Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2003-09-01 / 9. szám
A nehezén már túl vagyunk! Az áprilisi üzemzavar óta az atomerőmű a közvélemény érdeklődésének középpontjában áll. Az elmúlt héten a helyreállítási munkára kiírt pályázat értékelése megtörtént, a TVEL orosz cég kapott megbízást a helyreállítás elvégzésére. Úgy érezzük, egy' hosszú és nehéz szakasz végére értünk, ezért kértük dr. Kocsis István vezérigazgatót egy rövid értékelésre.- Vezérigazgató Úr! Az április 10-i esemény okozta nehézségek egyik fontos szakaszán vagyunk túl, megtörtént a felelősség megállapítása, lezajlott az elhárításra kiirt pályázatok elbírálása. Ön és a menedzsment hogyan élte meg ezt az időszakot a média állandó és felfokozott érdeklődése, nem ritkán támadása közepette?- Nem mondanánk igazat, ha azt állítanánk, hogy nem volt egy nehéz időszak, hiszen az atomerőmű életében ilyen helyzet még nem fordult elő. Az ittlévő szakembergárda minden tudására szükség volt ahhoz, hogy a folyamatokat szabályozott mederben tartsa, hogy ne legyen semmilyen további probléma, és ennek nagyon jól megfelelt a szakembergárda. Én nagyon nagy fegyverténynek tartom azt, hogy egy ilyen be nem gyakorolható dolgot, mint ennek az üzemzavarnak a kezelése, lényegében hibátlanul és szakszerűen oldottunk meg. Ez nagy öröm számunkra, még ebben a helyzetben is, hiszen elmondhatjuk, hogy sem a dolgozóknak, sem pedig a lakosságnak nem lett semmilyen baja. Sem a lakosság, sem a környező állat- és növényvilág nem kapott olyan többletterhelést, ami veszélyt jelentene. Ami a kérdés pszichés oldalára vonatkozik, arra azt tudom mondani, hogy ez egy plusz megterhelés volt a szakemberek számára, hiszen a közélet, a sajtó, a politika igen nagy aktivitással figyel minket. Ezek után könnyen lehet olyan megállapítást tenni, hogy nem is létezik olyan kommunikáció, amely mindenki számára egyformán megfelelne egy ilyen helyzetben. Én személyesen ezt egy olyan nagy kihívásnak tekintettem, amely nagyon nagy, és az ember figyelmét százszázalékos mértékben leköti. Az, hogy az atomerőművet, engem, vagy munkatársaimat személyes támadások érték, ezt dr. Gadó János a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének kitüntetettje „Az emberek sokkal nagyobb bizalommal vannak az erőmű iránt, mintsem a politikai hadakozások elbizonytalanítanák őket. ’’ dr. Gadó János, a KFKI Atomenergia Kutatóintézet igazgatója a reaktorfizika terén elért tudományos eredményeiért, az atomerőművek biztonságát szolgáló műszakitudományos munkásságáért, valamint kiemelkedő tudományszervezői tevékenységéért a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült. Lapunknak adott nyilatkozatában az atomerőmű jelenlegi helyzetéről is állást foglal. — Mit jelent az Ón számára ez a rangos kitüntetés?- Egyfelől természetesen az ember nem azért dolgozik, hogy kitüntetéseket kapjon, de ha kap, akkor örül neki. Másfelől ez nyilván nemcsak az én munkámat honorálja, hanem azokét is, akikkel együtt dolgozom: a KFKI Atomenergia Kutatóintézet munkatársainak munkáját is. Ezenkívül e kitüntetésben, úgy érzem, a szakma elismerése is megtestesül.- A Paksi Atomerőmű Rt.-vei régóta ápol rendszeres kapcsolatokat.- Valójában hosszú évek óta rendszeres munkakapcsolatban állok a paksi atomerőművel, amelynek során felkérést kapok szakvélemények elkészítésére, beadványok előzetes véleményezésére. Az utóbbi időben a 2. blokkon bekövetkezett üzemzavar következményeinek felszámolásán tevékenykedő főkonzulensi szervezetet van szerencsém vezetni, amely rendkívül felelősségteljes feladat. Az atomerőműhöz fűződő viszonyok terén természetesen legalább ennyire fontosak a régóta ápolt baráti kapcsolatok is.- Hogyan látja most a paksi atomerőmű helyzetét?- Ez egy elég nehezen körvonalazható kérdés. Pontosan nem meghatározható, hogy mennyi idő alatt fog a helyzet az erőműben helyreállni, de a 2. blokk működni fog előbb-utóbb. Ami szerencsésnek mondható, hogy - véleményem szerint - az üzemzavar kapcsán a társadalmi megítélés nem romlott annyira, amennyire esetleg az első időszakban gondolni lehetett. Az emberek sokkal nagyobb bizalommal vannak az erőmű iránt, mintsem a politikai hadakozások elbizonytalanitanák őket. Nincs a politikának akkora mozgástere ebben. Továbbra is bízom abban, hogy az ambícióink, azok a terveink, amelyek a teljesítménynövelésre, üzemidőhosszabbításra vonatkoznak, megfelelő időben meg fognak valósulni. De ennek előfeltétele az, hogy rendeződjenek azok a problémás kérdések, amelyek közvetve az üzemzavarhoz vezettek. Folytatás a 2 oldalon. Ismét átúszták a Dunát Az augusztus 20-ai rendezvények keretében első alkalommal 1996-ban került sor a Duna átúszására. Ebben a látványos programban évről évre növekvő számban vesznek részt paksiak és más települések lakói. 2002-ben a Duna magas vízállása miatt elmaradt az átúszás. Az idén a nehézséget az alacsony vízszint jelentette, mert majdnem könnyebb volt átúszni a folyót, mint a partjára kimászni. Az átúszók névsorát, amely 489, a Paksi Tükör októberi száma fogja közölni. 2002. augusztus 20-án a Duna vízének hőmérséklete: 1 7,48 °C. A Duna vízszintje: 93,60 mBf 2003. augusztus 20-án a Duna vízének hőmérséklete: 24,84 °C A Duna vízszintje: 84,79 mBf úgy igyekeztem kiiktatni az életemből, hogy a feladatra koncentráltam. Nekünk az volt a dolgunk, hogy ezt a feladatot kezeljük, hiszen az atomerőmű az ország szempontjából nélkülözhetetlen. A villamos energia 40 %-át adjuk, mégpedig a legtisztábbat és a legolcsóbbat. Nélkülünk az energiarendszerünk és a gazdaságunk nem lehetne stabil, ezért az elhárítási feladat százszor, ezerszer nagyobb és fontosabb annál, mintsem hogy az ember az egyéni sorsával foglalkozzon, hogy éppen támadják, vagy sem. Úgy gondolom, ez az egyetlen helyes megközelítés, mi erre a feladatra figyelünk és igyekszünk lehetőleg hibátlanul, a legnagyobb szakmai odaadással végezni dolgunkat. Azt kell mondjam, hogy az erőmű szakembergárdája jelesre vizsgázott, de jelesre vizsgázott a környezetünk is, hiszen a környező falvak és városok nagyon felnőtt módon, nagyon korrekt hozzáállással figyelték ezt az ügyet. Mi pedig igyekeztünk meghálálni ezt a bizalmat azzal, hogy az információkat gyorsan és közvetlenül eljuttattuk a környék polgármestereihez és különböző vezetőkhöz. Folytatás a 2 oldalon. Magyar Borok Útja Rally Az idén nyolcadik alkalommal rendezték meg a Magyar Borok Útja Rally elnevezésű autóversenyt, amely a magyar szőlészet és borászat hagyományaira és kiemelkedő értékeire hívja fel a figyelmet. menet során különböző játékos vetélkedőkkel is meg kellett birkózniuk a résztvevőknek. A Paksi Atomerőmű Rt. támogatásának köszönhetően a rally a tolnai borvidéket is úti célul tűzte ki. Az autók volánjainál ismert közéleti személyek, politikusok, színészek, újságírók, sportolók és gazdasági vezetők ültek. A mezőny pénteken reggel nyolckor indult Budapestről a Parlament elől, hogy 780 kilométeres táv után, vasárnap este oda érkezzen vissza. A háromnapos túra során Egerben és Villányban is jártak a versenyzők. A A zárónapi ügyességi versenyt Pakson rendezték meg, a Városi Művelődési Központ parkolójában. Az indulók között volt több jelenlegi és ex-miniszter: Kiss Péter, Kovács Kálmán, Kuncze Gábor, Stumpf István, valamint dr. Salgó László országos rendőrfőkapitány, és Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere is. Wollner Pál Elhunyt Teller Ede Lapzárta után, szeptember 10-én reggel kaptuk a szomorú hírt, hogy a világhírű fizikus életének 95. évében elhunyt. Életútjának méltatására a következő számunkban kerül sor.
