kormány finanszírozásában ennek a Pakson még nem létező, ám a már alkalmazásban álló ÁOKU-hoz szervesen kapcsolódó utasításrend­szernek az alapjaival, felépítésével, magával a súlyos baleset jelenségé­vel, folyamatával ismerkedhettünk meg a brüsszeli Tractebel cég szak­embereinek segítségével. Paksi részről ketten vettünk részt a háromnapos intenzív oktatáson, és rengeteg új, érdekes információval gazdagodva térhettünk vissza. Ismertették számunkra a súlyos üzemzavar jelenségét, lefolyását, annak következményeit, hatásait. Ebben a tervezésen túli állapotban már csakis állapot-orientált baleset­kezelés lehetséges. Az intézkedések célja ekkor a hasadványtermékek kikerülésének mérséklése, illetve el­lenőrzése, az aktivitás környezetbe kerülése előtti utolsó védelmi gát, a hermetikus tér megvédése, valamint a zónasérülés utáni stabil, ellenőr­zött állapot létrehozása. A súlyos baleset kezelési utasítá­sok az ÁOKU-ból történő kilépés után kerülnek alkalmazásra, miután a vezénylői személyzetnek nem si­kerül megakadályoznia a zónasérü­lést. A zónasérülés kritériuma a ma­gas zóna-kilépő hőmérséklet. A nyugaton leginkább elterjedt Westinghouse utasításrendszer há­rom, helyileg is egymástól elhatá­rolt csoport számára készült. A be­avatkozások végrehajtása a blokk­vezénylőben történik, az általános ellenőrzés és a stratégia eldöntése a 2-3 fő alkotta Technikai Támogató Központban, valamint az erőművön belüli és kívüli szükségállapoti in­tézkedések ellenőrzése, koordinálá­sa a Balesetelhárítási Intézkedési Központban történik. Tájékoztatást kaptunk arról is, hogy milyen összetevői vannak, milyen fel­tételrendszer szükséges ahhoz, hogy megkezdődhessen Pakson is a bal­esetkezelési utasítások készítése. Ez azonban még a Jövő zenéje”, hiszen egyelőre nincs szó a paksi balesetkezelési utasítások készítésé­ről. Ajelenlegi állás szerint az erőmű vezetése 2004 végéig alakítja majd ki ezzel kapcsolatos stratégiáját. Medgyesy Üzemeltetők Európában A Gazdasági Ügyek Intézete (IEA) sorrendben második éves közgyűlésének jelmondata ez volt: „Verseny, konszolidáció és nemzetköziség”. A november 20-21-i amszterdami konferencia néhány fontos tanulsággal is szolgált. Az előadásokból kiderült, az európai országok a kimondott és tervezett ener­giapiaci liberalizációt többféleképpen képzelik el és valósítják meg. Az északi államokban már teljesen szabad a villa­­mosenergia-piac, míg a déli országok in­kább tartják magukat a 2007. évi üteme­zéshez. A liberalizáció eddig többnyire a kiskereskedelmi árak csökkenését ered­ményezte. Ellenpélda erre Dánia, ahol ezt az előnyt az állami adó jelentős emel­kedése felemésztette. Dánia az áram­szolgáltatásban másként is különleges, hiszen a nyugati és a keleti országrész nincs összeköttetésben egymással. Európa a villamosenergia-termelés és -elosztás terén öt régióra osztható. A ré­giókban egyebek mellett jelentősen el­térőek az árak is. Emiatt több előadó is kiemelte, hogy a régiókat közeliteni kell egymáshoz, fejleszteni kell az átvi­teli infrastruktúrát, és csökkentendők a határokon keresztüli transzfertarifák. A holland vélemény szerint a liberali­záció többletkockázatot is hozott, amely­re válaszul egy előadásban bemutatásra kerültek a pénzügyi kockázatok lehetsé­ges megoldásai. A gazdaságosság terén az ausztrál résztvevő tette fel a kérdést: vajon meddig osztható a képzeletbeli tor­ta? Az áramszolgáltatás terén a holland előadó a megbízhatóság növelését rövid távon a minőség javításában, a hálózat fejlesztésében, míg hosszú távon a meg­felelő termelésben és importban látta. Több előadó is jelezte, országában fej­leszteni kívánják a megújuló forrásokon alapuló energiatermelést. Ez leginkább a szélenergia felhasználását jelenti. Erre vonatkozóan konkrét tervet jelentett be a spanyol és - ami meglepő volt - a nor­vég előadó. Sajnos az atomenergia a ter­vekben többnyire nem kapott jelentős szerepet. Ugyanakkor az egyik előadás­ból kiderült, a szélenergiába való befek­tetéshez az adott vállalat - nem egészen önzetlen módon - hosszú távon becsül­hető árat, valamint megtérülési garanciát és alacsony kockázatot szeretne. A brit előadó azt jelezte, országában előrehaladott a villamosenergia- és a gázellátás integrációja, ami jelentős előnyökkel jár. Szerinte ahhoz, hogy a kontinentális Európa is élvezhesse en­nek a szinergiának a hasznát, még nagy utat kell megtennie. A konferencia érdekessége volt, hogy a vízellátásban tevékenykedő magán és önkormányzati vállalkozások is szerepel­tek. Kiderült, az ivóvíz stratégiai kérdés, és ennek megfelelően kezelendő. Éppen a stockholmi önkormányzati víztársaság vezetője mondta ki a talán általános érvé­nyű megállapítást: ,A hatékonysághoz együttműködés, teljesítménymutatók és benchmarking kell.” - HyL -A NucNet hírei Ausztria ismét tiltakozik Csehország az elmúlt hónapban hozta nyilvánosságra hosszú távú energiapo­litikai terveit. Az elkövetkezendő 30 év­re vonatkozó tervezet kidolgozásánál fő szempont volt, hogy az ország a lehető legnagyobb mértékben önerőből oldja j meg villamosenergia-előáliítását, s ne [ váljon függővé sem a külföldről beho­zott energiahordozók, sem pedig a kül­földi energiaszolgáltatók tekintetében. További fontos tényező volt a kidolgo­zásnál a környezetkárosító gázok kibo­csátásának csökkentése, a maximális üzemeltetési biztonság és a környezet­védelem szem előtt tartása. Mindezek figyelembevételével a ter­vezet két új atomerőművi blokk felépí­tését is indítványozza, melyek lehetsé- I ges helyszínéül a temelíni atomerőmű­vet jelöli meg. A cseh elképzelések nyilvánosságra hozatalát követően Ausztria hivatalosan is tiltakozott Csehországnál annak ellenére, hogy a tervezet egyelőre megvitatás alatt áll, és a két ország a közelmúltban egye­zett meg arról, hogy nem szólnak bele a másik ország energiapolitikájába. A köztudottan anti-nukleáris Ausztria tiltakozása azért is meglepő, mivel az ország hasznot húz a nukleárisenergia­­| felhasználásból. Nyugati szomszédunk j villamosenergia-előállítása jó részt víz- és kisebb mértékben széntüzelésű erő­műveken alapul. Ugyanakkor villamos energia behozataluk egy része olyan or­szágokból származik, amelyek atomerő­műveket üzemeltetnek. Tartománytól függően a külföldi nukleáris forrásból előállított villamos energia ausztriai fel­­használása 2-17 % között változik. Szlovák ünnep vegyes érzelmekkel Ünnepi konferenciára került sor a bohuni­­cei atomerőműben abból az alkalomból, hogy a VI-es atomerőmű - 2 db WER- 440/230-as reaktora közül az első éppen 25 éve, 1978-ban kezdett üzemelni. Az ünnepi megemlékezés során több előadó is sajnálatát fejezte ki, hogy a szlovák kormányra nehezedő külföldi nyomás miatt a két blokkot 2006. illet­ve 2008-ban le kell állítani. A döntés Szlovákia Európai Uniós csatlakozási tárgyalásai során született meg. A bohunicei atomerőmű napjainkban közel 20 %-át biztosítja Szlovákia ener­giaellátásának. Az előállítási költség messze az átlagár alatt van, s a vízerő­művek mögött a második legolcsóbb villamosenergia-termelési módozat. Több mint 1000 technikai módosítást hajtottak végre az erőműben több éven keresztül, s összesen 18 különféle nem­zetközi felülvizsgálatra került sor 1990. és 2000. között. Ezen ellenőrzések egyike sem indítványozta az erőmű VI blokkjainak idő előtti leállítását. Az atomerőmű területén további két blokk üzemel (WER-440/213), ame­lyeknél jelentős modernizálás van fo­lyamatban. A telephelyen található gáz­­hűtéses, ún. A1 blokk leszerelése 1978- ban kezdődött meg. Dohóczki Csaba Adattárház A szakkonferenciát az Institute for International Research (IIR, alapítva 1972-ben New York-ban) magyarországi irodája szervezte 2003. december 2-3. kö­zött. A gyakorlati bemutatóval egybekö­tött próbát 4-én tartották meg Budapesten. Már 1998-ban elindultak az első adat­tárház megvalósítások, mégis sokaknak új ez a téma. De mi is az adattárház? Egy témaorientált, integrált adatrend­szer, melyet stratégiai döntések támoga­tására hoznak létre. Érdekes módon egy laikus azt gondolná, hogy egy ilyen dön­tés meghozatalához sok idő szükséges, pedig az adattárházak létrehozásának egyik fő szempontja, hogy a szükséges jelentések, kimutatások minél gyorsab­ban rendelkezésre álljanak. Ennek érde­kében az adattárházban már bizonyos előfeldolgozott adatok találhatóak. Általában nagyon hasznosak az ilyen konferenciák, mert igényt támasztanak, több szemszögből tárgyalják a kérdése­ket, és teszik helyre a fogalmakat, ad­nak válaszokat a dilemmákra. A beharangozó rendkívül érdekfeszí­tő kérdései méltán keltették fel a szak­közönség érdeklődését a borsos részvé­teli díj ellenére. A témával foglalkozó szakemberek tartottak előadásokat a ki­alakítás, adattisztítás, adatbányászat és a gyors jelentéskészítés előnyeiről. Saj­nos nem minden kiváló szakember ki­váló előadó is egyben. De nem is köny­­nyű végig arra vigyázni nehogy átlép­jen tanácsadói szerepkörbe - rontva ez­zel későbbi üzleti helyzetét. így viszont nem voltak kellően informatívak. gyulai I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents