Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-12-01 / 12. szám

8. oldal ATOMERŐMŰ 2003. december Paks-Pécs 400 kV-os távvezeték létesítése A Magyar Elektrotechnikai Egyesület helyi szervezete soron következő elő­adását december 4-én tartotta a Fitness Centrumban. A nem csak tagok­nak szánt rendezvény után beszélgettem a három előadóval: Sziklai György, Cziczer János és Miholics János kollégákkal. gával vonzza a védelem/automatika, irányítástechnika, rendszertechnika és szekunder rendszer bővítését, korsze­rűsítését. Komoly építészeti átalakí­tást is igényel. A hírközlés, távközlés területén is változások lesznek, hiszen az MVM Rt. az új pécsi táv­vezeték mindkét rendszeré­nek védővezetőjében optikai szálas kapcsolatot létesít a jelenlegi távközlési rendsze­rének bővítéseként. — Az elmúlt évben a 400/120 kV-os alállomáson történt üzemzavarok kap­csán szükség volt e valami­lyen intézkedésre?- Az üzemzavarokat a PA Rt. és a MAVIR Rt közösen vizsgálta ki, amely során számos feladatot határoz­tunk meg. Egyik ilyen feladat az alál­­lomás rendszertechnikai felülvizsgá­lata, amelyet a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemmel vé­geztettünk el. A felülvizsgálat megál­lapította, hogy a megszakító meghibá­sodások oka nem a megengedettet meghaladó feszültség-igénybevétel volt, hanem a megszakító belső, laza alkatrészeinek kopásából származó szennyező anyagok jelenléte miatti át­ütés, szigetelésromlás.- Hogyan csökkenthetők, illetve küszöbölhetők ki a hasonló jellegű meghibásodások ?- A tanulmány számos javaslatot tesz a hasonló esetek elkerülésére, il­letve az alállomás üzembiztonságá­nak növelésére. Ezek a következők: • akusztikus diagnosztika bevezetése • a megszakító gázterek szigetelési szi­lárdságának növelése regenerálással • Pilotrevízió visszaállítása • A feszült­ségmentes állapotban végzett kapcso­Először — az előadások sorrendjének megfelelően - Sziklai Györgyöt kér­deztem.- Miért van szükség az új távvezetékre?- A távvezeték üzembe helyezésé­vel a dél-dunántúli régió villamos­­energia-ellátási biztonsága nagymér­tékben növekedni fog, valamint járu­lékosan a PAE által megtermelt ener­gia üzembiztosabb elszállítását is biz­tosítja. Távlati cél a Hévízen tavaly üzembe helyezett 400 kV-os állomás segítségével egy ún. „zárt hurok” ki­alakítása Horvátországon keresztül.- Mikor kezdődött a létesítés, s mi­korra várható az üzembe helyezése?-Atávvezeték létesítési munkái ta­valy kezdődtek. A pécsi végpont csat­lakoztatására új 400/120 kV-os alál­lomás épül. A tervezési, létesítési és üzembe helyezési munkák összehan­golására az MVM Rt. és a PA Rt. rendszeres egyeztetéseket folytat. A feszültség alá helyezés várhatóan a jövő év végén következik be.- Több helyen látni, hogy az oszlo­pokra felkerült már a vezeték. Ennek paksi fogadásának előkészületeiről is szóltál előadásodban!- MVM Rt. a Paks-Pécs távvezeték paksi alállomásba történő csatlakozá­sának megtervezésére az ERŐTERV Rt.-vei kötött szerződést. A tervezési adatszolgáltatások biztosítására, a szakmai kérdések tisztázására, vala­mint a beruházás előkészítésére a PA Rt. egy team-et hozott létre. Véglege­sítésre került a paksi végpont Csatla­kozási Terve, amely meghatározza a beru­házás célját, a beren­dezések funkcióit, az MVM Rt. és a PA Rt. közötti tulajdoni ha­tárokat, valamint mű­szakilag leírja az együttműködő felek beruházási terjedel­mét. A megvalósítan­dó létesítési felada­tok a Műszaki Terv­ben és a Végleges Rendszertervben kerültek rögzítésre.-Mit tartalmaz a Csatlakozási Terv?- A paksi alállomás komplett 400 kV-os mezővel történő bővítését hatá­rozza meg, amely a kétrendszerű táv­vezeték nagyfeszültségű csatlakozta­tásán kívül (távvezetéki fogadó me­zők) leírja az irányítástechnikai, táv­közlési, villamos védelmi és automa­­tika-rendszer alapvető követelménye­it is. Ezenkívül előírja a MAVIR fo­lyamatirányító rendszerével kialakí­tandó adatkapcsolat bővítését. Cziczer Jánost, a VÜO osztályveze­tőjét kérdezem, milyen feladatok meg­valósítása szükséges Pakson?- Az eddigi öt űn. „400-as mező” újabb mezővel való bővítése új primer berendezések létesítésével jár. Ez ma­lások számának csökkentése • A B gyűjtősín felöli megszakítók cseréje Miholics János, a karbantartási szakterület (VKO) osztályvezetője szép fényképekkel illusztrált előadá­sában a megszakítókról beszélt.- Mit takar a „Pilotrevízió ” kifeje­zés, és mely időszakban került rá sor?- A 400-as megszakítók hibás al­katrészeinek felderítése, 1995-től 2000-ig tartott.- Mi a felújítás célja?- A pilotrevízió során összeállított alkatrészek, tisztítások és ellenőrzé­sek elvégzése a megszakítókon a kb. 12 éves üzemidő után. Az elvégzett karbantartások eredményeként a megszakítók üzembiztonsága nö­vekszik.- Milyen feladatokat ró ez rátok?-A revíziók során a pólusok poten­ciálvezérlő kondenzátorainak cseréjét el kell végezni. Ellenőrizni kell az elektróda-felületek simaságát, az élek lekerekítését. A megszakító tokozás­ban található porból mintát, a tám­­szigetelőkről kenetmintát kell venni, ezeket ki kell elemeztetni. A hengeres támszigetelő lemez záró fedelének rögzítését a gyártóval felül kell vizs­gáltatni. A rögzítés ellenőrzési mód­szerét ki kell dolgoztatni. Összeszere­léskor a stabil illesztés ellenőrzését el kell végezni.- Mindhármatoknak gratulálok a színvonalas előadáshoz, s köszönöm a beszélgetést! Az előadások anyagát az INTRA­­NET-en megtekinthetik, elérhetők a MEE honlapon. Boa András Bővül a kettes segédépület TRÉNING a 2. blokki eseményekben érintett munkavállalók részvételével A sikerrel lezajlott tréningről beszélgettem Benedeczki Ferenccel, a Szociálpolitikai Osztály vezetőjével; a tréning vezetőjével, Bitter Ferenc­cel, és a tréningen részt vett munkavállalókkal.- Mit kell tudni erről a tréningről? Benedeczki Ferenc: - A relaxációs tréningek sorában először került sor a „regeneráció plusz” elnevezésű tréningre. A tréninget elsősorban a 2. blokki helyreállítási munkákban dolgozó szakem­berek vezetői kezdeményezték. Egyelőre 60 főre szerveztük meg ezt az eseményt (2-szer 30 főnek), a balatonfüredi felújítási munkák miatt vidéki helyszínen, Siófokon, a Vértes Hotelben. A tré­ning célja egy relaxációs alapokra épülő, csapat­építő gyakorlat, amelyen a beutaltak mintegy juta­lomként vehetnek részt. Természetesen lehet foly­tatása a programnak, ha a tapasztalatok kedvező­ek, és úgy tűnik, hogy azok. A tréningeket szak­képzett terapeuták és pszichiáterek vezették.- Milyen előzményei voltak ezen tréningnek, és hogyan zajlik maga a foglalko­zás? Bitter Ferenc: - Immár 7 éve zajla­nak a regenerációs tréningek a cégnél, általában Balaton­­fureden. A mostani tréning abban kü­lönbözik, hogy több munkavállaló kerül egy turnusba, jelen esetben ez kétszer 15 főt je­lent. Ilyenkor a programok a két csoportnak kü­lön indulnak, azután napközben többször is „ta­lálkozik” a két csoport. Ezek a közös foglalkozá­sok lehetnek előadások, lehetnek konstrukciós és együttműködési játékok. A közös programok so­rán mindenki megismeri a másikat. Fontosak a mozgásos játékok, amelyeket az időjárásnak kö­szönhetően most szabad téren is le tudtunk bo­nyolítani. Nagyon élvezik a résztvevők a moz­gást, amelyet a relaxáció követ, majd az elmélet, azután az élménymegbeszélés. A lazítást segíti a thermál- és élményfurdő, mindenki le tud lazulni a mozgásgyakorlatok után. Ezen elemek össz­hangja adja a tréning lényegét.-Milyen visszajelzései voltak a résztvevőknek?- Két héttel a program előtt tartottunk egy tá­jékoztatót a beutaltaknak. Ismertettük a tréning lényegét, és jeleztük azt, hogy a résztvevők vé­leményalkotó csoportként vesznek itt részt, az ő tapasztalataik meghatározzák a későbbi trénin­gek sorsát. A hozzáállásuk természetesen vegyes volt. Volt, aki örömmel jött, volt, aki kötelező jelleg­gel. Összességében elmondható, hogy nagyon élvezik az együttes feladatokat, és a kiscsopor­tos programokat is. Kohéziós tréningnek is ne­vezhetnénk az eseményt, hiszen azokat az em­bereket, akik a munkavégzés során találkoznak, de valójában nem ismerik egymást, így köze­lebb hozhatjuk egymáshoz. A legfontosabb, hogy megismerjék egymást, valamint az, hogy az együttműködést bármilyen esetben, a min­dennapi munka során is hatékonyabbá tegyék. Ez a végső célja ennek a tréningnek, és az, hogy az emberi oldalt erősítse. Nagy Zoltán és Gyuricza Zoltán dozimetrikus (SVO), Sipos Péter műszerész (HTO) a trénin­gen szerzett tapasztalatairól beszélt. — Hogy tetszett nek­tek a tréning? Nagy Zoltán: — A részvételi lehetőséget jutalomból kaptuk, így ezzel a tudattal is jöt­tünk ide. Elvárásaink nem voltak, a bevezető előadáson a tréningve­zető körvonalazta, hogy miről fog szólni a program. Gyuricza Zoltán: - Nagyjából tudtuk, hogy miről fog szólni, mert már voltunk hasonlón.-Mi a különbség az eddigi tréningek és e között? Nagy Zoltán: - A testi foglalkozás most a szelleminél nagyobb hangsúlyt kap, mint az ed­digiek során. így változatosabb a program. A csapatépítés is hangsúlyosabb, amelyet a közös játékok, a másik ember megismerése segít. Gyuricza Zoltán: - Összességében tetszik, csak kicsit kötött a program. A programok közül a szabadtéri sportjátékok a legjobbak. Sipos Péter: Este fakultatív program zajlik; van szauna, medence; kihasználjuk a lehetősé­geket. Jól felszerelt a szálloda. A programokat találékonyan, kreatívan állították össze, így ér­dekesen, mozgalmasan telnek a foglalkozások.- Remélhetően lesz folytatása a tréningsoro­zatnak, és minél több munkavállaló részt vehet majd azokon. Enyedi Bernadett Bizonyára sokaknak szemet szúrt, hogy szep­tember elején alig néhány nap alatt eltűntek a kettes segédépületet övező fák, bokrok. Pár hét elteltével egy jókora munkagödröt, árko­kat, ideiglenes utakat, elkerítéseket alakítot­tak ki az épület körül. Kezdetét vette egy nagyszabású építkezés. Mi szükség volt erre, és mi indokolja az ősz­­behajló munkakezdést? A segédépület hosszanti, alacsonyabb részé­ben 400 m3-es, hengeres tartályokban tárolják a blokki víztisztítók végtermékét, a folyékony halmazállapotú radioaktív hulladékot. Az erőmű szovjet szállítású műszaki tervei rövid távon nem számoltak a folyékony radioaktív hulladé­kok feldolgozásával, a tárolókapacitás fokoza­tos bővítését irányozták elő az élettartam előre­haladtával. Ezért hagytak viszonylag nagy sza­bad területet a segédépületek nyugati oldala és a V2-es út között. A paksi atomerőmű a hulladékkezelés kérdéskörében a kezdetektől fejlettebb stratégiát követ. Olyan technológiákat al­kalmaz, amelyekkel csökkenthető a kelet­kező folyékony radioaktív hulladék, a már meglévő folyékony hulladékok to­vábbi feldolgozásával azok térfogata még tovább zsugorítható, szilárd állapotba vi­hető. Az így nyert szilárd hulladék „hor­dós kiszerelésben” már időtlen időkig tá­rolható az arra alkalmasan kialakított, a környezetvédelmi szempontokat a leg­messzebb menőkig kielégítő kis és köze­pes aktivitású szilárdhulladék-lerakók­­ban. Ezen stratégiát követve dolgozták ki a folyékony hulladék cementező techno­lógiát (MOWA berendezés) és építették meg a technológia befogadására alkalmas épületrészt a kettes segédépület keleti oldalán. Ezért épült meg az egyes és kettes segédépületek között a folyékony radioaktív hulladékok átfejtésére szolgáló csőhíd, és ezért szorgalmazza lankadat­lanul a PA Rt. a nyolcvanas évek végétől a kis és közepes szilárdhulladék-lerakó létesítését. A radioaktív hulladékfeldolgozás - mint tud­juk - többnyire fejlesztés alatt levő, újszerű technológiákra épül. Kidolgozásuk, bevezetésük során sok olyan, előre nem látható problémát kell kezelni, ami késlelteti az adott technológia alkalmazásba vételét. Ez a paksi atomerőműnél sem volt másként. Az erőmű húsz évet meghala­dó üzemideje alatt több folyékony hulladék ke­letkezett, mint amennyit a fokozatosan alkalma­zásba vett feldolgozó technológiákkal semlege­síteni lehetett volna, és lassan-lassan telítődtek az egyes és kettes segédépület tartályai. Ebben a helyzetben következett be ez év ápri­lisában a kettes blokkon a fűtőelemek tisztítótar­tályának üzemzavara. Az üzemzavar lokalizálá­sát és az azt követő állapot biztonságos stabili­zálását követően került előtérbe az üzemzavar következményeinek felszámolása, a helyreállí­tás, és a kettes blokk biztonságos újraindításá­nak kérdése. Nyilvánvalóvá vált, hogy az üzem­zavar következményeinek felszámolásával járó és a visszaindulást megelőző dekontaminálási, víztisztítási műveletek olyan mértékben növelik meg a folyékony radioaktív hulladékok mennyi­ségét, ami túlhaladja a még rendelkezésre álló tárolókapacitást. Ennek tudatában döntött a PA Rt. vezetése ez év nyarán a radioaktív hulladék­­tároló kapacitásának gyorsított bővítéséről. A kettes segédépület északi és nyugati oldalá­hoz "L" alakban épül hozzá egy olyan épület­rész, amelyben négy darab 400 m3-es és további négy 550 m3-es acéltartály lesz elhelyezve. Az új épületbővítmény önálló kiszolgáló technoló­giákkal lesz ellátva, de ezeknek a meglévő rend­szerekkel történő együttműködését is lehetővé kell tenniük. Az első ütemben 2004. április végéig a 4 x 400 m3-es tároló kapacitást kell fogadóképessé tenni. A létesítmény egészét 2004. nyár végére kell üzembe venni. A rendkívül szoros határidőket a 2. blokk visszaindulásának előkészítése indokolja. A megvalósítást külön nehezíti, hogy a szabadtéri munkák zöme (az épület betonozása, a helyszíni tartálygyártás, az előre gyártott épületelemek és tartályok bedaruzása) téli időszakra esik. A létesítmény műszaki terveit az ETV Erőterv Rt. dolgozta ki, a kiviteli tervezést és kivitele­zést az Olajterv Rt. végzi. A PA Rt. részéről a beruházási feladatokat a Földrengésvédelmi Projekt személyzete látja el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents