Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-12-01 / 12. szám

2. oldal ATOMERŐMŰ 2003. december A VDSZSZ kongresszusa Pakson Folytatás az 1. oldalról. Gál Rezső hozzátette, hogy a közelmúltban megalakult a négy ágazati szakszervezetből álló Magyarországi Energiaipari Szakszerve­zeti Szövetség (MESZSZ) amely nagyobb horderejű kérdésekben, és az egységes ener­giapolitika érdekében kíván fellépni. VDSZSZ elnöke kitért arra, hogy a két kong­resszus közötti időszakban mintegy nyolc­ezer taggal csökkent a szövetség létszáma, ennek okát azonban elsősorban a munkahelyi létszám csökkenésében jelölte meg. A kongresszus személyi kérdéseket is tár­gyalt. Határozati javaslattal megszüntették az egyik elnökhelyettesi posztot, továbbá létre­hozták az Etikai Bizottságot, amely folyama­tosan ellenőrzi az alapszabály szerinti műkö­dést, és az egyes szakszervezetek egymáshoz való viszonyát, illetve kapcsolatát. Gál Rezső szavai szerint azzal, hogy a szakszervezeti szövetség kongresszusát most Pakson tartotta meg, az érdekvédelmi szerve­zet jelezni kívánja, hogy a tagság szolidari­tást vállal az erőmű dolgozóival; jelenlétével hangsúlyozza, hogy szükséges visszaállítani az atomerőmű presztízsét, és demonstrálni kíván az atomerőmű életébe való politikai be­avatkozások ellen. Együttműködési megállapodást kötött a Paksi Atomerőmű és a Pécsi Tudományegyetem Folytatás az 1. oldalról. A tudomány terén például az Erő­mű a rangos és nemzetközi fórumo­kon is ismert és elismert publikáció­kat megjelentető egyetemi oktatók részére megalapítja a PA Rt. Egyetemi Oktatói Publiká­ciós Díjat. A díj odaítélése érdekében az egyetem ve­zetésével közösen hatá­rozza meg a díj pályázati kiírásának és elbírálásá­nak feltételeit, valamint a díjjal együtt járó pénzbeli elis­merés mértékét. Ezzel kívánják a felek ösztönöz­ni és jutalmazni az egyetemen vég­zett egyéni oktatói és kutatói mun­kát, melynek méltó elismerésekép­pen egy ünnepélyes alkalommal adják át a díjat. Az együttműködés több terüle­ten is zajlik. A tudomány terén pél­dául az Erőmű a rangos és nemzet­közi fórumokon is ismert és elis­mert publikációkat megjelentető egyetemi oktatók részére megala­pítja a PA Rt. Egyetemi Oktatói Publikációs Díjat. A díj odaítélése érdekében az egyetem vezetésével közösen határozza meg a díj pályá-67 r£ zati kiírásának és elbírálásának fel­tételeit, valamint a díjjal együtt já­ró pénzbeli elismerés mértékét. Ezzel kívánják a felek ösztönöz­ni és jutalmazni az egyetemen vég­­zett egyéni oktatói és kutatói f ^ munkát, melynek méltó el-Nz ismeréseképpen egy ün­nepélyes alkalommal ad­ják át a díjat. Az együttműködés ki­terjed a hazai és a nemzet­közi tudományos élet ér­deklődését kiváltó konferenci­ák, szemináriumok közös szervezé­sére, a jövőben több kutatási tevé­kenység folytatására, az egyetemi identitás kialakulását elősegítő, de a tudományos munkához és oktatás­hoz szorosan kapcsolódó Nyitott Egyetem programra. A szolgáltató tevékenységek kö­zött az erőmű felajánlja az egyetem számára a Paks városában elhelyez­kedő - egykori BME kihelyezett főiskolai képzést szolgáló - főisko­lai infrastruktúra hasznosításában való részvételt. Az erőmű a Dél- Dunántúli Régió felsőoktatásának fejlesztése érdekében kívánja ki­használni az infrastruktúra nyújtot­ta lehetőségeket, és ebben elsődle­ges partnerének tekinti az egyete­met. Az egyetem mint speciális tu­dásközpont ajánlatával hosszú tá­von kíván közreműködni az erőmű szervezeti, működési, fejlesztési, hatékonyságnövelési és egyéb kor­szerűsítési programjaiban. A karok a programok széles skáláját kínál­ják az alapképzéstől a kiegészítő és szakirányú továbbképzéseken át, a doktori programokig, az erőmű igé­nyeihez igazodó rövid programok­tól és tréningektől az üzletviteli/ve­­zetési tanácsadásig. Az egyetem Tolna megyében az Illyés Gyula Főiskolai Kar által biz­tosított szolgáltatásokkal áll az erő­mű rendelkezésére. A kar az erőmű közvetlen környezetében működik, és fontos szerepet játszik az atom­energia békés felhasználását illető­en, mind Szekszárd, mind a szűkebb térség vonatkozásában nevelő, köz­vélemény-formáló szerepével. Szemléletformáló tevékenységet vé­geznek az itt képzett és az általános iskolában dolgozó pedagógusok is. Az erőmű biztosítja a szekszárdi fő­iskolai dolgozók és a hallgatók teljes körű tájékoztatását az atomerőmű­vek biztonságos működéséről és az atomenergia felhasználásának lehe­tőségeiről. Mindehhez a kar vállalja az erőmű működését bemutató de­monstrációs anyagok elhelyezését, azok gondozását. A kar képzési struktúrájában meglévő szakirányo­kat, tanfolyamokat ajánlja az erőmű munkatársai számára. Az Egyetem Orvostudományi és Egészségtudományi Centruma biz­tosítja, hogy külön megállapodás keretében kedvezményes egész­ségügyi szolgáltatásokkal áll az erőmű rendelkezésére. Az egyetem Testnevelés és Sporttudományi In­tézete ugyancsak külön megállapo­dás alapján vállalja, hogy sport­szolgáltatásokat nyújt a vállalat munkatársai számára, így pl. edzettségi szint felmérése a me­nedzsment számára, rekreációs tré­ningek, vállalati sportnapok szer­vezése, edzéstervek kialakítása te­rén. Az erőmű megvizsgálja annak lehetőségét, hogy miként élhet a Művészeti Kar hallgatóinak művé­szeti alkotásai (festmények, szob­rok) nyújtotta és a kar által felkí­nált kedvezményes vásárlási és bérleti lehetőséggel. Megkezdődött a helyreállítás a Paksi Atomerőműben Folytatás az 1. oldalról. A tisztítótartály fedelének leemelése előtt a bekövetkezett eseményt a Nem­zetközi Nukleáris Esemény Skálán a 2. fokozatba sorolták az atomerőmű szakemberei, amelyet jóváhagyott a hatóság is. A fedél eltávolítása után új ismeretek birtokába jutottak, amelyek alapján a besorolást 3. fokozatúra, sú­lyos üzemzavarra módosították. Meg­állapították, hogy a tartályban tisztított harminc üzemanyag-kazetta megsé­rült, deformálódott, a továbbiakban már nem használható. A nukleáris biz­tonság az üzemzavar teljes ideje alatt, és azt követően is szavatolva volt. Sta­tisztikai adat, hogy az elmúlt 10 évben a világon összesen 29 hasonló besoro­lású üzemzavar történt különböző nukleáris létesítményekben, vagy ra­dioaktív anyagok használata során. Az Országos Atomenergia Hivatal és a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség egybehangzó értékelése szerint az üzemzavart tervezési hiba okozta. Az ezzel kapcsolatos felelősség a tisz­­titótartályt tervező, gyártó és működte­tő francia-német céget terheli. Mindkét jelentés megállapítja azonban, és ezzel az atomerőmű képviselői is egyetérte­nek, hogy a paksi szakembereket is fe­lelősség terheli az ellenőrzések hiá­nyosságai miatt. Ebből a tapasztalatból okulva az atomerőmű vezetői intézke­déseket tettek olyan munkakörnyezet létrehozására, amely biztosítja, hogy üzemzavar még külső vállalkozó hibá­jából se fordulhasson elő többé. „Az üzemzavar egyik legfontosabb tapasztalata, hogy azt is megmutatta, milyen kiemelkedő szerepet játszik a Paksi Atomerőmű a hazai áramellá­tásban, és mekkora kiesést jelent a kapacitás bármilyen csökkenése” - hangsúlyozta dr. Kocsis István. A 2-es blokk reaktora ugyan nem sérült, de mivel a tisztítótartály a fűtőanyag­­szállítás útvonalában áll, ezért a szak­emberek keresik a biztonságos és mű­szakilag is legmegfelelőbb megoldást a blokk újraindítására. Az üzemzavar elhárítására és a hely­reállításra kiírt pályázaton a szakértők az orosz TVEL cég megoldását találták a legbiztonságosabbnak és legmegfele­lőbbnek. A teljes munka négy szaka­szából a szakemberek jelenleg az elsőn dolgoznak: biztonsági szempontból megalapozzák és megtervezik a hely­reállítást. Ezt követően az Országos Atomenergia Hivatal engedélyezi a munkálatokat és az egyes berendezése­ket, amit újabb ellenőrzések, és az egyes eszközök legyártása, szerelése követ. A munkálatok inaktív körülmé­nyek közötti begyakorlása után, végső lépésként eltávolítják a sérült kazettá­kat a tisztítótartályból. A jelenlegi ter­vek szerint erre legkorábban 2004. má­sodik felében kerülhet sor, az engedé­lyezési eljárás ütemétől függően. A sajtótájékoztatón Peter I. Lavrenyuk, a TVEL cég elnökhelyette­se elmondta: a Paksi Atomerőművel szeptember 9-én írták alá a szerződést, s ezt követően december 16-áig átadják magyar szakembereknek a program műszaki-gazdasági tervezetét, amely az egyeztetéseket, jóváhagyásokat követő­en kerülhet előterjesztésre az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) felé. Ezzel párhuzamosan folyik az üzemzavar fel­számolásához szükséges eszközök ter­vezése, kivitelezése, melyek a hatósági engedélyek függvényében készülnek majd el. Időközben Oroszországban el­készítik a 2-es blokk melletti medence makettjét, melyben gyakorolhatnak majd a kárelhárításban résztvevő szak­emberek. Az elkészült ütemterv szerint a munkában mintegy 30-40 orosz szak­ember vesz részt, őket egészítik ki majd a paksi kollégák. Az előzetesen elké­szült ütemezés szerint jövő év decembe­rében távolíthatják el a sérült kazettákat és a tisztítótartályt. Az elnökhelyettes szerint az orosz cég szakemberei telje­sen felkészültek az üyen jellegű üzem­zavar elhárítására, mögöttük áll az egész orosz nukleáris iparág, szakembereik részt vettek már a csernobili katasztrófa felszámolásában, valamint egy német­­országi reaktorolvadást okozó meghibá­sodás megszüntetésében is. A Paksi Atomerőművel már több mint húsz éve sikeresen együttműködnek, ők gyártják a ma is használatos üzemanyag-kazettá­kat, ezért ezt a megbízást az eddigiek természetes folytatásaként veszik. Peter I. Lavrenyuk, kérdésre vála­szolva megerősítette, hogy szakértői szerint nincs komolyabb műszaki aka­dálya a 2-es blokk újraindításának, mert az üzemzavar nem érintette a blokk berendezéseit, azok most is sér­tetlenek. Az újraindításhoz el kell vé­gezni bizonyos biztonsági vizsgálato­kat, hogy kiderüljön: szükséges-e a blokk primerköri rendszerének előze­tes vegyszeres sugármentesítése, vagy anélkül is elindítható a termelés. Eddi­gi ismereteik szerint nincs biztonsági kockázata, hogy az üzemzavar felszá­molása előtt újraindítsák a 2-es blok­kot. Az üzemzavar nem kérdőjelezi meg a Paksi Atomerőmű jövőjét, ugyanakkor az elmúlt hónapokban számos olyan szempont felmerült, amelyek megválaszolása higgadt dön­téseket igényel. Tisztán kell látni, hogy a hazai energiatermelésben nincs alter­natívája az atomenergiának: a paksi lé­tesítmény az ország áramszükségleté­nek 40 százalékát fedezi, ráadásul az egyéb erőművekkel összehasonlítva itt a legolcsóbb az áramtermelés. A gaz­dasági szempontokat természetesen megelőzik a biztonság kérdései: az el­múlt két évtized 29 nemzetközi ellen­őrzése megerősítette, hogy az atom­erőmű teljes mértékben megfelel a nemzetközi és az uniós normáknak. A Paksi Atomerőmű szakemberei bizto­sak abban, hogy folytatható és szüksé­ges az atomerőmű üzemidejének 2001-ben elhatározott meghosszabbí­tása és a blokkok teljesítményének nö­velése. A tervek megváltoztatását sem­mi sem indokolja, hiszen az üzemza­var nem érintette a blokk reaktorát és berendezéseit. A paksi létesítményt a műszaki biztonsága, munkatársainak szakértelme továbbra is a világ atom­erőműveinek élvonalába sorolja. Az ország energiaellátási biztonsá­gán túl létfontosságú, hogy a lakosság bizalommal forduljon az atomerőmű felé, és támogassa annak működését. Az évi rendszerességgel végzett köz­vélemény-kutatások hosszú évek óta azt mutatják, hogy a magyar lakosság elfogadja és támogatja a Paksi Atom­erőművet, és tisztában van annak ki­emelkedő gazdasági szerepével. A bi­zalom szintje 13 éve nagyon szűk sávban, 63 és 73 százalék között mo­zog, ami nemzetközi viszonylatban is rendkívül magas. Az üzemzavart kö­vető felmérések megmutatták, hogy ez az érték nem változott, sőt az eddi­gi legmagasabb szintet, 73 százalékot ismételte meg. Az erőművel kapcso­latos racionális megítélések nem vál­toztak, egyedül a biztonsági előírások iránti bizalom mutatott csökkenést az üzemzavar hatására. Az atomerőmű­nek az elkövetkezendő években tet­tekkel kell meggyőznie a lakosságot, hogy a rendkívül szigorú biztonsági előírások továbbra is elsődlegesek. A RACIONÁLIS JÖVŐ A Paksi Atomerőmű jövőjéről szóló döntési javaslatok mérlegelése során az erőmű szakemberei, energetikai, gazdasági és környezeti szakértők az alábbi elsődleges szempontokat álla­pították meg: BIZTONSÁGI SZEMPONTOK Rendkívül szigorú nemzetközi nor­mák határozzák meg az atomerőmű­vel szemben támasztott biztonsági követelményeket. A Paksi Atomerő­műben az elmúlt két évtizedben 29 nemzetközi vizsgálatot folytattak le, és ezek kivétel nélkül megerősítették, hogy az erőmű biztonsága mind mű­szaki, mind szakembereinek felké­szültsége szempontjából világszínvo­nalú, és teljes mértékben megfelel az EU csatlakozási elvárásoknak. Továbbra is elsődleges szerepet kap a nukleáris biztonság, mind az üzemeltetés és karbantartás, mind a jövőkép kialakítása és megvalósítása során. KÖRNYEZETI SZEMPONTOK Az atomerőművi villamosenergia­termelés technológiája nem terheli a környezetet a hagyományos erőmű­vek káros kibocsátásaival, nem kerül a légkörbe por, pernye, kén-dioxid, nitrogén-oxidok és szén-dioxid. A paksi erőmű nem fogyaszt oxigént, nem járul hozzá az üvegházhatás erő­södéséhez. A radioaktív hulladékok elhelyezése biztonságosan megoldha­tó, az erre irányuló program eredmé­nyesen halad. LAKOSSÁGI SZEMPONTOK Az atomerőmű nem működhet, és nem valósíthatja meg fejlesztési tö­rekvéseit a magyar lakosság támoga­tása nélkül. Felmérések tanúsága sze­rint világviszonylatban is kiemelkedő a lakosság bizalma a paksi létesít­mény iránt, amely hosszú évek óta a 63 és 73 százalék közötti szűk sávban mozog. Ez ad társadalmi legitimitást Magyarországon az atomenergia bé­kés célú alkalmazásának. GAZDASÁGI SZEMPONTOK A Paksi Atomerőmű kiemelt szere­pet játszik a hazai energiaellátásban, az itt termelt elektromos áram önkölt­ségi ára jóval alacsonyabb a hagyo­mányos erőművek által termelt ára­ménál. Pakson termelik a hazai áram­szükséglet 40 százalékát. A hagyo­mányos energiahordozók külföldről való beszerzési lehetősége korlátozott és bizonytalan. A villamosenergia­importot a kis távvezeték-kapacitás jelentősen behatárolja. DÖNTÉSEK A JÖVŐRŐL A Paksi Atomerőmű 1-es blokkjá­nak - az elsőként üzembe helyezett blokknak - eredetileg tervezett üzem­ideje 2012-ben lejár. Ez az üzemidő azonban, megfelelő biztonsági és mű­szaki intézkedések, fejlesztések segít­ségével további 20 évvel meghosz­­szabbítható, mint azt számos más atomerőmű példája mutatja a világ­ban. Ennek érdekében 2001-ben elfo­gadták a Paksi Atomerőmű jövőkép­ét, amelyet három lényeges kérdéskör határoz meg: BIZTONSÁGOS ÜZEMELTETÉS 2002. végén lezárult az a bizton­ságnövelő program, amelynek ered­ményeként a paksi létesítmény min­den vonatkozásban megfelel a fejlett ipari országokban működő hasonló korú atomerőművek biztonsági szint­jének. Az áprilisi üzemzavar nem köt­hető sem az energiatermelő alaptech­nológiához, sem annak rendszereinek és berendezéseinek biztonságához, így az üzemzavar nem érinti sem a blokkok biztonságát, sem a jövőkép­ben meghatározott egyéb alapelveket. TELJESÍTMÉNYNÖVELÉS A blokkok teljesítmény-növelését részletes műszaki, biztonsági és gaz­dasági elemzések előzték meg, ame­lyek megmutatták, hogy megfelelő technológiai fejlesztések mellett mintegy 8 százalékkal emelhető meg az egyes reaktorok teljesítménye. A szükséges átalakítások során termé­szetesen elsődleges szerepet élvez a biztonsági követelmények és korlá­tok betartása. A teljesítmény-növelés a tervek szerint 2004-2008 között va­lósul meg. ÜZEMIDŐ-MEGHOSSZABBÍTÁS A korábbi évek körültekintő és részletes vizsgálatai azt igazolták, hogy nincs biztonsági, környezetvé­delmi, műszaki vagy gazdasági aka­dálya annak, hogy az atomerőmű az eredetileg tervezett 30 éven túl még legalább 20 évig üzemeljen. Az élet­tartam-növelés az üzemeltetési enge­dély megújítását igényli. Ennek első lépése az érintett hatóságok elvi enge­délyeinek beszerzése, legkésőbb az üzemidő lejárta előtt öt évvel, vagyis 2007-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents